Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-07 / 211. szám
PEST ;M EG Y,E I HÍR L A P IX. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1967. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Miről tanácskoztak a vetőmag alközpont kommunistái A termelésről tanácskoztak a Vetőmagtermeltetö Vállalat monori alközpontjának kommunistái. Az alapszervezet erre az alkalomra meghívta mindazokat a pártonkí- vüli vezetőket is, aki közvetlenül, vagy közvetve részt vesznek a termelés irányításában. Két napirendi pont volt: az időszerű gazdasági feladatok és a tagfelvétel. Katona János, az alapszervezet párttitkára részletesen elemezte az alközpont eddigi munkáját. Elmondta: a 986 vagon készáru tervre eddig 682 vagon nyersáru fedezet van. Az idei termés — zömmel borsó — azonban fedezi a tervezett nyersárualapot. Az üzemek — Monor, Tá- piószele, Kétbodony — eddig 230 vagon nyersárut tisztítottak le, 32 vagon kéziválogatva van. Időarányosan az ütemterv szerint történik a vetőmagkikészítés munkája, mégis munkaerőhiány miatt — 35 vagon a lemaradás. Jó munkaszervezéssel azonban le lehet törleszteni az adósságot. Hangsúlyozta: a jó indulás kihat az alközpont munkájának progresszivitására. Eddig — mintegy másfél hónap alatt az ipari tevékenység közel félmillió forint nyereséget eredményezett. A párttitkár a gazdasági eredmények ismertetése után kitért az üzemek munkájára, a társadalmi tulajdon védel- rhére. Őszintén és alaposan mutatott rá azokra az okokra, amelyek nehezítik a munkaverseny beindítását. A bérkérdésről elmondta: a jobb munka, magasabb anyagi elismerése, minden becsületes, tó munkásnak kedvez. Ezt — Egyfelől: kevés a munkaerő — Másfelől: sok a maszek fusizás az alapelvet tartják elsődlegesnek az alközpont vezetői. Mégis érthetetlen, hogy a monori üzem munkásai — üzemen kívül — más elfoglaltságot keresnek, „maszek” munkát vállalnak akkor, amikor a kereseti lehetőséget, a szociális, kulturális ellátottságot és nem utolsósorban a nyugdíjalapot az állandó munkahelyükön találhatják meg. Kérte az üzemi pártszervezet tagjait, mondják el véleményüket, foglaljanak állást a beszámolóban elhangzott kérdésekben. Tugyi János hozzászólásában a termelők és a vetőmagalközpont kapcsolatának javulásáról, valamint a társadalmi tulajdon védelméről beszélt Jónis Sándor igazgató foglalkozott a gazdálkodást javító intézkedésekkel, a jó módszerek elterjesztésével, a reform következtében kialakuló gazdasági viszonyok előrelátható változásaival. Darázs György főkönyvelő, a megalapozott munkaszervezésre, a kollektív l<apcsolat fontosságára hívta fel a figyelmet. Nem lehet és nem szabad a szellemi és a fizikai dolgozóknak egymás munkáját lebecsülniük — mondotta. Ez káros szemlélet, nehezíti az egészséges munkamorál kialakítását. Állandó kontrollt javasolt a tá- piószelei üzem termelési mutatószámainak elemzésére. Bánki Istvánná, a termelési felügyelők munkaversenyének beindítására tett ígére- tett. Hörömpő Jenő VB-ULEST tartanak ma Nyáregyházán 14 órai kezdettel. Napirendjén az október 19-i tanácsülés anyagának megtárgyalása szerepel. Vasadon 14 órakor ülésezik a vb, ahol jelentés hangzik el a felvásárlás helyzetéről. Gyömrő lakossága nemcsak kér, de ad is Minden forintot a fogukhoz kell verniük A gyömrői tanácsüléseken elhangzó felszólalások többsége a rossz élelmiszerellátást, a sáros utakat kifogásolja. A sok „kicsi” probléma megoldása persze tetemes anyagi kiadást jelentene a tanácsnak. Az. igények nagy része jogos. Kevés az élelmiszerbolt, és az is korszerűtlen, szűk. Üzleteket is kellene építeni, az utakat is rendbe kellene hozatni. — Sajnos — mondja Török Mária tanácselnök — a község helyzete olyan nagy családéhoz hasonlítható, mely állandóan anyagi gondokkal küszködik, mert a kisfizetésű férj minden jószándéka, igyekezete ellenére sem tud új ruhát venni a gyerekeknek. Így vagyunk mi is. Sok mindent kellene „vennünk”, de nagyon be kell osztanunk a pénzt. Igazságtalan lennék, ha rögtön nem tenném hozzá, hogy a község lakossága nemcsak kér, de ad is. Az első félévben 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Maradjunk a tanácselnöknő hasonlatánál. Ha a szerény jövedelmű család tagjai, a feleség, a gyerekek is igyekeznek enyhíteni a családfő gondján, ha ők is hoznak néhány forintot a házhoz — kocsit, televíziót még így sem tudnak venni. De megoszlik a gond, nagyobb lesz az egyetértés, szebb, tartalmasabb lesz az életük. Gyömrőn a helyzetet nehezíti, hogy két, nagy anyagi áldozattal járó építkezésre kell minden forintot tartalékolni. A központi napközi konyha felépítése halaszthatatlan. A régi korszerűtlen és higiéniai szempontból is erősen kifogásolható. Ezenkívül új temetőt kell építtetni, mert a régi betelt. A sok probléma, gond mellett néha öröm is éri a tanácsot. ^ A járás húszezer forinttal jutalmazta a községet társadalmi munkájáért. Az üzlethálózat fejlesztéséi a tanács egyedül nem tudja megoldani. Szerencsére jelentkeztek már a földművesszövetkezetek. Az együttműködés eredményeként, ha nem is máról holnapra — de az. elkövetkezendő években sok reklamáló gyömrői lakos panaszát orvosolják majd. (d) Elsősegélynyújtásból je'es Jól szerepeltek o vöröskeresztes fiúk, lányok Az ifjúsági Vöröskeresztcsoportok járási elsősegély- nyújtó versenyének első. helyezettje a Vecsés telepi iskola. Második helyezést ért el vecsési központi, a harmadik helyen ketten osztozkodtak, a maglód-nyaralói és a monori Kossuth iskola vöröskeresztes csapata. A járási Vöröskereszt jó munkájuk elismeréséül ajándékkal kedveskedett az első három helyezést elért ifjú vöröskeresztes csoport vezetőinek. A PÉNZ NEM JÖTT MEG IDŐBEN: a tényei iskolásoknak alkalmazkodni kell a körülményekhez Az iskolákban szombaton megkezdődött a tanítás. Bé- nyén azonban különleges helyzet állt elő. Délelőttönként csupán két osztály tud az iskolában tanulni, kettő pedig a művelődési otthonban. A másik négy osztály délután ugyanígy van megosztva. Az ügyről Németh Gizella igazgatónő ezt mondta: — Valóban sajnálatos dolog, de vannak bizonyos előnyei is. Iskolánk már régen átépítésre, bővítésre szorul. Nyáron a gombai építőbrigád már megkezdte az új tanterem és tanítói lakás alapjainak lerakását, azonban a belső átépítés is szükségessé vált. Pénz híján Párbeszédek az eltűnt fiúról O. FERENC OTTHONÁBAN — A fia itthon van? — Nincs, kérem- szépen, nem tudom, hol van. _ ??? — Tetszik tudni, már tíz napja elment, és nem tudjuk hová. — Szóltak már ezért valakinek? — Öh, igen. Persze. Hogy kinek? Hát a ... hát már a... hát most még nem szóltunk senkinek. így kezdődött a beszélgetés Gombán, az Akácfasoron. A járási KISZ-bizottság mellett működő ifjúsági és érdekvédelmi bizottság látogatta meg a nevelőintézetből kikerült O. Ferencet. A párbeszéd további része még- jobban tükrözi a lényeget. — Tudja, a rossz társaság a hibás. — Kik tartoznak ebbe a ..rossz” társaságba? — Sz. István a „vezér”. Itt lakik a Gombai úton. Oda járnak esténként. Óriási „bulikat" szoktak csapni. — Miért nem mentek el oda? — Voltam már ott. de Sz. István kidobott. Ezekkel a szavakkal utasított ki: ,.Akkorát rúgok beléd, öreglány, hogy lerepül a fejed!” — Önök szerint tehát a társaság a hibás? — Teljesen. Pedig most vettem neki új orkánkabátot, de már azt is eladta. Eladta, mert a társaságnak pénz kellett. — ön szerint mit lehetne tenni? — Azt nem tudom ... De önök mit akarnak most vele csinálni? — Elsősorban azt szeretnénk, hogy ne kelljen újra a rendőrséggel felvenni a kapcsolatot. Egyelőre azonban azt kellene tisztáznunk, hogy most hol tartózkodik. — Valószínűleg Eplényben van egy lánynál. Itt a címük. — Mit tettek azért, hogy a fiú megjavuljon? — Sajnos, én már öreg vagyok, hatvan éves. Apja meg beteg, nem bír utána járni. Tessék elhinni, mindene megvan. Itt van, nézzék meg. Négy öltönye, cipők ... — És az anyja? — Nem él együtt az apjával, már régen ... De talán Sz. István szomszédja többet tudna mondani. A SZOMSZÉDNÁL ... — Mit tudna mondani a szomszéd ház életéről? — Szinte minden este éjfélig, vagy kettőig óriási a ricsaj. Kerítéseken ugrálnak keresztül, kapukat törnek fel, sorra zörgetik fel a lakókat. — Kik ezek? — Sz. István, O. Ferenc, meg néhány idegen férfi. Aztán persze lányok. Ké- remszépen, tizenöttizenhat évesek. Ezek közül csak egyet ismerek, a Terikét. Itt lakik nem messze. — A rendőrségtől voltak itt? — Igen. De a fiúk akkor mindig megígérik, hogy nem tesznek többet ilyet, ezzel aztán el van intézve. — Önök mit tettek azért, hogy megakadályozzák ezt? — Nem merünk mi szólni, mert még minket is megvernek. SZ. ISTVANÉKnal... — A fiúk itthon van? — Nincs kérem, dolgozik. — Kik szoktak itt esténként összejönni? — Én nem tudom, talán a kisfiam, a Jancsi tudja ... — Hány éves vagy? — Tíz. (!) — Mit tudsz te mondani? — Hát... itt nem szokott 'enki se lenni... Az apától kérdezzük: — Hol dolgozik a fia? — A Hofferban. — Mióta? — Ó, már régen, nagyon régen. Már egy hónapja. (!) — Szokott idejárni O. Ferenc? — Igen, mindig idejár. Hoz néhány lányt, aztán „buliznak.” — Mikor látták utoljára? — Most vasárnap. — Állítólag tíz napja nem tudnak róla. Miért nem szólt az apjának? — Semmi közöm hozzájuk. — Panaszkodnak a szomszédok, hogy nagy a „zaj” esténként. — Hát kérem, mi baj van abban, ha este az udvaron szól a rádió. Igaz, kicsit hangosan, no, meg elég későn is, de hát mit csináljunk? Meg hogy énekelnek? Hát istenem, mi is voltunk fiatalok. — Mit tudna tenni, hogy a fia megváltozzon? — De. kérem! Mi baj van a fiammal? ... O. Ferenc nagyanyja sír. Az apa közömbös. A fiú pedig eltűnt... Ki a bűnös??? Berta Ferenc I azonban erre nem kerülhetett sor, egészen addig, amíg a megyétől meg nem kaptuk a már régebben ígért 320 ezer forintot. Sajnos, elég késön, kevés idővel a tanévkezdés előtt érkezett meg a pénz. Az építkezést azonban nem lehetett halogatni, haladéktalanul hozzá kellett fogni a munkához. Az építőkkel így a december 31-i határidőben állapodtunk meg. Erre az időre lesz kész az új igazgatói iroda, nevelői szoba, két szertár, a politechnika terem és a tanterem. Addig kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a körülményekhez. Az igazgatónő szavaiból kitűnik, hogy a bényei Iskolában az új tanévben megindul a politechnikai oktatás. Tavasszal és ősszel mezőgazdasági munkával foglalkoznak a tanulók, télen a lányok varrnak és főznek, a fiúk pedig kísérleti eszközöket gyártanak az iskola számára. Vereszki János Tápiósüly—Ecser 4:1 Az e/edmény nem tükrözi a játék képét. A sülyi csapat akár tíz góllal is győzhetett volna, ha a helyzeteit jobban kihasználja. Az együttesből kitűnő játékával Bori István emelkedett ki. Jó volt még: Hídvégi, Latóczki és Mondok is. A vendégcsapat széteső játékot mutatott. A csatárok támadásai rendszerint már a pálya közepén megakadtak. Hiányzott belőlük az átütő erő. Az ecseri tizenegyből Murát személyét lehet kiemelni. (—ky) Nem azonos Közöljük, hogy a Pest megyei Hírlap szeptember 5-i számában megjelent „Fogdában a nagy erejű legény” című cikkben szereplő Hajdú István monori lakos nem azonos Hajdú István, Monor, Ady Endre út 4. szám alatti lakossal, ak; jelenleg a katonaidejét tölti. Hajdú Sándorné Monor, Ady Endre út 4. MAI MŰSOR Gomba: Két nap az élet (széles). Vasad: A hős, alü fél. Hadd fejlődjenek a tehenek is ... (ő) 4 völgykúti dűlőbe pásztort vagy — villanypásztort? A monori Űj Élet Tsz minden reggel kihajtja a teheneket a völgykúti dűlőbe. Ez eddig rendben van. Az állatoknak szükségük van szabad területre, legelőre, mozgásra. Az azonban már nincs rendben, hogy a 40—50 tehén őrzésére nincs pásztor. Azelőtt gyerekek felügyeltek a jószágokra. Most — senki. Pedig a négylábúak kárt tesznek a környező területek kapásnövényeiben: megeszik a kukoricát, letapossák a zöldnövényeket. Ezúton hívjuk fel a tsz vezetőségének figyelmét: pásztor kell a tehenek őrzésére, — vagy ha másként nem megy — megkockáztatjuk: villanypásztor! Szarvaskerep külföldre A szatmárberegi táj hagyományos növénye — a szarvaskerep — a jól értékesíthető exportcikkek listájára került. Az eredetileg tervezett 6,5 vagon helyett az idén 10 vagon szarvaskerepmagot szállítanak Dániába, Nyugat-Németor- szágba és más európai államokba. A kitűnő értékesítési lehetőségeket látva a vidék mezőgazdasági üzemei az ez évi 1300 holdról jövőre 3500 holdra növelik a termőterületet. KIVÁLASZTÓ BIRKÓZÓVERSENY MONORON Vasárnap rendezte meg a megyei birkózó szövetség Mo- noron az úttörőolimpián szereplők részére, az 1953—54. évben születettek kiválasztó birkózóversenyét. A megyéből részt vettek Abony, Cegléd, Nagykőrös, Dunakeszi és Monor birkózói. Sajnos, mindössze 35-en. Első helyezést a monori Tő- zsér János, másodikat Sipo Béla és Be!eket László ért el. Csapatversenyben Monor második lett. A verseny egy-egy izgalmas pillanata (Foto: —ffy)
