Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

ír sérti *Kírhw W67. OKTOBER HL VASÁRNAP Az Aurorától a csillagokig VESZÉLYBEN SZOVJET-OROSZORSZÁG a \ MOSZKVA Útra készen 1 az „égi nővérek ^ Hiába szurkoltak a moszk- ^ vaiak azért, hogy szombaton •í reggel semmilyen meglepetés S ne legyen, a légköri viszonyok 5 megakadályozták, hogy a világ !} első teljes női repülőgép-sze- § mélyzete, az „öt égi nővér” egy ^ IL—18-ason több mint hétezer ^ kilométeres* leszállás nélküli 6 útra indulhasson. | CSÜTÖRTÖKÖN l VENUS-KÖZELBE I ÉRKEZIK A MARINER 4, í A Mariner 4. amerikai űrla- J boratórium magyar idő szerint | szombaton, hajnali kettőkor S 1,6 millió kilométernyire köze­idé: 1918. Színhely: Vlagyivosztok, egy hadiba jó t edélze-1 te. Szereplők: Amerikai, angol, japán, francia tisztek, a Szov- ^ csütörtökön ér az égitest köz- jet-Oroszország elleni intervenciós hadsereg parancsnokai. ^ vetlen közelébe, s amíg elha- Egyesztendős sem volt még a szovjet hatalom, amikor a vi-1 lad mellette, adatokat, sugá- lág imperialistái — szövetségben az oroszországi burzsoá- ^ a re a 671,13 E szlne földesúri klikk fehérgárdistáival — rátámadtak a fiatal műn ^ karhatalomra. Az amerikai, angol, japán, francia liurzsoák íegy-1 verrei siettek az orosz burzsoázia és a földesurak segítségére,^ bogy visszategyék a jármot a munkásokra és a parasztokra. | srőL ■ C CSAK RÖVIDEN... “h 4­Magyar-csehszlovák közös nyilatkozat | TÖBB MINT TÍZ ORSZÁG | száznegyven tudósa köztük & tizennégy Nobel-díjas, érkezik | Varsóba Marie Curie 100. szü- | letésnapja alkalmából. | KÉT AMERIKAI KATONAI 5 HELIKOPTER Saigontól mint- j és kormányküldöttségeinek (Folytatás az L oldalról) budapesti nagykövetségének tagjai. Közös nyilatkozatot adtak ki a Magyar Népköztársa­ság párt- és kormánykül­döttségének a Csehszlovák Szocialista Köztársaság­ban tett látogatásáról. A magyar küldöttség cseh­szlovákiai tartózkodása során megismerkedett a csehszlovák népnek hazája fejlesztésében elért eredményeivel. A látogatás során a két kül­döttség tárgyalásokat folyta­tott. A küldöttségek tájékoz­tatták egymást az országaik­ban folyó szocialista építőmun­ka menetéről, áttekintették a magyar—csehszlovák kapcso­latok további elmélyítésének lehetőségeit, egyben véleményt cserélteik a nemzetközi hely­zet, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A szívélyes, ba­ráti légkörű tanácskozások a megtárgyalt kérdésekben a nézetek teljes azonosságát igazolták. A küldöttségek megelégedés­sel állapították meg, hogy a magyar—csehszlovák kapcsolatok a barátság, a kölcsönös megértés és a szoros együttműködés szellemében minden terü­leten fejlődnek. A küldöttségek megállapítot­ták, hogy országaik kölcsönö­sen előnyös gazdasági együtt­működése a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt­§ egy 40 kilométernyire északra, ^ tévedésből polgári lakosokra & nyitott tüzet, tíz ember meg- ^ halt | tüzérségi párbaj folyt § szombaton reggel a Jordán- ^ íolyónal izraeli és Jordániái § erők között, | CIPRUSI LAPJELENTÉ- SZERINT a csütörtöki utasszállitógép-kataszt ­§ róíát egy másik repülőgéppel | történt összeütközés okozta $ KÉT HALOTT, 33 sebesült $ és 186 rendőrségi riadó a mér- ^ lege a pénteki zavargásoknak J Hongkongban, 1964. évi októberi tárgyalásain elfogadott alapelvek szellemé­ben fejlődik. A küldöttségek egyszersmind azon a véleményen vannak, hogy további lehetőségeik áll­nak fenn a két ország politikai és gazdasági együttműködésé­nek fejlesztésére. Eredményesen alakulnak a két ország tudományos, közok­tatási és kulturális kapcsola­tai is. Mindkét fél kifejezi azt a véleményét, hogy a KGST tag­országok két- és több oldalú gazdasági együttműködés tar­talmának és formáinak tökéie­Kolcsak tábornok fehérgárdistáihoz nagy reményeket | ^ ENSZ.közgyűlés ^ntek fűztek. Kolcsak a forradalom győzelme után az Egyesült Al- ^ ülésén befejeződött az ál­lamokba utazott, s onnan mini a fehérgárdista csapatok pa- ^ taLános politikai vita, amely- rancsnoka tért vissza. Amerikai és angol bankházak pénzel-1b™ összesen 109 küldött szó­lók, amerikai és angol fegyvergyárosok látták el harceszkö-1 * Co?neKus ManesCu, a köz. zökkel. Oroszországban a régi rend kiváltságaitól megfosztott ^ gyűlés elnöke felfüggesztette [vadászai kegyetlen terrort J a közgyűlés munkáját. Közöl­A közel-keleti helyzet vitája következik Az ENSZ-közgyűlés képviselői támogatták. Kolcsak fejvadászai —„„------------------­a lkalmaztak. $ te- a következő ülésen, § amelynek időpontját később jelentik be, megkezdődik a közel-keleti helyzet vitája. A kairói Ahram című lap tudósítása szerint azért ha­lasztották el egy héttel az ENSZ közel-keleti vitáját, mert meg akarják várni a szovjet—amerikai puhatolódzó megbeszélések végét tesítése gazdasági fejlődésük objektív és rendkívül jelentős feltételévé válik. A küldöttségek a legfonto­sabb nemzetközi kérdések át­tekintése során egyöntetűen megállapították, hogy a nem­zetközi helyzet az utóbbi idő­ben az imperialista körök azon törekvése következtében, hogy megállítsák és visszafordítsák a világ haladó erőinek fejlő­dését, feszültebbé vált. Az Amerikai Egyesült Álla­mok brutális vietnami agresz- sziójával súlyosan veszélyez­teti a világbékét, durván meg­sérti az ENSZ alapokmányát, valamint a nemzetközi jog alapvető normáit. Az imperializmus fokozódó agresszivitását mutatja a je­lenlegi közel- és távol-keleti helyzet is. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szolida­ritást vállal a nemzeti fel- szabadulásukért és függet­lenségük megszilárdításá­ért harcoló ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek­kel, s hathatósan támogatja jogos ügyükért folytatott küzdelmü­ket. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a békeszerető erők tevékenységének az euró­pai helyzet rendezése érdeké­ben. Mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy az európai viszonyok normalizálása, a kontinens békéje és biztonsá­ga csak a második világhábo­rú eredményeként kialakult helyzet tudomásulvétele és tiszteletben tartása alapján rendezhető. Szükséges, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ismerje a müncheni diktátum érvénytelenségét, annak kez­detétől fogva. Mindkét fél üd­vözli és támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a két német ál­la.! közötti kapcsolatok ren­dezése érdekében tett javasla­tait. A félek törekszenek arra, hogy belátható időn belül egyet­értés jöjjön létre az össz­európai konferencia össze­hívásáról a biztonság és együttműködés kérdései­nek megtárgyalására. A küldöttségek egyetértet­tek abban, hogy a világbéke megvédése érdekében tovább­ra is minden erőfeszítést meg kell tenni az általános és tel­jes leszerelés kérdésének előbbre viteléért. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének tevékenységével kapcsolatban a felek kifejez­ték azon véleményüket, hogy el kell távolítani minden aka­dályt, amely gátolja a világ­szervezetet küldetésének tai alapokmány céljaival és alap­elveivel összhangban történő következetes teljesítésében. A küldöttségek megállapí­tották, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja között az internacionalizmus és a barátság elvei alapján ál­landóan mélyülnek az elv­társi, baráti kapcsolatok. A küldöttségek megelége­déssel állapították meg, hogy pártjaikat és országaik népeit a testvéri barátság, a szilárd szövetség és a sokoldalú | együttműködés szálai fűzik a ! győztes szocializmus első or­szágához. a születésének fél- évszázados évfordulóját ün­neplő Szovjetunióhoz. A tárgyalások ismételten igazolták a Magyar Szociális« ta Munkáspárt és Csehszlová­kia Kommunista Pártja néze-. teinek teljes azonosságát a nemzetközi kommunista és a munkásmozgalom valamennyi alapvető kérdésében. A küldöttségek aláhúzták aa európai kommunista és mun­káspártok Karlovy -Varyban megtartott konferenciájának jelentőségét, amely elemezte az európai helyzetet és útmu­tatást adott a különböző politi­kai és társadalmi feltételek között működő testvérpártok­nak és haladó erőknek. A küldöttségek megállapi > tották, hogy a Kínai Kommu­nista Párt és a Kínai Népköz- társaság vezetőinek szakadár és kalandor politikája súlyo­san zavarja a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom, valamint a szocialista orszá­gok egységét, gyengíti az im­perializmus elleni közös harc frontját. A két küldöttség kifejezte azt az álláspontját, hogy össze keli hívni a kommu­nista és munkáspártok világkonferenciáját, amely megtárgyalná valamennyi forradalmi, antiimperia- lista erő további közös tevékenységének alapvető kérdéseit. A küldöttségek megállapod' I tak abban, hogy a két ország között 1949. április 16-án meg­kötött, 20 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés le­járta előtt új szerződést köt­nek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány baráti láto­gatásra hívta meg Csehszlová­kia Kommumsita Pártja és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának kül­döttségét. A csehszlovák fél a meghívást köszönettel elfogad­ta. + A megalakult $ Vörös Hadsereg, | amelynek alig volt | utánpótlása, hő- § siesen szembe- ^ szállt az imperia- § listákkal és zsol- ^ dósaikkal. Mun- ^ Bizonyos kasok és parasz- ^ ^ja a világ tok százezeréi Pillantás Nigériára * Irta: Effiong Okpo tekintetben Nigé­, _ __ _ ___ _ egyik legérdeke­i e" ^ sebb és legizgalmasabb orszá lentkeztek, hogy i ga. Az afrikai kontinens leg­lakosság kát. Bedni j ebben az § gyobb angol gyarmati területe, időben írta ezeket ^ a lakosság 80 százaléka írás­nemzetgyűlése volt: egy keleti, egy nyugati, egy északi és egy középnyugati. A nemzetgyűlés tagjait a nép választotta. Ezek­nek kevés törvényhozó hatal­muk volt, noha bizonyos mér­élénk és kereske­’ 4 ^ &c*. jtxí, qií,tivai At/uímcufl tCb megvédjék fiatal nagyobb területű országa ez, szocialista hazaju-^ már ami a lakosság számát il- „IC1. Gyemjan s Jeti, és ez volt Afrika legna- tékben a szövetségi parlament ebben az § svobb angol svarmati területe, ellenőrizhette őket. Az országot, tehát Nigériát, fekete) amely a / Rank «»nden- i folyo harcban. Ezután érthető, vízi útja és a Kongóval és Ní- ^ p rablohorűa ^ hogy a hatalmas akadályok és ips folyóval Afrika három leg- tamad. / A marta- ^ nehézségek ellenére 1960. ok- nagyobb folyóját alkotják. A loc szulofoldun- s tóber 1-en az ország népe elér- Niger folyó a francia fenn kön áll. / A '—*—*—- - - ­nekünk egy / Vagy vagy hősi halál”. A Hadsereg hős har- § szág. Egyike azon néhány af- ezer km-es út után ömlik a cosat végrehajtót- ^ rikai országnak, ahol az afri- tengerbe. Árterülete kb. 500 000 ták a lehetetlent, i kait faji szempontból nem éri négyzetmérföld. A folyó del- Kiűzték hazájuk- § megkülönböztetés. Az afrikaiak tája nagyobb, mint a Nílusé, ból az interven- § tejesen szabadon járhatnak . « hárhftvá a? ^’’SZágb0r' '■'**' ,,*í* ahol dósokat, vereséget orBWm' ott vá­. . . _ , . .. s sarolhatnak, ahol akarnak, mertek a feher- * abba a bankba, vagy vendég- gárdistákra. Ha- 8 íőbe vagy postahivatalba me­rőm esztendeig § hetnek, amelyik nekik tetszik, tombolt a küzde-§ lem. Az egyébként | ff} is szegény Orosz- ^ ország újabb óriá-8 Ami a polgári közigazgatást A portugálok 1472-ben érték el az akkor vad, dzsungellel benőtt nigériai tengerpartot, és röviddel ezután más országok kereskedői is errefelé vették útjukat — amint az egykori krónikák leírják: „Bors, ele­si károkat szenve- $ illeti, Nigériának annak idején fántagyar, pálmaolaj, gyapot és dett. § négy különböző parlamentje, egyéb cikkek iránt kutatva.' Ennek nyomán igen busás hasznot hozó delem fejlődött ki, de ami az igazi hasznot hozta, az egy más jellegű kereskedelem volt: az embervásár. És kb. 300 évig a rabszolgaság jellemezte Nigéria történetéi Az angol politikai behatolás Nigériába valamikor az 1790-es években vette kezdetét. Nigéria átka a szétaprózott­ság. Lényegében egy földrajzi szörny, mert ma három, illet­ve négy különböző terület tar­tozik egy országhoz. Ugyanis három hatalmas terület és egy negyedik kisebb, a nyugati te­rület alkotja az országot. A nyugati területen 12 millió, a keletin 16, a hatalmas északin 29 millió, és a kicsiny közép­nyugatin pedig két és fél mil­lió ember él. Valójában há­rom ország alkotott egy orszá­got. Az egyes országrészek kö­zött óriási a különbség, már ami a kultúrát és a nyelvet illeti. Nigériában 250 törzs él, amelynek majdnem mindegyi­ke más-más nyelvet beszél. Észak-Nigéria több mint két­szer olyan nagy, mint az egész déli együtt. Ez a terület a Niger folyó vonalától északra terül el, és fő folyója a Benue. Körülbelül 29 millió ember él itt, akik közül mintegy 20 mil­lió muzulmán, a többiek pedig pogányok. Dél-Nigériát a hosszú, nagy kiterjedésű, mocsaras Niger folyó osztja két részre — ke­leti és nyugati területre. A ke­leti terület az egész ország leg­gazdagabb részét képezi. Az ország felvilágosodottabb, mű­veltebb néprétege a keleti és a nyugati — beleértve a közép­nyugati — területekről szárma­zik. A keleti területre általá­ban úgy tekintenek, mint az iparilag és kulturálisan legha- ladottabb vidékre. A kelet, nyugat és észak már hosszú idő óta féltékeny egymásra, és mindegyik területnek megvolt a maga uralomra törő vezetője, Nigériát hosszú idő óta a tör­zsi ellentétek, a gyanú és a babona, az egymás iránti gyű­lölet emészti. Nigéria legnagyobb városa Ibadan, amely egyben a nyu­gat nigériai terület fővárosa is. KörülbeliiJ kétmillió ember lakja, és ez a város nemcsak a világ legnagyobb, négerek ál­tal lakott helye, de Kairó és Johannesburg után Afrika har­madik legnagyobb városa. Csakúgy, mint oly sok helyeit Nigériában, Ibadan is a régi és az új különös keveréke. Az ország első egyetemét Ibadan- ban létesítették 1951-ben. Ma öt egyetem van Nigériában, egy Lúgosban, egy a keleti ré­szen Nsuka városában, egy a nyugati területen Ifeben és egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom