Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-23 / 225. szám

"TJCíHtw 1967. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT GYURKO GÉZA; Milyen magas a kémény? / gén, azt kérdeztem, hogy szerinted milyen magas le­het az a kémény — mutatott Burbulya bütykös ujjai­val egy közelben épülő hegyére állított tégla-szipkára ... — Miért fontos ez neked? — kérdezte Kajevác, mert óvatos ember lévén, mindig szerette tudni, hogy amit kérdeznek tőle, illetőleg amire választ várnak, az fontos-e egyáltalán a kérdezőnek és még inkább fontos-e neki... — Nekem egyáltalán nem fontos, csak úgy kérdez­tem tőled, hogy milyen a szemmértéked, tudsz-e saccolni, van-e érzéked a magasságbecsléshez, meg miegymás ... — Várjunk... várjunk — kapta fel a kezét tiltakoz­va Kajevác. — Akkor mondd meg nekem, hogy miért fontos ez neked, hogy nekem milyen a szemmértékem, tudok-e saccolni, van-e érzékem a magasságbecsléshez és ami a legfontosabb ... Igen, ami a legfontosabb, mit ér­tettél miegymás alatt... Burbulya ránézett Kajevácra, hogy teljes hülye-e, avagy még gyógyítható a tudomány mai állása szerint. Aztán legyintett, véleménye szerint Kajevácot ebből csak 2345-ben tudnák gyógyítani, de addig hol lesz már ez a kémény és hol lesznek ők, ketten... — Nagyon kérlek, hogy te csak ne legyintgess ... Ha te kérdezhettél tőlem valamit, ha neked jogodban állt kérdéseket feltenni személyemet és a kéményt illetően, akkor úgy vélem, hogy nekem is jogom van legalább egy kérdést feltenni. — Tegyed fel —, nyögött Burbulya, s átkozni kezdte azt a pillanatot, amikor pont ilyen marhaság jutott az eszébe, hogy milyen magas az a nyomorult kémény. — Nos, leszel szíves válaszolni nekem arra a kérdés­re, hogy miért kérdezted mindezt tőlem — húzta össze szemöldökét gyanakodva Kajevác és egészen közel hajolt, nehogy egyetlen szót is elmulasszon a válaszból. — Idefigyelj, te tökfej ... Csak úgy szórakozásból, gyermekdedségemből, heccből, ha úgy tetszik, megkér­deztem tőled, hogy milyen magas az a nyomorult ké­mény ... Csak azért tettem, hogy egy kicsit henceghes­sek előtted, hogy nekem milyen jó a szemmértékem, hogy én tudok saccolni... csak azért tettem,, hogy egy kicsit vitatkozhassam veled ... — Csak azért? — Esküszöm, csak azért... — Az más, akkor rendben van, kérlek — nyugodott meg Kajevác. — Azt hittem, hogy valami más, komo­lyabb, esetleg személyemet érintő kérdésben akartál beugratni engem ezzel a kémény históriával... Tehát, mit is kérdeztél, kérlek? — Mit? — ordított most már Burbulya — Azt, te átkozott, hogy milyen magas szerinted az a nyomorult kémény? — Melyik? — Melyik ... melyik? Az ott... látod? — Bocsáss meg, kedves Burbulya, de szégyenszemre nem látok semmilyen kéményt, ugyanis nagyon rossz a szemem ... De ha akarod, odamegyek és megmérem — ' mondja Kajevác és nagyon csodálkozott, hogy nem látja maga előtt Burbulyát. Ájultan hevert lábai előtt. • Lakás pedagógusoknak A falusi pedagógusok lakás- helyzetének javítására, ingat­lanok vásárlására, valamint átalakítására a megyei tanács a Pénzügyminisztériumtól eb­ben az évben közel kétmillió forintot kapott. Ebből az összegből most a kiskunlacházi nevelők gond­ján kívánnak — többek között — segíteni. A Kossuth utcában eladásra kínálnak egy három­szoba összkomfortos családi házat. Kellő átalakítás után két darab kétszobás lakást le­het belőle kialakítani. Az egyi­ket a vezető óvónő kapja, aki már két éve az óvoda foglal­koztatási termében lakik. A másikat ugyancsak egy peda­gógusnak juttatják. Az átalakítás költségeit a megyei tanács viseli. Kimerült Inárcson a régi agyagbánya Újai nyitnak mellette Olyan sok az építkezés Inár­cson és környékén, hogy úgy­szólván kimerült a régi agyag­bánya, az igények teljes kielé­gítésére már nincs benne elég agyag. Ezért a község közvet­len a régi mellett új bányát nyit, miután a járási tanács a két hold szántóterület kivoná­sát a mezőgazdasági termelés­ből engedélyezte. Tekintve, hogy a humusz alatt 5—6 mé­ter vastag agyagréteg található ezen a helyen, az új bánya hosszú időre biztosítja az épít­kezéshez szükséges agyag­mennyiséget. Affria Taverna Eger sok százados alagútrendszerének egyik sz araszában — amely a török utáni időkben az egri érsekség borospincéje volt — kialakították a város reprezentatív borvendéglőjét. El­nevezése Eger ősi latin neve (Agria) után Agria Taverna. A széles föld alatti folyosókban és két oldalsó ágában régies tölgyfaasztaloknál 230 vendég foglalhat helyet. Egri népvise­letben szolgálják ki a vendégeket. Előtérben egy hangulatkeltő, muzeális értékű szőlőprés (MTI Foto) A szentendrei„kölcsönboliban" Listavezető a babakocsi — Kevesebb mosógépet visznek A jo konyha - idegenforgalmi vonzerő Az idei nyáron sok látogató fordult meg Dunabogdányban, a Dunakanyar szép fekvésű, de még nem eléggé felfedezett községében. A helybeli általá­nos szövetkezet azzal tette vonzóbbá a kirándulók számá­ra, hogy bővítette a vendéglői szolgáltatást. Az idén telepítet­tek először büfét közvetlenül a folyópartra a fürdőzők ré­szére, a kisvendéglőben pedig fennakadás nélkül állandóan kapható a halászlé és a birka­pörkölt. Az ételek íze vonzotta ide a környező nyaralókból is ] a vendégeket. Bármelyik bolt- I ban előre megrendelhettek na­gyobb mennyiségű cukrászsü­teményt családi, vagy társas összejövetelek alkalmával. A környékbeli táborozok étkezé­sét is a szövetkezet „ízesítet­te”. A forgalomnövekedés ked­vezően befolyásolta a gazdál­kodás eredményességét. Ennek köszönhető többek között, hogy tovább korszerűsítik és csinosítják a kisvendéglőt, s bővítik a zökKéneméntes ven­déglátáshoz szükséges szolgál­tatásokat. FŐUTCA A 800 éves Zalaegerszeg főutcáján, a Kossuth Lajos utcában megkezdték a régi, földszintes épületek bontá­sát. Helyükön még ebben az évben négy- és hatemeletes lakóházak építését kezdik meg. Valamennyi új épület földszintjén üzlethelyiségeket alakítanak ki. Az egyik sa­roktelken építik fel a Zala­egerszegi Városi Tanács új székházát. A jelenlegi tanács­házban, a századfordulón emelt épületben rendezik majd be a göcseji múzeumot. A kölcsönzési cikkek együt­tes értéke közel negyedmillió, havonta átlagosan 5 ezer fo­rint használati díj gyűlik a pénztárba. Augusztusban a bolt még ennél is nagyobb for­galmat bonyolított le. A nyári hónapokban a különböző strandcikkek, sátrak, tranzisz­toros rádiók, magnetofonok voltak a legkeresettebbek, annyira, hogy számukat állan­dóan növelni kellett. Egész évben kapós — Kiss Pálné boltvezető tájékoztatója szerint — a gyermekkocsi. Eb­ből 46 darab van és rendsze­rint kézről-kézre jár. Hasonló­képpen a 25 babamérleg. De a készenlétben szereplő gyer­mekkerékpárok is csak szűkö­sen elégítik ki a szükségletet. A boltvezetőnő megfigyelése szerint egyedül a mosógép­kölcsönzés forgalmában ta­pasztalható bizonyos csökke­nés, annak következtében, hogy egyre több háztartásban megvásárolják. Ugyancsak a kölcsönzőbolt­ban van a harisnya szemfel­szedés, ezt korszerű kis gép­pel végzik és így lényegesen megrövidül a várakozási idő. A város szolgáltatóboltja ha­marosan szűkösnek bizonyul s időszerű lenne már most terv­be venni a fejlesztését a tahi fogyasztási szövetkezetnél. A-GY Hatéves munka eredménye­ként az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent a magyar nyelv történeti-eti­mológiai szótárának az A-tól Gy-ig terjedő címszavakat tartalmazó 1144 oldalas első kötete. A háromkötetes teljes mű, amelynek utolsó kötete előreláthatólag 1972-ben je­lenik meg, 12 000 szócikkben mintegy 60 000 szavunk erede­téről, fejlődéséről ad számot. UJHARTYAN: Az antialkoholista \sessSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ Este volt, amikor Aszódon a gimnázium mellett elhalad­tam. Még néhány ablakon hang szűrődött ki. Az esti ta­gozat, gondoltam. — Részben — feleli a pe- ] dellus. De lehet még találkoz- ! ni diák korúnkkal. — Hol? — A szerkesztőségben. A KISZ-klub, ez a kis szoba bizony szűknek bizonyul a vi­szonylag nagy faliújság szer­kesztőségnek. A nagy ablak előtt két kisasztalon egy-egy írógép, középen asztal, oldalt könyvszekrények, polcok, rá­dió, magnetofon és 10—15 szék. Amikor az írógépekre pil­lantok, Futó László, a negyedi­kes főszerkesztő beszélni kezd. — Ez már a negyedik évfo­lyam. Nyolc állandó tagunk van. Az állandó itt annyit je­lent, hogy három-négy éven­ként az egész szerkesztőség kicserélődik. A munkatársak közül senki sem kiváltságos. Vannak első osztályos rovat­vezetőink és van negyedikes munkatársunk is. — Kik írják a faliújságot? A levelezési rovatvezető, Sí­pos Annamária, válaszol: — Tanárok, diákok. Több­nyire a szerkesztőségi tagok és a tudósítók cikkeiből állítjuk össze a számokat. Az a ter­vünk, hogy az egész iskolában kiépítjük a tudósítóhálózatot. Mialatt beszélgettünk, elké­szült a legújabb szám. — Miről írnak? — Nyári összefoglalót köz­lünk. Útleírást Jugoszláviáról, s tudományos rejtvényt. Saj­nos, az első faliújságon gyász­keretes cikkben kell megemlé­keznünk volt iskolatársunkról, a nagymarosi táborozáskor vízbe fulladt Molnár Paliról. Elbúcsúzom. Útközben ismét a pedellussal találkozom. — Megtalálta őket? — kérdi. — Igen, sikerült. — Látja, most világít a fa­liújság. Az esti tanulók ol­vassák ... Gólya József Ferenc a fiatalember ha nagyjából érti is a Sm magyar nyelvet, beszélni nem beszé­li, ezért kézzel-lábbal mutogat, de így is kiderül, hogy meggyőzödéses antialkoholis­ta. Na, ez derék, ebben a berúgott világban s a tolmácsnő segítségét ír igénybe véve, érdeklődöm közelebbiekről. A csinos asz- szonyka mindenekelőtt kijelenti: — Róbert szerint az alkohol öl, butit és nyomorba dönt! ezt egész komolyan mondja, s Robi egészen komolyan rábólint, hiányzik belőle minden ironikus fintor, kajánkodás, ami az efféle kissé megavasodott jelmon­datokat manapság kíséri. De azért a jól megtermett legényhez is odafordulok. — Csakugyan igaz lenne, hogy nem iszik egy csepp alkoholt sem? — Igaz, igaz — nevet — minek az, mi­kor víz, szörp, tej is van a világon.-úprzem, hogy elpirulok — épp az előbb Jjj vágtam be egy féldecit, hogy kedvet csináljak magamnak ehhez a riporthoz, és újabb kérdéseket teszek föl: — Ügy érti, hogy életében nem ivott egy csepp szeszt sem? Róbert erőteljesen használva kezét, lá­bát, igenei s egy-egy kerékbetört szót is megreszkíroz. m tolmácsnő kiegészíti mindezt. ci — Na, azért néhány cseppet egy­szer ivott. Rosszul mosták el otthon a po­harát, s Robi borzongva tapasztalta, hogy kadarka íze van a málnaszörpnek. Hát igen, a felelőtlen nagybátyja abból ivott spriccert. — A bátyja nem antialkoholista? — Pont az ellenkezője! Reggelije rumos tea, tea nélkül, ebédre lenyel négy-öt korsó sört, s elvan vele estig a vörös borig. — Ámbár, a sör folyékony kenyér. Csak ezt ne mondtam volna Róbert fel­háborodottan tiltakozott, a tolmácsnő alig tudja lecsendesíteni. Aztán mentegetőzve hozzátette: — Még viccből se mondjon effélét. Robi roppant érzékeny az ilyesmire. — Es ezek szerint az ifjú monsieur név­napokon, születésnapokon is megtartóztat­ja magát. a fiatalúr lelkesen helyeselt — meg, zm meg, s a tolmácsnő is alátámasztotta a taglejtéseket. — Részt sem vesz rajtuk, nehogy a kí­sértés erősebb legyen. Még életében nem volt kocsmában, büfében, italboltban, ven­déglőben, presszóban. — Es az alkoholellenes brosúrák hatot­tak rá, vagy mindez a természetéből fa­kad? — Fütyül a brosúrákra! Pedig a család­ban is akad propagandista. Az említett nagybátyja írta a „Ne igyál, hogy élj’’ — meg a „Szesz, a halál barátja” című füzete­ket. — Nohát! — A, ő nem olvassa őket, csak írja, hogy legyen alkoholra pénze. Róbert szesz iránti ellenérzése kissé ösztönös, de eltökéltnek is mondható. C sodálattal tekintettem rá és végül föl­vettem néhány személyi adatot s egyéb érdekességet is. A szeszellenes moz­galom egyik apostola, annyit igazán meg­érdemel, hogy részletesebb publicitást kap­jon a sajtóban. Tehát: j fiatalember nem visel lányfrizurát, ** bajusztalan, a ma olyannyira divatos szakállt sem kultiválja. Nem hord farmer- nadrágot s nem szólítja le a sétáló nőket, viszont nagyon szereti a tolmácsnőt. Ami érthető, a 11 hónapos, 3 hetes, 4 napos jól megtermett legénynek (már tíz kiló és 80 centi!) Csiszár Róbertnek 5 az anyja. Nagy P. József Szerkesztőség a klubszobában Erdősítés, lápföldbánya, szőlőtelepítés Ezen az őszön az újhartyáni j Uj Élet Tszcs mezőgazdasági ! művelés alá vont területében J jelentősebb változás lesz. Uj- i lengyel határában fekvő bir- : toktestéből 19 holdat erdősíte- | nek. Az eddig szántóföldként ! használt terület talaja rossz I minőségű és máris több erdő- 1 folt található rajta. Ujhartyán határában pedig kiszántanak hét és fél hold ki­öregedett szőlőt. Ezen a részen, valamint mellette további 32 hold és 1079 öl szántón, illet­ve réten és legelőn erdőt ül­tetnek. Másként a gyenge mi­nőségű talaj futóhomokja meg nem köthető. A kiszántott szőlőnél jóval nagyobb darab földön, 25 ka- tasztrális holdon viszont cse- j megeszőlőt akar telepíteni az ! Uj Élet. Természetesen az erre ! a célra kiszemelt terület tala- ! jának javításához lápföldre | van szüksége. Szerencsére alig | két kilométerre a tervezett új ! szőlőteleptől, a réten 30 centi- : méteres vastagságú lápföldré- ! teget faláltak. Ilyen közelből a | szállítás költsége minimális és ! lápföldet sem kell vásárolnia : a tszcs-nék. Ezért kérte és ; kapta meg az Uj Élet három j réten lápföld kitermelésére az i engedélyt. i Összesen tehát 61 hold és i 1066 négyzetöllel csökkent a ! tszcs mezőgazdasági területe, i de ugyanakkor lesz 58 hold i erdeje és 25 hold szőlője. Még- ! pedig másként nehezen hasz- ! nosítható talajú területen. I Tizenhárom és fél hold j a verőcei TÜZÉP-nek | Szűk volt a verőcei TÜZÉP- ! telep eddigi helye. Sem a tü- I zelőt —, sem az építőanyagot | nem tudta kellő módon raktá- ! rozni, egyre növekvő forgalma : zavartalan lebonyolítására | irodahelyisége sem volt már ielég. Most a községi tanács ti­I ! zenhárom és fél holdnál vala- i mivel nagyobb területet adott ! át a TÜZÉP-nek, hogy megfele- | lő telepet rendezhessen be. Mi- ;után a járási tanács a terüle- !tet kivonta a mezőgazdasági ! művelés alól, rövidesen új he- jlyén folytatja működését a • TÜZÉP-telep és ezáltal Verőce (lakosságának tüzelő- és építő­ianyag ellátása megjavul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom