Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-07 / 211. szám

PEST ;M EG Y,E I HÍR L A P IX. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1967. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Miről tanácskoztak a vetőmag alközpont kommunistái A termelésről tanácskoztak a Vetőmagtermeltetö Válla­lat monori alközpontjának kommunistái. Az alapszerve­zet erre az alkalomra meg­hívta mindazokat a pártonkí- vüli vezetőket is, aki közvet­lenül, vagy közvetve részt vesznek a termelés irányítá­sában. Két napirendi pont volt: az időszerű gazdasági felada­tok és a tagfelvétel. Katona János, az alapszer­vezet párttitkára részlete­sen elemezte az alközpont ed­digi munkáját. Elmondta: a 986 vagon készáru tervre ed­dig 682 vagon nyersáru fede­zet van. Az idei termés — zömmel borsó — azonban fe­dezi a tervezett nyersáruala­pot. Az üzemek — Monor, Tá- piószele, Kétbodony — ed­dig 230 vagon nyersárut tisz­títottak le, 32 vagon kézivá­logatva van. Időarányosan az ütemterv szerint történik a vetőmagkikészítés munkája, mégis munkaerőhiány miatt — 35 vagon a lemaradás. Jó munkaszervezéssel azon­ban le lehet törleszteni az adósságot. Hangsúlyozta: a jó indulás kihat az alközpont munkájának progresszivitásá­ra. Eddig — mintegy másfél hónap alatt az ipari tevé­kenység közel félmillió fo­rint nyereséget eredménye­zett. A párttitkár a gazdasági eredmények ismertetése után kitért az üzemek munkájára, a társadalmi tulajdon védel- rhére. Őszintén és alaposan mutatott rá azokra az okokra, amelyek nehezítik a munka­verseny beindítását. A bér­kérdésről elmondta: a jobb munka, magasabb anyagi el­ismerése, minden becsületes, tó munkásnak kedvez. Ezt — Egyfelől: kevés a munkaerő — Másfelől: sok a maszek fusizás az alapelvet tartják elsődle­gesnek az alközpont vezetői. Mégis érthetetlen, hogy a monori üzem munkásai — üzemen kívül — más elfoglaltsá­got keresnek, „maszek” munkát vállalnak akkor, amikor a kereseti le­hetőséget, a szociális, kultu­rális ellátottságot és nem utolsósorban a nyugdíjalapot az állandó munkahelyükön találhatják meg. Kérte az üzemi pártszerve­zet tagjait, mondják el véle­ményüket, foglaljanak állást a beszámolóban elhangzott kérdésekben. Tugyi János hozzászólásá­ban a termelők és a vetőmag­alközpont kapcsolatának ja­vulásáról, valamint a társa­dalmi tulajdon védelméről beszélt Jónis Sándor igazgató fog­lalkozott a gazdálkodást ja­vító intézkedésekkel, a jó módszerek elterjesztésével, a reform következtében ki­alakuló gazdasági viszonyok előrelátható változásaival. Darázs György főkönyvelő, a megalapozott munkaszerve­zésre, a kollektív l<apcsolat fontosságára hívta fel a figyel­met. Nem lehet és nem szabad a szellemi és a fizikai dolgozóknak egy­más munkáját lebecsül­niük — mondotta. Ez káros szem­lélet, nehezíti az egészséges munkamorál kialakítását. Ál­landó kontrollt javasolt a tá- piószelei üzem termelési mu­tatószámainak elemzésére. Bánki Istvánná, a termelési felügyelők munkaversenyé­nek beindítására tett ígére- tett. Hörömpő Jenő VB-ULEST tartanak ma Nyáregyházán 14 órai kezdettel. Napirend­jén az október 19-i tanácsülés anyagának megtárgyalása sze­repel. Vasadon 14 órakor ülésezik a vb, ahol jelentés hangzik el a felvásárlás helyzetéről. Gyömrő lakossága nemcsak kér, de ad is Minden forintot a fogukhoz kell verniük A gyömrői tanácsüléseken elhangzó felszólalások több­sége a rossz élelmiszerellátást, a sáros utakat kifogásolja. A sok „kicsi” probléma megol­dása persze tetemes anyagi kiadást jelentene a tanácsnak. Az. igények nagy része jo­gos. Kevés az élelmiszerbolt, és az is korszerűtlen, szűk. Üz­leteket is kellene építeni, az utakat is rendbe kellene ho­zatni. — Sajnos — mondja Török Mária tanácselnök — a köz­ség helyzete olyan nagy csa­ládéhoz hasonlítható, mely ál­landóan anyagi gondokkal küszködik, mert a kisfizetésű férj minden jószándéka, igye­kezete ellenére sem tud új ru­hát venni a gyerekeknek. Így vagyunk mi is. Sok mindent kellene „vennünk”, de nagyon be kell osztanunk a pénzt. Igazságtalan lennék, ha rögtön nem tenném hozzá, hogy a község lakossága nem­csak kér, de ad is. Az első félévben 600 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek. Maradjunk a tanácselnöknő hasonlatánál. Ha a szerény jö­vedelmű család tagjai, a fele­ség, a gyerekek is igyekeznek enyhíteni a családfő gondján, ha ők is hoznak néhány forin­tot a házhoz — kocsit, televíziót még így sem tudnak venni. De megoszlik a gond, nagyobb lesz az egyetértés, szebb, tar­talmasabb lesz az életük. Gyömrőn a helyzetet nehe­zíti, hogy két, nagy anyagi ál­dozattal járó építkezésre kell minden forintot tartalékolni. A központi napközi kony­ha felépítése halaszthatat­lan. A régi korszerűtlen és higié­niai szempontból is erősen ki­fogásolható. Ezenkívül új te­metőt kell építtetni, mert a ré­gi betelt. A sok probléma, gond mel­lett néha öröm is éri a taná­csot. ^ A járás húszezer forinttal jutalmazta a községet tár­sadalmi munkájáért. Az üzlethálózat fejlesztéséi a tanács egyedül nem tudja megoldani. Szerencsére je­lentkeztek már a földműves­szövetkezetek. Az együttmű­ködés eredményeként, ha nem is máról holnapra — de az. elkövetkezendő években sok reklamáló gyömrői lakos pa­naszát orvosolják majd. (d) Elsősegélynyújtásból je'es Jól szerepeltek o vöröskeresztes fiúk, lányok Az ifjúsági Vöröskereszt­csoportok járási elsősegély- nyújtó versenyének első. he­lyezettje a Vecsés telepi is­kola. Második helyezést ért el vecsési központi, a harmadik helyen ketten osztozkodtak, a maglód-nyaralói és a monori Kossuth iskola vöröskeresztes csapata. A járási Vöröskereszt jó munkájuk elismeréséül aján­dékkal kedveskedett az első három helyezést elért ifjú vöröskeresztes csoport veze­tőinek. A PÉNZ NEM JÖTT MEG IDŐBEN: a tényei iskolásoknak alkalmazkodni kell a körülményekhez Az iskolákban szombaton megkezdődött a tanítás. Bé- nyén azonban különleges hely­zet állt elő. Délelőttönként csupán két osztály tud az is­kolában tanulni, kettő pedig a művelődési otthonban. A má­sik négy osztály délután ugyanígy van megosztva. Az ügyről Németh Gizella igazgatónő ezt mondta: — Valóban sajnálatos dolog, de vannak bizonyos előnyei is. Iskolánk már régen átépítésre, bővítésre szorul. Nyáron a gombai építőbrigád már meg­kezdte az új tanterem és taní­tói lakás alapjainak lerakását, azonban a belső átépítés is szükségessé vált. Pénz híján Párbeszédek az eltűnt fiúról O. FERENC OTTHONÁBAN — A fia itthon van? — Nincs, kérem- szépen, nem tudom, hol van. _ ??? — Tetszik tudni, már tíz napja el­ment, és nem tudjuk hová. — Szóltak már ezért valakinek? — Öh, igen. Persze. Hogy kinek? Hát a ... hát már a... hát most még nem szól­tunk senkinek. így kezdődött a be­szélgetés Gombán, az Akácfasoron. A járá­si KISZ-bizottság mellett működő ifjú­sági és érdekvédelmi bizottság látogatta meg a nevelőintézet­ből kikerült O. Fe­rencet. A párbeszéd további része még- jobban tükrözi a lé­nyeget. — Tudja, a rossz társaság a hibás. — Kik tartoznak ebbe a ..rossz” tár­saságba? — Sz. István a „vezér”. Itt lakik a Gombai úton. Oda járnak esténként. Óriási „bulikat" szoktak csapni. — Miért nem men­tek el oda? — Voltam már ott. de Sz. István kido­bott. Ezekkel a sza­vakkal utasított ki: ,.Akkorát rúgok be­léd, öreglány, hogy lerepül a fejed!” — Önök szerint te­hát a társaság a hi­bás? — Teljesen. Pedig most vettem neki új orkánkabátot, de már azt is eladta. Eladta, mert a társaságnak pénz kellett. — ön szerint mit lehetne tenni? — Azt nem tu­dom ... De önök mit akarnak most vele csinálni? — Elsősorban azt szeretnénk, hogy ne kelljen újra a rend­őrséggel felvenni a kapcsolatot. Egyelő­re azonban azt kelle­ne tisztáznunk, hogy most hol tartózkodik. — Valószínűleg Eplényben van egy lánynál. Itt a címük. — Mit tettek azért, hogy a fiú megjavul­jon? — Sajnos, én már öreg vagyok, hatvan éves. Apja meg be­teg, nem bír utána járni. Tessék elhin­ni, mindene megvan. Itt van, nézzék meg. Négy öltönye, ci­pők ... — És az anyja? — Nem él együtt az apjával, már ré­gen ... De talán Sz. István szomszédja többet tudna monda­ni. A SZOMSZÉDNÁL ... — Mit tudna mon­dani a szomszéd ház életéről? — Szinte minden este éjfélig, vagy ket­tőig óriási a ricsaj. Kerítéseken ugrál­nak keresztül, kapu­kat törnek fel, sorra zörgetik fel a lakó­kat. — Kik ezek? — Sz. István, O. Ferenc, meg néhány idegen férfi. Aztán persze lányok. Ké- remszépen, tizenöt­tizenhat évesek. Ezek közül csak egyet is­merek, a Terikét. Itt lakik nem messze. — A rendőrségtől voltak itt? — Igen. De a fiúk akkor mindig meg­ígérik, hogy nem tesznek többet ilyet, ezzel aztán el van in­tézve. — Önök mit tettek azért, hogy megaka­dályozzák ezt? — Nem merünk mi szólni, mert még minket is megvernek. SZ. ISTVANÉK­nal... — A fiúk itthon van? — Nincs kérem, dolgozik. — Kik szoktak itt esténként összejönni? — Én nem tudom, talán a kisfiam, a Jancsi tudja ... — Hány éves vagy? — Tíz. (!) — Mit tudsz te mondani? — Hát... itt nem szokott 'enki se len­ni... Az apától kérdez­zük: — Hol dolgozik a fia? — A Hofferban. — Mióta? — Ó, már régen, nagyon régen. Már egy hónapja. (!) — Szokott idejár­ni O. Ferenc? — Igen, mindig idejár. Hoz néhány lányt, aztán „buliz­nak.” — Mikor látták utoljára? — Most vasárnap. — Állítólag tíz napja nem tudnak róla. Miért nem szólt az apjának? — Semmi közöm hozzájuk. — Panaszkodnak a szomszédok, hogy nagy a „zaj” estén­ként. — Hát kérem, mi baj van abban, ha este az udvaron szól a rádió. Igaz, kicsit hangosan, no, meg elég későn is, de hát mit csináljunk? Meg hogy énekelnek? Hát istenem, mi is vol­tunk fiatalok. — Mit tudna ten­ni, hogy a fia meg­változzon? — De. kérem! Mi baj van a fiam­mal? ... O. Ferenc nagy­anyja sír. Az apa kö­zömbös. A fiú pedig eltűnt... Ki a bűnös??? Berta Ferenc I azonban erre nem kerülhetett sor, egészen addig, amíg a megyétől meg nem kaptuk a már régebben ígért 320 ezer forintot. Sajnos, elég késön, kevés idővel a tanévkezdés előtt érkezett meg a pénz. Az építkezést azonban nem lehe­tett halogatni, haladéktalanul hozzá kellett fogni a munká­hoz. Az építőkkel így a decem­ber 31-i határidőben állapod­tunk meg. Erre az időre lesz kész az új igazgatói iroda, ne­velői szoba, két szertár, a po­litechnika terem és a tante­rem. Addig kénytelenek va­gyunk alkalmazkodni a körül­ményekhez. Az igazgatónő szavaiból ki­tűnik, hogy a bényei Iskolában az új tanévben megindul a po­litechnikai oktatás. Tavasszal és ősszel mezőgazdasági mun­kával foglalkoznak a tanulók, télen a lányok varrnak és főz­nek, a fiúk pedig kísérleti esz­közöket gyártanak az iskola számára. Vereszki János Tápiósüly—Ecser 4:1 Az e/edmény nem tükrözi a játék képét. A sülyi csapat akár tíz góllal is győzhetett volna, ha a helyzeteit jobban kihasználja. Az együttesből kitűnő játékával Bori István emelkedett ki. Jó volt még: Hídvégi, Latóczki és Mondok is. A vendégcsapat széteső já­tékot mutatott. A csatárok tá­madásai rendszerint már a pá­lya közepén megakadtak. Hi­ányzott belőlük az átütő erő. Az ecseri tizenegyből Murát személyét lehet kiemelni. (—ky) Nem azonos Közöljük, hogy a Pest me­gyei Hírlap szeptember 5-i számában megjelent „Fogdá­ban a nagy erejű legény” című cikkben szereplő Hajdú István monori la­kos nem azonos Hajdú István, Monor, Ady Endre út 4. szám alatti lakossal, ak; jelenleg a katonaidejét tölti. Hajdú Sándorné Monor, Ady Endre út 4. MAI MŰSOR Gomba: Két nap az élet (széles). Vasad: A hős, alü fél. Hadd fejlődjenek a tehenek is ... (ő) 4 völgykúti dűlőbe pásztort vagy — villanypásztort? A monori Űj Élet Tsz min­den reggel kihajtja a tehene­ket a völgykúti dűlőbe. Ez ed­dig rendben van. Az állatok­nak szükségük van szabad te­rületre, legelőre, mozgásra. Az azonban már nincs rendben, hogy a 40—50 tehén őrzésére nincs pásztor. Azelőtt gyere­kek felügyeltek a jószágokra. Most — senki. Pedig a négy­lábúak kárt tesznek a környe­ző területek kapásnövényei­ben: megeszik a kukoricát, le­tapossák a zöldnövényeket. Ezúton hívjuk fel a tsz ve­zetőségének figyelmét: pász­tor kell a tehenek őrzésére, — vagy ha másként nem megy — megkockáztatjuk: villany­pásztor! Szarvaskerep külföldre A szatmárberegi táj hagyo­mányos növénye — a szarvas­kerep — a jól értékesíthető exportcikkek listájára került. Az eredetileg tervezett 6,5 va­gon helyett az idén 10 vagon szarvaskerepmagot szállítanak Dániába, Nyugat-Németor- szágba és más európai álla­mokba. A kitűnő értékesítési lehetőségeket látva a vidék mezőgazdasági üzemei az ez évi 1300 holdról jövőre 3500 holdra növelik a termőterüle­tet. KIVÁLASZTÓ BIRKÓZÓVERSENY MONORON Vasárnap rendezte meg a megyei birkózó szövetség Mo- noron az úttörőolimpián sze­replők részére, az 1953—54. évben születettek kiválasztó birkózóversenyét. A megyéből részt vettek Abony, Cegléd, Nagykőrös, Dunakeszi és Monor birkózói. Sajnos, mindössze 35-en. Első helyezést a monori Tő- zsér János, másodikat Sipo Béla és Be!eket László ért el. Csapatversenyben Monor má­sodik lett. A verseny egy-egy izgalmas pillanata (Foto: —ffy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom