Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

KIRÁNDULÁS, TAPASZTALATCSERE UTÁN Mgygyűlésre készülnek Előadások, tanfolyamok a város asszonyainak A városi nőtanács vezetősé­ge hétfőn tartotta közgyűlését, amelyen az elmúlt hónapok munkáját értékelték, valamint a téli hónapok programja ke­rült a napirendre. — Annak ellenére, hogy a termelőszövetkezeti asszonyo­kat igen elfoglalja a nyári idényben a mezőgazdasági munka, szép és hasznos kirán­dulásokat, tapasztalatcseréket rendeztek — mondotta Erős Jánosné, a városi nőtanács el­nöke. Persze, ezeken a kirán­dulásokon nemcsak tsz-asszo- nyok, hanem háziasszonyok is részt vesznek. Jártunk a Mát­rában, voltunk Budapesten színházban, és megtekintettük a járás egyik legkorszerűbben felszerelt baromfikombinátját. — Most az októberi forra­dalom 50. évfordulójára ké­szülünk. Október 20-án dél­előtt 10 órakor a városi tanács nagytermében gyülekeznek a város asszonyai, és vendégül látják a szovjet nőtanács tag­jait. A résztvevők meglátogat­ják városunk üzemeit, majd délután négy órakor a Kossuth Művelődési Házban nagygyű­lést tartunk, ahol Cservenka Ferencné, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első tit­kára tart ünnepi beszédet. Ezt követően kultúrműsor szórakoztatja a jelenlevőket. — Az idén két szakkör meg­alakításával szeretnénk az asz- szonyoknak kedvezni: kézi­munka és sütő-főzö tanfolya­mot indítunk. Helyiséget a Hámán Kató iskolában kap­tunk, ahol a jól felszerelt »műhely-konyhában” tanul­juk a konyhaművészetet. Az HONVÉDELMI JÁTÉK Készülődés az Aurora-akcióra Pénteken a járás valameny- nyi iskolájában tanítási szün­nap lesz. Az úttörőcsapatok már hetek óta készülődnek er­re az alkalomra: honvédelmi játékokkal ünneplik a fegyve­res erők napját. Ezen a na­pon gyűjtik össze az őrsöktől az 50. évforduló emlékére ké­szített ajándéktárgyakat, ame­lyeket az „Aurora akció” ke­retében mutatnak be. érdeklődés máris nagy, és ha a foglalkozásokat nem tudjuk egy „műszakban” megoldani, a tanfolyam részvevőit két csoportra osztjuk. — Igen változatosnak ígér­keznek a jövő hónapban kez­dődő előadássorozatok, ahol az időszerű politikai kérdések mellett gyermeknevelésről, esztétikai kérdésekről lesz szó. — Hány tagja van a nőta­nácsnak? — Tizennégy vezetőségi tag irányításával négyszáz le­ány és asszony vesz részt munkánkban. Külön dicséretet érdemelnek a háziasszonyok, akik a háztartás vezetése és gyermeknevelés mellett öröm­mel szakítanak időt nőtanácsi munkákra is. Ilyenek: Nagy Sándomé, Bata József né és Csorna Irénke, akik a család- védelmi bizottságban végez­nek eredményes munkát. (csat—) PEST MEGYEI HÍDLAP KÜLÖNKIADÁSA _______ o X I. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1867. SZEPTEMBER 28., CSÜTORIÖK Szőlőprést, darálót és káposztagyalut keresnek Kelete van a magnónak, fényképezőgépnek A kerékpárokat „elfelejtik visszavinni” A kölcsönzőbolt kirakatában elhelyezett tárgyakon szinte lemérhető az idő múlása: nyá­ron camping-felszerelések, magnók, ősz felé szőlőprések, darálók, majd télen a hurka­töltőgépek, káposztagyaluk váltogatják egymást. A forgalom viszont nem vál­tozik az év minden szakában, tót mindennap sokan meg­fordulnak ebben a tágas­nak nem mondható kis üz­letben. A raktárban és a polcokon el­helyezett cikkek választéka mindenkor a kölcsönzők igé­nyeihez igazodik. Az üzlet ve­zetője, Ecseri Mihály kis füze- tecskét vezet, és abban sok fé­le kérést, igényt találhatunk. DARÁLJÁK A PAPRIKÁT A Ceglédi Szeszipari Vállalatnál ezekben a napokban érte el tetőpontját a paprikadöm- ping. Képünkön a megtisztított paprikát darálják, hogy utána a szárítóüzembe kerülhes­sen. Sok háziasszony örömére télen már ebből az ízes-zamatos ételízesítőből válogathat­nak a boltok polcain Foto: Gábor — Persze azért nálunk is akad „hiánycikk” — mondja az üzlet vezetője. — Ilyen az írógép, amiből sajnos egyelő­re csak eggyel tudunk szolgál­ni. Hasonlóan kelendő portéka a kerékpár. Ebből kezdetben négy volt raktáron, de háromnak az ügye már bíróságon van, ugyanis „elfelejtették” visz- szahozni. A mosógép, centri­fuga változatlanul népszerű. Eleinte féltünk a gyermek­kocsiktól, Most ha jönne egy ügyfél, nem tudnánk adni, mind a huszonötöt bérbeadtuk. — Tavaly sokan jöttek hoz­zánk káposztagyalúért — hiá­ba. Most már abból is tudunk adni, ha nem is korlátlanul, de van. Ilyen a szőlőprés és da­ráló sorsa is, több is elkelne belőle. Éppen ezért az érdekel­tek időben jelezzék igényüket, hogy a szüret idejére meg is kaphassák. — Felkészülve várjuk a téli forgalmat is. Ilyenkor nagy keletje van a magnónak, fényképezőgépnek, a hurkatöltőkről nem is be­szélve. És ha a kölcsönzők be­tartják a visszajuttatás idő­pontját, többen vehetik igény­be tárgyainkat. (cs—i) LENIN, a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom vezére címmel kiállítás nyílik a ceglédi Kos­suth Múzeumban Az ünnepi megnyitót október 8-án, vasár­nap tartják, amelyen az ün­nepi beszédet Kovács János egykori vöröskatona tartja, aki még látta Lenint. Több törteli száz mazsa tökfőzelék A Nagykőrösi Konzervgyár törteli előkészítő telepén az idén nemcsak gyümölcsöt, és lecsónak valót tisztítottak, és készítettek elő konzerválásra az asszonyok. Mintegy 123 va­gon tök is érkezett a telepre, és tisztítva, előkészítve jutott tovább a körösi üzembe. Már nem kell sokáig várni, hogy a csemegeboltok polcain meg­jelenjen a szépen csomagolt főzeléknek való. Ki figyel oda? Lapunk vasárnapi szá­mában Világtalan ablak­szemek címmel harminchat új OTP-lakás tulajdonosá­nak bosszúságairól írtunk cikket. Azóta ugyan eltelt néhány nap, de csupán a DÁV tartotta szükségesnek a válaszadásit. így tájékoztatták szer­kesztőségünket: — A DAV ceglédi kiren­deltségét nem lehet elma­rasztalni a késésért: azért, hogy még mindig nincs áram a lakóépületekben, amelyekben lassan egy hó­napja benn laknak a tulaj­donosok. A városi tanács ugyanis csak szeptember 15-én kötött szerződést a bekapcsolásra. — Ezt a feladatot de­cember 30-i határidővel el is vállalta a DÁV, de jóval hamarabb, október első he­tében. elvégzi a munkát — Ígéri a tájékoztató. Ennyit a DAV-ról. A töb­bi illetékes azonban nem nyilatkozik. Vagy talán ná­luk ez a jelszó járja: Ki fi­gyel oda? (t) L.l BOA RÚGÁS ; Bem SE-Vecsési YÍZÉP 2:0 (1:0) PUSZTABOKROK A MAGYARSÁGOT ért ka­taklizmák közül a legsúlyo- sabbat 1241-ben vészeltük át, végveszélyben voltunk, a meg­semmisülés legszélén. Egy svájci krónikás így parentált el bennünket: „Magyarország, háromszáz éves fennállása után, a mongol-tatárok pusz­títása következtében meg­szűnt”. Az ország kétmillió lakosából másfél millió meg­halt a szablyák és lángok alatt. Soha ránktörő ellenség így el nem bánt velünk tör­ténelmünk folyamán, olyan szándékosan és kegyetlenül még halomra nem ölték né­pünket — minden négy ma­gyarból hármat —, mint ezek a vad lovasok. AZ ORSZÁGOT nemcsak újjá kellett építeni, hanem más gazdasági és katonai rendet kellett kialakítani. A kisarjadt életű magyarság­nak új történelme kezdődött. A honvédelmet szolgáló vár- ispánságok részben magán­kézre jutottak. Míg korábban csak a foglaló nemzetségek és a királynék kíséretében jött lovagok kaptak itt na­gyobb birtokokat, Muhi után országrésznyi latifundiumok kerültek adományok és erő­szakos foglalások révén az oligarchák kezére, a központi hatalom gyengítésére és az prszág ártalmára. Legnagyobb változás a fa­lut érte. Addig a Szent Istváni magyar falu területmérték volt: 900 hektár, katasztrális holdban 1564. Ha valaki két- három falu birtoklásával di­csekedett, akkor a másik • • A szerző tanulmányából. pontosan tudta, hogy az mek­kora terület, mint ahogy ma valamennyien el tudunk kép­zelni tizenöt-húsz holdas gyü­mölcsöst, amelyből még a várható termésre is következ­tethetünk. Az Árpád-kori fa­luk gazdasági egységek vol­tak, mindegyiknek • annyi szántóföldje, amennyi ellátta a rajta élő nyolcvan-száz em­bert. De ennél is többet, mert eltartották földesurai­kat is, az egyházat is. A ki­rályi faluk az ispánokat, a ki­rályt és a hadsereget. Urak és papok híztak a mások termelte javakon és vigadtak a nép-kapálta lankákon szűrt borokon. A legelőkön nyájak forogtak a szomszéd falu ha­táráig. A nép úgy is szol­gált, hogy kovácsolt, fara­gott, főzött, muzsikált, fuva­rozott, szállást adott, vadá­szott vagy halászott a király­nak, aszerint, hogy melyik falura mit osztottak ki. A király kovácsai, bognárai, sza­kácsai, muzsikusai, szekere­sei, szállásadói, vadászai, ha­lászai és egyéb szolgálmá- nyosai a várispánságokat, mint katonai, bírói és közigazga­tási központok emberei látták el, nem okvetlenül a királyi udvart, lévén egyik-másik szolgálmányos falu igen tá­vol a királyi székhelytől. A faluk nem utcás tele­pülések voltak, hanem a templomtól ötven-ötszáz mé­terre vert nagy családi ház­csoportok szétszórt halma­zai. ÜLLŐTŐL A TISZÁIG húzódó terület a patrimo­niumba tartozott, azaz mindenkori kirány magán földesúri birtokába. A mór golok előtt ötszáz falu sí múlt itt szorosan egymás hoz, kultúrában, európaiság ban semmivel sem alábl színvonalon a nyugatiakná Muhi után a gondos mérnöl kiszabatú falurendszer fe] bomlott, többé helyre ner állott a történelem folya mán, kivéve a tatámemlátt vidékeket, amelyeken ma i megvannak az eredeti 156 holdas faluk és félfaluk, a ti zenkilenc megyében 894. mai állomány negyedrészi Legtöbb eredeti kis méret falu van Baranyában, 16, Szolnok megyében egy s< Pest megye pilisi hegyeibe húsz. A tizenharmadik száza második felében a pusztából rok kényszerű alakja forrná lódott ki. Az új falu eg középpontból művelt szá mos puszta, némelyik ké három, öt, tíz, húsz, ötvei nyolcvan letarolt, fölgyú; tott községgel. CEGLED KÖZPONTTAL szerveződött egy hatvanöt fi luspuszta bokor. ötven h< Árpád-kori falunak sikerű terepbejárással azonosítai oklevelekből és dűlőnevei bői a helyét, a kutató csupá kilenc névtelent hagy z utódokra. Az alföldi puszU bokrokban fejlődtek ki a te nyák, amelyek semmikép sem valami ősi forma fcc vábbélései. A szükség kénj szerítette a falumagtól hús: harminc kilométerre fekv szántók művelőit éjszakai hetes, hónapos szállások épí­tésére. Anjoukon ceglédi pusztafalu A bony. Apáca Akasztó, Balhás, Belsőhegyes Bércéi, Besnyő, Borza, Bécs Buzgánszállás, Cegléd, Cse- ke, Csengeti, Cserő, Dura Erkusbuda, Értem, Fekete Feketehalom, Feketehalon, 11, Felőtő, Füle, Füzesér, Ger- je, Gerjefő, Gubás, Hosszú- csemő, Kappan, Kámán Kecskés, Kengyel, Kígyós Kilsőhegyes, Kisbalaton, Kis­telek, Kosár, Krakó, Máté Mikelaka, Nagyszék, Nyilas- besnyő, Rózsás, Sashalom Szarvas, Székhalom, Szőke­halom, Szentdemeter, Tölös Túrna, Törtei, Vajtaszilas Varjas, Világos. Ezek a haj­dani telepek ismertek vol­tak még egy másik profán né­ven is, mint Berencsik, Bed( és a templom védőszentjéro Boldogasszony, Vadaegyháza Félegyháza, stb. A XV. században kivált z ceglédi pusztabokorból Abon\ és Törtei több pusztával, va­lamint Erkusbuda. Legutoljá­ra Bércéi Apáca és Cseri pusztákkal a XVIII. század­ban. A KUTATÖ eltűnődve jái a kintvaló egyházak teme­tőin, és a gyomverte vidéken — hol régen szép piros éle­tek éltek, szerettek, férfial jöttek haza a közeli földek­ről és legelőkről a vacsora- tüzekhez, — nem tud belenyu­godni a nyomtalan, közömből felejtésbe és hiszi, hogy egy­szer valamelyik pusztatemp­lom kertjében márványba vé­sik ezt a sok falunevet, őröl emléknek, hajdani magyaro­kat idézve. Hídvégi Lajos Bem SE: Deési — Erős, Bilesch, Labore, Hrobár, Ma­kai, Holló, Bányai, Kubinyi, Koska, Abonyi. Edző: Labore Tivadar. Óriási iramban kezdődött a játék. Vecsés az első ne­gyedórában biztosítani sze­rette volna győzelmét, de a bemisták jól állták a roha­mot, sőt tetszetős ellenak­ciókat is indítottak. Deési jól hárított két veszélyes lö­vést. A 35. percben Koska igen szorongatott helyzetben elfutott a bal szélen, nehéz helyzetben adott be középre és a tömegben Hrobár, a te­nyérnyi helyet kihasználva, remek gólt lőtt: 1:0. A második félidőben to­vább folyik az óriási küz­delem. Többször van veszély­ben a vecsési kapu, mint a ceglédi. A vecsési kapus több esetben szinte a félpályára fut ki menteni. A 35. perc­ben Makai előre vágott lab­dáját a 11-es táján Abonyi elcsípi és nagyszerű gólt 16, 2:0. A Bem-játékosok az adott helyzeteket jobban ki­használták, végig bírták a nagy iramot és megérde­melték a győzelmet. — sz — Egyéb eredmények — Ócsa—Ceglédi Építők 3:1 (2:1). Labdarúgó területi baj­nokság. Ceglédi Építők: Bog­nár — Kádár, Hegedűs, Ko­vács, Bezzegh, Milus, Ba- zán, Sárik, Máté I, Gyenizse, Máté II. Edző: Gyér Károly. A sokkal lelkesebben játszó Öcsa megérdemelten győzött a lélek nélküli, tehetet­len Ceglédi Építők játéko­sai ellen. Gól: Hegedűs. Bezzegh és Sárik voltak jók. — Kakucs—Ceglédberceli Vasutas SC 1:1 (1:1). Terü­leti labdarúgó-bajnokság. Ceg- lédbercel: Petrő — Finster, Schmidt, Darida, Mezei, Pün­kösd, Várhegyi I, Szekeres, Várhegyi II, Prudovics. Edző: Kugler József. A ceglédber- celieket nem kísérte szeren­cse. A győzelem inkább mel­lettük állt. Gól: Prudovics. Jók: Petrő, Schmidt, Da­rida, Prudovics. — Ceglédi Vasutas SE ifi— Vecsési VIZÉP ifi 1:1 (0:1). Megyei labdarúgó-bajnokság. — Ócsa ifi—Ceglédi Építők ifi 0:3. Területi labdarúgó­bajnokság. Megyei női kézilabda-baj­nokság: Cegléd 203. ITSK— Váci FORTE 5:8. Asztalitenisz ffi NB Il-es bajnokság: Budapesti Mű­vész—Ceglédi Vasutas SE 9:11. A tabellarangadón a 3. he­lyért nagyon szoros küzde­lemben a ceglédiek megér­demelten győztek. (— sz —) Szélmalomharc — egy szélmalomért A hantházi műemlék jelle­gű szélmalom sorsával már nem egy ember — és nem is egy újságcikk foglalkozott. Amikor az épület műemlék­jellegét megállapították, szám­talan terv felvetődött meg­mentésére és felhasználására. De azóta is áll a malom, áll a vitorlája. Ennek egyik oka az is, hogy nem a főútvonalak valamelyike közelében talál­ható. Mivel nein műemlék, csak olyan jellegű épület, vá­lyogból készült épülete elha­nyagolt, nem múzeális érték. Múzeumi célokra elegendő a leírása és a róla készült né­hány íotofelvétel. Viszont má­sok talán hasznát tudnák ven­ni. Társadalmi munkával talán még meg lehetne menteni, és aztán talán fel is használhat­nák ismét valamire a hantházi öreg szélmalmot. (-gi>

Next

/
Oldalképek
Tartalom