Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-20 / 248. szám

) WIT HEGTEI ^tíriao 1967. OKTÓBER 20 . PÉNTEK Az Aurorától a csillagokig A BARBAROSSA-TERV KUDARCA Utolsó búcsú Guevareítól Ülést tartott a M s a Szerdán este Havannában, Forradalom terén félmillió S ember gyűlt össze, hogy utolsó ‘ vegyen a Bolíviában Emesto „Che” Gueva­5 rátái. A tér valamennyi épiile­$ tén kioltották a lámpákat, ^ csak az iparügyi miniszté- rium ablakai voltak vilá- % gosak. % Ennek a minisztériumnak állt t; az élén Guevara mindaddig, í; amíg két és fél esztendeje el ^ nem hagyta Kubát. ÍJ Az épület homlokzatára ki- § tették Guevara hatalmas kép- § mását, a kép mellett pedig § félárbocon lengett a kubai lo- bogó. ÍJ A búcsúünnepségen a dísz- ^ emelvényen megjelent Fidel Jj Castro miniszterelnök és fi- $ vére Raul Castro miniszter­szovjet kormány rádiónyilat-1 elnök-helyettes, Dorticos el- kozatát hallgatják a moszkvaiak. A fasiszta Németország hit- $ nők és ÄIcida Marsh, Gue- szegő, orvtámadást indított a Szovjetunió ellen. A náciknak és ^ VGra özvegye. csatlósaiknak mintegy ISO jól kiképzett hadosztálya 3700 harc- ^ A búcsúbeszédet Fidel Cast- jxuu _• a „„„ ... ... ... . % ro miniszterelnök tartotta. El­kocsival, több mint 50 000 lóveggel es aknavetővel, csaknem ^ mondotta hony 4000 repülőgéppel indította meg offenzíváját. Hitler az úgy- $ 1, ’ , .. . , , „ nevezett „Barbarossa-tervben” úgy számított, hogy - mint ^ a legszeretetreméltóbb, előzőleg Csehszlovákiát, Franciaországot, Hollandiát, Belgiu- ^ mot, Jugoszláviát, Lengyelországot — a Szovjetuniót is vil-§ Moszkva, 1941. június 22. A zé tartozott, a forradalom igazi harcosa volt. Halála a latin-amerikai forra­dalmi mozgalom nagy veszte­sége, de nem kétséges, — 'mondotta Castro —, hogy mindez nem rendíti meg a forradalmi mozgalmat, kihe­veri a csapást. Fidel Castro szavai után 21 ágyúlövés dördült el, búcsúz­tatta az elesett forradalmárt. legkedveltebb és legrend- kívülibb egyéniségek kö­CSAK RÖVIDEN... AZ EZ ÉVI IRODALMI NO- EEL-DtJAT Miguel Angel As­turias guatemalai költő, re­gény és drámaíró nyerte. INDIRA GANDHI Romániá­ból Kairóba érkezett. KLAUS SCHÜTZ bonni kül­ügyi államtitkárt választották Nyugat-Berlin új főpolgármes­terévé. HUSSZEIN jordániai király Algírból négynapos látogatás­ra Spanyolországba érkezett Az algír—madridi útszakaszon a király maga vezette repülő­gépét. (Folytatás az 1. oldalról) javaslat­lámháborúval, néhány hét alatt legyőzi. A időben sikert arat. támadás az első $ + + Van elég szén, fa jelentkeznek a szovjet ^ A Vörös Hadseregbe százezrével hazafiak. „A mi ügyünk igaz ügy. Az ellenséget szétzúzzuk. ^ Miénk lesz a győzelem!” — hirdeti a felirat, amely mellett § 1941 júniusában gyalogsági oszlop vonul az arcvonal felé. A ^ szovjet csapatok ellenállása napról napra erősödik, az ellenség előrenyomulásának üteme alábbhagy. Augusztusra értek a hit- § leristák Leningrádhoz, de azt soha nem vették be. Szeptember | végén megindították támadásukat Moszkva ellen, s október ^ végére a város határához értek. A fasiszta tisztek távcsöveik- jj kel tiszta időben már látták a Kreml tornyait. A fasiszta új- ^ Ságok szerkesztőségeiben kiszedve álltak a cikkek, amelyek $ Moszkva bevételét adták volna tudtul. A cikkek azonban soha $ nem jelentek meg. (Folytatás az 1. oldalról) § iáktól függően, szeretnénk ezt a kötöttséget megszüntetni. W — Tehát mit vásárolhatnak a ^ fogyasztók? ^ — Különböző minőségű ma­ÍJ gyár brikettekből lesz bőven. >J Jelentős mennyiséget várunk íj a berentei, nógrádi, a tatai, Jj dorogi szenekből. Ugyanígy az 5 olcsó, de sok fogyasztó által $ kedveit lignitből is lesz elég. ^ Tűzifa korlátozás nélkül kap- $ ható. — A különböző kedvezmé­8 nyes Utalványok, hitelakciók ^ helyzete idén hogyan alakult? ^ — Ezek köre bővült. Pest $ megyében előreláthatólag 15 ^ ezer utalvánnyal többet vet- ^ tek igényibe a dolgozók, mint § tavaly. De még így sem hasz- § nálták ki eléggé ezt a ked­|----------------------------------------------------------------------------------------------­v ezményt. Idén már a terme­lőszövetkezeti tagság számára is bevezették a hitelakciót. Sajnos az első évben, részben szervezési hibák miatt, ez az akció nem vált általánossá. — Es a közületi vásárlások? — Az előrelátó intézmények mindig időben, még jóval a fűtés kezdete előtt, beszerzik a számukra biztosított tüzelő- mennyiséget. Sajnos *elég nagy számban vannak olyan válla­latok, kereskedelmi egységek, sőt tanácsok is, melyek már csak akkor jelentkeznek, ami­kor a lakosság is nagy meny- nyiségben vásárol. Ez nehezí­ti a helyzetet. Ezért a Pest me­gyei Hírlap hasábjain is kér­jük a különböző közületeket, minél előbb szerezzék be tü­zelőjüket. <h. f. p.) gyűlés elnökét és a tevő képviselőket. A Gazdasági Bizottság elnö­ke beszámolt a Miniszterta­nácsnak a gazdasági mecha­nizmus reformját előkészítő munkálatokról. A pénzügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott a nyereség­adózás és a vállalati érde­keltségi alapok képzésének rendszeréről. A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a Mi­nisztertanács módosította a családi pótlókról szóló kor­mányrendeletnek a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti ta­gokra vonatkozó egyes intéz­kedéseit. A Minisztertanács megtár­gyalta és tudomásul vette a SZÖVOSZ elnökének jelenté­sét a lakosság téli burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátására történt felkészülésről. A mezőgazdasági és_élelme­zésügyi miniszter előterjesz­tése alapján a kormány rende­letet hozott az állategészség­ügyi szolgálat továbbfejleszté- séről. A Minisztertanács hozzájá­rult ahhoz, hogy az Egészség- ügyi Minisztérium 500 ezer adag himlőellenes oltóanya­got térítésmentesen felajánl­jon az egészségügyi világszer­vezet részére. ★ A családi pótlékról szóló kormányrendeletnek a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó egyes in­tézkedései az alábbiak szerint változnak. Az eddigi rendelkezések sze­rint családi pótlékra — az egyéb feltételek fennállása esetén — az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag volt jogosult, aki az előző naptári évben, ha férfi, legalább 120, ha pedig nő, legalább 80 mun­kaegységet teljesített. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításá­tól szóló, ez év elején hatályba lépett új jogszabályok ki­mondták: nyugdíjevenként azt az évet kell figyelembe venni, amelyben a termelőszövetke­zet tagja közös munkában, ha férfi, legalább 150. ha pedig nő, legalább 100 tízórás mun- j kanapot dolgozott. A kormány új rendelete a családi pótlékra való jogosult­ság megállapításánál szintén a munkanapokon alapuló számí­tási rendszert vezeti be. s a mezőgazdasági munka jellegé­nek, valamint a termelőszö­vetkezetek jelenlegi foglalkoz­tatási lehetőségeinek figyelem- bevételével a családi pótlékra való jogosultságot férfiaknál 120, nőknél pedig 80 tízórás, az előző naptári évben közös munkában eltöltött munkanap megszerzéséhez köti. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik az előírt 120, illet­ve 80 munkanapot nem tudták megszerezni a naptári év fo­lyamán, a következő évben ja­nuár 1-től számítva annyi hó­napon át jogosultak családi pótlékra, ahányszor 10 (nők 7) napot az előző évben közös munkában töltöttek. (Például: ha a férfi termelőszövetkezeti tag 1967-ben 100 munkanapot szerzett, 1968-ban 10 hónapon át kaphat családi pótlékot.) Az új rendelkezéseket 1968. január 1-től kell alkalmazni, tehát ettől az időponttól már az 1967-ben teljesített munka­napok figyelembevételével kell a családi pótlékra való jogosultságot megállapítani. A lakosság téli ellátására történt felkészülésről szóló je­lentés megállapítja, hogy bur­gonyából, gyümölcs- és zöld­ségfélékből elegendő készlet áll rendelkezésre. Burgonyá­ból, vöröshagymából és almá­ból lényegesen nagyobb meny- nyiséget tárolnak, mint az elő­ző években. A hosszan tartó szárazság és ennek folytán a vártnál ala­csonyabb termés miatt az őszi hónapokban és a jövő év első negyedében egyes cikkek — a káposzta- és gyökérfélék, va­lamint a fokhagyma — fo­gyasztói ára az előző évinél magasabb lesz. A burgonya és a vöröshagyma fogyasztói ára nem változik, a téli almáé pe­dig a tavalyinál alacsonyabb lesz. Mivel a lakosság szükségle­teinek nagyobb részét a tárolt készletekből elégítheti ki, a szóban forgó élelmicikkek együttes árszintjénél lényeges változással nem kell számolni. Megvan az megvan a utca, ház! ív. Kinek veszett el gyermeke? \ S Ljapin elvtárs fényképeket sszed elő. Megnézzük mind a § hárman, és a fejünket rázzuk. ' Egyiket sem találjuk hasonló­nak ahhoz, aki Sándor édes­anyja vagy édesapja lehetne. Hány asszony kopogtatott be hozzá — nagyon messziről és esküdött, hogy Molnár Sándor az ő fia ... Volt köztük Dunya, Jelena, de egyiknek csupán két gyereke volt, a másiknak egy fia. Nekünk könnyebb dolgunk volt. A sok téves „adat” mel­lett feltételezhetően biztos ada­taink is voltak. Csak akkor még nem tudtuk, melyek a biz­tosak. A Lenin-bánya, ahol a papa dolgozott. Ljuba, aki a aánya-magazinban kiszolgált? A. Kaminka-hegy, vagy a test­vérek neve? Ljapin elvtárs azt mondta: így induljunk el, ahogy jónak útjuk. Arra menjünk, amerre Sándor mondja Autókat bo- :sátott rendelkezésünkre, s neghagyta: ha a helyszíni izemle nem lenne eredményes, nenjünk el a lutuginói Munka izava szerkesztőségébe, ahol az ijságírók szintén hónapok óta lyomoznak Sándor kilétének isztázása ügyében. Szinte nódszeresen, időről időre új elhívást tettek közzé: „Lu- anszk körzetbeliek figyelje­zik, de hol van az a regi Da- nyakép? A bányaétteremben terített asztal vár bennünket. Már szétszaladt a hír: meg­érkezett Molnár Sándor! Fény­képekről itt mindenki ismeri A lutuginói kollégák hónapok óta újra és újra ismételték a felhívást: „Keressétek tovább Molnár Sándor hozzátartozóit!” Az ideszaladt bányászok gyűrűjében Sándor egyszer- csak felkiált: — Én azt az em­bert ismerem! Ott lakott a mi falunkban! Szavamra, emlék­szem, ő az! A férfi csodálkozva hallgat­ja egy ismeretlen nyelven be­szélő ember szavait. Bal lába furcsán befelé görbül, járása bicegős. Ez nem lehet tévedés. Az ilyesmit nagyon megőrzi a gyermeki emlékezet. Az alhovkai tónál Sándor megrázza fejét. Az a tó na­gyobb volt. És a hegyek is magasabbak voltak. Hiába mondjuk, hogy a gyermek másképp őrzi meg emlékezeté­ben a táj arányait. Sándor ma­kacs — ami az orvos szerint jó, mert csak azt fogja elfogadni, ami hiteles. Ljapin elvtárs helyett mun­katársa, Zinajda Vaszilijevna jött velünk. Azt javasolja, hogy menjünk a luginói lap szerkesztőségébe, ahol ismerik a régi településalakzatokat A kollégák rendszeresen, részle­tesen nyomoztak, sok térké­A hír itt is gyorsan szétfu­tott. A szerkesztőség utcája, a bejárati lugas, a munkaszobák tele emberekkel. Amikor Sán­dor belép, egy harminc körü­li barna asszony sírógörcsöt kap. Megvan az utca, megvan a házi Ezen a napon, ebben az órá­ban sokszor volt szükség az orvos jelenlétére. Egy fiata­labb asszony elájult Az előb­bi, zsebkendőjét szorongatva, markában felejti a nyugtatót. Ha éppen nem zokog, Sándort nézi. — ö az, tudom, hogy ő az! Én biztos vagyok benne! Molnár Sándor zavartan és tanácstalanul néz végig a rá- függeszkedő tekinteteken. Egy idősebb házaspár jön be. Újságíró kollégáim oda­szólnak, kérdezzem meg, nem ismerős-e Sándornak a két ember? Sándor a fejét rázza. Mi is. Nem. ezek nem lehetnek a szülők. — Nem is — mondja a he­lyi rádió riportere, miközben mindig odanyújtja a mikro­font, ahol épp beszélnek. Ez a Krasznyanszkij házaspár. Krasznyanszkij? Ez ismerős! Az altatásban felvett magnó hangja zsong a fejemben: „Kresknov . . . Krasnoje . . . Krsno ... No, én ezt most nem tudom.. Az idős ember azt mondja: — Kérdezze meg, nem sze­dett-e dohányt egy idősebb embernek? Nem dobott-e veie köveket a vízzel telt tárnákba? Nem hallgatta-e vele együtt, mekkorát csobban, amikor le­esik ? Ahogy a mesében szokott lenni: Sándor szeme-szája el­áll a csodálkozástól. — De igen! Es elmondja, hogy tán a nagyapjával, vagy valaki más­sal valóban jártak követ do­a háború alatt!'“ Augusztus 3-án reggel in­dultunk el Luganszkból Alhov- ka felé. Induláskor az orvos odaszólt Sándornak: — Ha nem biztos valamiben, hunyja le a szemét és úgy gon­dolkodjék. Ne felejtse el, be­hunyt szemmel kell hazatalál­nia. Sándor magabiztosan, moso­lyogva bólogat. Ügy, mint aki már mindnyájunknál többet tud. Ahogy Luganszkból kifordu­lunk. a gépkocsivezető az új betonúira akarna térni, de Molnár Sándor megállítja: — Nem ez az út! A két gépkocsivezető azt magyarázza, hogy igenis ez az út az, amely Alhovkára vezet, csak új, azért nem ismer rá Sándor. Barátunk a fejét ráz­za. Makacsul ragaszkodik hoz­zá, hogy a másikon menjünk, jobboldalt majd találunk egy szovhoz- vagy kolhozépületet, ott letérünk a földútra. Megtaláljuk a dülőutat. Sán­dor egy-egy fordulónál lehúny- ia a szemét, aztán megmondja, jobbra vagy balra kell-e to­vábbmennünk. A táj még ne- tünk is, akik most látjuk elő­ször — ismerős. Hányok, veze- ;ékek, bányaépületek, lapos te­tejű hegyek ... Szemünk ku- atva Sándorra s a tájra néz. tt vagyunk a Lenin-bányánál. Zz itt mind az, .mind ide tarto­Moszkva alatt a szovjet hadsereg ellentámadásra indult. A hitleristák, akik még néhány nappal azelőtt Hitlernek a Vörös téren tartandó díszszemléjét szervezték, kénytelenek voltak visszavonulni. A mindaddig legyőzhetetlennek hitt hit­lerista hadsereg elszenvedte első vereségét. A volokalamszki országút, ahol a szovjet harcosok megállították a németeket, s visszavetették őket, az egész világon ismertté a ált. Voloka- lamszk visszafoglalása után a katonák a nácik által megkín­zott, majd felakasztott nyolc hős partizán kivégzésének színhe­lyén tartanak gyűlést. Megfogadják: bosszút állnak érettük, s minden társukért, akiket meggyilkoltak a fasiszták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom