Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-21 / 249. szám

Versenyben Az elmúlt tizenöt esztendő alatt a szovjet Hímek mintegy harminc jelentős díjat nyertek a négy legfontosabb világver­senyen. Karlovy Vary ban az eiső nagydíjat a Berlin eleste kapta 1950-ben. Nagydíjat ka­pott a Luxustutajon (1954), a Rumjanoev-ügy (1956), a Csen­des Don (1958), a Szerjózsa (1960), és az Egy év kilenc napja (1962). Cannesban 1958- ban a Szállnak a darvakkal a szovjetek nyerték el a nagydí­jat. Velencében az Iván gyer­mekkora kapott megosztott nagydíjat 1962-ben. A moszk­vai fesztiválokon nagydíjat ka­pott az Emberi sors (1959), a Tiszta égbolt (1961), a Háború és béke (1965) és Az újságíró (1967). Fődíjat kapott Karlovy Va- ryban az Élők és holtak, és a Magány című szovjet fiion. Az utóbbi tíz év alatt díjat nyert Velencében a Hűség, a Békét az érkezőnek. Az élet kapujá­ban, a Hamlet és a Mi, húsz­évesek. Cannes-ban a rende­zésért kapott díjat a Szkander- bég. a Sipka szoros hősei, az Othelló. A negyvenegyedik, a Lángoló évek és a Lenin Len­gyelországban. Melyik tetszett? Fiatalokkal, diákokkal be­szélgettünk a szovjet filmek­ről. Egy háborúról szóló film kapcsán egyikőjük váratlanul ezt mondta: az a film, ame­lyik a háborúról szól, már ele­ve nem férhet közel az embe­rek szívéhez. így van ez? Megkérdeztünk jónéhány felnőttet/ aki személyesen is átélte a háborút, nevezze meg, mit tart az utóbbi évek leg­jobb szovjet filmjeinek. A vé­lemények alapján a sorrend így alakult: 1. Ballada a kato­náról, 2. Emberi sors, 3. Száll­nak a darvak. 4. Tiszta égbolt. Ügy hisszük, ennél jobb el­lenérv nem is kelL A bosszúállók Ukrajna sztyeppéin fehér­gárdisták és anarchista ban­dák garázdálkodnak. Zajcev- kát, a végtelenül szegény fa­lut elözönlik Burnas atamán emberei. Éjjel az egyik asszony te­Nocturne A spanyol polgárháború el­érkezett utolsó, drámai szaka­szához. A nemzetközi brigádok visszavonulóban vannak a francia határ felé. Hosszú so­rokban kígyóznak a holtfáradt katonák s a lebombázott vá­rosokból menekülő civilek. Itt ismerkedik meg Zsorzs Yvette- tel, a kis francia ápolónővel. Együtt menekülnek az ellen­séges repülőgépek füzében. Zsorzsot azonban a francia határon túl. a nemzetközi bri­gádokkal együtt, fogolytábor várja. Évekig sínylődik ember­telen körülmények között. Amikor a második világhábo­rú kitör, megszökik, s Yvette szülővárosába megy, ő az egyetlen ismerőse Franciaor­szágban. Yvette a fasiszták ál­tal megszállt városban, pincér­nő egy kávéházban. Amikor Zsorzs belép a kávéházba, épp náci őrjárat közeledik. Életét Yvette lélekjelenléte menti meg. A holtra fáradt férfit a lány szobájában elnyomja az álom. Másnap a hegyek közé, a partizánok rejtekhelyére vi­szik. ahol Yvette és Zsorzs szerelme beteljesül. Egy alkalommal. amikor Zsorzs távol van, a hitleristák felfedezik a partizánok fész­két. A hatalmas túlerővel nem birkózhat meg a maroknyi csapat. Zsorzs, aki egy akció­ból tér vissza bajtársaival, iszonyodva fedezi fel a kihalt kunyhó előtt, szerelmese holt­testét. Sivatagi 13-ak Mir® is sz® ez a film? Tizenhárom ember, vörös katonák, egy öreg tudós és a parancsnok felesége halad a forró Karakum siva­tagban. Nehezein várják, hogy frissítő vízhez jussanak. Egy romos karavánszeráj körvona­lai tűnnek fel a homokdom­bok között. A kutat is megta­lálják, Az őrök elfognak egy kö­zelben ólálkodó embert, akitől megtudják, hogy Sirmet kán bandájának a támaszpontjára bukkantak. A parancsnok fu­tárt indít a szovjet csapatok­hoz, s elhatározzák, hogy a kutat minden áron megvédik. Hamarosan kétszáz elszánt fehérgárdista közeledik. A vörös katonák, bár mindany- r.yiszor visszaverik a kiszom­jazott banda rohamait, egy­más után esnek el. A parancs­nok feleségét s az öreg tudóst is golyó éri. A futár eközben eszméűeilenül fekszik egy tá­voli homokdomb tövében. A fehérek újra rohamoznak. Már csak egyetlenegy vörös katona védi a kutat. És ebben a pil­lanatban eldördülnek a köze­ledő szovjet katonák fegyve­rei. hénbőgésre ébred. Ott áll a jószág az udvarán, szarván fehér cédula: „Bosszúállók” A falu visszakapja elrablóit értékeit. A bosszúállók négyen van­nak. Egy lány és három fiú. A kislány, Kszanyka, a hely­beli kocsmában a tulajdonos­nak segít felszolgálni. Itt tar­tózkodnak legtöbbet a bandi­ták. Jaska, a rendkívül ügyes kis cigányfiú bekopog gitár­jával a kocsmába. Énekel, táncba kezd, s keze érintése nélkül egymásután hajtja fel a pálinkás poharakat. A gaz­fickóknak tetszik, szíwel-lé- lekkel utánozzák Jaska mu­tatványait. Lerészegednek s a bosszúállók ártalmatlanná te­hetik őket Egyedül Szörnyű Szidor. a félelmetesen vad, kegyetlen fiatal atamán me­nekül meg. Az ő mesterkedé­sére az egyik bosszúállót Danykát, aki ravaszul befér­kőzött Burnas csapatába, a banditavezér őrizetbe veteti. Az éjszaka leple alatt Jaska és Valerka megszökteti Dany­kát. A gazemberek vad haj­szát indítanak utánuk. A bosz- szúállók elérik Bugyonnij kü- lönvonatát. A vonat körül ga­rázdálkodó bandát ügyes csel­lel egy vagonba zárják, s tel­jes gőzzel elrobognak a fel­szabadított terület felé. Ször­nyű Szidomak és legényeinek vad vágtában sikerül megelőz­ni a vonatot, felgyújtják a hi­dat, a szerelvény azonban át­robog rajta, mielőtt recsegve- ropogva összedőlne. Háború és béke Tolsztoj halhatatlan remek­művének filmre vitele hatal­mas vállalkozás. A négyrészes, 70 milliméteres film rendező­je a világhírű színész-rende­ző: Szergej Bondarcsuk, aki a napóleoni korszak Oroszorszá­gában játszódó cselekményt az eredeti műhöz szorosan ra­gaszkodva dolgozta filmre. A film forgatását páratlan előkészítő munka előzte meg. Natasa filmbeli másának kivá­lasztásáért Bondarcsuk az egész országot beutazta. Csak­nem ötven színházat látoga­tott meg a Szovjetunió külön­böző köztársaságaiban. Több száz színésznő játékával, egyé­niségével ismerkedett meg, míg megtalálta a legmegfe­lelőbbet. Nem volt sokkal könnyebb Andrej herceg meg­formál ójának felkutatása sem. Pierre Bezuhov megszemélye­sítésére maga Bondarcsuk vál­lalkozott. A világ legiobb filmjei Az 1958-as brüsszeli világ- kiállítás alkalmából 27 ország 118 filmtörténésze levélben megjelölte az 1895 és 1955 kö­zött gyártott kis- és nagyíil- mek közül az általa legjobb­nak tartott 30 filmet. A legtöbb szavazatot kapott 12 film közül három szovjet film volt: A Patyomkin pán­célos, Az anya és a Föld. A legtöbb szavazatot a Patyom­kin kapta. Chaplin után Ej- zenstein nevét említették meg legtöbben a világ legjobb filmrendezői között. Öt filmet ingyen láthat Filmtotó L. Mihail Romm, a szovjet filmrendező gárda élvonalbeli tag­ja. Melyik film rendezése fűződik oevéhez? 1 Sivatagi 13-ak 2 Nahimov tengernagy x Kárhozottak összeesküvése 2. Alekfizej Batalov melyik film­ben játszott? 1 Othelló 2 Szállnak a darvak x Rettegett Iván 1 Mihail Solohov, a nagy írt l Nővérek több művét vitték filmre. Az aláb- 2 Tizenkilencen biak közül melyik az említett íré x Emberi sors műve? 4. Borisz Csirkov játszott-e az alábbi filmekben? Melyikben? 1 Luxustutajon 2 Emberi sors x Hamlet & Tatjana Szamojlova, a szov­jet filmművészet egyik kedves nő­alakja. Mi a film rime, amelyben egy énekesnőt alakit? _________ 1 Keletre meneteltek 2 Alba Regia x Leen Gaross keresi a barátját ._______ 6 . Vjacseszlav Tyhonov mely filmben játszott? 1 Optimista tragédia 2 Makrancos hölgy x Az új ember kovácsa 7. Nyikolaj Cserkaszov mely filmben játszott? 1 Jégmezők lovagja 2 Gyilkosság a Dante utcában x Anyegin________ ___ S . Szergej Bondarcsuk, a felso­rolt filmek közül melyikben Ját­szott? 1 Befejezetlen elbeszélés 2 Rettegett Iván x Hamlet 9. Druzsnyikov melyik film­ben Játszott? 1 Szibériai rapszódia 2 Szállnak a darvak x Lángoló évek______ T olsztoj vezet Néhány érdekes szám: Az orosz-szovjet irodalom­ból Lev Tolsztoj müvei ihlet­ték meg legtöbbször a film­rendezőket. Hetven Tolsztoj- adaptációt készítettek eddig a világon. Ezzel a számmal a nagy orosz író a második he­lyen áll Shakespeare után, a világirodalmi remekek filmre- vítelének ranglistáján. 10. Pudovktat, a nagy Síovjel 1 Scsorsz rendezők között tartják nyilván; 2 Szentpétervár ö rendezte: x Visszavárlak végnapjai 11. Puskin novellájáből készült olasz film címe? 1 A mexikói 2 Szélvihar x Fehér éjszakáik 12. A Honvédő Háború utolsó napjaiban két pénzdarab cserél gazdát, két katona adja egymás­nak emlékbe. Mi a film elme? 1 Találkozás 2 Dal a tengerről x Sivatagi 13-ak Ha a kérdéseikre helyessen vála- nyerhet. Vágja ki a filmtoló szol, és a helyes válaszok mellet- táblázatot, s küldje be a Pest me- ti tippeket írja be a kérdésekhez gyei Moziüzemi Vállalat címére: tartozó rublfkákba. öt film meg- Bp.. V., Báthory u. 10. Jelige: tekintésére érvényes utalványt Filmtotó. A hazáért élni: ma is időszerű A ráckevei gimna­zisták számára nem­rég levetítették a Si­vatagi 13-akat. Va­jon hogyan véleked­nek a mai, tudvale­vőleg igényes és mo­dernhez szokott fia­talok erről a har­minc évvel ezelőtt készült filmről? A velük folytatott be­szélgetés alapján idézzük néhány gon­dolatukat. — Azt hiszem, bár számunkra ez a film kissé már vontatott- nak tűnik, mégis ér­demes volt felújítani. Tudjuk, hogy a film rendezőjétől, külö­nösen e filmjén ke­resztül nagyon sokat tanult a modem filmművészet. — Ez a 13 ember az egész szovjet ha­talmat képviselte, s tulajdonképpen ki­tartásuk nem volt ér­telmetlen, hiszen ki tudja hány vöröska­tona életét mentették meg a garázdálkodó fehér banda ártal­matlanná tételével. — Ez a film is azt bizonyította számom­ra, hogy a szovjet filmek az egyének tragédiáján keresztül mindig az egész nép sorsáról beszélnek. Ezért tudja a néző olyan mélyen átélni hőseik sorsát — Ha a film esz­közei, technikája ennyi év után veszí­tett is korszerűségé­ből a mondanivaló jelentősége nem csökkent. Ha egy film 1967. emberéhez is tud szólni, számá­ra is mond valami fontosat, akkor érde­mes újra műsorra tűzni. A Sivatagi 13-ak arról szól, hogy minden esetben, min­den körülmények kö­zött a hazáért kell él­ni. És ez maradandó gondolat. t&srsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssrsssssssssssssj A. Dovzsenko Négy évig tanítóskodott Uk­rajnában, majd a szovjet dip­lomáciai testületben dolgozott. Később karikaturista lett, és íestegetni kezdett. Aztán egy napon rádöbbent, hogy a pro­letárdiktatúrának nem arra van szüksége, amit ő csinál. Maga mögött hagyva mindent, Ogyesszába utazott. „Harminc­két évesen, fehér lappal álltam a Fekete-tenger partján. Elöl­ről kellett kezdenem az éle­tet”. — mondta egyik vissza­emlékezésekor, 1926-ban került kapcsolatba a filmmel. Kezdetben a tech­nika bűvöletében élt, s epigan munkákat készített. Hamaro­san kirajzolódott azonban köl­tői vénája, merészsége a kife­jezési eszközök megválogatá- sában, s tehetségének mélysé­gesen nemzeti jellege. Utolsó némafilmjével, a Földdel világhírű lett. Ha va­laki megpróbálja összegezni e film témáját, meglepődik: Valamelyik ukrán faluban, ahol folyik az élet örök kör­forgása, a fiatalság egy része új módon szeretne élni. Vezé­rük, Vaszil egy éjszaka el­szántja a mezsgyéket. A kulá- kok bosszúból orvul lelövik. Az új előretörését azonban többé már nem tudják feltar­tóztatni. A történet nem so­kat mond. A paraszti szárma­zású Dovzsenko azonban olyan közelségbe hozta az örök ter­mészet képét — szinte érezni a föld lélegzését —, ahogy ezt még film soha. Mihail Romai Szobrásznak készült, de mint maga mondja, unatkozott, és fázott egyedül az agyaggal és a fával. 1928-ban próbálkozott először a filmmel. Hires Le- nin-filmjeivel és a Sivatagi 13-akkal már a harmincas években világhírnévre tett szert. Később mint fitmfőiskolai tanár, ő indította útnak a mai szovjet filmművészet legjelen­tősebb fiatal rendezőit, a töb­bi között Csuhrajt. Néhány éve, hatvanévesen, még volt ereje újra kezdeni mindent, új gondolatokkal, új művészi formákkal. Szabadul­ni akarvárí~az epizódokat sab­lonokká gömbölyítő rutin­munkáit®, eljutott az Egy év kilenc napja korszerű hangjá­hoz. Ebből a filmből, amely a Karlovy Vary-i filmfesztivá­lom díjat nyert, a 60 évet meg­hazudtoló, fiatalos életszemlé­let árad. Romm újabban óriási jelen­tőséget tulajdonít a dokumen­tumfilmeknek. Ezt a Hétköz­napi fasizmussal rangosán bi­zonyította. Annyi, Hitlerrel és a fasizmussal foglalkozó film után tudott érdekeset és újat mondani. Munkáin átsüt az Igazság iránt érzett tisztelete és nagy- nagy humanizmusa. Mihail Romm úgy érzi, hogy felelős az emberiségért. Ebből a meg­győződésből fakad fáradhatat­lan alkotó tevékenysége. Crigorij Csuhraj Harmincöt éves fejjel rende­zett először játékfilmet. A negyvenegyedikk® egy csa­pásra világhírű lett. Már a té­ma felvetése (1956) vihart ka­vart a művészeti tanácsban, ahol dönteni kellett, jóváhagy- ják-e a kezdő filmrendező ter­veit: Egy partizánlány bele­szeret az őrizetére bízott fo­goly fehér tisztbe, és azután lelövi. Ezt a témát ma nem le­het filmre vinni, mondták a tanácsban ülők. Milyen hatá­sa lenne egy ilyen filmnek? Csuhraj azonban makacs volt, és A negyvenegyedik elkészült. Ezután sokáig hallgatott Uj forgatókönyvén dolgozott. Mi­ről szól a film. A háborúról. A kritikusok és a közönség körében ekkor már egyre gyakrabban vetődött f®, hogy elég már a háborús témából, túl vagyunk rajta, s már a té­ma is kimerült Csuhraj most sem hagyta magát. A film, a Ballada a. ka­tonáról megszületett, s bebizo­nyította, hogy lehet még a há­borúról újat mondani. Igaz, hogy ehhez olyan nagy művésznek kell lenni, mint Csuhraj, aki a valóság és az emberi viszonyok köLtőiségé- nek megragadó tolmácsolója, szenvedélyes és bátor igazság­kereső. — Ellensége vagyok minden megingathatatlan művészi ál­láspontnak — vallja magáról. — Az egyetlen álláspont, amit elfogadok, hogy a művészetnek vezetnie kell. Zaklassa fel i nézőt, és nyújtson esztétikai övezetet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom