Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-27 / 228. szám

HBGYKI z/tíritm 1967. SZEPTEMBER ti., SZERDA ENSZ-közgyűlés Gromiko-Rusk találkozó Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter hétfőn este a New Yoiik-i Waldorf Astoria szállodában Dean Rusk ameri­kai külügymiinszterrel folyta­tott megbeszélést. A két és fél óráig tartó ta­nácskozásról kiadott hivatalos közlemény szerint a két fél megvitatta a közel-keleti vál­ság és a leszerelés kérdését, beleértve az atomfegyverek további elterjedésének meg­akadályozására hivatott atom- sorompó egyezmény terveze­tet. A megbeszélések napirend­jén szerepeit ezenkívül a Washington és Moszkva közöt­ti légijáratról szóló egyezmény kérdése. Az ENSZ-közgyűlés hétfői napját egyébként kiterjedt diplomáciai tevékenység jel­lemezte. A közgyűlés munká­jában résztvevő Otto Krag cián miniszterelnök munkaebé­den látta vendégül U Thant ENSZ-főtitkárt. Az ebéden je­lenlevő vendégek között volt Gromiko szovjet külügyminisz- ,ter is. A munkaebéd alkalmá­ból a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről folytattak ta­nácskozást. Dean Rusk amerikai külügyminiszter (balról) vacsorát adott Gromiko szovjet külügyminiszter tiszteletére a New York-i Waldorf Astoria Hotelben A dán miniszterelnök hétfőn találkozott Dean Rusk ameri­kai, Brown angol és Nikezics jugoszláv külügyminiszterrel is. Miként az AP jelenti, Dean Ruskkal folytatott tanácskozá­sa során Krag felkérte az ame­ATHEN Három bomba Patakosz tábornok sajtóértekezlete Patakosz tábornok, a junta­kormány belügyminisztere, hétfőn sajtóértekezleten újból éles kirohanást intézett a de­mokratikus erők ellen. Állítá­sa szerint az eddig szabadon bocsátott politikai foglyok az illegális kommunista párt fel­szólítására írták alá a katonai kormányzat által követelt hű­ségnyilatkozatot. Patakosz ez- ~el az állítással próbálta meg­indokolni, hogy a szabadon bocsátott poli­tikai foglyok közül igen sokat újból letartóztattak. Patakosz azt is bejelentette, Hogy a jövő évi népszavazá­son, amellyel a kormány a most készülő alkotmányt akarja elfogadtatni, egy to­vábbi kérdésre is válaszolniok teli majd a görögöknek. Még­pedig arra, vajon a jelenlegi kormány helyén maradjon-e vagy pedig tartsanak általáno* választásokat. Három bomba robbant hét­főről keddre virradó éjszaka Athén központjában. A három robbanás külön­böző helyeken rövid né­hány percen belül követte egymást Az első bomba a legfelsőbb bíróság udvarán robbant, szemben azzal a házzal, amely­ben az amerikai katonai se­gély lebonyolításával megbí­zott misszió székel. A második és harmadik bomba az athéni tisztiklub közelében robbant fel, két háztömbnyi távolság­ra a királyi palotától. A rob­banások anyagi kárt okoztak, sebesülés azonban nem tör­tént. Iíznapos csent/ után Hanoiban ismét felbőgtek a szirénák B—52-es amerikai légierő- lök keddre virradó éjjel négy nevetésben intéztek támadást i demilitarizált övezettől ■északra fekvő VDK tüzérségi illások, valamint az övezetben iselüli célpontok ellen. A va- Aászbombázók HaÁphongtól északra is bombáztak kaszár­nyákat, tüzérségi állásokat Tíznapos, majdnem teljes csend után Hanoiban kedden ismét felbőgtek a légvédelmi szirénák és hallatszott a lég­elhárító ütegek, valamint a föld-levegő rakétaegységek döreje. A támadó amerikai gépek nagy magasságban húztak el az észak-vietnami főváros felett Az ADN hír- ügynökség jelentése szerint a gépek Hanoitól 20 kilométer­rel északra fekvő területekre szórták le bombáikat Mir eh Nigériából A nigériai szövetséges .ka­tonai kormányzatnak az or­szág középnyugati államá­ban tevékenykedő csapatai folytatják az előrenyomulásu­kat a stratégiai fontosságú Agbor városa felé. Lúgosban feltételezik, hogy a Beninből visszavonuló ke­let-nigériai csapatok erőiket most Agbor térségében össz­pontosítják. Ugyanakkor az enugui rá­dió keddi adásában azt ál­lítja, hogy a kelet-nigériai csapatok megállították a szö­vetséges erők előnyomulását Benintöl délre. A rádióhír szerint a kelet-nigériai fegy­veres erők súlyos harcok után ismét elfoglalták a Be­nintöl mintegy 35 kilomé­terre fekvő Óva városát. Betiltották a nyugat-németországi usztasa szervezetet Belgrádiban közzétették, hogy a bonni belügyminiszté­rium hétfőn betiltotta a „Hor- vát Demokratikus Bizottság” nevű, Nyugat-Németországban működő usztasa szervezetet. A jugoszláv sajtó rámutat, hogy a bonni kormány hatá­rozata figyelmet érdemel. Ju­goszláv részről ugyanis az utóbbi években mind gyakrab­ban hívták fel Bonn figyelmét a jugoszláv polgárok elleni terrorcselekményekre. ame­lyek igen sokszor gyilkosság­gal végződtek. rdkai külügyminisztert, hogy az Egyesült Államok szüntesse be Észak-Vietnam területének bombázását. Az ENSZ-közgyűlés délutá­ni ülésének első felszólalója Zujater, Jordánia képviselője volt, aki újabb tényeket sorolt fel arról, hogy Izrael megtorló intézkedéseket alkalmaz az ál­tala elfoglalt arab területeken. Tiltakozott az ellen, hogy Iz­rael a megszállt területeken izraeli településeket hoz létre. Abba Eba-n izraeli külügy­miniszter felszólalásából kitű­nik, hogy Izrael továbbra sem hajlandó hozzájárulni a közel- keleti béke biztosításának első feltételéhez, az izraeli csapa­tok feltétlen kivonásához az általuk megszállt arab terüle­tekről. Adib Daudi, Szíria képvise­lője a válasz jogával élve, éle­sen bírálta Eban izraeli kül­ügyminiszter felszólalását, és hangsúlyozta, az izraeli politi­ka a megszállt arab területek bekebelezésére irányuk Az ENSZ-közgyűlésnek ked­di ülése magyar idő szerint 15.40 órakor kezdődött meg CSAK RÖVIDEN... A SZOVJETUNIÓBAN Föld WVrüli pályájára juttat­nák a Kozmosz 180. jelzésű mesterséges holdat. LEMONDOTT Nyugat-Ber­lin főpolgármestere, Heinrich Albertz. HETES ERŐSSÉGŰ FÖLD­RENGÉS volt kedden hajnal­ban a makedoniai Kicsevo fa­luban. Emberéletben nem esett kár. OKTÓBER ELSEJÉTŐL az angol börtönökben megszün­tetik a testi fenyítés törvényes rendszerét. NORVÉGIÁBAN a vasár­nap-hétfői községi választá­sok során a munkáspánt kapta a szavazatok 44.1 szá­zalékát. A JUGOSZLÁVIÁI TUZLA KÖZELÉBEN hatvan utassal szakadékba zuhant egy autó­busz. Csodával határos, de a balesetnél senki sem hait meg. A „BEULAH” ORKAN Mexikóban 200 ezer embert tett hajléktalanná és 250 millió pesos anyagi kárt oko­zott. HATSZÁZKILENCVEN- EZER HÍJÁN 200 millió USA összlakossága. LOUIS ARMSTRONGOT, a világhírű néger énekest tü­dőgyulladással kórházba szál­lították. GUINEA ÉS ELEFÁNT­CSONTPART kölcsönösen sza­badon bocsátotta egymás ál­lampolgárait A MEXIKÓI TIJLANÁBAN mérgezett tej következtében 16 gyermek halt meg. AJUB KHAN-nak, a Moszk­vában tartózkodó pakisztáni elnöknek a Kremlben bemu­tatlak a Szovjetunióba akkre­ditált diplomáciai képviseletek vezetőit KEKONNEN firm köztársa­sági elnök hivatalos látoga­tásra Brüsszelbe érkezett KÉT SZEMÉLYAUTÓT „GÁZOLT EL” egy angol páncélkocsi, amelynek fékjei felmondták a szolgálatot^ Han­nover közéjében. A BOLÍVIAI CAMIRIBAN megkezdődött Regis Debray franciái baloldali újságíró had- bírósági pere. Kérdőjelek Franciaországban A francia belpolitikai élet akkor sem tartalmazhatott több kérdőjelet, amikor — a negye­dik köztársaság esztendeiben — átlag minden hat hónapban megbukott a kormány. A De Gaulle tábornok nevével fém­jelzett új francia rendszer a tizedik évébe lépett már, de hol van a kezdeti sodrása, lendülete? A személyi hatalom gyakorlásának ellenfelei soka­sodnak mind a baloldalon, mind a jobboldalon: ahány választási erőpróbára kerül sor, minden alkalommal meg­fogyatkozik a De Gaulie-isták tábora. Már-már kérdésessé válik, bogy vajon De Gaulle tábornok maga úrrá tud-e len­ni az ellenzéken. Még inkább nyitott a kérdés, hogy távozá­sa ntán ki ragadhatja magához az ország kormányrúdját? Nagy a tét. Franciaország számottevő nagyhatalom a tő­késvilágban. Az imperialista világrendszer legveszélyesebb katonai koalíciójában, a NA­TO-ban, elsőrendű stratégiai helyzete volt: francia földön rendezték be az atlanti főhadi­szállást, teremtettek meg a főbb támaszpontokat, építették ki a közép-európai előretolt állásokig húzódó üzemanyag- vezetékeket, a francia légtéren át biztosíthatják a NATO északi és déli szárnya között az összeköttetést. Nem beszel­ve arról, hogy a francia had­seregnek, légierőnek és flot­tának is szerepe lett volna az imperialista katonai integrá­cióban. De Gaulle tábornok — fel­mondott a NATO-nak. Hurcol- kodásra szólította fel a főpa­rancsnokságot, távozásra a tá­maszpontok amerikai és egyéb katonáit. Még a légtér átrepü- iését is úgy engedélyezte, hogy kifejezésre juttatta: a francia kormánytól függ min­denkor ennek a kedvezmény­nek a megadása. A francia fegyveres erőket pedig kivonta a NATO-bóL A francia tömegek általában helyeselték a tábornok-elnök­nek a NATO-val szembeni, az amerikai Imperializmus euró­pai befolyása elleni politikáját. JVem rejtette véka alá a Fran­cia Kommunista Párt sem a véleményét: amennyiben a nemzetközi enyhülés és a bé­ke Irányában hatnak, egyetért De Gaulle lépéseivel. A kormányt és általában a személyi hatalom rendszerét a baloldal — a kommunistákkal együtt — a reakciós belpoliti­ka, a nagytőke érdekeit szol­gáló, a dolgozók rovására meghozott gazdasági és szociá­lis intézkedések láttán bírálja. A francia munkást felháborí­totta, hogy a társadalombizto­sítási rendszer szolgáltatásaiból lefaragtak, a párizsi polgárt érzékenyen érintette, hogy a metró, az autóbusz viteidiját majdnem a duplájára emelték — az utóbbi hónapok két jel­lemző, a milliós tömegeket sú­lyosan érintő antiszociális lé­pést említenünk elegendő le­het. A képlet leegyszerűsítve te­hát ez: Franciaországban az amerik abarat, a tőkés érdeke­ket néző jobboldal elsősorban De Gaulle külpolitikája eilen van, a baloldal viszont a reak­ciós jellegű gazdaságpolitika, az antiszociális intézkedések miatt indul harcra. A vasárnap megrendezett Já­rási választásokon nem minde­nütt jutott ez kifejezésre. Tud­nunk kell, hogy ut helyi ér­dekerői volt szó, sok esetben meg a megy etanácsba külden­dő jelöltek személyes népsze­rűsége is nagyobb súllyal esett latba, mint politikai ál­lásfoglalása. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a De Gauilc-isia párt — ellentétben a parlamenttel — a megyeta­nácsokban eddig sem élvezte a többséget, sőt: számos me­gyében törpe kisebbségnek számított a helyi notabilitások- ból álló, politikailag vegyes színezetű testületben. Mégis figyelemre méltó, hogy a De Gauile-istákkal szemben most elsősorban a kommunista je­löltek jutottak inkább szava­zatni creséghez. Különösen a Párizs környékén nemrég ki­alakított új megyékben volt jelentős a kommunista párt elő­retörése : Franciaország törté­netében először lesz „kommu­nista megye” Saint-Denisben... A hatodai együttesen a sza­vazatoknak mintegy 48 száza­lékát szerezte meg, a De Gaulle-isták — akik nem min­denütt állítottak jelöltet — a leadott szavazatoknak csupán 14,5 százalékát kapták. Hiba lenne e két arányszám szem- beállításával megkísérelni a francia belpolitikai erőviszo­nyok meghatározását, annyi azonban bizonyos, hogy Fran­ciaország belső helyzetére erő­sen rányomja bélyegét a kor­mány számos antiszociális in­tézkedése és az ezek nyomán kelt elégedetlenség. Ezzel szá­molni kell a párizsi Elysée- palotában fis, a köztársasági el­nök rezidenciájában, ahol — a kiszivárgott hírek szerint — népszavazás megszervezésének gondolatával foglalkoznak. Ta­lán Franciaország külpolitikai irányvonalának szentesítését célozná a népszavazás; ki­használva a francia milliók e tekintetben megmutatkozó egyetértését, a népszavazással alkalom nyílnék De Gaulle tá­bornok mögött újfajta többség demonstrálására. Pálfy József Fest megye szőlőtermesztésének jelenlegi helyzete és fejlesztése Cserrenka ferentné felszólalása az országos szőlőtermesztési tanácskozáson Mint már hírül adtuk, hétfőn kétna­pos országos szőlőtermesztési tanácsko­zás kezdődött a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán. Az ankéttal összekapcsolt ta­pasztalatcserén az ország különböző szőlővidékeinek képviselői, de különö­sen Pest, Bács-Kiskun és Heves megye szőlőtermesztő, borász-szakemberei vi­tatták meg a szőlőtermesztés jelenlegi helyzetét és a legsürgősebb feladatokat. Különösen sok szó esett a találkozón a homoki szőlőtermesztésről. Valamennyi felszólaló hangoztatta: halaszthatatla­nul sürgős feladat a régi telepítésű sző­lők rekonstrukciója. Felszólalt a tanács­kozáson Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titká­ra. Az országos gondokat is tükröző, közérdekű előadását az alábbiakban kö­zöljük. A homokos területek hasznosítása — Közismert, hogy Pest megye ter­mészeti és gazdasági adottságai — mon­dotta elöljáróban — igen kedvezőek a szőlőtermesztéshez. Már a múlt század­ban felismerték, hogy a Duna—Tisza közi homokterületek felettébb alkalma­sak szőlő- és gyümölcstelepítésre. Ma is csaknem 200 ezer holdon termelnek ezen a környéken szőlőt. Megyénk több mint negyvenkilenc százaléka táp­anyagban szegény, homokos talajokból áll. A szántóföldi kultúrák terméshozama ezeken a földeken rendkívül alacsony és bizonytalan. Ott, ahol a búza szinte meg sem terem, és a rozs is csak alig adja meg a négy-hat mázsás holdankénti ter­mést, a jól ápolt szőlő terméshozama eléri a huszonöt-harminc mázsát. Ter­mészetesnek tűnik, hogy e vidék mező- gazdasági kultúrájának felvirágoztatása a szőlő-gyümölcs termelés kiterjesztésé­nek köszönhető. Pest megye szőlőter­mesztésének fejlesztése fontos a főváros friss gyümölccsel való ellátásában is. Kí­vánatos lenne, ha az egy főre jutó, je­lenlegi 52 kilogrammos gyümölcsfo­gyasztás elérné a 80—90 kilogrammot. A II. ötéves terv országgyűlési vitá­jában Fehér Lajos, a mezőgazdaság fel­adatai között fontos tennivalóként hatá­rozta meg a majdnem kétszázezer hold termelőszövetkezeti szőlő- és gyümölcs­telepítést. Ezt a programot nemcsak az teszi emlékezetessé, hogy Európában egyedülálló nagyságrendű, hanem az is, hogy az indítása egybe esett a mezőgaz­daság átszervezésének befejezésével. Pest megye szőlőterülete 1935-höz vi­szonyítva 1960-ig sokat csökkent. A há­borús pusztítások, majd az 1950-es évek helytelen adópolitikája rendkívül ron­tották a termelői érdekeltséget. Az űj, telepítések ezekben az években nem ér­ték el az 1934—38-as évek átlagának a húsz százalékát. Ezek is szinte kizárólag az állami gazdaságokban valósultak meg. A helyzet az ellenforradalom után kezdett megváltozni, amikor a párt he­lyes gazdaságpolitikájának hatására so­kat javult a termelői érdekeltség. Mint­hogy az 1963. év eleji szőlőterület nem érte el 1935. évi nagyságot, átfogó intéz­kedésekre volt szükség. A megyei párt- bizottság a kormányprogram alapján elemezte a helyzetet és várható követ­kezményeit. Arra az elhatározásra ju­tott. hogy nem lehet tétlenül szemlélni megyénk e fontos kultúrájának pusztu­lását, hanem gyors intézkedéseket kell tenni a szőlőtermesztés fellendítésére. Összhangban az országos célokkal, kidol­goztuk a II. ötéves terv megyei szőlől­és gyümölcstelepítési programját. Moz­gósítottuk a kommunistákat, a mezőgaz­dasági üzemek vezetőit, dolgozóit. A program keretében 13 342 liold szőlő Mindezt a korszerű, nagyüzemi műve­lés követelményeinek megfelelően. A program végrehajtásához a 3004-es kor­mányhatározat biztosította az anyagi feltételeket. A termelő­szövetkezeti tagokkal sikerült megértetni a telepítés szüksé­gességét, üzemi és népgazda­sági jelentőségét. Ez tette lehe­tővé, hogy a II. ötéves terv utolsó éveire pótoljuk azt a le­maradást, ami az első évek vá­rakozó álláspontja miatt kelet­kezett. Az új telepítésű szőlők ápolása, beállottsága, jónak mondható. (A szőlők 87 százalékán a beállottság 80 százalék felett, 9,1 száza­lékán 71—79 százalék között van.) Sokat segítettek a telepítő munkához zz állami gazdaságok. Különösen a so­roksári, a csemői és a monori állami jazdaság. Ezen az őszön már 5700 hold új telepítésű szőlő termését szüretelhe­tik. Ahol körültekintően végezték a te­lepítést, gondoskodtak a megfelelő ta- lajutánpótlásról, ott már most igen jó a termés. Nem ritka a 30—40 mázsás hol­dankénti hozam. Kiemelkedik a dán- szentmiklósi Micsurin Termelőszövet­kezet: ahol 70—90 mázsa szólót szednek le egy-egy holdról. Ez különösen figye­lemre méltó, ha összehasonlítjuk a me­gyei átlagterméssel, a holdankénti 16 mázsás szőlővel (tavaly alig hét mázs%, volt a megyei átlag). Járulékos beruházások Az új telepítések termőre fordulásé* val egy időben nem sikerült megvalósí­tani a járulékos beruházásokat. Külö­nösen lassan halad a szőlőfeldolgozók, bortárolók és a csemegeszőlő-tárolók építésé. A III. ötéves tervprogram meg­határozza az állami feldolgozó telepek fejlesztését. Kijelölték azokat a tsz-eket is, ahol indokolt a saját feldolgozás és a tároló építése. Ezeket ma is szüksé­gesnek tartjuk. A II. ötéves terv szőlőte­lepítését jónak tartjuk, mert nagyrészt hozzájárul a mezőgazdasági üzemek megerősítéséhez. Nem változtat ezen az értékelésen az sem, hogy egyes helyeken hibákat követtek el a telepítésnél. 48 000 hold kisüzemi szőlő Megyénk szőlőterületéből negyven- nyolcezer kataszteri hold a régi telepí­tésű. Ennek a művelése nehézkes és csak korszerűtlen eszközökkel végezhe* tő. Korántsem kielégítő ezeknek az ül* tetvényeknek az állapota. Jelenleg a ') ezer holdból, Iff 370 hold jé, 26 690 hold

Next

/
Oldalképek
Tartalom