Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-12 / 241. szám

MIRE KÖLTI A TANÁCS A PÉNZT? Városfejlesztési mozaik Társaságban, szórakozóhelyen hányszor, de hányszor hall­juk a — különféle indokokból — eleresztett kérdést: „Csak azt szeretném tudni, hogy hová rakják azt az adóból befolyt tö­méntelen pénzt?" A kérdés jól hangzik, a kérdező többnyire Valamiféle bajnoknak látszik, s az esetek nagy-nagy többségé­ben senki sincs a helyszínen, aki válaszolni tudna. Nos, erre a gyakori kérdésre szeretnénk a nagykőrösiek- nek az alábbiakban néhány adalékkal válaszolni. Válaszunk természetesen korántsem teljes, hiszen azt az egész, hatalmas fejlesztési programot, amely városunkban végbemegy, néhány mondatban még érinteni sem tudjuk. Az alábbiakban felsorolt néhány hír azonban beszédes bizonyítéka annak, hogy a ta­nács minden fillér sorsát jól megnézi, mielőtt kiadná... A terv már megvan, a csöveket megveszik A külső szociális otthon kör­nyékén a víz elvezetésére el­készült a tervdokumentáció. A munka kivitelezése négy- százharmincezer forintba ke­rül majd. Mivel az idén nem tudják elkezdeni a csatornázást, ezért a munkákhoz szükséges csö­veket már most megveszik, hogy az 1968-ban induló munkáknál ez ne legyen aka­dály. M ISKOLÁKRA ÁLDOZNI KELL A város iskoláira, kollé­giumaira a városi tanács éven­te rendszeresen hétszázezer fo­rintot költ, s ezt kizárólag a karbantartásra. Vagyis a kü­lönféle felszerelések, a tan­eszközökre szánt összeg nem szerepel ebben az összegben. Hat autóbuszváró A külterületi lakosság ké­résére hat új autóbusz-váró­termet állított fel a városi tanács, amely mintegy száz­ezer forintba kerül. Ezer liter viz percenként Kevesen tudják, mibe ke­rül a víz Nagykőrösön. A Szabadság téri emeletes há­zak vízellátásához új kutat kellett fúrni, amelynek víz­hozama ezer liter percenként. A kút négyszázhúszezer fo­rintba került a városi ta­nácsnak. Hasonlóan költséges volt a tormási városrész új kútjá­nak felállítása, amely azon­ban négyszázötvenezer forint­ba került. Százhét építkezés A városi tanács építési és közlekedési osztályára szep­tember 1-ig százhét lakóház-, illetve toldaléképítési enge­délykérelem futott be. A tüzelővásárlókért 400000+730000» 1130000 A TÜZÉP-telep még az idén kiköltözik a Szurdokba. Az áttelepítés és az új telep ki­alakítása nem olcsó mulat­ság: négyszázezer forintjába kerül a városnak. S ez még nem minden. A hozzá vezető út, illetve rakodótér kialakí­tásáért az Ut- és Hídépítő Vállalatnak további 730 ezer forintot fizetnek. A tűzoltók téli ruházatára húszezer forintot költött a ta­nács a városfejlesztési alap­ból ebben az évben. Gőzfürdőre félmillió A városi gőzfürdőt korsze­rűsítik, félmillió forintot áldoznak a fürdő megfiatalí­tására. KOT® "a PEST MEGVEI H I K L /V F» KÜLÖNM ATT /\ XI. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1967. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK A GONDOLAT MEGFOGANT: Naposcsibét gyárt a háztájinak a tsz Tyúklúd-, kacsa- és pulykatojás Mennyi fér be egyszerre a gépbe? A Dózsa Termelőszövetke­zetben jártam, s az elnököt a műhelytelepen találtam. A ja­vításból kikerült forgó-boro- náló készüléket nézegette. Ha­marosan csatlakozott hozzánk Enczi János, a szövetkezet leg­újabb szakembere, aki ba­romfispecialista és keltető­mester egy személyben, majd pedig Bognár György, a ba­romfitelep vezetője. Ritka sze­rencse egyszerre három fő­nökkel végigsétálni a központi telepen. ILYEN VEZETŐNÉL NINCS PANASZ AZ ÜZLETRE 7-től fél 3-ig nyitva a kocséri mintabolt A kocséri mintaboltnak fia­tal boltvezetője van. Amióta átvette a posztot elődjétől, nincs panasz sem az ellátásra, sem az udvariasságra. Első dolga volt, hogy meg­állapítsa, melyik nyitvatartási időpont felel meg legjobban a vásárlóknak. így jutott el a reggel 7 órai nyitáshoz és a délután fél 3 órai záráshoz. Közben nem tart ebédszüne­tet Az emberek elégedettek ve­le, s a bolt meghozza a maga havi kettőszázezer forintos for­galmát. Bútorkiállítás - cukrászsüteménnyel A Kinizsi sporttermeiben október 12-től október 19-ig bútor-, iparcikk-kiállítást ren­dez a földművesszövetkezet. A kiállításon vásárolni lehet, és ugyanott egyben cukrászipari bemutató is lesz. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Egy magyar nábob és Kár- páthy Zoltán. Két színes, szé­lesvásznú Jókai-film egy mű­sorban. Dupla helyárak! Kor­határ nélkül megtekinthető! Kísérőműsor: Zenés rande­vú. Előadás kezdete: fél hat óra­kor. Választóik elé állnak Pénteken, szombaton a ta­nácstagok a következő helye­ken tartanak beszámolókat. Pénteken este 6 órakor Pál Benjámin a felszegi termelő­szövetkezeti klubban. Szombaton Mezősi Istvánná, este 6 órakor az iparitanuló­iskolában (Kossuth Lajos út 2.), Rácz László délután 5 órakor az alszegi termelő­szövetkezeti klubban, Sze­gedi János 5 órakor a Ki­nizsi úti iskolában, Borsos József 5 órakor a Cs. Kiss iskolában és Magyar László délután 5 órakor a felszegi termelőszövetkezeti klub he­lyiségében számol be válasz­tóinak. MENTSETEK MEG, EMBEREK! Nincsen szárnya, nem forog a nagykőrösi szélmalom Még látta a pandúr-betyár világ dolgait Akik sűrűn erre járnak, kö­zömbösen mennek el mellette. Am én meghatottan nézem a számyaszegett felsőjárásá szél­malmot. Ott áll búsan és ár­ván, elfeledve, elhagyatva, gazdátlanul, kitéve az idő pusztításának. A múlt század közepén még tizenöt szélmalom őrölte a né­pes tanyavilág kenyerének bú­záját Ám a XIX. század vé­gére már négyre apadt a szá­muk, ezek közül már csak egy van meg, a Nemesik Pál épít­tette felsőjárást Ez is meg­csonkítva, megcsúfolva, itt felejtett drága néprajzi emlék, gazda nélkül. Az egykori tanyai élet néma tanúja látta még az alföldi betyárok lovasbandáját. Meg­álltak azok itt néha, az esteli csendben, megtölteni a lovak abrakos tarisznyáját. Itt pi­hentek meg rövid időre, a kö­rösi komisszáros pandúrjai kérdezősködni, nyom után szi­matolni. SZÜRETELŐK A múlt századi emlékek mindörökre belehullottak az elmúlásba. Ám áll még a szél­malom, ha megtépázva is, s régi emlékekről beszélni tud. Mellette az egykori szél- molnár háza. öreg anyóka ül a ház előtt, de nem felel. Már csak pislá­kol benne az élet. Előkászá­lódik az öreg gazda is — fél évszázada lakik itt — a vég­telen csendben Eltűnődve nézek a magas­ba, hangtalanul kérdem: mit lehetne csinálni, hogyan lehet­ne megmenteni a pusztulástól? Miként lehetne külföldi és itt­honi turisták szolgálatába ál­lítani, akik romantikát keres­nek hazánkban. Fájó irigységgel olvasom a híreket, hogy egyes városok anyagi áldozatot hoz­nak, hogy megmentsék a ma­gyar paraszti élet jellegzetes épületeit. Tűnődöm, de kérdéseimre nem felel más, csak egy ide- ^ tévedt öreg varjú. Könnyű |szél támad és ebben a szélben Ja rokkant szélmalom vitorlá­E jának váza mintha azt mon­daná: — Mentsetek meg, em- < berek! 1 F. Béla Biczó Géza utca 9. Az új keltető felé vettük utunkat. — A két fiatalt hagyom be­szélni — mondotta az elnök — hadd kóstolgassák a nyilvá­nosságot. Én majd csak bele­igazítok, ha szükségét látom. A központi irodától egy jó kőhajításnyira az új típusraktárt alakí­tották át keltetőházzá. Tágas előszobába léptünk be, ahonnan öt ajtó nyílik külön­böző helyiségekbe: a tojásrak­tárba, a fertőtlenítőbe, a gép­terembe, a csibecsomagoló és kiadóba, az irodába. A bejárattal szemben levő ötödik ajtón lépünk a keltető terembe. A tágas, hófehér terem olyan, mint valami labo­ratórium. Két hosszanti fala mellett hú­zódik két és fél méter maga­san a tizenkétszer tízezer be­fogadóképességű keltető szek­rény. — A keltetőgépek már üzemképesek — magyarázta Enczi János keltetőmester. — A baromfiak eltérő nagy­ságú tojásait milyen elosztás­ban lehet a keltetőbe rakni? — Tyúktojásból —a gyöngy­tyúkot is beleértve — százezer darabot, lúdtojásból ennek a félét, kacsa- és pulykatojásból hetvenezer darabot lehet egy­szerre kikeltetni. — Milyen bátorításra vág­tak bele ebbe a nagy vállal­kozásba — fordultam a kér­déssel az elnökhöz. — Tavaly egy pártérte­kezleten inspiráltak arra, hogy lássuk el a háztáji gazdaságokat naposcsibé­vel ... Ezért rendeztük be ezt a kel­tetőt. 1968 januárjától öröm­mel vennénk a földművesszö­vetkezettől, ha minél több na­poscsibét rendelne nálunk. — Az öltöző, mosdó hói lesz? — A keltetővel szemben, a közelben építjük fel. (fehér) S PORT Kosárlabda A férfiak győztek, a lányok alulmaradtak Vasárnap férfikosarasaink Zsámbékon szerepeltek a me­gyei női gárdával együtt, míg az NB Il-es nők Szolnokon, a gimnazisták pedig Vácott ját­szottak. Sajnos, két vereség rontja a mérkőzéssorozat két győzelem festette szép képét, A férfiak és a gimnazisták győztek, az NB Il-es lányok, megyei kolléganőikkel egye­temben alulmaradtak. Megyei férfibajnokság Nagykőrösi Kinizsi— Zsámbéki FTSK 80:42 (43:26) Zsámbék, 100 néző, vezette: Molnár Gábor, Szentesi Sán­dor. Ezen a mérkőzésen Nagy (—) — Szekfü (—) — Mester (8) — Mitru (22) — Zsákai (37) — felállítással kezdett a vendég­csapat. Csere: Dénes (2) — Kovács (2) — Csendes (—) — Szarka (4) — Danóczi (2). Rög­tön az első percben bevették az ellenfél kosarát Mester lát­ványos „horga” nyomán. Né­hány másodperc múlva Zsákai rezegtette meg a hálót, majd Mitru növelte az előnyt. Köze­pes iramú, viszonylag gyo s támadások futottak. A félicő tizenkettedik percében már biztos vezetést mondható,t magáénak a Kinizsi. A husza­dik perc elteltével tizenhat pontos különbség jelentkezett a Kinizsi javára. A második félidő már vala­mivel élénkebb volt. A következő ellenfél a mo­non gimnázium lesz. Megyei női bajnokság Zsámbéki FTSK— Nagykőrösi Kinizsi 23:18 (12:13) Zsámbék, vezette: Molnár Gábor, Szentesi Sándor. Három újonccal utazott el női csapatunk, összesen hatan voltak. Az első félidőben vala­mivel többet támadó, s ered­ményesebb körösi lányok egy­pontos vezetést még ki tudtak harcolni. A következő játék­részben ismét szoros küzdelem alakult ki, melyből a szeren­csésebb hazai gárda került ki győztesen. Kosárdobók: Grőnai (2) — Csapó (4) — Mester (7) — Dér (—) — Kollár Zs. (5) — (Cse­re: Kecskeméti (—)). V | Nem olyan sötét % ' Egészen szokatlan véletlen: hogy azon az es­tén áramszünet volt. Elaludtak a közvilágítás neonfényei és kattanva hunytak ki a boltok . fénycsövei. A hamarjában előkapott gyertyák, • petróleumlámpák, pilácsok a századelő világí- 5 tását idézték. A vásárlók szemüket meresztve j nézegették a pultokat. És mi tagadás, hogy ' ebben a diszkrét félhomályban még sokkal in- t kább feltűnő volt, hogy a nagy reprezentatív j; boltban üresen ásítozott az a pult, amelyen ^szokás szerint ínyenc húsfalatok illegetik ma- J gukat. í Az ismert vevő —, maga is boltos — né- J hány lépéssel arrébb szemtől szemben állt a J bolt vezetőjével. J — Mi van, maguknál, hogy semmiféle hús- ' árujuk nincs? — kérdezte ingerülten a vacso- . rára készülő éhes ember türelmetlenségével. $ A boltvezető asszony hümmögött. Persze, * > minden előre nem látott dologra nincs ma­gyarázat. Azon sem lepődött meg, amikor a türelmetlen vevő egy fokkal feljebb vitte a hangot és a panaszkönyvet követelte. — Maguk talán nem tudják azt, hogy a vá­ros túlsó végén megnyílt az ABC-áruház és ott mindent lehet kapni? Ügy látszik, megta­nulhatnának tőlük rendelni! A boltvezető belekezdett a magyarázatba, de csak az első szótagoknál tartott s már kap­ta is a következő zuhanyt. — Ezt ugyan, akárki mondhatja! Azt hi­szem, az lenne a leghelyesebb, ha a panasz­könyv helyett írnék az én miniszterhelyettes unokabátyámnak, az majd segítene magukon! Nem lett azonban panaszkönyvi beírás, sőt elmaradt a miniszterhelyettes címére adresz- szált levél is. Hogy miért? Mert közben az egész városban kigyulladtak a lámpák és a csillogó fény mellett, úgy látszik, nem olya* sötét a helyzet. A hirtelen fénytől káprázó vevő-kolléga zaf vartan mormogta: — Csak azért nem írok a miniszterhelyet' tesnek, mert nem akarom ilyen aprósággal ztJ várni — és kiballagott az üzletből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom