Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-23 / 225. szám

Amint a felsőbb szervek jóváhagyják csökkentik a munkaidőt a konzervgyárban Novembertől júniusig minden második szombat szabad! A konzervgyár gazdasági és társadalmi vezetősége elkészí­tette a munkások és alkalma­zottak munkaidő csökkentésé­nek tervét. Ha'a felsőbb szer­vek is hozzájárulnak, akkor 1968. január elsejétől az új munkaidő-beosztás életbe lép. Erről érdeklődtünk a gyár szakszervezeti titkárától, Friss Antalnétól. — A terv szerint a nyári szezon öt hónapjában, tehát június 1-től október 31-ig ren­des munkaidőben dolgoznak a munkásaink. November 1-től május 31-ig pedig minden máso­dik szombat «zabad lenne. A szezon öt hónapjában kidol­gozott szabadnapokat fizetett szabadságként vehetnék ki munkásaink a másik hét hó­napban. — Mitől függ a terv beveze­tése? — Reméljük, hogy a tervet jóváhagyják és a jövő évben megvalósíthatjuk A MINDENTUDÓ KOVACSMESTER MONDJA: Van még becsülete a lónak, csak a patkolással van sok baj Az Arany János Tsz kovács­műhelyéből kihúzódnak a szeptemberi napra a mesterek. Pantó Balázs kovácsmester éppen a Tóth Ferenc felügye­letére bízott két szép lovat patkolja. — Meghiszem azt — mondja Tóth Ferenc —, szeretem őket, becézem, dédelgetem. — Hol tartják a közös lo­vait? — kérdem Tóth Feren­cet. — Tizenhatot a GáZ tanyá­ban, tizennégyet az Olasz is­tállókban. — Mire jó a ló a gépkor­szakban ? Tóth Ferenc megvédi a lo­vakat. — A ló minden munkára jó — nyomja meg a szót. — Eke­kapálásra — bár lehet géppel is ekekapálni —, de sokkal praktikusabb és hasznosabb a lómunka az apróbb vetemé­nyeseknél és a süppedékes ta­lajon. Azonkívül a kukorica­betakarításnál ősszel, a trá­gyahordásnál, a kertészetek­ben sok-sok munkát csak lá­togattál tudunk elvégezni. Azonkívül a ló az a „trágya- gyár”, mely nélkül elképzelhe­tetlen melegágyi munka. Igaz, hogy kevés a ló, s ha ló nincs, a szamár is jó —, illetve mar­hatrágyát is keverünk a lótrá­gyához. Pantó Balázs kovácsmester­hez fordulok, aki éppen az egyik takaros igásló lábaira húzza, veri fel a „cipőt’,’. — A patkót itt készítik, vagy készen kapják? — Felerészben magunk ké­szítjük, felerészben a gyárak­ból kapjuk, félkész állapotban. — Félkész állapotban? — Igen. Mert nincs a patkó­vason lyuk, ahol a szegeket beverjük, ezt nekünk kell megcsinálni. Minivisort nyert Az egyik nyertes már jelentkezett Két szerencsés körösi lottó­zót vett karjaiba Fortuna asz- szony. A legutóbbi lottó tárgy- nyeremény sorsoláson a 326 696 számú szelvény tulaj­donosa külföldi társasutazást nyert, a 2 591 037 számú szel­vény tulajdonosa pedig Mini- visor televíziós készüléket. A Minivisorért már jelentkeztek. Betyárvacsora o Cifrakertben Holnap, vasárnap este a Cifrakertben „Betyárvacsorát” rendeznek. Az étlapon ritkán látott ételspecialitások szere­pelnek: zsírjába darabolt liba­májszeletek héjában sült bur­gonyával, tejszínes keszőcele- ves, lángoló betyársült, must­tal készült mártással. Az est fő attrakciója az udvaron, bográcsban főzött birkapör­költ. A talpalávalót Káté Pipi Jó­zsef és együttese húzza. Vacsora jegy eket harminc forintos irányáron az üzletve­zetőnél (telefon 312) és a Ve­nus eszpresszó pénztáránál (telefon 454) lehet rendelni. — Mennyi ideig tart a ló lábán egy patkó? — Két-három hónapig vígan jár rajta. — És amikor nincs patko- lás? — Hát az őszi vetésre ki ja­vította ki a vetőgépeket? Én, — mondja Pantó Balázs ko­vácsmester — és ügyes ipari tanulóm, Kaszap Dénes! Most meg kocsioldalfalakat javítok. A kukoricabetakarításra ké­szülünk. Nem messze tőle Kálmán géplakatos, szerelő a gépvontatású pótkocsikat hoz­za rendbe, melyeknek szintén az őszi siló- és takarmány­betakarításra várnak. (fehér) A PEST MEGVEI HIR.L/XF» K U LÖN KIADA8A XI. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM 1961. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT Amikor a termelő hordó után járkál... Nagy kérdés: lesz-e cukorfoka a mustnak? A nagy meleg idején hány­szor sóhajtottunk fel keserve­sen, hogy de jó lenne egy kis eső. Kívánta a kukorica, a cu­korrépa, még a szőlőtermelők is aggodalmaskodtak. „Csak aztán nehogy éppen a szüret előtt eredjenek meg az ég csa­tornái!” — sóhajtottak a pesz- czimisták. — Nálunk esőben is szedtek — Kiskőrösi derűlátók A szőlő szépen beérett. Min­denütt készítették az edénye­ket, szerszámokat a szüretre, amikor váratlanul megjött az eső, helyenként egészen elszo­morító mértékben. A szőlőtermelők riadtan fogtak hozzá a szedéshez. Volt olyan délelőtt, amikor az esőben is folyt a mun­ka, mert egyre fokozódó rothadás veszélyeztette a termést. Vi­szont a váratlanul megázott fürtökről tetemes mennyiségű víz került a hordókba, s ez erősen csökkenti a must cu­korfokát. Márpedig tizenöt cu­korfokos mustot nem vesz át az állami felvásárlás. A Szolnoki úton szépen sor­ba állítva megszámoltam vagy tizenöt hordót, mellettük még néhány kádat és más a szüret­re alkalmas edényt. Megálltam a három gazda mellett. — Szüret? — próbáltam egy szóval elindítani a beszél­getést. — Megy már Kiskőrösön. De ezeket az edényeket még oda kell először szállítani, meg is kell egy kicsit reperálni és elő kell készíteni arra, hogy a mustot beleengedjük. — Kiskőrösiek? — Ügy bizony — mondotta Végh Miklós, a Kiskőrösi Sző­lőtermelő Szakszövetkezet tag­ja, aki két cimborájával nyakába vette Dél-Pest megyét, Hol a mama szoknyája? Már több mint három hét telt el az iskolaévből, lassan az elsősök is kezdenek beleszok­ni a középiskolai életbe. A tol­dások közül többnek nem ju­tott hely a kollégiumban. Ök „ex ternátusban” laknak. — magyarul: albérletben. Űj kör­nyezet, új életforma. Két elsős kislányt kérdez­tünk meg, hogy érzik magu­kat. A szülők hiányoznak, de némileg kárpótolja őket az új barátok társasága. Czira Lídia: ... távol a szüleimtől nem a leg­jobb, de igyekszem alkalmazkodni... (Kép, szöveg: Fleischmann) Bures Gabriella: .., egy kicsit nehéz az általá­nos iskola után,, és szokatlan is, de már sok barátnőm van... hogy a szövetkezet tagjai számára használt hordókat vásároljon. — A község kádárjai nem győzik a hordókészítést, kény­telenek vagyunk használt hor­dót vásárolni. Olvastuk az új­ság apróhirdetésében, hogy Kőrösön van eladó hordó, hát nem is késlekedtünk. — Maguk fele milyen termés Ígérkezik? — Nem is kell mondani, ha a szőlőtermelő hor­dó után jár, akkor bizo­nyosan jó a termés. — Maguknál is probléma a tizenöt cukorfokos must? — Ilyen nincs! — És nem rothad a szőlő? — Nem. Az a magyarázata, hogy bár nálunk is van bősé­gesen kadarka, de sokkal több a kevésbé érzékeny szőlőfajta: az ezerjó, a sárfehér, a fehér és piros szlanka. Ezek jobban bírják a természet szeszélyeit. Nálunk is áll- a szüret, de én még tizennyolc cukor­foknál kevesebbet nem mértem. — Mennyi hordót sikerült, vásárolni? — Többet szerettünk volna. Hiszen megfizetjük a becsüle­tes árát. De jól járunk mi is, mert el tudjuk helyezni a termést — Mennyit várnak? — Hát kétszázezer hektoli­ter bizonyosan meglesz — mondotta Végh Miklós, a Kis­kőrösi Szőlőtermelő Szakszö­vetkezet tagja. (— SÍ) MA: Külvárosi szálloda A „Csortos Gyula” Filmklub második őszi előadását szom­baton délután három órakor tartja az Arany János Film­színházban. Marcell Carné, a világhírű francia filmrende­ző 1938-ban készítette a fil­met, a Külvárosi szállodát, amely a klub szombati műso­rán szerepel. Főszereplői: Anabella Ber­nard Blier, J. Pierre Aumont, Louis Jouvet. Az előadás előtt Karrafiáth András filmesztéta tart rövid bevezetőt. C odás út a7 ős? be Víkend Pozsonyban Az IBUSZ háromnapos kör­utat indít október 13-án, pén­teken. Az autóbusz-utazás részvevői Dunaföldváron át Enyingre, onnan Balatonkene­sére, Veszprémbe, Zircre majd Pannonhalmára mennek. Győrben ebédelnek, a délutáni városnézés után Mosonma­gyaróváron töltik az éjszakát. A második nap reggelén Rajkánál átlépik a határt, a délelőttöt már Pozsonyban töl­tik, ki-ki kedve szerint. A dél­után műsorán városnézés, majd a Dévényi vár megtekintése szerepel. Visszafelé Komáro­mon keresztül érkeznek Tatá­ra, ahol a Kristály Szállóban töltik az éjszakát. A harmadik nap reggelén ‘Esztergommal ismerkednek, a bazilikával, a kincstárral, és a képtárral. Ebéd után Dobogó­kőre mennek, majd Budapes­ten keresztül érkeznek vissza Kecskemétre. A háromnapos utazás díja 637 forint, amelyben 65 cseh korona is benne foglaltatik. Jelentkezni lehet a művelő­dési ház emeleti, 38. számú szobájában Patay Károlynál. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Szólítson ügyvédnek Ki lesz a 13-ik? Francia színes filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Harangok vá­rosa. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Exportcikk az emberhaj, Kilogrammja öt forint. Nem tehetek róla, de nekünk, a melléktermék gyűjtésben já­ratlan embereknek kissé szo­katlanul és idegenül hang­zik, amit Papp Lászlóné. a MÉK telepadminisztrátora mond. — Emberhaj értékesítési tervünk — magyarázza — fél év alatt hat mázsa. Vagyis kereken tizenkét mázsa em­berhajat kell. begyűjtenünk Miért tartanak manapság kutyát az emberek? Erről jött szó, amikor dr. Faith István­nal, a város főállatorvosával beszélgettem. — Tudja, rólam az a hír terjedt el, hogy kutyaellenes vagyok. Pedig ez így nem igaz. Viszont valóban áll, hogy nagyon egészségtelennek tartom a nagykőrösi kutya­tartók szemléletét. Ebből kerekedett ki a be­szélgetés a nagykőrösi kutya­kultuszról. A világon, tőlünk nyugatra és keletre egyaránt ismét ki­alakult a kutyatenyésztés sportja. Különleges fajtákat, azoknak is legszebb példányait tenyésztik, s ebben verse­nyeznek. Klubok alakulnak világszerte, ahol a kutyate­nyésztőket segítik. Például az USA-ban külön klubjuk van a pulitenyésztőknek, még saját újságjuk is: a „The puli-’ című lap. Amíg körülöttünk a külön­SPOIÍT? PASSZIÓ? Ez bizony kutyahistória! Ember ellen uszított, elvadított korcsok leges tulajdonságú és szép testű, vagy különlegesen trimmelt kutyák tenyésztése már sporttá alakul, és nagy­szabású versenyeket rendez­nek (például: a mezőgazdasá­gi kiállításon több mint ezer kutyát állítottak ki, a hatal­mas testű komondoroktól az apró testű csivaváig, amely kétéves korában sem súlyo­sabb fél kilónál), addig a mi városunkban alig lehet fajku­tyát látni. Néhány vadásznak van vizslája és egy-két foxi- meg spánieltulajdonost szám­lálhatunk mindössze. E né­hány fajkutya mellett viszont bőségesen élnek, ugatnak és harapnak a korcsok. Azokat a korcskutyákat, amelyeket ház­őrzőnek nevelik. tartanak, harapásra Fél tőlük a környék népe és tart tőlük a saját gazdájuk is. A legutóbbi kutyaoltásnál agy ilyen „házőrző” megva­dult és nekiugrott a gazdájá­nak, véresre marta. Amikor az egyik segítőnö — mert nem tudott mást tenni —, hogy megfékezze a kutyát, belerú­gott, a gazda felháborodottan tiltakozott, mert úgymond: azért tartja a kutyát, hogy harapjon . .. Ennek az ered­ménye, hogy ma már tömegé­vel rázzák a láncot az elvadí­tott korcsok. Az idők kezdetén őseink magukhoz édesgették, szoktat­Húsz fillér a fejünk búbján Titkos tartalék: a gombafej-teenager frizurák egy esztendőben, hogy a ter­vet száz százalékra tudjuk tel­jesíteni. — Vajon egy ember fejéről egy hajvágásnál mennyi haj gyűlik össze? — Három-négy deka. Ha kilóját öt forintjával számít­juk, akkor egy-egy hajvágás­nál húsz fillér értékű haj sza­badul fel. — És vajon egy borbély mennyit gyűjt, mondjuk, egy hónap alatt? — Sejtelmem sincs róla. Soha nem kérdeztem meg, hogy vajon az ötvenkilós pa­pírzsákot mennyi idő alatt szedték tele. Biztosan hetek­be telt... — Szállítóink? Női és férfi- fodrászok, egyaránt. — A begyűjtött emberhaj­jal mi történik? — Zsákolva szállítjuk Bu­dapestre, ahol osztályozzák és eljuttatják a külföldi megren­delőkhöz. — Sikerül-e néha túlteljesí­teni a tervet? — Persze! Ugyanis nekünk az a véleményünk, hogy az évi tizenkét mázsával a lehe­tőség még egyáltalán nincs kimerítve. Ha például a fod­rászok egy kicsit komolyab­ban vennék a gyűjtést, hiszen ez mindennapi munkájukat nem terheü különösebben ... Az ötforintos átvételi ár pedig jó zsebpénz a gyűjtő számá­ra ... Elgondolom, hogy mennyi­re fellendül majd a hajbe­gyűjtés, amikor vége lesz a mostani divatnak és olló alá kerülnek a mostani teenager- frizurák... (b. h.) (rossi) ták az állatokat, barátjukká tették, hogy védje őket. Ná­lunk, a civilizációban ennek pont az ellenkezője történik. Elvadítják, megvadítják az állatot. Egyes házakban pedig már-már a kutya a ház ura, ahelyett, hogy a ház őrzője lenne. — Hát ezt valóban ellen­zem — mondja dr. Faith Ist­ván — a kutyák ember ellen nevelését, elvadítását. A faj­kutyák nevelése, tenyésztése, a kiváló tulajdonságú állatok szaporítása olyan feladat, passzió, vagy nevezhetjük sportnak, ami ellen senkinek sem lehet kifogása. A szom­szédban, Cegléden, Kecske­méten a Kutyatenyésztők Or­szágos Egyesületének van he­lyi csoportja. Nálunk legfel­jebb a mi speciális kutyakul­tuszunk hívei, az elvadult korcsok tulajdonosai alakít­hatnának egyesületet. De miért van ez így?

Next

/
Oldalképek
Tartalom