Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
2 1967. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK ksäjHod FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKE MEGADJA A SZOT (Folytatás az 1. oldalról) jsorban vállalati szinten oldják meg. Ehhez segítséget adhatnak a helyi társadalmi szervek, s elsősorban az üzemi pártszervezetek. Ha a véleményeltéréseket más formában rendeznék, lényegében a vállalatot érintő kérdéseket a •vállalaton kívül döntenék el. Természetesen adott a lehetőség arra, hogy a vállalatvezetés, illetve a helyi szakszervezeti szerv „kívülállókkal” konzultáljon a vitatott kérdésben. Szóba került a vitában a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely kimondja, hogy a szakszervezet vállalati szervének joga van kifogást emelni a munkaviszonyokra vonatkozó szabályokat, vagy szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő vállalati intézkedésekkel szemben. A miniszter egyetértett a felmerült képviselői észrevétellel, hogy tudniillik a „súlyosan” szót töröljék, s így e szövegezés egyértelműbbé váljék. A vita során javaslat hangzott el a dolgozó édesanyák munkájának, helyzetének megkönnyítésére. A miniszter kijelentette, egyetért az észrevétellel, s a maga részéről is javasolja olyan rendelkezés beiktatását, amely szerint a vállalat az alkalmazás során köteles a terhes nőket és kisgyermekes anyákat — azonos feltételek mellett — előnyben részesíteni. Pontosabb meghatározást javasoltak a képviselők azzal kapcsolatban is, hogy a dolgozó meddig legyen köteles átmenetileg munkakörén ki-1 Vüli feladatot ellátni. A különböző iparágaknál a beosztások sokfélesége miatt az ilyen munka végzésének a legkülönbözőbb esetei fordulhatnak elő. Emiatt a központi szabályozás vagy olyan szűk lenne, hogy az esetek nagy részében inkább akadályozná, sem mint segítené a megoldást, vagy olyan széles körű volna, hogy esetleg semmilyen védelmet sem nyújtana — mondta a miniszter. A betegség miatt vagy más okból távollevő dolgozók helyettesítésével kapcsolatban a munkaügyi miniszteri végrehajtási rendelet kimondja, hogy ilyen esetben a dolgozó nem kaphat kevesebbet, mint addigi átlagkeresete, ha pedig magasabb munkakört lát el, annál többre jogosult. Felmerült a vitában olyan javaslat is, hogy a törvényben a mezőgazdasági és ipari dolgozók munkaideje közötti aránytalanságot ki kellene küszöbölni. A miniszter i véleménye szerint a mező- j gazdaságban és az iparban előírt munkaidő tartama közötti különbség főleg a mező- gazdasági termelés idényjellegéből és az ipari, valamint 1 a mezőgazdasági munka közötti különbségből adódik. A problémát a jövő fejlődése fogja megoldani. A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról intézkedő kormányrendelet tervezetével kapcsolatban tizenkét javaslat hangzott el a vitában. Ezeket az igazságügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt megvizsgálják, s a szükséges intézkedéseket, változtatásokat a kormány elé terjesztik jóváhagyásra. Veres József indítványozta: az országgyűlés két paragrafus kivételével változatlan szöveggel fogadja el a Munka Törvénykönyvére vonatkozó törvényjavaslatot. A 14. paragrafus 3. bekezdésének első mondatából töröljék a „súlyosan" szót, a 19. paragrafus 3. bekezdését pedig egészítsék ki azzal a mondattal, hogy „Az alkalmazásnál a terhes nőt és a kisgyermekes anyát azonos feltételek esetében előnyben kell részesiteni". A miniszter végül vitazáró válaszának elfogadására kérte a képviselőket. Határozathozatal Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a Veres József munkaügyi miniszter által elfogadásra javasolt két módosítást. Ezt követően az országgyűlés egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadta Veres József indítványát, hogy a többi módosító javaslattal érintett törvénycikket eredeti szövegezésben fogadják el. Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a Munka Törvénykönyvét. Ezután szünet következett, majd az országgyűlés Véss Istcánné elnökletével folytatta munkáját. Az elnök javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat együttesen tárgyalják. Ezt követően dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr. Dimény Imre expozéja — A következő évek feladatainak megoldásában nagy szerepük lesz a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Ezért nagyon fontos, hogy valamennyi zökkenőmentesen, jól illeszkedjék bele a gazdaságirányításunk tervezett reformjával kialakult új gazdasági környezetbe. E beilleszkedés legfőbb törvényes alapjait kívánja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Minisztertanács felhatalmazása alapján a tisztelt országgyűlés elé terjesztek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvénytervezetek szocialista társadalmunk széles rétegeit érintik, s ezért mind társadalmi, mind gazdasági előrehaladásunk szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. — A termelőszövetkezeteink működésének, gazdálkodásának újabb szabályozása ter— A termelőszövetkezetek olyan szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek vállalatszerűén gazdálkodnak. Pénzügyi és gazdasági helyzetüket tehát úgy kell megváltoztatni, hogy mind nagyobb mértékben legyen módjuk és lehetőségük arra, hogy saját mészetes következménye annak a folyamatnak, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kezdődött meg, s a szövetkezeti gazdálkodás általánossá válásához, megszilárdulásához, a szocialista mezőgazdaság alapjainak lerakásához vezetett. pénzeszközeikből biztosítsák a továbbfejlődésükhöz szükséges pénzügyi, anyagi feltételeket. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha új módon szabályozzuk a bevételeket és a jövedelem felosztását, felhasználását,- valamint a szövetkezeti alap képzését Ennek megfelelően a jövőben szövetkezeteink termelési költségként számolhatják el az elhasznált forgóeszközök értékét, az amortizációt, a munkadíjat és a föld- járadékot A szabályozás módot nyújt arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben fedezzék saját eszközeikből a bővített újratermelés pénzalapjait, nagyobb mértékben tölthessék fel saját forrásból forgóeszközeiket, indokolt mértékben fizethessenek tagjaiknak részesedést, s ezen belül garantálhassák a munkadíjakat — A vagyoni önállóság fontos előfeltétele, hogy tovább szélesedjék és erősödjék a termelőszövetkezeti tulajdon. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztésére vonatkozó törvényjavaslat is elsődlegesen ezt a célt szolgálja. Lehetőséget nyújt arra, hogy — megfelelő differenciálással és térítés ellenében — megszerezhessék a használatukban levő földek tulajdonjogát. — A törvényjavaslat lényege ebből a szempontból a nagyüzemi földtulajdon és a földhasználat egységének fokozatos megteremtése, s megfelelő intézkedéseket tartalmaz a zárt kertekkel kapcsolatos problémák rendezésére is. A termőföld védelme — A földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat benyújA tsz-ek pénzügyi és gazdasági helyzetének megváltoztatása I fásakor szeretném hangsúlyoz- I legnagyobb nemzeti kincsünk, 1 ni, hogy kormányunk elsőren- [ a termőföld védelmét, térdű feladatának tekinti egyik j mőképességének fokozását. A kiegészítő tevékenységről — A- mezőgazdasági termelésünk növelése szempontjából nagyon számottevő tartalékok rejlenek a termelőszövetkezetek tevékenységi körének kibővítésében. Az elmúlt időszakban a szocialista nagyüzemek — különösen a termelő- szövetkezetek — úgynevezett kiegészítő tevékenységét sok jogszabály korlátozta. E jogszabályok a nemzeti jövedelem olyan forrásaitól fosztották meg a népgazdaságot, amelyeket egyébként a meglevő mezőgazdasági kapacitások teljesebb kihasználásával biztosíthattak volna. Ugyanakkor ez a helyzet hátrányosan hatott a szövetkezetek tagságának foglalkoztatottságára is. A törvényjavaslat — összhangban a nemrég megjelent erre vonatkozó kormányrendelettel — a tevékenységi kör kialakítására csupán elvi kereteket ad, azzal a kikötéssel, hogy az segítse elő a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, a gazdasági erőforrások kihasználását, a népgazdaság szükségleteinek jobb és gazdaságosabb kielégítését, a gazdálkodás jövedelmezőségét Szeretném hangsúlyozni: a tevékenységi kör bővítésével senki sem gondolhat arra, hogy az állami nagyipar feladatait a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek veszik át. Termelőszövetkezeteink alapvető feladata a mezőgazdasági termelés fejlesztése, gazdaságosságának javítása. Erről az üzemi tevékenység körének bővítése sem vonhatja el a figyelmüket A közös és háztáji gazdaság szerves egységet képez — A törvényjavaslat külön fejezete foglalkozik a háztáji gazdaságokkal. A pártnak és a kormánynak az a törekvése fejeződik ki ebben, mely szerint a háztáji gazdaság fenntartása, támogatása nem időleges, hanem hosszú távra szóló gazdaságpolitikai elhatározás. Kimondja a törvény- javaslat, hogy a közös és a háztáji gazdaság szerves egységet képez. A tagok háztáji föld használatára csak akkor jogosultak, ha meghatározott részt vállalnak a közös munkából. Uj vonásként szeretném kiemelni — és ez főleg a fiatalok szempontjából nagy jelentőségű —, hogy a háztáji földre minden olyan közös munkában részt vevő tagnak joga van, aki teljesíti a közgyűlés által előírt munkakötelezettséget. Új távlatok — A beterjesztett törvény- javaslatok mezőgazdaságunk fejlődésének új távlatait nyitják meg. — A harmadik ötéves terv első éve a mezőgazdaságban kedvezően alakult. Az ez évi eredményeket még korai lenne értékelnünk. Kenyérgabona a tervezettnél is több termett, a kapásnövények terméskilátásai viszont — az aszályos időjárás miatt — a vártnál gyengébbek, s ezért ab- raktakarmánygondjaink vannak. — A szocialista nagyüzemi gazdálkodásunk erejét mutatja, hogy a súlyos idei aszály sokkal kevésbé éreztette és érezteti káros hatását, mint annak előtte a kisüzemi gazdálkodás rendszerében. Az aszály okozta károkat át tudjuk hidalni anélkül, hogy állatáKományunk csökkenne, s így végül is teljesíteni tudjuk állatí termék-termelési tervünket is. Mindent összevetve mezőgazdaságunk sikerrel zárhatja a harmadik ötéves terv második évét — Az előterjesztett törvényjavaslatokat sokoldalúan megtárgyaltuk. A viták egyértelműen bizonyítják, hogy szükséges e törvények megalkotása. Kérem a tisztelt országgyűléstől a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló javaslatok megvitatását és elfogadását. Pest megyei képviselők felszólalása A vitában felszólalt Darvast Pálné, Pest megyei képviselő. Darvasi Pálné Elmondotta, hogy választói és a maga tapasztalatai szerint jelenleg nem becsülik meg kellőképpen a mezőgazdasági szakmunkásokat. Hiába tanultak, szereztek magasabb képzettséget, mint dolgozótársaik, ugyanazt a fizetést kapják. A falusi általános iskolákból kikerülő fiatalok emiatt érthetően — nem szívesen vállalkoznak arra, hogy még két-három évet töltsenek az iskolapadban. Fejlődő mezőgazdaságunknak azonban évről évre több szakmunkásra lesz szüksége, ezért helyes lenne, ha megváltoztatnák a jelenlegi gyakorlatot — mondotta a képviselő, majd így folytatta: — Régen nem tanulhattunk, mert akkor azt tartották a vezetők, elég, ha annyi esze van a parasztnak, hogy az eresz alá álljon, ha esik az eső. Most itt a lehetőség, de nem használjuk ki kellőképpen. Olyan hibát követünk el, amellyel elvesszük gyermekeink kedvét a szakmunkás- képesítés . megszerzésétől, vagy ha már elvégezték a szakiskolát, a munkától. Ugyanez játszik közre abban is, hogy évek óta csekély sikerrel próbáljuk rábeszélni a tsz-ben dolgozó asszonyokat az esti szakmunkás-tanfolyamok látogatására. Ezért javasolom, hogy a termelőszövetkezet működéséről szóló törvény tervezetét egészítsék ki a mezőgazdasági szakmunkások bérezésére vonatkozó rendelkezéssel. Mondják ki, hogy — csakúgy, mint az iparban — a mezőgazdaságban is magasabb fizetés jár a képzettebb dolgozóknak. — Sok szó esik falun arról — folytatja a képviselő —, hogy elmentek a fiatalok a városba. Ahhoz azonban, hogy megváltozzék a helyzet, olyan körülményeket kell teremtenünk, hogy ne kívánkozzanak el. Egy kis jóakarat, törődés és szeretet sokat tud tenni. A szeretetért, a törődésért a fiatalok részéről nem marad el a köszönet, s a fáradság megtérül. Az alsógödi tsz-ben például esztendőkig 62—65 év volt az átlagos életkor. Fiatalt csak itt-ott, mutatóba lehetett látni. Nem hagyták annyiban a dolgot, s ma már csaknem száz fiatal dolgozik a közös gazdaságban. Egyik brigádjuk a zöldségkertészetben kapott munkát Tagjai ha kell, akár a hegyet is elmozdítják. Mindig számítani lehet rájuk, csak jó szó kell és soha nem szabad becsapni őket. — A fiatalok után azokról az öregekről kívánok beszélni, akik kemény munka után nyugdíjba mentek, hogy élvezzék a jól megérdemelt pihenést. Azaz, élveznék, ha nem akadnának olyan bosz- szantó apróságok, amelyek feleslegesen fárasztják őket. Azoknak a nyugdíjasoknak például, akik meg akarják őrizni 30—40 éves szakszervezeti tagságukat, havonta be kell utazniok munkahelyükre, hogy kifizessék a tagdíjat és megkapják a bélyeget Sok száz nyugdíjas nevében kérem a SZOT illetékes vezetőit: változtassanak ezen. Ne érezzék az idősebbek: már annyira sincs szükség rájuk, hogy még a szakszervezeti tagdíjukra sem tartanak igényt, ha már nem tudják bevinni régi munkahelyükre. Ebért javaslom: adják ki a bélyegeket a szakmaközi bizottságoknak. Darvasi Pálné a törvénytervezetet elfogadta. Győré Sándor Győré Sándor Pest megyei képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a két törvény ja vaslat sok olyan vitás kérdést rendez, illetve megold, amely a korábbi jogszabályok hibái miatt fölöslegesen lekötötte, igénybe vette a közös gazdaságok vezetőinek, a különböző hivatalos szervek dolgozóinak idejét, erejét Elejét veszi a meddő huzavonáknak és lehetővé teszi, hogy hasznosabb célok szolgálatára, a munka javítására fordítsuk a tagság, a közösség javára kamatoztassuk képességeinket, energiánkat — mondotta. Az új termelőszövetkezeti törvény arra ösztönöz bennünket hogy felkutassuk, jobban kiaknázzuk tartalékainkat tovább gyarapits.uk eredményeinket. A képviselő ezután arra kérte a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert; minél nagyobb példányszámban adják közre a termelőszövetkezetekről szóló törvényt hogy dolgozó parasztságunk minél jobban alkalmazni tudja a közös gazdaságok életének ezt a fontos okmányát. — Nagy, felelősségteljes munka lesz a földhasználat és földtulajdon továbbfejlesztéséről szóló törvény végrehajtásának előkészítése. Az ebben foglalt rendelkezéseik a parasztembereken kívül is sokakat érintenek; mindany- nyiukkal meg kell értetni, el kell fogadtatni indítékainkat céljainkat. Számítsunk arra, hogy a törvény alkalmazásakor százak, ezrek kérdéseire kell válaszolnunk. Akkor dolgozunk jól, ha elejét vesszük a panaszoknak, ha ügyelünk arra, hogy senkiben se maradjon sértődöttség, rossz szájíz. — Érdemes fölfigyelni arra, hogy a közös gazdaságok vezetőinek egy része máris azt latolgatja: a termelőszövetkezeti törvény alapján milyen újabb jogokat gyakorolhat a tagság fölött. Mondjuk meg nekik nyíltan; legalább any- nyival nőnek a tagok jogai, mint a vezetőké. Ezután is a tagság mondja meg, hogy egy-egy vezető helyesen, jól értelmezi, alkalmazza — a törvényt. Befejezésül a következőket mondotta a képviselő: — Ne vegyék ünneprontásnak, ha arról beszélek, bármilyen jó törvényeket alkotunk is, számítanunk kell arra, hogy a fejlődés túlhaladja kereteiket. Előfordulhat — és bízom is benne —, hogy néhány éven belül mezőgazdaságunk is olyan. fokra ér, amikor új szabályozásra lesz szükség. Ne várjunk hétnyolc évig a módosítással, merjük megváltoztatni, ami idejét múlt, hogy lépést tartsunk a gyakorlata élet követelményeivel. ★ A csütörtöki ülést Kállai Gyula zárta be. Javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy ma reggel 9 órakor a mezőgazdasági termelőszövetkeretekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytatják a tanácskozást. A vita lezárása után a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatása, majd az interpellációk előterjesztése szerepel a mai ülés napirendjén.
