Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-04 / 234. szám

Aki a könyvet szereti... Nálunk nyílt meg a megye első könyvtári kutató terme Harmincezer kötet — ezer „törzsolvasó” Indul az olvasószezon. Mert van ilyen. Az esős őszi na­pok beköszöntőtől a tavaszi földszikkadásig tart. Ahogy a szántóföldek munkásai be­szorulnak a falak közé, úgy növekszik napról napra a vá­rosi könyvtár forgalma. Az oktatási év kezdete magától- értetödően növeli az olvasók számát. Erről jut eszembe: sok szü­lő, akinek gyermeke szívesen forgatja a könyvet, az első ta­nítási napok után kiveszi azt a kezéből, mondván: „Most már tanulj, és ne foglalkozz!” Kérem, higgyék el: az a diák, aki szeret olvasni, az iskolában sem lehet nagyon rossz tanu­ló. Hiszen mindazt, ami a kö­telező tananyagon túl érdekli, többek között éppen a köny­vekben találja meg. Kár len­ne ettől megfosztani azt a gyereket, aki igényt tart erre. A városi könyvtárban kü­lön kutatótermet nyitottak, ahol szinte minden szakma híve megtalálhatja a neki megfelelő könyveket. Érde­mes élni vele. Különben az egyetlen ilyen lehetőség ez a megyében. A szabad polcokon pedig több, mint harmincezer kö­tet várja a betű szerelmeseit. A hetipiacra, a tanyáról érke­ző termelőszövetkezeti tag éppúgy megtalálja közöttük a magáét, mint a gyárban dol­gozó szakmunkás, vagy az érettségire készülő diák. MIÉRT FÚRNAK A DÓZSA GYÖRGY ÚTON? Jelentés a tanácsülés előtt Miért kellett bezárni az esti iskolát? Nem remekeltek a felnőttek — Bukás és továbbtanulás A pest A/\ egvei hírlap különkiadása XI. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1967. OKTOBER 4 , SZERDA VIZET „BÁNYÁSZNAK" AZ ÚJ ISKOLÁNAK A Dózsa György út végén, a majdani élelmiszeripari szakközépiskola szomszédsá­gában kútfúrótorony mered az ég felé. Az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság vízkuta­tóit és kútfúróit találhatja itt a látogató. Vadász József fúrómester a mozgó szálló­kocsi „irodájában” fogad. — Mikor érkeztek és mi­lyen feladattal? — kérde­zem. — Néhány napja jöttünk, egyelőre még csak felvonul­tunk. Mi lesz a munkánk? Az épülő konzerviskolának „bányászunk” vizet. — Milyen lesz a kút ho­zama? — Percenként ezer literre számítunk, bár — tévedni emberi dolog. Különösen a mi szakmánkban ... — Hol dolgoztak idáig, ho­vá mennek ezután? — Eddig a Pálfájai úton dolgoztunk a konzervgyár I. telepéhez készülő kútsoron. Innen ismét oda megyünk, s ott folytatjuk a munkát. Ez­zel a kúttal október 31-re kell készen lennünk. (—m—) A VB ELŐTT: MIT TUDNAK A MŰSZERÉSZEK? Csütörtökön a városi ta­nács végrehajtó bizottsága meghallgatja az irodagép­technikai vállalat munkájá­ról szóló jelentést, amit Hor­váth János igazgató terjeszt elő. Szó lesz a végrehajtó bizottsági ülésen, a tormási városrész kommunális ellá­tottságáról, majd különféle póthitelek felett dönt a vég­rehajtó bizottság. • * Otven éve történt... MEGNYÍLTA MÚZEUMI HÓNAP Az idén immár hatodszor rendezik meg országszerte a múzeumi hónapot. Városunk­ban gazdag eseménysoroza­tot állítottak össze. A mű­sorok középpontjában az Ok­tóberi Forradalom emléke áll. A dicső ötven évről mutat be képeket a vasárnap meg­nyílt kiállítás. Freitag Béla nyitotta meg a városi mú­zeumban a hatodik múzeumi hónapot és az „50 éve tör­tént” című kiállítást. Látványossá, ünnepélyessé teszi a kiállítótermet a dr. Balanyi Béla készítette Le­nin mellszobra. A kiállított képsor fontos szemléltető esz­köze lehet az úttörő- és a KISZ-ünnepségeknek. A tör­téneti sorrendben kirakott fényképek a szocialista for­radalom és az úri társada­lom építésének leglényege­sebb állomásait szemléltetik. Tóth Tibor Csatakiál tás aa erdóbvn A minap a ceglédi Hámán Kató Általános Iskola felső tagozatos tanulói — szorgal­mas mezőgazdasági munká­juk jutalmaként — egynapos kirándulásra jöttek el a nagykőrösi erdőbe, ahol szám­háborúval és más szórakoz­tató játékkal kellemesen töl­tötték a napot. Erről beszél a könyvtár ol­vasóállományának összetétele is, hiszen a legkülönfélébb fog­lalkozásúakat találjuk közöt­tük. És örvendetesen gyarap­szik azoknak a száma, akik­nek a nyomtatott betű iránti igénye nem függ az évszakok­tól; ma már ezer olvasó tar­tozik ehhez a törzsgárdához. Az olvasás élménye, szemléle­tet, tudatot tágító hatása köz­ismert. A lehetőség adott — éljünk vele. (—ara—) Érdekes jelentést tárgyalt a minap a városi tanácsülés. A művelődési osztály vezetője az 1966/67. tanév tapasztalatait vitte a tanácsülés elé. A je­lentés eltért az eddigiektől. Nem a statisztikai adatok hal- mazatát tartalmazta — bár adatokat itt is találtunk — ha­nem az iskolai oktatás ered­ményeit, hibáit elemezte beha­tóan. A diákok réme — a bukás — is ott volt az elemzés té­ŐSZISÜTKÉREZÉS (Foto: Tóth) B, Tóth Ferenc áldásos munkája ÉT Es fellobbant a szőlőtermesztési kedv... Nótától hangos a határ, zeng a szüretelők dala. S bár a cu­korfok körül sok szóbeszéd fo­lyik, a szőlőtermés ugyancsak jól fizet az idén. Illő hát, hogy azokról is szót ejtsünk, akik valaha — többek között — a mi körösi szőlőkultúránknak is megvetették alapját. A francia forradalom után Amikor a nagy francia for­radalom megrengette a kirá­lyok világát, repedezett, bom- ladozott, itt-ott fel is robbant a hűbériség, hatalmas változá­sok kezdődtek Európában. Té­ved, aki azt hiszi, hogy csupán a politikában és a társadalom­ban. Következményei a világ­rengető eseménynek hamaro­san jelentkeztek a földműve­lésben is. A gyors ütemben nö­vekvő városokkal párhuzamo­san növekedtek az ellátás gondjai. A termesztésben új módokat kellett találni, másfe­lől viszont a vonat és a gőzha­jó megkönnyítette, meggyorsí­totta az eddig nagyon nehéz­kes szállítást. Felvirradt a gyümölcs- és szőlőtermesztés korszaka. Új fajták érkeznek Amerikából, Ázsiából és Af­rikából expedíciók, kereske­dők, utazók, Dotanikusok hoz­ták Európába a legkülönbö­zőbb új fajtákat. A szőlőfaj­ták gyűjtögetése már a XVIII. században megkezdődött, a XIX. században azonban tö­megméretűvé vált, sokaknál mint divat, mint hobby. Ami az előző évszázadban egyes fő­urak, főpapok szórakozása volt, az most átragadt, az őket majmoló, a főúri divatot köve­tő polgárságra. A francia Vil- morin és a belga Van Mons körül egész társaságok alakul­tak a szőlőfajták gyűjtésére és elszaporítására. A magoncok szelekciója volt az a módszer, amellyel akkoriban Van der Laan hollandus jó eredménye­ket ért el. Kiválogatta és el­szaporította a legszebb gyü­mölcsű szőlő-hibrideket. Ha­marosan gyümólcskiállításokat és gyümölcsbírálatokat tartot­tak, ahol szűkebb körben, vagy a nagy nyilvánosság előtt di­csekedtek el egymásnak a más vidékekről, más országokból megszerzett fajtákkal. Jelentkezik hazánk is A franciáknál nagyban folyó magoncozás és keresztezés híre Magyarországra is eljutott. Az új fajták előállításával párhu­zamosan folyt a szőlőfajták le­írása, az ampelcgráfia alapjai­nak lerakása. Chaptal híres művét a borászatról 1805-ben Fábián József fordította le magyarra és adta ki hazánk­ban, 1813—14-ben pedig nap­világot látott a francia szerző szőlészeti munkája. Ez a mű jelentette Magyarországon az első komoly, színvonalas szőlé­szeti szakkönyvet, ebben je­lentek meg az első szőlészeti képek. A szakszerű ábrák és leírások nyomán végre a gyak­ran 15—20 néven is szereplő fajták dzsungelében végre ren­det teremthettek a szőlőiskola­tulajdonosok, a gyűjtögetők. Ez alapozta meg a szőlészet felvirágzását nálunk. Nagykőrös az elsők között A legkülönbözőbb francia, görög, török és egyéb szőlőfaj­ták eredetileg Görög Demeter, bécsi, grinzingi szőlőiskolájá­ból, valamint egyes, értelme­sebb főurak kedvteléséből ke­rültek hozzánk. örömmel nyugtázhatjuk, hogy a légelső magyar szőlőneme sítők és ter­mesztők között Pest megyei, sőt nagykőrösi embert is talál­hatunk. A XIX. század elején Mayer- ffy Ferenc Vecségen, majd ké­sőbb a budai Sashegy alatt te­lepített szőlőiskolát, összeírá­sában 675 fajta szerepelt. Híres volt mar""ákkor az Orczy^kert Pesten, Budán pedig a kertész­kedő József nádor szőlőfa gyűjteménye. A század dere­kától kezdve hirtelen fellob­bant a szőlőtermesztési kedv az alföldi homokon. A mi kör­nyékünkön is szenvedéllyé vált a fajták összegyűjtése, megfigyelése, az újdonságok­kal való dicsekvés. Felkarol­ták a csemegeszőlők termesz­tését. Nagykőrös és Kecskemét környékén egyszeriben kivi­mái között. Érdekes, hogy a legmagasabb a bukási száza­lék a Rákóczi általános isko­lában. Annál is érdekesebb, mert ez távolról sem jelenti azt, hogy itt csupa rossz ta­nuló volna, sőt. A pedagógu­sok, miközben mindent elkö­vetnek azért, hogy a gyengébb tanulókkal megtanítsák a tan­anyagot, keményen kitartanak ál­láspontjuk mellett, hogy nem „szépítik” minden­áron az iskola osztályzat­átlagát. Vagyis magyarra fordítva a szót, nem elnézőek olyan eset­ben, ahol indokolt a bukás. Egyébként a továbbtanulásnál elméletük fényesen beigazoló­dik, mert a közepes, jó tanu­lóik később a középiskolákban is állják a versenyt. A jelentés hosszan elemzi a pedagógusok felkészülését. E téren sehol sincs hiba. Annál érdekesebb viszont, hogy az osztályfőnöki órára már kevés­bé készülnek fel, s elég gyé­rek az osztályfőnöki óravázla­tok. A gyermekek képességei­ről, viselkedéséről készülő feljegyzések formája komplikált, nehezen átte­kinthető és emiatt jól természetesen nem is hasznosítható. A jelen­tés javaslatot tett ennek egy­szerűsítésére. És mit mond a beszámoló a felnőttekről? Bizony nem sok jót. Amíg a gyermekek igazo­latlan mulasztása az elmúlt tanévben csökkent, addig bi­zony a felnőttek nem mutattak valami jó példát. A felnőtt- oktatásra jelentkezettek ötven százaléka nem fe­jezte be tanulmányait vagy nem járt rendszeresen az órákra. Emiatt az esti tagoza­tot be kellett szüntetni. A le­velező tagozaton pedig az öt­venhat tanulóból mindössze harminchárom tett sikeres vizsgát. (t. p.) Négy mérkőzés — négy győzelem SZÜNET UTÁN MEGFORDULT A KOCKA Szomibat-vasárnap négy mér­kőzést játszottak a Kinizsi férfi és női, valamint a gim­názium női kosarasai, s mind a négy mérkőzés után győztes­ként hagyták el a pályát. NB II keleti csoport, női: Nagykőrösi Kinizsi—Magyar Televízió 44:36 (14:24). Nagykőrös, vezette: Szamosi. Örvendetes, hogy közel száz­ötven néző volt kiváncsi a mérkőzésre, melyet a Molnár­áé (4), Takács (4), Páhán K., Bertalan (8), Ábrahám (23) kezdő ötös kezdett — a körösi csapatból. Csere: Barta, Dónáth (2), rágzottak a szőlők. B. Tóth Fe-\ renc városunk határában tele­pített nagyobb területen szőlőtj kiváltképp az akkor nagyon felkapott Chasselas, York Ma­deira, Izabella, Labrv.sca, Sy- rah Noir fajtákat. Katona Zsigmond gyógyszerész, Han- kovszky Zsigmond és Csókás József Kecskeméten foglala­toskodott ugyanezzel. Megnyílt a nagyvilág A kezdetben inkább a fajta­gyűjtögetés, leírás és a magon­cozás állott előtérben. Az ipar fejlődésével, a városi lakosság felduzzadásával és a vasutak kiépülésével azonban csakha­mar parancsoló szükségszerű­séggé válik a gyümölcs- és a szőlőtermesztés — nagyban. így azután nem csoda, hogy a múlt század hatvanas éveitől már a nagykőrösi szállítmá­nyokat is ott találjuk Bécs. Prága, Berlin, sőt Párizs pia­cán a hamburgi kikötőből pe­dig elindulnak a nagyvilág minden irányába a mi váro­sunk rekeszei is. Ez az előzménye — vagy ha úgy tetszik: az első fejezete a magyar szőlőnemesítés törté­netének, amelynek élén a ké­sőbbiekben a halhatatlan em­lékezetű kecskeméti mester. Mathiász János állott. Hanem őróla majd legközelebb. (—) Kollár (1), Herceg, Bako­nyi (2). (Zárójelben a do­bott pontok száma.) Érthető idegességgel kezdődött az első húsz perc. A 12. percben még csak 14:6 volt az eredmény, de ekkor még a Televízió ja­vára. A félidő tízpontos Tele­vízió vezetéssel ért véget. A következő játékrészben megfordult a kocka. A mieink a huszonnyolcadik percben magukhoz ragadták a vezetést (28:26). Öt perccel a befejezés előtt ismét meleg percek kö­vetkeztek, ugyanis az ellenfél három ponttal megközelítette a Kinizsit, de a finisből a mi gárdánk került ki győztesen. Kiemelni Bertalant, Molnár- nét, Páhánt, s a második fél­időben feljavult játékáért Ab- rahámot lehetett. A játékve­zető kitűnően bíráskodott. HOLNAP: DOBOS ATTILA A KŐRISFÁBAN Csütörtökön este hét óra­kor műsoros estet rendez­nek a Kőrisfa Cukrászdában. Dobos Attila, a népszerű slágerkomponista találkozik az érdeklődőkkel. Fellép: ''Mari Zsuzsa és Horváth Vilmos táncdaléne- kes. Konferál: Dévényi Tibor. Jegyek hatforintos árban a helyszínen kaphatók. MII látunk ma a moziban; A párizsi Notre Dame. Victor Hugó romantikus re­gényének színes francia film­változata. Főszereplők: Gina Lollobrigida és Anthony Quinn. Korhatár nélkül meg­tekinthető. Kísérőműsor: Magyar hírj adó. Előadás kezdete: 5 és fél i órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom