Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-05 / 209. szám

1961. SZEPTEMBER 5., KEDD nn 3 Távolba szakadt hazánkfia... EGY LÁTOGATÁS SZOMORÚ TÖRTÉNETE Maglód. Csendes, falusi hét­köznap délelőtt. A presszóban várni kell még a kávéra, most melegszik a gép. A hűtőpult üres, sütemény nincs. A fagy- íaltgép is csak most kezdte a munkát, pedig az aprónép jön egymás után. Türelmesen vá­rom a kávét, közben jobb hí­ján figyelem az utcát, s a be­betérő embereket, hallgatom, miről beszélgetnek. — ... és akkor elrepült az első szék, aztán már minden összefolyt. Aki c&itítani akart, ez is ütött... — ... régen volt már ekkora verekedés a faluban ... — ...erre se gondolt volna senki... Elkészül a kávé. Fizetek, megyek tovább. Telik az időmből, a tanácselnököt vá­rom, értekezleten van a ter­melőszövetkezetben. Az élelmiszerüzletben be­szélik: — ... én igyekeztem onnan, ilyenkor az is kaphat a fejé­re, aki csak a száját tátja... — ... pedig azelőtt rendes gyerek volt ez a Kálmán... ki tudja, mi bújt belé... — ...tavaly egészen más volt. Csendesebb, igazodóbb... A szövetkezeti vendéglőben: — ... ennél az asztalnál ült akkor Bódi Kálmán ... — ... amikor felugrott, ösz- szeroppantotta a tenyerében a konyakos poharat... Itt is, ott is, ugyanaz a té­ma. Mondom később az elnök­nek, miről beszélnek a falu­ban az emberek. Kesernyésen elhúzza a száját. — Igen, tudom ... Hazaláto­gatott egy távolba szakadt ha­zánkfia ... Bódi Kálmán maglód! fia­talember ötvenhatban fordí­tott hátat az országnak. Disszi­dált.. Bejáró munkás volt, ti­Villanófény zenkettő belőle egy tucat. Nem ő volt az egyetlen, aki akkor nekivágott a világnak szeren­csét próbálni. Elment, még a faluban sem keltett szenzá­ciót Esztendőkig hírt sem hal­lottak róla, talán el is felejtik örökre, ha tavaly váratlanul fel nem tűnik a falu főutcá­ján. A rokonaihoz jött haza látogatóba. A tengeren túlról, Kanadából. Ott talált magá­nak új hazát A hír végigfutott a falun, azok is kíváncsiak lettek rá, akik azelőtt köszönő viszony­ban sem voltak vele. Kanadas magyar ... Vajon mire vitte a sorsa odakinn? Egy hónapot töltött a falu­ban. Zaj nélkül, csendesen, szerényen. Aztán visszautazott új hazájába. Az idén július első napjai­ban bukkant fel újra a falu­ban. Most már nem járt cso­dájára senki. Egyszerűen tu­domásul vették a maglódiak, hogy ismét itt van. Bódi Kálmán kereste a régi ismerősöket Cigarettával kí­nálta őket borra invitálta az embereket. — Nekem azt mondta: par­kett-táncos Kanadában. Hittem is, nem is. Ügyetlen nem volt soha... — Én tudom az igazságot: egyszerű tésztagyári munkás odaát túl a tengeren. Ilyen karriert itthon is befutha­tott volna... — Tüntetőén mutogatta min­denkinek a briliánsgyűrű­jét Azt mondta, tízezer fo­rintot is megér __ — Meg az a vastag arany­lánc a csuklóján ... — & azt is mondta, hogy otthon autója van ... Meghallgatták, aztán to­vábbadtak az emberek. Volt aki visszautasította az illa­tos cigarettát, a bort. Mag­lódon sem szeretik az embe­rek, ha valaki kérkedik. Meg­csinálta a szerencséjét? Az ő dolga, nem tartozik rá­juk. — Ha ott olyan jó dolga van, miért jön ide? Dicse­kedni? Arra nem kíváncsi senki. Itt mindenki becsület­tel megdolgozik a fizetéséért. Hagyjon nekünk békét a meséivel... Monoron az egyik délután meg is verték volt cimbo­rái ... Augusztus 19-én éjjel Bódi Kálmán betért a maglódi szövetkezeti kisvendéglőbe. Bevezetésként fél liter ko­nyakot rendelt Lehettek vagy félszázan a teremben. A konyakhoz később szó­dát kért. A felszolgálónő ud­variasan közölte vele, vár­jon egy kicsit, amíg sorra kerül. Nem 6 ül egyedül a te­remben ... Bódi ingerülten felugrott, sértegetni kezdte az asszonyt és összetörte a kezé­ben tartott konyakos poha­rat. Aztán a zsebébe markolt különböző bankjegyeket csa­pott az asztalra: — Miben fizessem a kárt, forintban vagy dollárban? — kérdezte gúnyos-kihívóan. A következő pillanatban összegabalyodtak az embe­rek. Székek törtek, poha­rak. üvegek röpködtek a le­vegőben. A vendéglő percek alatt csatatérré változott. Aki csitítani akart, az is ütött. Egy férfi végigvágódott a lép­csőn, homlokán felszakadt a bőr. A messzi földről érkezett hazánkfia úgy gondolta, neki mindent szabad, dollárért min­den megfizethető az óhazá­ban. .. Azóta másról sem beszélnek a maglódiak. Van, aki csak a puszta tényeket ismétli, ki tudja már hányadszor, má­sok meg felnagyítják a történ­teket, becsempészett aranyok­ról és egyebekről mesélget- nek. A pártján azonban senki sem áll. Pedig itt nőtt fel kö­zöttük, ebben a faluban. Tavaly még szívesen talál­koztak vele. Tudomásul vet­ték, hogy él, odakinn megta­lálta a szerencséjét, hazahozta a honvágy, még nem felejtette el az itthoniakat. Csakhogy ami tegnap szen­záció volt, mára természetes dolog. Azért, mert valaki ha­zalátogat, az élet megy tovább. Nem érnek rá odafigyelni az emberek. Nincs ebben semmi rendkívüli. Bódi Kálmán azonban nem akarta tudomá­sul venni, hogy nem körülötte forog a világ még Maglódon sem. — Sajnos, nem ő az egyetlen hazalátogató külföldi állam­polgár, aki megfeledkezik ma­gáról — mondja már a késő délutáni órákban a járási rendőrkapitány. — Államunk lojális úgy a be-, mint a ki­utazókhoz, egyesek azonban visszaélnek ezzel. Példákat so­rolhatnék, még olyan cifra esetet is, amikor az egyik nyugatnémet község adakozá­sából akarták az egyik falusi templomunkat tataroztatok Vagy olyat, hogy valaki már a harmadik gépkocsit hozza be az országba három esztendő le­forgása alatt. Vagy olyan.pél­dát. hogy magyar származású külföldi állampolgárok mikro- busszal járták járásunkat s közben enyhén szólva vissza­éltek a vendégjoggal... A tu­risztika szép dolog, közelebb hozhatja egymáshoz az embe­reket, a népeket, de semmi­képpen sem lehet ok a garáz­daságra, az üzérkedésre vagy éppen izgatásra ... ★ Bódi Kálmán kanadai ál­lampolgárt a magyar hatósá­gok kiutasították az országból. Prukner Pál Alakulás előtt Beszélgetés a Budapest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségéről A termelőszövetkezeti területi szövetségek előkészítésé­vel, megalakulásával összefüggő munkát a június elején ala­kult előkészítő albizottságok irányították. A Budapest kör­nyéki előkészítő albizottság titkára Mocsai Ferenc, a Rác­kevei Járási Tanács VB elnökhelyettese, akivel a csaknem három hónapig tartó előkészületekről, s azok tapasztalatai­ról beszélgettünk. — Négy járás 74 szövetke­zeti gazdasága, mintegy 109 ezer hold összterülettel csat­lakozott az elmúlt időszakban megtartott közgyűléseken, a szeptember második felében megalakuló Budapest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségéhez — kezdte a beszélgetést az elő­készítő albizottság titkára. — Nincs olyan szövetkezet, amelynek tagsága ne mon­dott volna igent a három fő kérdésben, a csatlakozásban, az alapszabály elfogadásában, valamint a küldött személyé­nek megválasztásában. — Több ezer term elősző vet­kezeti tag összehívásáról és felvilágosításáról kellett gon­doskodni. Milyen volt a köz­gyűlések látogatottsága, vajon mennyire értették meg a szö­vetkezeti gazdák, hogy a terü­leti szövetség megalakítása az ö érdekük? — A közgyűléseket az egyik legfontosabb munka, az aratás időszakában tartották a ter­melőszövetkezetek. A gondos előkészületek, a járási pártbi­zottságok és a járási tanácsok segítsége azonban meghozta a kívánt eredményt. Igaz, volt több termelőszövetkezet, ahol másodszori összehívásra lett csak határozatképes a közgyű­lés, de nyugodtan állíthatom, hogy a törvényes követelmé­nyeket mindenütt betartották, s így a csatlakozások, a ho­zott határozatok törvényesek. — A megjelenés csak az egyik követelmény, a másik, nem kevésbé fontos ennél: a politi­kai munka! — A közgyűléseken döntött a tagság, de ez nem jelenti, hogy csupán ott hallottak, a területi szővetség-eéljáról, fel­adatáról, szervezeti felépítésé­ről —• mondotta Mocsai Fe­renc. — A közgyűléseket meg­előzte a párttaggyűlés, a tsz vezetőségi ülés, a munkacso­portonkénti beszélgetések. — Volt-e vita a közgyűlése­ken egy-egy részkérdésben? — A taggyűléseken, munka­helyi megbeszéléseken inkább, mint a közgyűléseken. Ezt az­zal indokolhatom, hogy a köz­gyűléseken már tisztában volt a tagság a szövetségek meg­alakításának politikai és gya­korlati jélentőségével. Ezért is Készülődés a nemzetközi kufyakiá llításra 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS+. A Keleti pályaudvar helyett... A MÁV közleménye a vonatérkezés módosításáról A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy a Keleti pályaud­var vágányainak további át­építése miatt szerdától — az augusztus 17-én már meghir­detett vonatokon kívül — még az alábbi személyvona­tok indulnak a Keleti pálya­udvar helyett a Budapest Jó­zsefvárosi pályaudvarról, il­letőleg oda érkeznek: Budapest Józsefvárosi pá­lyaudvarról indul 13 óra 55 perckor a 6334 számú Isasze- gig, 14 óra 49 perckor a 2544 számú Maglódig, 16 óra 50 perckor a 2526 számú Nagy- kátáig, 17 óra 48 perckor a 2536 számú Sülysápig. Budapest Józsefvárosi pá­lyaudvarra érkezik 13 óra 12 perckor a 6335 számú Gödöl­lőről, 13 óra 19 perckor a 2525 számú Nagykátáról, 16 óra 19 perckor a 2543 számú Maglódról és 17 óra 02 perc­kor a 2533 számú Sülysápról. A vonatok indulásáról, ér­kezéséről az állomások rész­letes felvilágosítást adnak. Szeptember 9—10 között rendezik meg Budapesten a ha­gyományos nemzetközi kutyakiállítást. A kutyakozme- tikában máris csúcsforgalom van, hiszen minden kutyus a „legszebb szeretne lenni” a versenyen. volt szinte egyhangú vala­mennyi termelőszövetkezetben a szavazás. — Milyen kérdésekben tért el leginkább a vélemény? — A hozzászólások során legtöbben az anyagi hozzájá­rulás összegét tették szóvá. Mindenütt megmagyaráztuk azonban, hogy a szövetségeket a termelőszövetkezeteknek kell fenntartaniuk, mert első­sorban a szövetkezeti gazda­ságok érdekeit szolgálják. — Hibás nézettel, szemlélet­tel találkoztak-e? — Igen! Elsősorban a túl­zott várakozás ellen kellett küzdeni. Egyes szövetkezeti vezetők minden ügyes-bajos dolguk elintézését a termelő­szövetkezeti szövetségektől várták. Néhány helyen a szö­vetkezeti vezetők a tagság előtt is ilyen nézeteket han­goztattak. Ezzel az volt a cél­juk, hogy megkönnyítsék a közgyűlések lefolyását, bizto­sítsák a „könnyű” csatlako­zást. A járási kiküldöttek azonban igyekeztek a helyes irányba terelni a tagság han­gulatát, őszintén beszéltek a szövetség céljáról, feladatairól. — A közgyűléseken az egyik fontos kérdés, az alapszabály- minta megtárgyalása volt. Mennyire tükrözi ez az alap­szabályminta a főváros kör­nyéki termelőszövetkezetek ter­melési, gazdálkodási adottsá­gait? — Az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanács irányelveket adott az előkészítő albizottsá­gok számára — mondotta Mo­csai elvtárs. — Igen hasznos volt ez,, sok . segítséget nyúj­tott, Az- albizottság tagjai — akik termelőszövetkezeti veze­tők'többségükben —, többször összejöttek, sok hasznos taná­csot adtak. Ügy érzem, hogy a közgyűlések elé bocsátott alap­szabályminta, amely a területi szövetség alapszabálya lesz, jó alapot szolgáltat a szövetség eredményes működéséhez. — Mondana néhány olyan dolgot, ami különösen hasznos lehet a további munka során? — Az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanács általános el­veket adott ki, mi ezeket gya­korlati elemekkel egészítettük ki. A termeléssel kapcsolat­ban: messzemenő támogatást akarunk nyújtani a szövetke­zeti gazdaságoknak — anélkül, hogy önállóságukat sértenénk. Például: az erre igényt tartó szövetkezeti gazdaságok szá­mára, kiváló szakemberek be­vonásával, gazdaságossági szá­mítási módszereket dolgozta­tunk ki, közreműködik a te­rületi szövetség, a távlati fej­lesztési tervek készítésében, megbízatás alapján elvégzi, illetőleg szervezi az éves és a távlati tervek szakmai vizsgá­latát, igyekszik elterjeszteni a leggazdaságosabb gépesítési, munkadíjazási módszereket stb. Nagyon fontosnak tartjuk az értékesítés szervezésébe va­ló bekapcsolódást: kezdemé­nyezi a szövetség az árukap­csolatok bővítését, tájékoztat­ja a tagszövetkezeteket a köz­vetett és a közvetlen export- lehetőségekről, külföldi cégek­kel tárgyal, továbbá a tagszö­vetkezetek felkérése alapján a több szövetkezetét érintő vitás kérdéseknél segítséget nyújt. Ez csak néhány a sok feladat közül, amiben segít a szövet­kezeti vezetőségeknek, gazda­ságoknak a területi szövetség. Említhetném a jogi vonatko­zású feladatokat is, amelyeket magára vállal. — Hány küldöttet választot­tak a szövetkezeti gazdaságok? — Gazdaságonként egyet, te­hát összesen 74-et! — Előfordult-e olyan, bogy a javasolt küldött helyett a köz­gyűlés mást választott? — Néhány termelőszövetke­zetben megtörtént. Nem is amiatt elsősorban, hogy a tag­ság kifogásolta egy-egy kül­dött személyét, hanem azért, mert néhány küldött nagy el­foglaltságára hivatkozva kérte, hogy mást válasszanak. — Mllyetn a küldöttek beosz­tás és képzettség szerinti meg- oszlása? — A 74 küldöttből 53 elnök, 15 szakember, hat tsz-tag. 18- an végeztek főiskolát, 29-nek középiskolai képzettsége van, 27 küldöttnek a szakmai kép­zettsége nem éri el a középis­kolai szintet. — Az elölcészttő bizottság a közgyűlések előkészítéséin, le­bonyolításán kívül, milyen fel­adatokat oldott még meg a mintegy három hónap alatt? — Elkészítette a területi szövetség négyhónapos költ­ségvetését, munkálkodott azért, hogy az alakuló ülés után nyomban munkához lát­hasson a szövetség. Készül Budapesten, a XI. kerület Ménesi út 26. szám alatt levő néhány irodahelyiség, továbbá mindent megteszünk, hogy a' szeptember második felében megtartásra kerülő közgyűlés eredményes munkát végezzen. — Milyen elképzelések van- , nak a területi szövetség mű­ködésével kapcsolatban? — A területi szövetség leg­főbb szerve a küldöttgyűlés, amelynek tagjait a termelőd szövetkezetek négyévi időtar­tamra választják. A szövetség ügyintéző szerve az elnökség, amelyet a küldöttgyűlés, ugyancsak négy évre választ. A küldöttgyűlés ezenkívül megválasztja az ellenőrző bi­zottságot, továbbá a munka megkönnyítése érdekében a különböző munkabizottságo­kat. — Hány függetlenített tiszt­ségviselője lesz a területi sző- vétségnek? — A szövetség függetlenített titkárát a küldöttgyűlés vá­lasztja. A többi választott ve­zetőt nem függetleníti a kül­döttgyűlés, munkájukat tár­sadalmi alapon végzik. A szö­vetség, az operativ feladatok ellátására szakembereket fo­gad fel, illetve alkalmaz, ugyanígy kisegítő dolgozókat is. — Hány függetlenített dolgo­zóval kezdi a munkát a szö­vetség? — Kezdetben 8—10, többsé­gükben mezőgazdasági szak­ember dolgozik a területi szö­vetségnél. Ha a mindennapi munka úgy kívánja és a ter­melőszövetkezetek is szüksé­gesnek látják, akkor a későb­biek során esetleg néhánnyal emelkedik a létszám. Ebben a kérdésben azonban a küldöt­tek döntenek. — Milyen elv és gyakorlat alapján történik a szakembe­rek kiválogatása? — Kizárólag a rátermettség alapján választják ki az alkal­mazásra kerülő szakembere­ket, mégpedig úgy, hogy pá­lyázatot ír ki a szövetség egyes munkakörök betöltésére — fe­jezte be kérdéseinkre adott válaszát Mocsai Ferenc elv- társ. Mihők Sándor A CSEPEL AUTÓGYÁRBAN FELVÉTELRE LEHET JELENTKEZNI ipari tanulónak: esríergályos, marós, köszörűs szakmákra. Vili. általános iskolai végzettséggel rendelkező tanulók kiképzési ideje 3 év. Érettségivel rendelkező tanulók kiképzési ideje j a rendelkezésekben rövidített, meghatározottak szerint. Mindhárom szakmában lányok is jelentkezhetnek. Fiútanulók részére a képzési idő alatt munkásszállást biztosítunk. A jelentkezés végső határideje: szept. 20 Cím: CSEPEL AUTÓGYÁR Szakoktatás, Szigethalom I Ami tenyieg uj b Nincs új a nap alatt, legyim $ a fásult ember, bármiről hal jjv is. Igaz, ritka dolog a teljesex s új, addig nem volt, de azér R — akad. Még olyan „szürke” g hétköznapi dologban is, min g mondjuk, az elektrolit konden- g za torok imp regnálása. A Me § ciianikai Müvekben, ahol mii* r liós tételekben készül az elekt- R roliit kondenzátorok sokféle ti- R pusa, az impregnálást, azaz a 8 kondenzátor nedvetlenitését ed- 8 dig vákuum alatt, nagy szárítc t termekben, viszonylag drága és bonyolult, energiaigényes k berendezesekkel oldották meg, K Nemcsak itt, nemzetközi vi- s szony latiban is ez az általános s eljárás; nem volt jobb. ^ Itt csak valami új, a meg- S levőtől teljesen eltérő segithei $ — így okoskodbatott Füzes At- ^ tila es Drexler Tibor. Az okos- ÍJ kodás nyomában t'alóban új. !J teljesen szokatlan úton indul- J tak el: kidolgozták az elektro- j lit kondenzátorok centrifugális J eljárással való imp regnálását, i A nagy területű, sok energiát s fogyasztó vákuum eljárást kis J területet, kevés energiát igény­li lő ipari centrifugák váltják fel. ^ Jelentősen csökkentik az imp- regnálás idejét, s a sokféle ha­lj szón végül is kereken hétszáz- s ezer forint meg lakarítását teszi ^ tehetővé. j Az eljárás úttörő jelentőségű, s s ezért is, de erkölcsi tanulsá- J gáért is érdemes a nyilvános- ^ Ságra. Mert az anyagi haszon ^ mellett legalább ilyen fontos ^ az erkölcsi nyereség. Mármint j annak cáfolata, hogy nincs új s a nap alatt. Mert van. Csak J éppen tehetség, bátorság és > szívósság kell megtalálásához. > \ Cm. o.) >.'///////////////////////////////////////

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom