Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-03 / 233. szám

Egy perc telefon Ez most a forma — Ifjúsági klub? — Itt a titkár beszél. Már mondom is az újságot. Száz­tíz igazolt tagunk van, rövid egyhónapos pályafutásunk után. — Tehát siker, minden vészjóslás ellenére? — Óriási az érdeklődés. Annyira, hogy most az a gond: mi lesz, ha egyszerre szeret­ne mindenki a klubba jönni! — Kik a „törzstagok”? — Gimnazisták, toldások, Irodagépesek, konzervgyáriak. — A program? — Eddig kötetlen volt, iá- fék beszélgetés, magnózás, szombaton—vasárnap tánc. De októbertől már meghatáro­zott programtervünk van. — Melyik társasjáték a sztár? — Az asztali és a rugós fo­ci, és a mini kosárlabda-pálya. — Zenekar? — A Black-boys szolgáltatja n talpalávalót. — Kifogás? — Kicsit hangos a zenekar •— de ez most a „forma”. (g. zs.) ANYAKÖNYVI HÍREK Születeti: Papp Lajos és For­gács Terézia: Csaba, Kolompár István és Bakró Ilona: István, He­gedűs István és Dudás Lidia: Il­dikó, Nagy László és Járvás Edit: Erika, Tivadar György és Viders- pann Mária: Mária, Czeczon Dé­nes és Hisberger Judit: Dénes, Meggyes! István és Márton Má­ria: Agnes, Szentpéteri Sándor és Árvái Mária: Anikó, Harnos And­rás és Nagy Mária: Márta, Seres István és Nagy Ilona: Zsuzsánna, Fehér József és Dézsi Eszter: László, Fehér György és Sópajti Erzsébet: Árpád, Andocs József és Szabó Juliánná: Lajos, Nyer­ges Balázs és Juhász Mária: Má­ria nevű gyermeke. Házasságot kötött: Tóth Ervin és László Éva, Pesti Dénes és Szentpéteri Zsuzsánna, Babós Ist­ván és Nagy Zsuzsánna, Kovács Sándor és Zatlcó Ágnes, Fajka Gyula és Bakos Borbála, Kiss Dé­nes és Dobi Ilona. Meghalt: Kiss Antalné Németh Erzsébet (Dankó Pista u. 10.), Szépe Ambrus (Ádám László u. 17.), Patonai Lajos (Ibolya u. 1.), Máté Imréné Szabó Rozália (Baj- csy-Zsilinszky u. 6.), Kiszel László­dé Takács nona (Csikvár dűlő 15), Kiss-Varga József né Fehér Ilona (Ady Endre u. 12.), Lábát Séndor- né Sziládl Eszter (Jázmin tu 1.). A PEST /VXEGVEI HÍRLAP K Ü LÓN KIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 232. SZÄM 1967. OKTÖBEB 3., KEDD 50 kandeláber+380 higanygőzlámpa Napról napra több villanyáramot fogyasztunk Sl'OK I MA közgyűlés Kinizsiben Ma este fél 6 órakor a Ki­nizsi Sportkör székházában vezetőségválasztó küldöttköz­gyűlést tartanak a sportolók. A vezetőségválasztás alkalmából itt jutalmazzák meg a leg­jobb sportolókat és a lelkes, tevékeny sportbarátokat. A közgyűlés figyelmébe: átjáróház vagy öltöző? Kialszik a villany, elsötétül a tévé, elnémul a rádió — áramszünet... Ki ne bosszan­kodott volna már emiatt? A múlt héten is kialudt a villany, a lakásokban is, az utcán is. — Mi az oka az időnként beálló áramszünetnek? — kér­dezzük Berecz Lajost, a DÁV üzemviteli osztályvezetőjét. — Ennek megértéséhez tud­ni kell, hogy városunkba a nagyfeszült­ségű vezetékeken két irányból érkezik az elekt­romos energia. Ha ezek egyikében üzemzavar keletkezik, az a lakosság ré­szére alig észrevehető, mert egy-két másodperc elteltével átkapcsolunk a másikra. Na­gyobb a probléma, amikor va­lamelyik vezeték éppen javítás alatt áll. lyenkor, ha az ener­giaelosztó három percen belül nem ad ismét áramot a város­nak, akkor az áramszünet idő­tartama bizonytalan, mert a vezetékben keletkezett üzem­zavar elhárítása hosszabb ide­ig eltarthat. — Mi a helyzet a város egyes területein még ma is észlel­hető feszültségeséssel? — A feszültségingadozás mértéke nálunk jóval a megengedett országos ér­ték alatt van. Az 1961-ben végzett mérések alapján a városnak azon a ré­A Kinizsi Sportkör mai kül­döttközgyűlése alkalmából ne­künk is volna egy észrevéte­lünk. Évekig azzal szégyenkez­tünk a vendégcsapatok előtt, hogy a Kinizsi Sportkörnek nem volt öltözője. Mosakodni is csak az udvaron lehetett — persze csak nyáron. Most már van tusoló (igaz, hetek óta rossz a kazán), de így is több a semminél. Csakhogy felve­tődik a kérdés: ki járhat be az öltözőbe? Mindeki? Ügy látszik, igen. Mert szin­te nem múlik el egy mérkő­zés, hogy az öltözőből ne tűn­jön el valami. Legutóbb teg­napelőtt, a Magyar Televízió kosárlabda-csapatának egyik kosarasától loptak el kettőszáz­ötven forintot. De időnként más is eltűnik. Hol egy cipő, hol harisnya — sorolhatnánk a végtelenségig. Felmerül a kérdés, miért nem lehet a tusolót, az öltö­zőt teljesen szeparálni a nagy­teremtől? Amíg átjáróház lesz az öltöző addig a bajok nem szűnnek meg! Bár addig is lenne egy ja­vaslatunk. A mérkőzés idejére zárják le az öltözőket, ne le­hessen az csákiszalmája, bol­dog-boldogtalan átjáróháza, mert a város jó híréhez bizony az is hozzátartozik — hogy ezek a megismétlődő lopások ne forduljanak többé elő. (takács) szein, ahol a feszültségingado­zás mértéke meghaladta a tíz százalékot, folyamatosan re­konstruáltuk a kisfeszültségű hálózatot. Erre a célra az el­múlt öt évben csaknem ötmil­lió forintot fordítottunk. An­nak ellenére, hogy a lakosság áramfogysztása ez idő alatt több mint kétszeresére nőtt — egyrészt új fogyasztók bekap­csolása, másrészt a háztartá­sok gépesítése révén —, a meg­növekedett energiafogyasztás sem okoz nagy feszültségesést. — Ezenkívül milyen fejlő­dés történt még az elmúlt években ? — Sokat fejlődött a közvilá­gítás. Amíg 1957-ben mindösz- sze százkilencven izzólámpa gyulladt fel esténként az utak felett, ma már ezek száma megközelíti az ezret. Emelett a város központjában és főút­vonalain háromszáznyolcvan hí­Parádés játék — gólzáporral Nagykőrösi Kinizsi—Tö­rökbálinti TC 5:0 (1:0). Ideális labdarúgó körülmé­nyek között a Kinizsi vasár­nap a következő összeállítás­ban játszott: Gömöri — Vass, Szomolányi, Baranyai, Csi­kós II, Pécsi, Kecskés III, Lányi, Klenovics, Józsa, De­cs:. Kezdeti kiegyenlített já­ték után körösi fölény jel­lemezte a játékot. A hetedik percben Decsi nagy lövését Nincs mák - van daráló Van mák - nincs daráló ki fejti meg a titkot? Évekig nem lehetett a boltokban mákot kapni, de itt-ott fel volt szerelve a mákdaráló. Most korlátla­nul kapható a mák — de eltűntek a mákdarálók. Szem- és fültanúja voltam, amikor egy vevő megkér­dezte a boltos asszonytól: — Ha mákot vennék, hol tudnám megdaráltatni? — Vegy el tetszik menni vele a kölcsönzőboltba, ott szívesen megdarálják, vagy ebédszünetben nálam, a la­kásomon is szívesen meg­darálom. Micsoda szenzációs ötle­tek! Kíváncsi voltam a zöld­séges boltra. Ott évekig állt a mákdaráló. Megvan-e? A szokott helyén nem láttam, megkérdeztem a boltvezetőt: — Mák van? — Igen. — És hová lett a mák­daráló? — Két évig itt rozsdáso­dott, nem volt mák. Bead­tuk a darálót a kölcsönző boltba. Ott mindenkinek rendelkezésére áll. Hm. Vagy elmegyek a kölcsönzőbe, vagy veszek mákdarálót (ha egyáltalán kapni lehetne), vagy pedig nem eszem mákos tésztát. Elvégre dió is van a vilá­gon. Nem igaz?! (f) (Foto: Gábor) „Kikiáltottuk a proletárdiktatúrát... 99 VALÓSZÍNŰLEG van olyan, amit kurtán újságírói ösztönnnek neveznék. Az em­ber megáll egy üzem, egy ház, egy elhanyagolt kuko­ricatábla mellett, vagy egy gondosan ápolt szőlőparcel­la szélén és az az érzése, hogy itt lesz téma, csak egy ki­csit meg keil kapargatni a felületet , A Lőrincpap utcáról ma­gáról is lenne sok érdekes mondanivaló. Vajon milyen kapcsolata lehetett Kőrös városának Dózsa György nagyború papjával, miértés mikor nevezte el a magiszt­rátus a kis utcát Lőrinc pap­ról? A saroktól a második ház bizalmatkeltően tiszta. A szürkére festett, utcára nyíló ajtó kovácsműhelyt sejtet. CSÖNGESSÜNK BE! Lás­suk, mit csinál a mester? Van-e egyáltalán még gaz­dája az elárvult műhelynek, az elcsendesedett fujtató- nak? A klasszikus idők házas­párja jut eszembe: Philemon és Baucis, amikor ketten nyitnak kaput: Szelecky Já­nos és élete párja. Apró sóhajok, fáradt nyöszörgé­sek sejtetik, hogy mindket­ten betegek. Csodálkoznak a látogatáson, őket már nem igén keresi senki. BETESSÉKELNEK a tisz­ta konyhába. Nem kell so­káig tanakodni a témán. Az asztalon sárguló fénykép. Két fiatal katona rajta. — Legkedvesebb emlé­kem — mutat rá Szelecky bácsi és lassan, nyugodtan magyaráz. — Két vörös­katona. Az egyik NyúJtóJ'e- renc, a ceglédi karhatalmi század parancsnoka, a másik én vagyok, tizenkilenc esz­tendős fejjel. A csendes emlékezés el­indítja a beszélgetést. A kö­zel hetvenéves Szelecky Já­nos sorsa amolyan minden­napos, ötvenévelőtti vergő­dés és a mai ember számá­ra mégis oly érdekes. — Gondolja csak el, tizen­hétéves fejjel soroztak be katonának. Akkor 1917 március 10-ét írtunk. Ugyan mit csinálhattak velünk, jóformán gyereksorban le­vő fiatalokkal? Kiképzés kutyafuttában s mielőtt a frontra indítottak volna ben­nünket, kiemelték a cso­portból az iparosokat. Aki valamilyen ipart igazolni tudott, annak nem szánták a kezébe a puskát. A kelen­földi Károly laktanyából elvittek Pozsonyligetújfalu- ba. Tudták, hogy kovács vagyok, de hónapokig nem volt szerszám a kezemben. Jellemző az akkori fejet­lenségre, hogy váratlanul a tengerészeihez helyeztek át. Voltam Palában, majd Tri­esztben és ott értem meg a háború végét. Nyolc na­pon keresztül vergődtünk, rhire nagyon nehezen ha­zaértünk. Hogy mire? Arra még sokan emlékeznek. Se kenyér, se munka, a vizes nyárfát kilónként adogat­ták a népnek. MIRE KITAVASZODOTT, kikiáltottuk a proletárdik­tatúrát Tudtam, hogy hol a helyem. Beléptem a Vörös Hadseregbe. Ez a fiatalem­ber, itt a fényképen, ő volt a parancsnokunk. Amolyan rendcsináló osztag volt a miénk. Kivezényeltek ben­nünket Kiskőrösre, Kecske­métre, Akasztóra, majd vá­ratlanul Óbudára kerültünk. — Oda is rendcsinálás cél­jából ? — Nem. Ránkbíztak egy hatalmas uszályt, amit meg­raktak munícióval. Itt mi adtunk őrséget. Felvontat­tak bennünket Esztergomig, az északi front közelébe. A lőszer felhasználására már nem került sor. Ott értük meg az összeomlást. Mit te­hettünk? Irány: egyenesen haza. Kidobolták, hogy je­lentkezzünk. „Egyszerű adat- felvétel!” — hitegettek ben­nünket. A végén román szuronyok között tuszkoltak bennünket a ceglédi huszár­laktanyába. Keservesen te­leltünk, élelem és tüzelő nél­kül. Még rendes fekhelyünk sem volt, ott dideregtünk a laktanya padlásán ... Aztán ez is letelt. Egész életre szó­ló nyavalyával, tértem ha­za. Ezen a fényképen kívül megmaradt emléknek a szív­bajom, meg a cukorbajom. — ÉS MOST hogyan van­nak, Szelecky bácsi? — Műhelyem bezárása óta voltam termelőszövet­kezeti tag, onnan kapom a nyugdíjat. És mert tizenöt évvel ezelőtt alapító tag voltam a Gépjavító és Fa­ipari Ktsz-nél, most al­kalmaztak éjjeliőrnek. Ennyi egy ember élete ne­gyedórás beszélgetésbe ösz- szezsúfolva. — Ennyi! — bólint és só­hajtva hozzáteszi: — elég rövid volt. Rossi Károly védte a kapus, egy perc múl­va Csikós II jó lövése ke­rülte el a kaput, majd Kleno­vics lőtt jó helyzetben mel­lé. Jobbnál jobb támadások követték egymást — ered­ménytelenül. Gömöri csak a 22. percben bizonyíthatta jó formáját, egy lövést reme­kül védett. A ''harmincadik perc hozta meg a régóta érő gólt. Klenovics jó bedásál Kecskés III ügyesen továb­bította a hálóba, 1:0. öt perc múlva Kecskés III a félidő legnagyobb helyzetét kihagy­ta. Egyedül állt a kapussal szemben és kivárt. Szerelték. Fordulás után fokozódott a körösi fölény és már a negyvenhetedik percben egy beívelt rúgás után Decsi remek kapáslövéssel növelte az előnyt. 2:0. öt perc múlva Szomolányi szabadriigását nem tudta védeni az egyébként jól védő bálinti Icapus, 3:0. A hatvanötödik percben Lányi jól átment a védőkön és az alapvonalról visszaadott lab­dáját Klenovics lőtte a há­lóba, 4:0. Rá öt percre Józsa tiszta helyzetből küldött lö­vését kiütötte a kapus. A hetvenötödik percben a tö­rökbálintiak hagytak ki nagy helyzetet a körösi kapu előtt. Az ellentámadásból Decsi lö­véssel beállította a végered­ményt, 5:0. Nagyon sportszerű, jó mér­kőzésen nagyszerű csapatjá­tékkal a körösi csapat a várt­nál nagyobb arányú győzel­met aratott, megérdemelten. Gömöri végig jól védett. Vass jó védőjáték mellett a támadásokat is segítette. Szo­molányi sallangmentes játé­kával a védelem legjobbja volt. Baranyai semlegesítet­te szélsőjét. Csikós II sokat volt játékban. Pécsi végig jól játszott. Kecskés III és Klenovics nagy kedvvel ját­szott, de a két kihagyott mér­kőzés meglátszott játékukon. Lányi ötletes játékával is­mét a csatársor legjobbja volt. Decsi minden megmoz­dulása gólveszélyes volt. Jó­zsa körülményesnek és las­súnak bizonyult. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Törökbálint ifi 5:1 (3:0). Vezette: Sándor,. Kinizsi ifi: Vilcsák II (Ko- cza) — Hupka, Balogh, Tóth, Máté, Farkas, Horváth (Pa­tai), Hegedűs, György, Len­gyel, Dér. Góllövők: Lengyel 3, György és Hegedűs. P. S. MULATUNK MA A MOZIBAN? A párizsi Notre Dame. Vic­tor Hugo romantikus regényé­nek színes francia filmváltoza­ta. Főszereplők: Gina Lollobri- gida és Anthony Quinn. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadás kezdete: 5 és fél S órakor. BEZÁRT A STRAND ga-nygőzlámpa és ötven kandeláber árasztja a fényt. Együttes fogyasztásuk csak­nem ezer család elektromos energiaigényével egyenlő. — Milyen feladatokat olda­nak meg a jövőben? — A vasút melletti nagyfe­szültségű állomásunkat 1964- ben, a rekonstrukció során már automatizáltuk. Néhány nappal ezelőtt új feszültségsza­bályozót építettünk be. Ennek beszabályozása két-három hé­tig tart és alkalmazásával je­lentősen csökken majd a je­lenlegi feszültségingadozás is. Emellett bevezetjük a rádiós üzem­elhárítási rendszert, amelynek segítségével mini­málisra tudjuk csökenteni a hibaelhárítás idejét — fejezte be nyilatkozatát az üzemviteli osztályvezető. Karai László Meddig tarthat egy áramszünet?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom