Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

Holnap: városi vb-ülés Pénteken, október 20-án dél­előtt 9 órai kezdettel a városi tanács emeleti kistermében ülést tart a városi tanács vb. Az ülésen jelentés hangzik el a lakosság élelmiszer- és ipar­cikk-ellátásáról, majd a Kos­suth Tsz idei munkájáról. Szovjet és magvar zeneszerzők * műveiből rendeznek hangversenyt pén­teken, október 20-án este 7 órai kezdettel a ceglédi zene­iskola nagytermében, a mú­zeumi hónap eseményeként. A hangverseny-esten a zeneis­kola és a gimnázium növen­dékei adnak műsort orosz, szovjet és magyar szerzők műveiből. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS ÉS CEOu XI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1967. OKTOBER 19., CSÜTÖRTÖK Ne csak dolgozzanak: Cukorrépából dunántúli kirándulás Felszedte már a vállalt cu­korrépát az abonyi Kossuth Tsz nőbizottsága. Az asszonyok fejenként 200 négyszögöl ter­més betakarítását vállalták el, és a munkáért járó pénzt jövőre négynapos dunántúli kirándulásra akarják „átvál­tani”. éljenek és művelődjenek is szocialista módon az ifjúsági brigádok Nyáron, a KISZ VII. kong­resszusán sok szó esett a me­zőgazdaságban dolgozó fiata­lokról és a mezőgazdasági if­júsági brigádokról. Az utóbbi években egyre jobban szapo­rodott ezeknek a száma. A ceglédi járás termelőszövetke­zetei közül például csak egy tsz-ben nincs ifjúsági brigád — viszont nem is egyet talál­ni, ahol már több ifjúsági bri­gád küzd a szocialista cím el­nyeréséért. A versenyben részt vevő 52 ifjúsági brigádban több, mint 1780 fiatal dolgozik. A múlt évben nyolc brigád nyerte el a szocialista címet, jelenleg 24 küzd az elnyerésé­ért. A versenyben részt vevők száma mintegy 200-zal több, mint az előző években volt. A KISZ ceglédi járási bi­MÉG EGY NÉGYZETMÉTER Külföldi megrendelésre készülnek a perzsaszőnyegek az abonyi szőnyegszövő részlegben Foto: Gábor ŐSZ/ LEVELEK Vadvízország lesz ősszel a város? KI, MIT TEHETNE? Szép ez az ősz. Igazi, hami­sítatlan vénasszonyok nyara. Délben ragyog a napsütés, alkonyaikor nyirkos köd üli meg a várost — és ha a szél megrázza a fák koronáját, hát százával erednek útnak róla a megsárgult levelek. De most, az ősz vége felé nem ezekről a levelekről akarok beszélni, hanem azokról, ame­lyeket nap mint nap hoz a posta a szerkesztőségbe: — a panaszos levelekről. Szinte minden második levél a ceglé­di utcák tisztaságáról, gondo- zatlanságáról panaszkodik. „A Fürst Sándor utca lakói nevében kérem a segítségüket. Igaz, két oldalt árok van az utcánkban, de az árkokat be­lepte a gaz, és úgy megteltek hordalékkal az átereszek, hogy a víz néha hetekig le sem fo­lyik. Legalább öt éve, hogy a tanács nem tisztitatta ki az árkokat. Ez itt alacsonyan fekvő városrész. Ha jön az őszi eső, átvizesednek a ház­falak ...” És sorolhatnám to­vább a Szolnoki úton lakók panaszát, az ősz utcaiakét, a Hajó utcai, Lúd utcai, Tán­csics utcai csatornákról, ár­kokról érkezett panaszokat. A napokban sétáltam ezekben az utcákban. Gondozott és hulló vakolatú házsorok közt, őszi virágos kertek előtt vitt az utam. A gidres-gödrös járdák mellett tényleg gondozatlan árkok húzódtak utcahosszat. Tehát: igazak a levélben érke­zett panaszok. De... Igen,! — van egy „de” is. i Országszerte versengenek a Tiszta udvar, rendes ház jel­zésű kis tábláért a családi há­zak gazdái. A falvakban, ahol évekkel ezelőtt bokáig érő sár­ban cuppogott’ az ember cipő­je, járdákat építettek — jó­részt társadalmi munkával — a lakók. Másutt virágos kerte­ket készítettek a járdák és az árkok között: a gondozott ár­kok mellett! És ezt a gondo­zást sem akárki végezte, ha­nem mindig azok, akiknek a háza előtt az árok húzódik. Nem vártak a tanács segítsé­gére, nem vártak társadalmi munkásokra a szomszédból. Ki-ki maga portája előtt hoz­ta rendbe az árkot, nem res­tellt munka után lapátot ra­gadni a kezébe. De nemcsak a községekben: más városok­ban is így van ez. Ha társadal­mi munkában lehet járdát építeni, lehet vizet vezetni, akkor az árkok rendbentartá- sa sem szabad, hogy gondot okozzon. Az úttest, a járda rendbehozása valóban szakem­bereket igényel. Az árok in­kább a gondos gazda keze munkáját. (—esk—) zottsága legutóbbi ülésén prog­ramtervezetet ismertettek ar­ról, hogy az ifjúsági szocialista brigádok munkáját hogy lehet­ne még jobban támogatni, és hogy lehetne tovább javítani a már elért eredményeket. A brigádmozgalom követelmé­nyei közül — a szocialista mó­don élni, tanulni és dolgozni — ugyanis gyakran csa.k a munkára és a ta­nulásra vonatkozó feltéte­lekkel törődnek a fiata­lok. A társadalmi munkát, a vál­lalt eredmények elérését, a se- lejtmentességet általában igye­keznek szem előtt tartani. Nincs hiba a sport- és a kul­turális rendezvényeken való részvétellel sem. Jövőre vi­szont a harmadik követelmény­re: a szocialista embertí­pus nevelésére is több gondot fordít a KISZ az ifjúsági brigádok­ban. Nemcsak a brigádok szá­mát akarják növelni, hanem a szaktudás mellett a fiatalok általános műveltségét, politi­kai és egyéb kérdésekben való tájékozottságát is fokozni kí­vánják. (— es) EZT TETTÜK EDDIG Növeljük a munkakedvet Mi lesz a termelési tanácskozások szerepe? A TERMELÉSI TANÁCS­KOZÁSOK — értekezletek — sok esetben nem érték el cél­jukat, mert a dolgozók leg­többször nem tekintették a vállalat kitűzött céljait saját­juknak, másrészt gazdasági érdekeltségük csak a munka­béren és a szociális juttatáso­kon keresztül kapcsolódott a vállalat gazdasági tevékenysé­géhez. Ez a kétfajta érdekelt­ség két irányban hatott, és így az eredmények is csak mérsé­keltek lehettek. Ezért nem­egyszer a közöny, az érdekte­lenség vetett véget a tanács­kozásoknak, vagy panasznappá alakultak át. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat termelési tanácskozá­sán az érdeklődés fokozódását mutatta a résztvevők magas száma is, de ez különösen a hozzászólásokban nyilvánult meg leginkább. Építő jellegű bírálatok hangzottak el, ötle­tek születtek, amelyek mind azt bizonyították, hogy dolgo­zóink egyre inkább maguké­nak vallják a vállalatot, saját gondjaiknak a vállalat* prob­lémáit. Több bírálat hangzott el az egyes munkaterületekkel kapcsolatban. Főként a készle­tezés, a nagykereskedelmi szál­lítások, a kalkulációk, a gépek jobb kihasználása és a vendég­látóipari technológiával kap­csolatosan. A tanácskozás után nyom­ban intézkedési terv született az elhangzó jó javaslatok meg­valósítására és a hibák meg­szüntetésére. Ennek megfele­lően felszámoltuk a központi mosodát, mert a textíliák ál­landóan kicserélődtek és ron­gy olódtak. Áttértünk a koráb­bi, jól bevált és sokkal egy­szerűbb bérmosatásra. A komplikált átlagkészlet­számítást az üzleteknél meg­szüntettük, ehelyett minimum­maximum iránykészlet számo­kat adunk üzleteinknek, ame­lyeket cikkenként és idősza­konként differenciálunk. ELJÁRTUNK a Szeszforgal­mi Vállalatnál és intézked­tünk, hogy olyan cikkeket ne szállítsanak, amelyeket nem rendeltünk meg, mert azok készletlerakódásokat és feles­leges kamatterheket és raktá­rozási többletmunkát eredmé­nyeznek. A zöldség változó árai na­ponkénti kalkulálást követel­tek, ami rengeteg többletmun­kát okozott, nem beszélve ar­ról, hogy a filléres áringado­zások bizonyos mértékig a vendégeket is nyugtalanítot­ták. Mindezeket figyelembe véve ezekre a cikkekre elszá­moló árakat rendszeresítet­tünk. Nagykőrösön a cukrász ter­melőüzemet két műszakra ál­lítottuk át a kapacitás jobb kihasználása érdekében. Ve- csés, Gyömrő, Manor üdítőital­ellátásának megjavítására a Margitszigeti Ásványvíz Üzem­től is szerzünk be árut. A szállító vállalatok által el nem vitt göngyölegkészleteket összegyűjtjük és utánvéttel visszaküldjük a nagykereske­delemnek. A színvonalemelés érdekében a monori Vigadó söntését megszüntetjük és a közelben levő egyik italbol­tot háromműszakos nyitvatar- tásra rendezzük be. Vecsésen a Sportkör Büfét alakítjuk át kisvendéglőnek, ahol így a műsorok jobb lebo­nyolítására nyílik lehetőség. Vállalatunknál a termelési tanácskozás a vállalati élet egyre jelentősebb fórumává válik. A vállalatvezetés szá­mon tartja az emberek bírála­tait, ötleteit, javaslatait, és huzavona nélkül, a legrövi­debb időn belül igyekszik azo­kat megvalósítani. ÜGY EREZZÜK, hogy ezek a gyors intézkedések a mun­kakedvet is növelni fogják, a vezetés és a munkások szoro­sabb munkakapcsolatai pedig szilárd alapot teremtenek , az új mechanizmus adta nagyobb feladatok megoldására is. Baldavári László így porszem is sokat siámít Mivel mérnek mérget, aranyat? Kétévenként hitelesítés — Ahol o súlyokat mérik Valóságos kis múzeumot le­hetne berendezni a Ceglédi Vasipari Ktsz mérlegjavító részlegében sorakozó mérle­gekből, mázsákból. Láthattunk itt a modern billenős, mérleg­től kezdve nagyanyáink korá­ban használatos konyhamér­legig minden fajtát. Találtunk olyat is, amely több évtizedes „szolgálata után pár nap múl­va a MÉH-telepre kerül. Pe­dig az öreg masinának még fürgén jár a mutatója, de el­avultsága, kopottsága miatt már nem használható. Az egyik sarakban hitelesítésre váró súlyok, köztük meg lehet találni a parányi, félgrammos súlyokat és a több mázsát mé­rő, úgynevezett vágóhídi sú­lyokat is. A hitelesítés pontos­ságát mutatja a „mérőaszta- lon” az üveges vitrinbe helye­zett ellenőrző mérleg. Sokat számít a félgrammos súlyok hitelesítésénél, hogy egy szem por, de egy parányi piszok sem legyen rajtuk. — Mikor kell egy mérleget hitelesíteni? — kérdeztük Lu­gosi Ferencet, a részleg veze­tőjét. — A hivatalosan használat­ban levő mérleg, legyen az ék­szerész-, patika-, vagy több tonnás mérleg, kétévenként kerül hozzánk. A pontosság érdekében a mérlegeket telje­sen szétszedjük, majd kellő karbantartás után hitelesítjük. Űj bélyegzőt kap, amelyet csak az Országos Mérésügyi Hivatal szakembere nyomhat az ellen­őrzött mérlegekre. — Milyen szakképzettséget kíván ez a szakma? — A mérlegjavítás rokon szakma a lakatosmesterség- gel, azonban mérlegeket csak az javíthat, aki elvégzi a mér­legjavító tanfolyamot. Aki la­katos képesítéssel nem rendel­kezik, annak három év a ta­nulóideje. Sajnos, egyre keve­sebb tanuló jelentkezik, pedig jó lenne, ha erre is kiterjedne a pályaválasztási tanácsadás. <cs — i) Szent Péter esernyője A szabói az szabói: felbontani tilos! Savanyú volt a savanyúság... Az otthoni étrend összeállí­tásához mind nehezebb már a zöldborsó, zöldbab, karalábé beszerzése. E könnyű eledele­ket lassanként felváltják a húsos ételek, amelyekhez a magyar ember szereti a sava­nyúságot. Persze, így október közepe táján kevesebb lesz az uborka is, marad hát a páro­lásra alkalmas káposzta. No, de nem kell kétségbeesni, konzerviparunk nem volt tét­len a nyáron. Olvashattuk, hogy hány vagon savanyúság hagyta el már a gyár kapu­ját: tehát nem kell savanyú képet vágni, teszem azt, a pör­költ mellé, mert az üzletekben szép nagy, ötliteres uborkás­üvegek kelletik magukat. Csak éppen nem kapunk belőle. Sem fél, sem egy kilót: vagy megveszed az egész üveggel, vagy nem eszel belőle. Pedig a zöldségesboltban hárman is könyörögtünk: bontsuk meg azt a fránya üveget, hisz nem sok marad az alján, ha mi ve­szünk belőle. Nem lehetett. Ilyen „vendéglátásban” volt részünk a 22. számú önkiszol­gáló boltban is, ahonnét uevancsak savanyú képpel tá­voztunk, a savanyúság miatt. ★ A szerk. megjegyzése: És ha már valóban nem lehet felbontani, mert az üzlet fél, hogy nyakán marad az ubor­ka — miért nem lehet kisebb üveg savanyúságot árulni?! Október 21-én, szombaton este fél 8 órai kezdettel hosz- sz úidő után ismét Cegléden vendégszerepei a Déryné Szín­ház társulata. Mikszáth Kál­mán: Szent Péter esernyője című zenés játékát adják elő, Kalmár Tibor rendezé­sében. A szerepeket Jurik Jú­lia Jászai-díjas, Hetés György, Szántó Margit, Holl János, Bo- dó Judit és Bodó György ala­kítják. T anácskoznak a brigádvezetők Szombaton, október 21-én délelőtt 9 órai kezdettel a já­rási versenybizottság rendezé­sében a járási tanács nagyter­mében tartják meg a szocia­lista brigádok vezetőinek já­rási tanácskozását. Erdély Gá­bor, a járási tanács vb elnök- helyettese tart előadást a ceg­lédi járás termelőszövetkezete­iben működő szocialista bri­gádok helyzetéről, tevékenysé­géről, a mozgalom alakulása-’ ról. Az előadást hozzászólások követik. Ceglédi győzelmek a városok közötti tornaversenyeo Vasárnap délelőtt a Kos­suth Gimnázium tornatermé­ben rendezték meg Cegléd és Mosonmagyaróvár hagyo­mányos városok közötti, ba­rátságos tornaversenyét. Ez­úttal a résztvevők alacsony létszáma miatt a csapatver­seny elmaradt. Nők: ifjúságiak: 1. Horváth Erzsébet, 2. Kerekes Katalin, 8. Etédi Anna ceglédiek. Serdülők: 1. Tóth Katalin Cegléd. 2. Galgóczy Moson­magyaróvár, 3. Mohos Mo­sonmagyaróvár. Férfiak: felnőttek: 1. Végh László, 2. Arany Béla, 3. Sá­pi Károly. Serdülők: 1. Sápi László, 2. Bálint Attila, mindannyian ceglédiek. (gór)

Next

/
Oldalképek
Tartalom