Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-23 / 225. szám
Amint a felsőbb szervek jóváhagyják csökkentik a munkaidőt a konzervgyárban Novembertől júniusig minden második szombat szabad! A konzervgyár gazdasági és társadalmi vezetősége elkészítette a munkások és alkalmazottak munkaidő csökkentésének tervét. Ha'a felsőbb szervek is hozzájárulnak, akkor 1968. január elsejétől az új munkaidő-beosztás életbe lép. Erről érdeklődtünk a gyár szakszervezeti titkárától, Friss Antalnétól. — A terv szerint a nyári szezon öt hónapjában, tehát június 1-től október 31-ig rendes munkaidőben dolgoznak a munkásaink. November 1-től május 31-ig pedig minden második szombat «zabad lenne. A szezon öt hónapjában kidolgozott szabadnapokat fizetett szabadságként vehetnék ki munkásaink a másik hét hónapban. — Mitől függ a terv bevezetése? — Reméljük, hogy a tervet jóváhagyják és a jövő évben megvalósíthatjuk A MINDENTUDÓ KOVACSMESTER MONDJA: Van még becsülete a lónak, csak a patkolással van sok baj Az Arany János Tsz kovácsműhelyéből kihúzódnak a szeptemberi napra a mesterek. Pantó Balázs kovácsmester éppen a Tóth Ferenc felügyeletére bízott két szép lovat patkolja. — Meghiszem azt — mondja Tóth Ferenc —, szeretem őket, becézem, dédelgetem. — Hol tartják a közös lovait? — kérdem Tóth Ferencet. — Tizenhatot a GáZ tanyában, tizennégyet az Olasz istállókban. — Mire jó a ló a gépkorszakban ? Tóth Ferenc megvédi a lovakat. — A ló minden munkára jó — nyomja meg a szót. — Ekekapálásra — bár lehet géppel is ekekapálni —, de sokkal praktikusabb és hasznosabb a lómunka az apróbb veteményeseknél és a süppedékes talajon. Azonkívül a kukoricabetakarításnál ősszel, a trágyahordásnál, a kertészetekben sok-sok munkát csak látogattál tudunk elvégezni. Azonkívül a ló az a „trágya- gyár”, mely nélkül elképzelhetetlen melegágyi munka. Igaz, hogy kevés a ló, s ha ló nincs, a szamár is jó —, illetve marhatrágyát is keverünk a lótrágyához. Pantó Balázs kovácsmesterhez fordulok, aki éppen az egyik takaros igásló lábaira húzza, veri fel a „cipőt’,’. — A patkót itt készítik, vagy készen kapják? — Felerészben magunk készítjük, felerészben a gyárakból kapjuk, félkész állapotban. — Félkész állapotban? — Igen. Mert nincs a patkóvason lyuk, ahol a szegeket beverjük, ezt nekünk kell megcsinálni. Minivisort nyert Az egyik nyertes már jelentkezett Két szerencsés körösi lottózót vett karjaiba Fortuna asz- szony. A legutóbbi lottó tárgy- nyeremény sorsoláson a 326 696 számú szelvény tulajdonosa külföldi társasutazást nyert, a 2 591 037 számú szelvény tulajdonosa pedig Mini- visor televíziós készüléket. A Minivisorért már jelentkeztek. Betyárvacsora o Cifrakertben Holnap, vasárnap este a Cifrakertben „Betyárvacsorát” rendeznek. Az étlapon ritkán látott ételspecialitások szerepelnek: zsírjába darabolt libamájszeletek héjában sült burgonyával, tejszínes keszőcele- ves, lángoló betyársült, musttal készült mártással. Az est fő attrakciója az udvaron, bográcsban főzött birkapörkölt. A talpalávalót Káté Pipi József és együttese húzza. Vacsora jegy eket harminc forintos irányáron az üzletvezetőnél (telefon 312) és a Venus eszpresszó pénztáránál (telefon 454) lehet rendelni. — Mennyi ideig tart a ló lábán egy patkó? — Két-három hónapig vígan jár rajta. — És amikor nincs patko- lás? — Hát az őszi vetésre ki javította ki a vetőgépeket? Én, — mondja Pantó Balázs kovácsmester — és ügyes ipari tanulóm, Kaszap Dénes! Most meg kocsioldalfalakat javítok. A kukoricabetakarításra készülünk. Nem messze tőle Kálmán géplakatos, szerelő a gépvontatású pótkocsikat hozza rendbe, melyeknek szintén az őszi siló- és takarmánybetakarításra várnak. (fehér) A PEST MEGVEI HIR.L/XF» K U LÖN KIADA8A XI. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM 1961. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT Amikor a termelő hordó után járkál... Nagy kérdés: lesz-e cukorfoka a mustnak? A nagy meleg idején hányszor sóhajtottunk fel keservesen, hogy de jó lenne egy kis eső. Kívánta a kukorica, a cukorrépa, még a szőlőtermelők is aggodalmaskodtak. „Csak aztán nehogy éppen a szüret előtt eredjenek meg az ég csatornái!” — sóhajtottak a pesz- czimisták. — Nálunk esőben is szedtek — Kiskőrösi derűlátók A szőlő szépen beérett. Mindenütt készítették az edényeket, szerszámokat a szüretre, amikor váratlanul megjött az eső, helyenként egészen elszomorító mértékben. A szőlőtermelők riadtan fogtak hozzá a szedéshez. Volt olyan délelőtt, amikor az esőben is folyt a munka, mert egyre fokozódó rothadás veszélyeztette a termést. Viszont a váratlanul megázott fürtökről tetemes mennyiségű víz került a hordókba, s ez erősen csökkenti a must cukorfokát. Márpedig tizenöt cukorfokos mustot nem vesz át az állami felvásárlás. A Szolnoki úton szépen sorba állítva megszámoltam vagy tizenöt hordót, mellettük még néhány kádat és más a szüretre alkalmas edényt. Megálltam a három gazda mellett. — Szüret? — próbáltam egy szóval elindítani a beszélgetést. — Megy már Kiskőrösön. De ezeket az edényeket még oda kell először szállítani, meg is kell egy kicsit reperálni és elő kell készíteni arra, hogy a mustot beleengedjük. — Kiskőrösiek? — Ügy bizony — mondotta Végh Miklós, a Kiskőrösi Szőlőtermelő Szakszövetkezet tagja, aki két cimborájával nyakába vette Dél-Pest megyét, Hol a mama szoknyája? Már több mint három hét telt el az iskolaévből, lassan az elsősök is kezdenek beleszokni a középiskolai életbe. A toldások közül többnek nem jutott hely a kollégiumban. Ök „ex ternátusban” laknak. — magyarul: albérletben. Űj környezet, új életforma. Két elsős kislányt kérdeztünk meg, hogy érzik magukat. A szülők hiányoznak, de némileg kárpótolja őket az új barátok társasága. Czira Lídia: ... távol a szüleimtől nem a legjobb, de igyekszem alkalmazkodni... (Kép, szöveg: Fleischmann) Bures Gabriella: .., egy kicsit nehéz az általános iskola után,, és szokatlan is, de már sok barátnőm van... hogy a szövetkezet tagjai számára használt hordókat vásároljon. — A község kádárjai nem győzik a hordókészítést, kénytelenek vagyunk használt hordót vásárolni. Olvastuk az újság apróhirdetésében, hogy Kőrösön van eladó hordó, hát nem is késlekedtünk. — Maguk fele milyen termés Ígérkezik? — Nem is kell mondani, ha a szőlőtermelő hordó után jár, akkor bizonyosan jó a termés. — Maguknál is probléma a tizenöt cukorfokos must? — Ilyen nincs! — És nem rothad a szőlő? — Nem. Az a magyarázata, hogy bár nálunk is van bőségesen kadarka, de sokkal több a kevésbé érzékeny szőlőfajta: az ezerjó, a sárfehér, a fehér és piros szlanka. Ezek jobban bírják a természet szeszélyeit. Nálunk is áll- a szüret, de én még tizennyolc cukorfoknál kevesebbet nem mértem. — Mennyi hordót sikerült, vásárolni? — Többet szerettünk volna. Hiszen megfizetjük a becsületes árát. De jól járunk mi is, mert el tudjuk helyezni a termést — Mennyit várnak? — Hát kétszázezer hektoliter bizonyosan meglesz — mondotta Végh Miklós, a Kiskőrösi Szőlőtermelő Szakszövetkezet tagja. (— SÍ) MA: Külvárosi szálloda A „Csortos Gyula” Filmklub második őszi előadását szombaton délután három órakor tartja az Arany János Filmszínházban. Marcell Carné, a világhírű francia filmrendező 1938-ban készítette a filmet, a Külvárosi szállodát, amely a klub szombati műsorán szerepel. Főszereplői: Anabella Bernard Blier, J. Pierre Aumont, Louis Jouvet. Az előadás előtt Karrafiáth András filmesztéta tart rövid bevezetőt. C odás út a7 ős? be Víkend Pozsonyban Az IBUSZ háromnapos körutat indít október 13-án, pénteken. Az autóbusz-utazás részvevői Dunaföldváron át Enyingre, onnan Balatonkenesére, Veszprémbe, Zircre majd Pannonhalmára mennek. Győrben ebédelnek, a délutáni városnézés után Mosonmagyaróváron töltik az éjszakát. A második nap reggelén Rajkánál átlépik a határt, a délelőttöt már Pozsonyban töltik, ki-ki kedve szerint. A délután műsorán városnézés, majd a Dévényi vár megtekintése szerepel. Visszafelé Komáromon keresztül érkeznek Tatára, ahol a Kristály Szállóban töltik az éjszakát. A harmadik nap reggelén ‘Esztergommal ismerkednek, a bazilikával, a kincstárral, és a képtárral. Ebéd után Dobogókőre mennek, majd Budapesten keresztül érkeznek vissza Kecskemétre. A háromnapos utazás díja 637 forint, amelyben 65 cseh korona is benne foglaltatik. Jelentkezni lehet a művelődési ház emeleti, 38. számú szobájában Patay Károlynál. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Szólítson ügyvédnek Ki lesz a 13-ik? Francia színes filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Harangok városa. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Exportcikk az emberhaj, Kilogrammja öt forint. Nem tehetek róla, de nekünk, a melléktermék gyűjtésben járatlan embereknek kissé szokatlanul és idegenül hangzik, amit Papp Lászlóné. a MÉK telepadminisztrátora mond. — Emberhaj értékesítési tervünk — magyarázza — fél év alatt hat mázsa. Vagyis kereken tizenkét mázsa emberhajat kell. begyűjtenünk Miért tartanak manapság kutyát az emberek? Erről jött szó, amikor dr. Faith Istvánnal, a város főállatorvosával beszélgettem. — Tudja, rólam az a hír terjedt el, hogy kutyaellenes vagyok. Pedig ez így nem igaz. Viszont valóban áll, hogy nagyon egészségtelennek tartom a nagykőrösi kutyatartók szemléletét. Ebből kerekedett ki a beszélgetés a nagykőrösi kutyakultuszról. A világon, tőlünk nyugatra és keletre egyaránt ismét kialakult a kutyatenyésztés sportja. Különleges fajtákat, azoknak is legszebb példányait tenyésztik, s ebben versenyeznek. Klubok alakulnak világszerte, ahol a kutyatenyésztőket segítik. Például az USA-ban külön klubjuk van a pulitenyésztőknek, még saját újságjuk is: a „The puli-’ című lap. Amíg körülöttünk a különSPOIÍT? PASSZIÓ? Ez bizony kutyahistória! Ember ellen uszított, elvadított korcsok leges tulajdonságú és szép testű, vagy különlegesen trimmelt kutyák tenyésztése már sporttá alakul, és nagyszabású versenyeket rendeznek (például: a mezőgazdasági kiállításon több mint ezer kutyát állítottak ki, a hatalmas testű komondoroktól az apró testű csivaváig, amely kétéves korában sem súlyosabb fél kilónál), addig a mi városunkban alig lehet fajkutyát látni. Néhány vadásznak van vizslája és egy-két foxi- meg spánieltulajdonost számlálhatunk mindössze. E néhány fajkutya mellett viszont bőségesen élnek, ugatnak és harapnak a korcsok. Azokat a korcskutyákat, amelyeket házőrzőnek nevelik. tartanak, harapásra Fél tőlük a környék népe és tart tőlük a saját gazdájuk is. A legutóbbi kutyaoltásnál agy ilyen „házőrző” megvadult és nekiugrott a gazdájának, véresre marta. Amikor az egyik segítőnö — mert nem tudott mást tenni —, hogy megfékezze a kutyát, belerúgott, a gazda felháborodottan tiltakozott, mert úgymond: azért tartja a kutyát, hogy harapjon . .. Ennek az eredménye, hogy ma már tömegével rázzák a láncot az elvadított korcsok. Az idők kezdetén őseink magukhoz édesgették, szoktatHúsz fillér a fejünk búbján Titkos tartalék: a gombafej-teenager frizurák egy esztendőben, hogy a tervet száz százalékra tudjuk teljesíteni. — Vajon egy ember fejéről egy hajvágásnál mennyi haj gyűlik össze? — Három-négy deka. Ha kilóját öt forintjával számítjuk, akkor egy-egy hajvágásnál húsz fillér értékű haj szabadul fel. — És vajon egy borbély mennyit gyűjt, mondjuk, egy hónap alatt? — Sejtelmem sincs róla. Soha nem kérdeztem meg, hogy vajon az ötvenkilós papírzsákot mennyi idő alatt szedték tele. Biztosan hetekbe telt... — Szállítóink? Női és férfi- fodrászok, egyaránt. — A begyűjtött emberhajjal mi történik? — Zsákolva szállítjuk Budapestre, ahol osztályozzák és eljuttatják a külföldi megrendelőkhöz. — Sikerül-e néha túlteljesíteni a tervet? — Persze! Ugyanis nekünk az a véleményünk, hogy az évi tizenkét mázsával a lehetőség még egyáltalán nincs kimerítve. Ha például a fodrászok egy kicsit komolyabban vennék a gyűjtést, hiszen ez mindennapi munkájukat nem terheü különösebben ... Az ötforintos átvételi ár pedig jó zsebpénz a gyűjtő számára ... Elgondolom, hogy mennyire fellendül majd a hajbegyűjtés, amikor vége lesz a mostani divatnak és olló alá kerülnek a mostani teenager- frizurák... (b. h.) (rossi) ták az állatokat, barátjukká tették, hogy védje őket. Nálunk, a civilizációban ennek pont az ellenkezője történik. Elvadítják, megvadítják az állatot. Egyes házakban pedig már-már a kutya a ház ura, ahelyett, hogy a ház őrzője lenne. — Hát ezt valóban ellenzem — mondja dr. Faith István — a kutyák ember ellen nevelését, elvadítását. A fajkutyák nevelése, tenyésztése, a kiváló tulajdonságú állatok szaporítása olyan feladat, passzió, vagy nevezhetjük sportnak, ami ellen senkinek sem lehet kifogása. A szomszédban, Cegléden, Kecskeméten a Kutyatenyésztők Országos Egyesületének van helyi csoportja. Nálunk legfeljebb a mi speciális kutyakultuszunk hívei, az elvadult korcsok tulajdonosai alakíthatnának egyesületet. De miért van ez így?
