Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-14 / 243. szám

Az úttörők készítették Cirkáló — vitrinben r r HALAZASZLO, KÉZIMUNKÁK A járási tanács előcsarno­kában néhány nap óta — mi­előtt ügyeik intézésére to­vább sietnének —, megállnak az emberek és elgyönyörköd­nek a járás úttörőd által ké­szített tárgyak kiállításában. I Buzsáki és keresztszemes j könyvborítók, könyvjel- j zők, gondosan elkészített j kézimunkák és rajzok mind arról tanúskodnak, hogy szeretettel készültek. Hány kis kéz munkája van az abo­nyi Gyulai Gaál Miklós ál­talános iskola úttörői által készített hálazászlóban, amely­nek minden négyzetét más varrta ki, vagy milyen apró­lékos munkát követelt az Auróra cirkáló kicsinyített mása, amelyet a Petőfi út­törőcsapat Lenin őrse küldött 'Albertirsáról a kiállításra. Albumok és terítőcskék, sok­sok színes magyar motí­vummal, amelyekben most még itt gyönyörködnek a látogatók, azután a megyei "kiállításra kerülnek, majd egy részük a messzi Szov­jetunióban örvendezteti meg a kis pionírokat. A „Ki tud többet a Szov­jetunióról” versenyben részt vettek közül a járás út­törőit az abonyi Gyulai Gaál Miklós általános iskola ta­nulója, Tánczos Tibor hete­dikes pajtás képviseli, aki mint a forradalmi expedíció egyik tagja Moszkvában ün­nepli az Októberi Forrada­lom 50. évfordulóját — és viszi magával a kiállított kis ajándékokat. (pereszt égi) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1967. OKTOBER li., SZOMBAT November 7-re: Feldíszített kirakatok, pótvállalások, jubileumi könyvcsomagok az fmsz-nél NYÁRSAPÁTON ÜZLETHÁZAT ALAPOZNAK Október vége felé ünnepi díszt öltenek a kirakatok. Az évforduló jegyében mindenütt megemlékeznek az Októberi Májustól hóesésig ontja kincsét az alföldi erdő Piacon vett gombától nem volt még mérgezés Biztos, ami biztos Mikor nem árt a gomba? 1 Hetipiacos napokon nagy a forgalom a mindössze két rö­vid sorból álló gombapiacon. A nyáron ugyan nem volt nagy felhozatal ebből a hús­pótló étekből, annál magasabb kupacok emelkednek most: a gomba szereti a csapadékos, esős időjárást, a száraz nyár hátrányát most igyekszik be­hozni. — Meddig tart a gombasze­zon? — erre Sápi Károlyné gombaszakértő adja meg a vá­laszt. — Májustól november vé­géig, illetve, míg le nem esik a hó. Van olyan gombafaj ta, amely az ötfokos hideget is A JO ÖTLET ARANYAT ER Virágzó üzlet a Búzavirág MONORI ERDŐN VÁR A MÓKUS Albertirsán, a község szélén, közel a vasúti átjáróhoz, az úgynevezett Újtelepen áll egy vakolatlan, ikerablakos családi ház. Benne cukrászda. Utcára nyíló ajtóval fogadja vendégeit a Búzavirág presszó. Érdekes módon született ez az üzlet. Rakonczai Péterék — a házaspár és a fiúk vendéglá- lőipari alkalmazott — úgy ter­vezték annak idején az épülő házat, hogy vendéglátó üzem is nyílhasson benne. A lakóhelyi­ségek mellé így épült meg az erre a célra tervezett, korsze­Beszerelték a gáztűzhelyet és a kávé, sütemény, italfélék mellett melegített készételeket is árusítanak. Ne csak igyon, egyen is a vendég. Szombaton és vasárnap este háromtagú gitárzenekar játszik, a vendé­geket az asztaloknál kiszolgál­ják, mégsem számítanak sem zenedíjat, sem felszolgálási fel­árat. Ez a harmadosztályú presszó akár a városban is megállná a helyét. A háztulaj­donos-üzletvezetőnek még sok jó ötlete van: lángossütő gom­bát tervez és ígéri, hogy má­Még a késő őszi napfény is odacsalja néhány percre az átutazó vendégeket a Mókus presszó színes nyári ernyői alá, amíg elfogyasztanak egy pohár italt rű üzletrész. Rakonczaiék ak­kor szerződést kötöttek a Ven­déglátóipar! Vállalattal: haj­landók bérbe adni a helyisé­geket, rendezzék be, nyissanak cukrászdát az ellátatlan falu­részben. ök hárman, a család, elvállalják a munkát. A vendéglátósoknak tetszett az ötlet. Annyi pénzük nem volt, hogy másképp ilyen üzle­tet építsenek, az ízléses, szép berendezést azonban gyorsan beszerezték, megrakták áruval a polcokat, vitrineket, pulto­kat, kéziraktárt, pincét és augusztus 20-án, a környékbe­liek nagy örömére megnyílt a cuki. jus 1-re a szőlőjéből lecsíp egy darabot és kerlhelyiséget csi­nál a tavaszi-nyári hónapokra. Monori-erdőn ugyancsak a nyáron nyílt meg a Mókus presszó. Ez is a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalat közremű­ködésével született. Magánhá­zat alakítottak át. Iparművész tervezte és rendezte be a ba­rátságos kis helyiséget. Élveze­tes színes fotók, kerámiák, sky ülőkék, modern lámpák fogadják a betérőt, no és mó­kus kandikál ki a falra szerelt fa odrából. Itt is a háziak szolgálják ki a vendégeket. (tarnasi) bírja. Cegléd környékére rá­foghatjuk, hogy gombatermö vidék, különösen sok gombát ad a Putri sarki erdő. — Milyen gombafajták te­remnek errefelé? — Piaci értékesítésre tizen­két engedélyezett fajta van, erről a környékről azonban csak hat-nyolcféle gombát hoznak piacunkra. Ilyen a szegfű, az őzláb, a vargánya, a csiperke, a kucsma, a má­jusi pröszke. — Történt-e Cegléd környé­kén az utóbbi időben gomba­mérgezés? — Piacon vett gombától még sohasem. Mielőtt az el­árusító asztalra kerül a gom­ba, alapos vizsgálat előzi meg. Ha egy kosárban egy-két mér­ges gombát találunk, akkor az egész kosár tartalma a sze­métbe kerül, „biztos, ami biz­tos” jelszó alapján. — Csak hetipiacos napokon lehet gombát vizsgáltatni? — A piacon igen. De a la­kásomon, a Kossuth Ferenc utca 25. szám alatt minden­nap rendelkezésre állok. Az emberek általában félnek a gombától, de azért nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy saját szedésű gombát csak akkor együnk, ha azt elő­zőleg gombaszakértővel meg­vizsgáltattuk. Bátran nekilát­hatnak tehát az erdő „kincsé­nek” szedéséhez, ha már előre ilyen szándék vezeti a gomba­ételek kedvelőit. (csat—) Forradalomról, és készülnek méltó megünneplésére. A járási földművesszövetke­zetek is sok, jelentős pótvál­lalást jelentettek be. A na­pokban értékelték a verseny állását az fmsz-ek igazgatósá­gai. Megállapíthatták, hogy valamennyi dolgozó teljesíti a vállalásokat, és a brigádok szinte verseny­lázban cinek: nem akar senki sem lemaradni. A további tennivalókat októ­ber elején beszélték meg. Azok a vállalások, amelyek a költségcsökkentést szorgal­mazzák, már az első három­negyed év eredményeiben mu­tatkoznak. Ezzel kapcsolatban a pótfelajánlások értéke meghaladja a 700 ezer fo­rintot. A boltok csinosítását társadal­mi munkában végzik. Ez 7300 munkaórát jelent. Az fmsz dolgozói és választott vezetői teljesítik ezt a vállalást is. Nyársapáton most 50 társa­dalmi munkás várja a „behí­vót” az fmsz igazgatóságától, hogy megkezdhessék az új üz­letház alapozását, falazását. Abonyban november 1-re ké­szül el a téglagyár közelében a bolt, Mikebudán szintén befe­jezés előtt áll a kiskeres­kedelmi kombinát. ' De sok helyen javítgatják, csi­nosítják még a boltok portál­jait, a belső falakat és a rak­tárhelyiségeket. A közgyűlések határozatá­nak szellemében folyik a rész­jegykiegészítési munka előké­szítése is. E téren a jászkara- jenői fmsz és a törteliek mun­kája példaadó. Az évforduló tiszteletére jubileumi könyvcsomago­kat hoztak forgalomba. A szövetkezeti könyvbizomá­nyosok árusítják. Az üdvözlő kártyával ellátott csomagok­ban a szovjet és az orosz iro­dalom egy-egy remekét talál­hatja az olvasó és természete­sen részletre is megvásárol­hatja. A szövetkezeti dolgo­zók mindent megtesznek, hogy a jubileumi versenyvállaláso­kat teljesítsék, és egyben gaz­dasági és mozgalmi feladata­iknak is eleget tegyenek. Halasi János Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este fél nyolc órai kezdettel az Ön is lehet gyil­kos című kétrészes bűnügyi drámát adja elő a szolnoki Szigligeti Színház társulata. 8 órakor táncest lesz az emeleti táncteremben. Játszik a Lo­wers gitáregyüttes. Vasárnap: tánczenei koktél. A KGV Dózsa Művelődési Házában ma este 8 órától táncest lesz. Játszik a Klub­együttes. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: A győztes Robin Hood (jugoszláv —olasz). Kossuth: vasárnap: Lót és felesége (NDK). Dózsa: Vasárnap: Szállnak a darvak (szovjet). Abony: Ma és hol­nap: Ünnepnapok (magyar). Jászkarajenő: ma. és holnap: Orvosság a szerelemre (len­gyel). Albertirsa: Vasárnap: Változó felhőzet (magyar). Törtei: ma és holnap: Vidám hét vége (francia). vasárnapi sportműsor Délelőtt 9 órai kezdettel az Építők 4-es tekepályáján: Ceg­lédi Építők—Eger NB Il-es tekebaj nokság. Délután 1 órakor az Építők gerjei labdarúgópályáján a Ceglédi Építők ifi—Ujhartyán ifi területi labdarúgó-bajnok­ságra kerül sor. Fél 3 órakor a Ceglédi Építők—Ujhartyán területi labdarúgó-bajnoksá­got láthatja a szurkoló közön­ség. Vasárnap délelőtt 9 órai kezdettől a Kossuth Gimná­zium tornatermében rendezik a Cegléd—Mosonmagyaróvár városok közti tornászversenyt. 2. Felkeresem a vállalat buda­pesti központját. Az igazgató irodájában rövidesen összeül a vezérkar. Félórás kérdezgetés után kimondják a bűvös szá­mot: — 1980-ra. Vagyis: a központi és válla­lati beruházásokat figyelembe véve és az egyre üzemszerűb- ben dolgozó mezőgazdaság nö­vekvő terméshozamait figye­lembe véve, 1980-ra várható, hogy Pest megyében (és az egész országban) megfelelő számú és korszerű raktárak­ban tárolhassák a termést. Ad­dig sokszor, főleg jó termés esetén, szükségmegoldásokhoz kénytelenek folyamodni. S a szükségmegoldás kárral jár. Nem beszélve arról, hogy a terményszakmában (termés, víztartalom, madárkár, a leve­gő páratartalma, szóródás és egyéb kár) nehéz a száz szá­zalékos mérési pontosságot be­tartani. A vállalat — mindezt tudva — rendszeres, legtöbb­ször váratlan ellenőrzésekkel A sikkasztás ára igyekszik megakadályozni a visszaéléseket. Nem céljuk a többlet — Pap azt mondta, évi egy ellenőrzés volt. Dossziékat tesznek elém: — Tessék megnézni, hány­szor voltunk nála. — És a húsz éves táblázat? — Nem húsz, harmincnégy éves. Négy éve kiegészítették a hibridkukorica-kulcsokkal. A táblázat „réseivel” azonban nem tehetett szert ekkora többletre. — Mégis többlete volt. — Nincs többlet — mondja a főkönyvelő. — Ami többle­tet találunk az ellenőrzésnél, azt azonnal lekönyveljük. — És az állam javára írjuk — egészíti ki az igazgató. — Nem számít be a forgalmunk­ba, nyereségünkbe. Nem cé­lunk, hogy jogtalan többlethez jussunk. A többletek okát ugyanúgy vizsgáljuk, mint a hiányokét. — És Pap többlete? — Részben összejátszott a tsz-ek kulcsembereivel, rész­ben becsapta azokat a tsz- eket, ahol nem megfelelő a bi­zonylati fegyelem. A vállalat tehát a hiányt és a többletet egyformán számon- kéri. Míg a büntetőjogi gya­korlat 1 százalék kilengést en­ged, a vállalatnál 0,2 százalék a tűrési határ. Indokolt eset­ben 0.5 százalék. Utána — hi­szen az ellenőrzéseknél min­den tényezőt figyelembe vesz­nek — fegyelmi következik. — De Papnak ezek ellenére is többlete volt... Lehet sikkasztani A vélemény: ezer, több ezer vagonnál sok a 0,2 százalék. De a vállalat szerint nem így, hanem a tsz-ek rovására ju­tott a többlethez. Papot kü­lönben akkor kezdték figyel­ni, amikor a házát építette. Akkor minden rendben volt, örökölt. Különben is megbíz­az abonyi falumúzeumban Novemberben új kiállítás nyílik az abonyi falumú­zeumban. A kiállítás anya­gát részben a ceglédi Kossuth Múzeum anyagából, részben pedig a helyi falumúzeum anyagából állítják össze. A kiállítás a Nagy Október fé­nyében címet viseli. A dél­előtti megnyitót délután film­vetítés és veterántalálkozó követi. Négy Lenin-filmet vetítenek: a Visszaemlékezés Leninre, a Lenin Londonban, Lenin Amerikával beszél és a Történelem és legenda cí­mű, archív anyagú kisfnme­ket. Átveszik a gyapjút október 18-án egész nap Ceg­léden, a piac melletti toll- és bőrfelvásárló helyiségben. Az fmsz ebben az évben mintegy 7 mázsa gyapjúra kötött szerződést, és átveszi a még nem szerződött felek­től a behozott gyapjút is. Egyik legnagyobb szállítója a ceglédi Dózsa Népe Tsz: itt két mázsa gyapjú leadását vállalták a szerződésben. Hangversenyest A ceglédi zeneiskola nagy­termében október 20-án este hat órai kezdettel hangver­seny lesz szovjet és magyar szerzők műveiből. A hang­versenyen a zeneiskola és a gimnázium növendékei mű­ködnek közre. A rendező: Béres Károly, a zeneiskola igazgatója. Kútfőidre indul u siurkinff és u jonutún A szüret után most az alma­szürethez látnak hamarosan a ceglédi Alkotmány Tsz-ben. Gyümölcsösükben igen szép az idén a jonatán és a star- king fajták termése. A hazai piacra is szállítanak, de gyümölcsük exportra cso­magolva külföldi boltokban is öregbíti a hazai fajták hírnevét. TÉRKÉP AZ ÁRUHÁZHOZ Az átépülő áruház egyik kirakati üvegére hatalmas sárga papírívet erősítettek. Az ív — amely előtt nincs olyan járókelő, aki meg ne állna — az ideiglenes, Páva utcai áruházhoz vezető utat tünteti fel. ^ Még az is oda­talál, aki életében nem járt Cegléden. A vidéki vásár­lók örömmel fogadták az iránymutatást: így nem kell utcahosszat kérdezősködniük, ha az áruházba jönnek vá­sárolni — és a megszokott helyen szétbontott falakat ta­lálnak. ható, öntevékeny embernek tűnt, aki szinte éjjel-nappal dolgozott a raktárban. Valóban dolgozott. Többet keresett, mint felettese, a ceglédi telep vezetője. És egy bizalmi állás­ban levő embert (de bárkit is) nem lehet éjjel-nappal ellen­őrizni. — Ezek szerint, ha valaki nagyon akar, akkor tud is sikkasztani? Lassan összeáll a válasz: — Ha valaki jó szakember, ha talál magának társakat, ha elhatározza magát és ha vál­lalja, hogy bizonylatokat ha­misít — akkor ideig-óráig va­lóban manipulálhat. Még kor­szerű raktárakban is. Pap — bűntársai segédleté­vel — vállalta mindezt. Meg­becsült ember volt, ezért húz­ta ki majdnem két évig. De érdemes volt? Érdemes sik­kasztani? Pap (és a nyolc vádlott kö­zül a „nagyok”) házát, vagyo­nát zár alá helyezték. A száz­ezer forint így megtérül. A sikkasztás haszna tehát elma­radt — s a börtön már egy­értelmű veszteség... Murányi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom