Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-26 / 227. szám
^avhrn 1967. SZEPTEMBER 26., KEDD Amszterdam, 1932 augusztus E HETEKBEN MÚLT 35 ßVE az amszterdami kongresszusnak. A haladó világ vezetői egy háborúellenes harci kongresz- szus megtartását határozták el. Sürgette ezt az egyre fenyegetőbben közeledő háború réme. Igen jellemző, hogy a kezdeményezők — Romain Rolland, Henry Barbusse, Albert Einstein, s mások, akik eredetileg .Genfben, a Népszövetség székhelyén akarták megtartani a kongresszust, kénytelenek voltak az utolsó hetekben Amszterdamot választani. A svájci szövetségi kormány közvetlenül a kongresz- szus megtartása előtt, imperialista nyomásra is, de saját szempontjait sem 'elhanyagolva, visszavonta engedélyét a kongresszus megtartására. Így választották a kezdeményezők Amszterdamot. Ennek a holland városnak jutott a megtiszteltetés, hogy a világ legjobb, leghaladóbb erői találkozót adjanak egymásnak háború elleni tiltakozás céljából, a világ figyelmeztetésére. , A kongresszus eredetileg Romain Rolland kezdeményezéséből indult el. A japán imperializmus gyalázatos hadműveletei az akkor védtelen Kína ellen, a Szovjetunió veszélyeztetése, a Népszövetség árulása, az általa rendezett leszerelési komédiák sürgették Romain Rollandot, „Európa lelkiismeretét” egy komoly, imperialistaellenes és háborúellenes mozgalom megindítására. Egy mozgalomra, amely leleplezi a genfi népszövetségi komédiákat Felhívásában háborúellenes kongresszus összehívását indítványozza, s egyben felszólítja a legkiválóbb írókat, művészeket és tudósokat: csatlakozzanak a mozgalomhoz, jelenjenek meg a kongresszuson. Felhívta továbbá a különböző munkás- szervezeteket, elsősorban a fémipari, vegyiipari, és szállítói pari munkásszervezeteket: küldjék el megbízottaikat a kongresszusra. Romain Rolland felhívását e szavakkal Zárja: „Meg kell teremteni a szellemi és fizikai dolgozók egységfrontját és meg kell törni, megállásra kell kényszeríteni úgy Nyugaton, mint Távol-Keleten a vérszomjas imperializmus gonosz támadását. Béke barátai, tömörüljetek!” A FELHÍVÁS NYOMÁN a szellemi élet legkiválóbbjainak egész sora — prof. ‘Einstein, prof. Langevin, Theodor Dreiser, Upton Sinclair, özv. Sun Yat Sen-né és sok más kiválóság — csatlakozott a kongresszus előkészítő bizottságához. A haladás ellenségei, s mindenekelőtt a monopolista csoportok igyekeztek elgáncsolni a kongresszust. Mint annyiszor a történelemben, most is kommunista manővernek igyekeztek feltüntetni a kongresszust. Romain Rolland nyilatkozatában, amelyet a világ összes haladó lapjai közöltek, méltó választ adott erre. „Teljesen egyetértek Barbus- sel — állapította meg Rolland — a kongresszus megszervezésében és leszögezem azt is, hogy ez a kongresszus az ösz- szes pártok kongresszusa, egyesíti a közös ellenséggel szemben az összes erőket, anélkül, hogy ezek önállóságát érintené és anélkül, hogy valamely párt által magát kisajátítani engedné." De a legjobb bizonyíték a kommunista ellenes vádakkal szemben, vagyis azzal szemben, hogy egy kommunista mozgalomról van szó, magának a kongresszusnak összetétele: a kongresszuson 30 ország 2196 delegátusa vett részt. Ebből 1041 pártonkívüli volt, 800 kommunista. A KONGRESSZUST BARBUSSE VEZETTE, ő tartotta a megnyitó jelentést is. Megállapítja: a mozgalomnak máris 35 országos bizottsága és több mint ezer helyi akcióbizottsága van. Kikel a pacifizmus minden formájú demagógiája ellen. „A segítséget — állapítja meg — nem az égből várjuk, hanem a reális erők összekovácsolásától.'’ Nagy hatást keltett Indiai delegátusának, az ősz Valabhay Patelnek, az indiai kongresszus egykori elnökének felszólalása. „ ... Meggyőződésem, hogy r.em lesz mindaddig béke a világon, amíg India és a többi gyarmatok és népek föl nem szabadulnak. Minden szóbeszéd „leszerelésről” s az efféle szólamok: Soha többé háborút!” semmit sem jelentenek mindaddig, amíg az imperializmus százmilliós tömegeket tart szolgai elnyomatásban.’^ Romain Rolland betegsége miatt volt távol, ezért levelében a többi között ezt üzente: Háborút a háború ellen! Az értelmiségiek, mint a szellemi munkások vékony rétege nem állhat fenn a tömegek nélkül, össze kell fogniok a tömegekkel az akció érdekében. Az elkövetkező háború sorsa a munkások kezében van, ők megakadályozhatják. A világ intellektuelljeinek feladata, hogy osztozzanak a munkások ebbeli felelősségében. Éktől függ a világ sorsa. ALBERT EINSTEIN, a világhírű tudós a nagy távolság miatt (Amerika) nem vehetett i részt a kongresszuson és a többi között ezeket írta levelében: A civilizált világ lekiismerete nem volt elég erős __ A háborúban érdekelt iparok üzleti szempontjai fontosabbaknak bizonyultak, mint a népek viaskodása az igazságért ... Mindenki, aki tétlenül végignézi az egyetemes kultúrát súlyosan veszélyeztető s a világháborút előkészítő e gonosztetteket, részes e gonosztettek elkövetésében. Felolvasták még Clara Zetkin és sok más kiválóság megrendítő leveleit. Az amszterdami kongresz- szus és mindaz, ami azóta lezajlott a világtörténelemben, intő példa: a világ haladó ereje. a világ valamennyi felvilágosodott dolgozója, valameny- nyi népe, össze kell hogy fogjon egy újabb, még borzalmasabb háború megakadályozásáért. Most oly háborúról volna szó, amelyben elkerülhetetlen azoknak a nagy tudományos felfedezéseknek harcba vetése, amelyeket sok becsületes tudós az emberiség boldogsága érdekében dolgozott ki. De amelyeket felelőtlen elemek a világ szemeláttá- ra könnyen a civilizáció, az egész emberiség pusztulására használhatnak fel. EZ ELLEN KELL HARCOLNI minden erőnkkel. Erre int a közelmúltból az amszterdami kongresszus is. Párhuzamos konferencia Harmincnégy ország 98 utazási irodájának 186 képviselője ült tárgyalóasztalhoz hétfőn az Ifjúság Szállóban: szeptember 25.—október 1. között Budapesten tartja párhuzamos konferenciáját az Ifjúsági és Turisztikai Irodák Nemzetközi Szervezete, a BITEJ, amely a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség mellett működik, valamint a i FIYTO, a Nemzetközi Utazási Szervezetek Szövetsége, amelynek tagjai elsősorban nyugati országokban tevékenykednek. A két konferenciát, most első ízben rendezték meg egyidejűleg. A tanácskozások részvevői megismerkednek a főváros nevezetességeivel, ellátogatnak a Balatonhoz és a Dunakanyarba, felkeresik az Express balatonföldvári és nóg- rádverőcei üdülőtáborát. Kedvező kapcsolatok... Újhartyáni szőlő Fehérvárnak Szőlőt exportál néhány napja az újhartyáni Uj Élet Tszcs, ha nem is külföldre, más megyébe, mégpedig Székesfehérvárra. A Fejér megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak küld ugyanis vörös szlan- kát és a Fejér megyeiek szívesen vásárolják. A felkínált vételárat viszont a tszcs kevesellte, azért bizományi megállapodást kötött a vállalattal és így a kiskéréske- delmi árnál mindössze 15 százalékkal kap kevesebbet. Eny- nyi a bizományos vállalat haszna. Az üzleti kapcsolatnak ez a formája mindkét félre kedvező. A tsz bár távoli szállítást vállalt, piacot és jó árat biztosított szőlőjének, a vállalat pedig kockázat nélkül jut olyan áruhoz, amit vevői szívesen vásárolnak. A legjobban azonban a vevőközönség jár, mert olcsón jut édes, zamatos szőlőhöz. Miután a próbaszállítmány nagyon gyorsan elkelt, a vállalat másod napon ként hajlandó átvenni egy teljes teherautórakomány szlankát „Utónyár” a Balatonon A hivatalos ősz nyárias idővel köszöntött a Balaton partjára. A tó déli partján levő kempingekben, Balatonföldvá- ron és Balatonbogláron még mindig sok jugoszláv, osztrák, német, lengyel és hazai „utónyaraló” tartózkodik. A Balaton vizének hőmérséklete hétfőn elérte a 19 fokot, s igy sokan még a fürdőzéssel is megpróbálkoztak. Azért még akadnak hibák... \ d 1 «= VLa ojT 15 ország 43 filmje ŐSZI—TÉLI FILMÚJDONSÁGOK Jelenet A hajók a kikötőben robbannak című szovjet filmből — Képzeld el, majdnem százötven százalékra teljesítettük tervünket. — Hogy-hogy majdnem. — Pont az átadásnál dőlt össze az a kétemeletes ház, amelyiket határidőre felépítettünk. iPásztor Péter karikatúrája A negyedik negyedév moziműsora műfajilag is igen változatos: 19 dráma, 9 vígjáték, 3 zenés film, 6 kalandos produkció, 3 klasszikus mű film- változata, egy történelmi tárgyú alkotás, valamint egy mese- és egy dokumentumfilm vár bemutatásra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére november 3-án mutatják be az első magyar—szovjet kopro- dukciós filmet, Jancsó Miklós Csillagosok, katonák című alkotását. Az Aurora cirkáló című színes, szélesvásznú film lesz az ünnepi alkalom másik jelentős filmbemutatója. Mai fiatalokról szól A férfi, akit szeretek című szovjet film. Feszült cselekményű kémfilm A hajók a kikötőben robbannak című produkció. Több nagy sikerű szovjet film felújítására is sor kerül, így újra láthatjuk a Csapajev, a Cirkusz, a Patyomkin páncélos, a Maximka, a Szállnak a dar- vak című alkotásokat. A magyar filmek közül kiemelkedő helyet foglal el az Ünnepnapok című alkotás, amely három nemzedék drámai párbeszéde. Két generáció találkozásában néz szembe egymással múlt és jelen Bacsó Péter Nyár a hegyen című filmjében. Derűs történet a szomorú magányról, ez a témája Az özvegy és a százados című filmnek. A török kort idézi A koppányi aga testamentuma című színes, kalandos történetnek. Gillo Pontecorvo filmje ^ valy nagydíjat nyert a veler. cei filmfesztiválon, címe: Az algíri csata. Claude Lelouch Egy férfi és egy nő című filmje ugyancsak nagydíjat nyert tavaly, Cannes-ban. A Hűtlenség olasz módra című olasz vígjáték két főszereplője: Nino Manfredi és Catherine Deneuve. A Folytassa-sorozat ismert hősei ezúttal tengerre szállnak s kalózkalandokba bonyolódnak a Folytassa, Jack című színes angol filmben. A kalandfilmek kedvelői filmvásznon is láthatják az Angyalt; Christian Jaque Az Angyal lesen című francia filmjében, amelynek címszerepét ezúttal Jean Marais alakítja. Walewska grófnő és Bonaparte románcát anekdótikus hangvételben dolgozta fel Leonard Buczkowski lengyel rendező, a Mária és Napóleonban A bemutatásra váró két színes, zenés NDK-beli produkció — Nászéjszaka esőben, Barátnőm, Sybille — szintén kellemes szórakozást ígér. Az Antigone-1 ezúttal görög film- változatban láthatjuk. Játék- és rajzfilm különös ötvözete Mimica jugoszláv rendező Hétfő vagy kedd című alkotása. A fecsegő C i allovics ment a fogadásra, me- v lyet a tröszt adott. A főnökének ideje sem volt, kedve sem volt, neki adta a meghívót. A főnök becsületes fickó volt, nem játszotta meg magát, nem mondta, hogy vegye kitüntetésnek. Ez jólesett, mert tudta, hogy ez valóban megtiszteltetés. <mnyi osztályvezető van az országban, hát még a vállalatnál és pont ő? Na jó. Nem kell ezen morfondírozni, intette le magát és még halványan, jólesően felderengett agyában, biztos kedveli őt a főnök. Az igazgató csak annyit mondott, vigyázzon, kartársam, sok lesz ott a nagy fej és a külföldi. Az ilyen helyen tartani kell az embernek magát. Ravasz dolog a wodka és a whisky és a magyar Lánchíd konyak sem kutya. A felesége is örült. Azonnal kikészítette a fehér inget, sötét ruháját, »előszedte nyakkendőjét és cipőjét. Amikor közölte vele, hogy őt nem viszi, az asszony arca egy kissé megnyúlt, de azért mosolygott. — Puszi, puszi, majd mesélek, milyen volt. Kocsival ment, azt is odaadta az igazgató. A fényes teremben sokan voltak, mindenki ü mepiben, mindenki állt és beszélt. Kettőt sem lépett, orra elé tálcát tartottak, leemelt egyet a temérdek sok pohárból, megitta, whisky volt. Kezet fogott vagy tíz-húsz emberrel, mert ilyen helyen még sosem volt és nem tudta, mi illik. Aztán észrevette az arcokon, hogy marhaságokat csinál, de azért jólesett, hogy senki sem kérdi, hol az igazgatója? Később félreállt egy tükrös oszlop mellé, hogy jobban megbámulhassa a termet, az embereket. A csillogás any- nyira elkápráztatta, hogy ámulás közben elvesztette nemét, teljesen mindegy volt számára, hogy férfi vagy nő, örült a sokadalomnak. O rra elé tálcát tartottak. Ivott. Kétszer kiment, s az ajtónál kifelé is, befelé is, itallal kínálták. Mindahányszor ivott, mert úgy gondolta, így illik. Kereste a régi helyét, ment egyenesen a tükrös oszlop felé, s akkor saját tükörképét valami idegennek vélte, nem akart összeütközni vele, ezért barátságosan félreállt: — Tessék, parancsolni! — Aztán elszégyellte magát, mikor látta, hogy saját képmásával beszél, azzal udvarias. Hogy szégyenét lemossa, ivott egy pohárka pezsgőt is, mert már azt is bontottak. Ettől még vidámabb lett. Odament egy kövér, joviális külsejű emberhez. — Jól élnek az igazgatók, jól éltek, ti, itt elvtárskám —. mondta és barátságosan hátba vágta a megszólított embert. Az tovaobment. Zavarában ismét ivott. És fájt is a finom sértés, ezért tovább kötözködött. — Hát ti, így éltek, barátocskám? — röhögött egy ismeretlen ember arcába. — Was? — kérdezte a német külkereskedő. — Menj a fenébe, kamerád. Mit hülyéskedsz itt, mit játszod meg magad, beszélj csak szépen magyarul, ne szégyeld az anyanyc-lvedet. Tovább ment, orra elé ismét tálcát tartottak. Pohárért nyúlt, felborult az egész tálca. — Nicsevo! — rikkantotta — kies! ország vagyunk, de sokat iszunk. Van ott még, ahol ez volt. Nem az igazgatók gürcölnek ezért a pálinkáért, hanem mi, a kisemberek. M iközben monológját mondta, ráhágott két férfi lábára, aztán ismét megbotlott egy pincérben, s akkor egy nő pofon vágta, mert estében elég rossz helyen kapaszkodott a nőbe. A pofon, a fájdalom és a szégyen nehezen jutott el tudatáig, még kikérni sem volt ideje, orra elé megint tálcát tartottak. Ivott, valami édes lötty volt. Az ajtó felé igyekezett. Ott egy nő és egy férfi beszélgetett, elállva az utat. Elővette cigaretta-tárcáját és megkínálta őket, de azok nem fogadták el. Ez már egy kicsit sok volt neki. — Hát akkor — mondta megfontoltan, némi csuklás kíséretében — hát akkor ön egy tróger, a kedves kisnagyságos pedig egv nagy... A férfi intett valakinek, ketten is hóna alá nyúltak és bár diszkréten, de határozottan kirakták a folyosóra. Ott a sofőrje is segített és bevágták a kocsiba. Másnap reggel a felesége megkérdezte, hogy a miniszterrel találkozott-e? „Nem, remélőm, hogy nem”. — gondolta magában, de hangosan csak annyit mondott: — Természetesen, koccintottunk és pertut is ittunk. Bement, balsejtelmek gyötörték, nagyon csöndes volt. Némi lelki tusa után fölhívta a sofőrt, beszéljen, mi történt. — El tetszett ázni, Gallovics kartárs. És botrány volt. Megpofozták a Gallovics kartársat. Később két flv- társ kidobta onnét. Megkínálta a beszélőt cigarettával, feketét főzetett, faggatta még egy darabig, de a sofőr nem tudott többet mondani. Némi gondolkodás után fölhívta a főosztályvezetőjét. — Kérlek, gyere fel, szívesen látlak — mondta az, és ő felment mindent elmondani. A főosztályvezető eddig semmiről sem hallott, de most jót röhögött az egészen. — Marhaság! — mondta — azonnal közbelépek nem hagylak kicsinálni! Légy nyugodt megmentelek, öregem. Azonnal szólok a dirinek és kész! Az ügy le van zárva! Vedd úgy hogy meg sem történt. Megnyugodva visszament a szobájába. A főosztályvezető fölment az igazgatóhoz. Az igazgató sem hallott eddig egy árva szót sem, de most hogy végighallgatta, ő nem röhögött. Gondolkodott, mit is csináljon? Valóban meg kéne menteni ezt a szerencsétlen ördögöt, de hát ez a minisztertől függ. A bankettet a tröszt rendezte, a tröszt pedig közvetlenül a minisztériumi főhatóság alá tartozik. — Tudod, kérlek, tönkre akarják tenni ezt a szerencsétlen flótást, és nekünk nem szabad engednünk. Mint tudod, a szesz az agy legintellektuálisabb funkcióját, az emlékezést kapcsolja ki. És ez a kisemberke oly ritkán iszik. — Ezeket és ehhez hasonló dolgokat mondott még a főosztályvezető és a duruzsolását el kellett fogadni. — 116—9... Minisztérium? Kovács főosztályvezető elvtársat kérem. Te vagy, Pistám? Itt én beszélek ... Tudod, olyan rendes fiú, meg kéne menteni őt. Nem szabad az embereket tönkretenni... A főosztályvezető sem hallott eleddig az ügyről. De azonnal döntött. — Nézd, öregem, ez miránk nem tartozik, mi nem döntünk ilyen ügyekben, különben sem akarok ujjat húzni a tröszttel, ki tudja, hova kerülök az új mecha. És jobb, ha te is ... — De főosztályvezető elvtársam. A tárca becsülete, egyébként is rendes ember ez a Gallovics. Jól végzi a munkáját, 56-ban is És családos. — öregem, mint mondtam volt a döntést rád bízom. Az igazgató tudomásul vette a hallottakat és azonnal döntött. Gallovics osztályvezető kartársat alacsonyabb munkakörbe helyezte. Az indoklás a kövekező volt: Gallovics egy antiszociális lény, aki megsértette a szocialista együttélés szabályait, mert felelőtlenül összevissza fecsegett a tröszt által rendezett bankettről, ezáltal pecsét esett a vállalat, a tröszt, valamint a tárca becsületén. Suha Andor
