Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

Külföldre utazik a mag Itthon mór targoncáról saállítják Jói zárta az évet a mezőgaz­daság. Nem csoda, hogy zsú­folt a vetőmag vállalat mo­llon magtisztító üzeme. Októ­ber közepéig csaknem 400 vagon vetőmag nyersáru ér­kezett be ide a mezőgazdasági nagyüzemekből. Az üzem július végén kez­dett dolgozni. A bíborherét várta a külföld, méghozzá sürgősen. Július végével in­dítani kellett Franciaország­ba, aztán Csehszlovákiába., Fajtaborsót az olaszok igé­nyeltek elsőként, augusztus óta folyik a kisebb tételek fel­adása. A fémzárolt vetőmag előál­lítása az üzemben sok gond­dal jár. Oka: a raktártér és a munkaerőhiány. Ezen igye­keznek segíteni, hiszen kora tavasz óta folyik a 350 vagon befogadóképességű, korszerű raktár építése. Többszöri ha­táridő meghosszabbítással a napokban részlegesen átad­ták az új létesítményt. Terve­zésénél figyelembe vették a korszerű árumozgatás felté­teleit. Megérkeztek az üzembe az első elektromos targoncák, melyek majd könnyebbé teszik a szállítók fáradságos munká­ját. Dolgozik, fejlődik az üzem. Az export teljesítése még nagy feladatot jelent az év hátralevő részében. A múlt évben mintegy 30 millió ér­tékben exportált az üzem. Katona János M0N0S*VID£D IX. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1967. OKTÓBER 25. SZERDA Hol fogy a legtöbb kenyér? Úton a monorí sütőüzem kocsiján Száztíz-százhúsz kilométert barangol be ez a kocsi na­ponta, s ez alatt 26 boltba visz friss, puha kenyeret, foszlós péksüteményt. Igag, hajnali ötkor már megrakot- tan indul Üllő felé, ahol 20—25 mázsa a szükséglet, süteményből pedig hatezer darab. Kenyérből a 2. számú önkiszolgáló bolt, sütemény­ből pedig a csemegebolt a leg­nagyobb „fogyasztó”. A má­sodik fordulóban Monori-er- dő, Nyáregyháza, Csévha- raszt, Vasad következik, per­sze a Rávágy tanyai bolto­kat is felkeresi a monori sütőüzem kenyeret szállító autója. — A kilométerek száma pénteken még meg is dup­lázódik — mondja Hofman Lajos gépkocsivezető — mert szombaton jobban fogy a kenyér, a vasárnapi ebéd­nél több a zsíros hús, s az sok kenyeret kíván ... A kisközségek, s a tanya boltjaiban nem fogy úgy a kenyér, itt a házakban még :ok helyen ott terpeszkedik a búboskemence — újságol­ja Bognár István, a kocsi mindig jókedvű kísérője. — Ahol pedig már szétszedték a szabadkéményt, ott az ud­var szegletébe került a ke­mence, rőzse, szárizik meg akad minden udvarban bő­ven, s a ház asszonya maga dagasztja, keleszti morzsával, kovásszal nagy nyárfateknő- ben a kenyeret. Ennek a ke­nyérnek még az íze is jobb állítólag, mint amit Monoron sütnek... A ropogós kifli, puha zsem­le, a hosszúra nyúlt zsúr- kenyér azonban már ezek­ben a boltokban is keresett cikk. Kenyérből naponta tíz Embert, állatot gyógyított mázsát, süteményből kétezer darabot fogyasztanak el. K. S. Épül az ABC-áruház PILIS TÜKÖRBE NÉZETT Mikor költözhetnek? — Saját falujuknak nem Ülést tartott a járási tanács ! Tavasz a közelgő télben Sülyben virágzik az orgona Közeledik a tél. De Tápió- ■ sülyben, Ecsedi Gyulánál, a | Szilvafasor 18. számú házban i bárki megtekintheti az oda ! beköltözött tavaszt. Nem kell mást tennie, csak be kell men­nie a virágoskertbe. Itt a pi­ros krizantémok társaságában orgonabokor hívja fel magára a figyelmet. A bokor egyik ága hegyén újból virágzik az or­gona. A borongás szélben egy egész csokorra való virág in­teget kedvesen. Többe kerül a leves A járási tanácsülés résztve­vői nem első ízben hallgatják a járás egyik legnagyobb köz­ségéről, a Pilisről szóló beszá­molót. Nem először — de most olvasták-hallgatták először jó érzéssel a jelentést Mert a 19000 lelket számláló ! most már nemcsak dicséretes 1 gazdasági eredményekkel büsz­Hajnalban szedték, a zsigeri réten ORVOS BURJÁN BÉNI, A SZÁZADVÉG CSODADOKTORA I Mint a Burján név is mu­tatja, tősgyökeres monori csa­ládból származott. Utódai kö­zül Toppéi Ferencnével, Orvos Burján Máriával többször be­széltem a nagyapjáról, Orvos Burján Béniről. Adjuk át a szót az unokának: ■ — Nagyapámat nem ismer­tem, édesanyám mesélte róla, hogy a Völgykútban (ma Eöt­vös utca 8. számú házban) lak­tak. Az ősi zsúpfedeles ház még ma is megvan, csupán annyiban változott, hogy új utcai ablak van rajta. Az első öt gyermeke meghalt (Béni, János, Mihály, Sára és And­rás). Ezután ismét született öt, ugyanezen nevekre keresztel­ték őket. így lett édesapám *s Béni. Járt velem az elemi is­kolába egy másik Burján Má­ria is, őt Kun Burján Máriá­nak nevezték, a számtalan monori Burján család megkü­lönböztetése miatt. A zsigeri réten hajnalonként szedtek gyógyító füvet. Olyan volt ez, mint a pemetefű, csak hosszúkás, vékony levelű. (Zsi- ger káptalani birtok volt Ká­va és Pánd határában.) Orvos Burján Báni minden fiának megmutatta ezt a füvet. Az egész járásnak ő volt abban az időben az orvqsa— — A leszedett füvet kemen­cében szárították — meséli az unoka. — E szárított fűből egy maroknyit adott a betegnek. Utasítása az volt: főzzél..jól ki, egy liter borban, hűtsék le, s éhgyomorra fél decit igyanak- belőle. Vacsora után szintén fél decit. Űj fű nem kellett, ha elfogyott a gyógyszer, akkor a kifőzött fűre ismét töltöttek egy liter bort, s két nap múl­va szedték. Ez a gyógyszer szívbetegségre és ijedségre ha­tott. A veszettségre ugyanezt ad­ta, de szárított kőrisbogár po­rával is kezelte a betegeket, mégpedig úgy, hogy a kőris­bogarak fejét lecsavarta, majd kemencébe tette, megszárílot- ta. A veszett embert — volt olyan is, akit lekötözve hoztak — sötét szobában leültette. Egy kis tálba faparazsat tett és erre szórta rá a port, a be­teget lepedővel letakarta, köz­ben pedig a teát itatta vele. Estétől reggelig füstölte a be­teget, aki aztán reggel már a saját lábán ment el. Messze földről, más megyéből is hoztak hozzá veszett embere­ket. Soha nem félt tőlük. A ..rendelőjében”, egy kis szo­bában együtt volt a betegek­kel. és azok soha sem bántot­ták. Senkit sem engedett be a család tagjai közül a betegek­hez. Felesége sokszor egész éj­jel főzte a teát. — Gulyákat is kigyógyított a veszettségből, ezeket is füst- :l,i mindig úgy, hogy a gulyát őrbe füstölte. Az állatok sem ántották. Sok köszönő leve­rt kapott a meggyógyított em- erektől. Egy sublót tele volt elük. öreg korában megva- ult, talán a sok füsttől, de tég akkor is gyógyított. Burján Andrásáé, született ekete Eszter, a füvet még a 1-es világháború után is nil fa. Pintér Sándor 82 éves mono- :, Tompa utcai lakos elmond- i, hogy Orvos Burján Bénit unt kisfiú, ő is ismerte. A zene-iskolától (ma Munkásőr ti) harmadik vagy negyedik rzban lakott 1892—93-ban, s ivekkel gyógyított. Tóth János monori lakos Hunyadi u. 22.) szerint 1952 íján temették özvegy Burján .ndrásnét, az Eötvös utcai ázból, talán éppen abból az dvari szobából, ahol Orvos ■urján Béni „rendelt”. Ma már nehéz eldönteni, offv a „zsigeri” fű miképpen asznált, az azonban kétségte- ;n, hogy Orvos Burján Béni ülönös gyógyító tehetsége zuggesztív hatásának is ered- íénve lehetett. Dr. P. G. kélkedhet, de dicséret illeti az újonnan választott községi ta­nácsot is. Ami évek óta hi­ányzott, végre megvalósult: kifogástalan az összhang a ta­nácsi apparátusban, példamu­tató az egyetértés a lakosság ... . és az államhatalmi szerv kö­K07se° zott. A község életét az 58 tagú községi tanács, a kilenctagú végrehajtó bizottság és a hat állandó bizottság irányítja. A tanácsi dolgozók nagy része régóta, és szívesen végez kö­zösségi munkát, ismerik, sze­retik a közösséget. A mező- gazdasági jellegű községben két tsz van, előzetes számítá­sok szerint a két közös gazdaság kö­rülbelül hárommillió fo­rint többletbevétellel zárja az 19S7-es gazdasági évet. Közös vagyonuk az elmúlt év­ben ötmillió forinttal gyarapo­dott, a két tsz közös vagyona jelenleg körülbelül 20 millió forint. A Pilisi Ruházati Ktsz ebben az évben — a félévi eredmé­nyek felmérése szerint — hat­millió forint értékű árut készí­tett. A belföldi piac és a kül­földi megrendelők igényeinek kielégítésén kívül, szívesen dolgoznának a községben is. A ktsz igyekezete ellenére azonban női méretes sza­bóságot, sőt a férfi méretes szabóságot is megszüntet­ték, mert nem találtak megfelelő szakembereket. A kereskedelmi hálózat meg­felelő. A földművesszövetkezet, mely a kiskereskedelmi tevé­kenységet ellátja a községben, jelenleg ABC áruházat építtet, melynek megnyitása után mód nyílik néhány régebbi üzlet bővítésére, korszerűsítésére. Tizenhárom élelmiszerbolt, nyolc iparcikkbolt, hat ven­déglátóipari egység áll a vá­sárlók rendelkezésére Pilisen. A kiskereskedelem félévi for­galma ebben az évben megha­ladta a 37 millió forintot. Jelenleg 190—200 lakóház épül a községben, hogy a tulajdonosok mikor költözhetnek be az új házak­ba, az bizonytalan, mert a község építőanyag-ellátása nem a legjobb. A községi tanács a „zsebéből” igyekezett a legsür­gősebb beruházásokat tető alá hozni. Az öt évben több mint ötmillió forintot költött a köz­ség szépítésére. Tizenegy tan­terem, öt óvodai foglalkozási terem, központi konyha, há­rom szolgálati lakás, egészség­ház, két orvosi lakás, négy kilométer járda, egy kilométer hosszúságú makadámút épült és több kilométerrel bővítették a villanyhálózatot. A nagy fel­adatok végrehajtásához 355 ezer forint állami támogatást kapott a község. Ebben az évben egy neve­lői lakást, két óvodai termet adtak át, és felújították a ma­kadámú tat. Az elmúlt évben a szűkös anyagi lehetőségekhez ké­pest költséges feladatokat a lakosság megértő támo­gatással segítette, 368 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. Az él­következendő években műve­lődési házat akarnak építeni, növelni akarják a kutak szá­mát, több kilométer hosszú­ságú járdát kell építeni, rend­be kell hozatni az utakat, és fel kell venni a harcot a bel­vízzel. Sedró János hozzászólásában arról beszélt, hogy bezárták a pilisi zöldséges- boltokat. A lakosság joggal bosszanko­dik, még akkor is, ha remélik, hogy a kényszerű zárvatartás nem végleges, és hamarosan találnak megoldást az illeté­kesek. Neumann Mihály, a tömeg­szervezetek és a tanács együtt­működéséről beszélt. Szíjjártó Lajos, a járási ta­nács elnöke elmondta, hogy nemcsak Pilisen, de a járás többi községében is javult a tanácsok tevékenysége, önál­lóbbak, bátrabbak, ötleteseb­bek, tevékenyebbek. A pilisi eredményeket örömmel üdvö­zölte a járási tanács elnöke. Vannak hiányosságok — mon­dotta —, de ezek is jelenték­telenebbek, könnyebben orvo­solhatók, mint azok voltak, amelyekről a járás parlament­je előtt az elmúlt években szó esett. A testületi üléseken mindig megnyugtató döntess született, soha nem fejeztek be úgy egyetlen összejövetelt sem, hogy nyitott, elintézetlen kérdés maradt volna. Megnyugtató változás történt Pilisen, az eredmények hal­latán joggal feltételezhető, hogy a soron következő fel­adatokat is energikusan, hatá­rozottan, megfontoltan elvég­zik. A pilisi tanács elnöke, Kris- kó János válaszolva a hozzá­szólóknak, elmondta, ezen a tanácsülésen „Pilis tükörbe nézett”. A tükörkép megnyug­tató — de nem teszi elbizako- dottá a tanács vezetőit. Sok a tennivaló, javítanivaló, sokat kell még tanulniuk, tapasztal­niuk, tapasztalatban gyarapod­niuk a tanács vezetőinek. A beszámolókat és a határo­zati javaslatokat a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. (d) (Folytatjuk) A fűtési idény hivatalosan már megkezdődött. Az időjá­rás napközben még kelleme­sen őszies, ezért több helyen még nem fűtenek. így a Pé­teri új üzletben sem. Igaz ugyan, nincs is mivel. Jó egy éve, frissen meszel- ve-festve megnyílt az üz­let. Jelenleg úgy néz ki a bolt, mintha három-négy éve fes­tették volna. Füstösek a fa­lak. Az üllői fogyasztási szö­vetkezet vezetősége ócska — állandóan füstölő, és meleget nem adó kályhát adott az üz­letnek. Kértek már egy szebb és jobb kályhát (esetleg egy ^ hordozható cserépkályha sem döntés I W1111® luxusnak a szép üzlet­ben), de eddig még senki nem intézkedett, hogy a ké­rés valóra váljék. Pedig az üzlet többet ér, mint a kály­ha. <mj) Szombat este Monoron magyarnótaest és bal A monori szakmaközi bi­zottság, valamint a bejáró dol­gozók klubja bált rendez szombaton este nyolcórai kez­dettel a szakmaközi bizottság Kossuth Lajos utcai székha­zában. A bál magyarnóta-est- tel lesz egybekötve. Fellépnek: Józsa Ibolya és Kürti Éva magyamóta énekesek, vala­mint Breitner János táncdal- énekes. A műsorban a hely­beli dalszerzők is szerepelnek. A táncestély zenéjét az Ezüstcsillag-zenekar szolgál­tatja. Belépődíj: 12 forint. Ötször körüljárta volna a földet Üresen is nehéz a táska Kevés ember akad Mono­ron. aki ne ismerné. Messzi­ről jött idegen lehet, vagy olyan kisgyermek, aki még csak beszélni tanul. Amerre jár, a régi tele­pen, a legkisebbek is ha­mar megismerik, megszere­tik, hiszen nap mint nap jön. Néha csak egy villa­násnyira, amikor a keríté­sen keresztül gyakorlott moz­dulattal bebillenti az újsá­got. De gyakran be is kell menni a portára: amikor az öregeknek kézbesíti a nehe­zen várt nyugdíjat. Ilyenkor, ha nyár van, mélyet szusz- szantva löki a kerékpárt a kerítésnek, piros arcán gyön­gyözik az izzadtság. Télen meg topogva, elgémberedett kezével mutatja, hol kell alá­írni. Szava hangos, kell is — ha nem hallják a zörgetést — de soha nem bántó és kel­lemetlen. Szenvedélye a mun­kája, régi körzete, meg a sport. Egyiktől sem tudna megválni. Minden családnál otthonos, szívesen látott. Min­dig akadnak kedves helyek, ahol ki lehet értékelni a va­sárnapi mérkőzést. Lehet együtt örülni, együtt szo- morkodni a családdal. Huszonöt éve járja Zika János a körzetét. A negyed évszázad alatt naponta Kö­rülbelül 27 kilométer utat kellett megtennie. Ez ösz- szesen 202 ezer kilométer idáig. Ha az általa kézbesí­tett leveleket egymás fölé raknánk, másfél milliméter­rel számolva egyet, ezeröt­száz méter magas levélto- ronyra kellene föltekinte­nünk. Mennyi könnyet, só­hajt és mennyi reménységet, megnyugvást hoztak a kezé­ből vett levelek? Háromszázhatvannyolc ház tartozik hozzá, ötszáz mázsa újságot hordott eddig ki üre­sen is nehéz, nagy postás- táskájában. Mindezt derűs életkedvvel, lelkiismeretesen. Nem csoda, hogy mindenki ismeri és szereti őt körzeté­ben, de az egész községben. Huszonöt éve járja hűsé­gesen körzetét Zika János. Köszöntsük hát őt napon­kénti „világjáró” útján. (ej) MAI MŰSOR Mozik Maglód: A Tenkes kapitánya I—II. (széles) Monor: Egymilliárd a biliárdasztalban, (széles) Tápió- siily: Vidám hétvége. Cri: Tolva­jok szigete, (széles) Vecsés: Kán­kán I—II. (széles) A Papíripari Vállalat férfi segéd- és betanított munkásokat VESZ FEL Munkaidő átlagban heti 42 óra, folyamatos munkarend. Minden hat munkában töltött nap után 2 NAP SZABADNAP Kereseti lehetőség: 1400 Ft-tól 2100 Ft-ig Női segéd- és betanított munkásokat három műszakos munkavégzésre veszünk fel. Kereseti lehetőség: 1100 Ft-tól 1600 Ft-ig Munkásszállásunk nincsen. JELENTKEZNI LEHET: Budapest XXI. (Csepel), Duna u. 42. Tel.: 279—620, 142 mell. Budapest XXII. (Budafok), Gyár u. 25. Tel.: 269—824, 21 mell.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom