Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-02 / 207. szám
I A P E S T /V\ EGVEI HÍFtLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 206. SZÄM 1967. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT AZ EMBERI AKARAT TESZI EZT ÉS A VIRTUS A konzervgyárban jó! állnak a dolgok BÍZHATNAK RANGJUK MEGTARTÁSÁBAN Azt mondják, valamit megszerezni, ha nehéz is, mégis könnyebb, mint megtartani. Az élet is ezt bizonyítja. Éppen ezért amikor a konzervgyár megkapta előző évi munhogy a konzervgyárban jól állnak az idei tervükkel. Kitűnő összehasonlítási alapul szolgálhat, hogy a tavalyi tervnek ilyenkor még csak a 36,8 százaléka volt meg. zerv 2. üzemet felújították a rekonstrukcióban, a 11. telepet csatornázták, az új víztorony és kazánház is dolgozik már. Az I. telep új kazánja kielégíti a „legmelegebb” napokon is a termelést. S mindehhez, az anyagi feltételekhez hozzá kell adni — — ők így teszik — az emberek akarását, s a virtust... (b. h.) Beszélgetés a tojástenger partján Állandó mikroklímában egyszerre 120000 csibét keltethetnek Beválik a baromfitenyésztés a Dózsában A Dózsa Termelőszövetkezet tojásgyárában vasárnap sem szünetel a munka. Reggel kilenc órakor k$t leányt és két férfit találok egy kisebb szobában, tojástenger közepén. — Mi történik itt? — kérdem a baromfitelep vezetőjét, Bognár Györgyöt. — Tojást válogatnak. Az első kategóriába kerülnek a BARNEVÁL negyven grammon felüli, tiszta étkezési tojásai, négyezer darab naponta. Az apróbbak és a mosott tojások a nagykőrösi és a budapesti piacokra kerülnek Ezeket egy héten belül fel kell használni. A Dózsa standja naponta hét-nyolcszáz ilyen friss tojást kap. Végül a selejtes, törött, horpadt tojásokat darabját hatvan fillérért magunk vesszük meg. Ez nem sok érte. — Mennyi a napi tojástermés? — Nyolcezer tojónk napi négy-ötezer tojást ad. Ez a hozam később még emelkedni fog. Két hónap múlva működésbe lép a keltetőház is. A hozzávaló tizenkét, egyenként tízezer tojás befogadóképességű keltetőgép már megérkezett. Most szerelik. A keltetőház egy új típusú magtár épületében lesz, ahol a terem mikroklímájának állandóságát olajkályhákkal és ventillátorokkal biztosítjuk. A keltetőállomás tojásszükségle; rsA/*sss*rrsyss*ssjrsrsssssssssssssssssssv í i 1 Senki földje? tét a saját tyúk- és libaállományunk fedezi. — Mi lesz a naposcsibékkel? — Azokat a nagykőrösi és ceglédi fogyasztási szövetkezeteknek adjuk át. A jövő évben a keltetőáilomás körülbelül ötmillió forintot hoz be, amiből a tagság egész évi járandóságát ki lehet fizetni — mondotta a baromfitelep vezetője. (fehér) VégeSadás $ . 8 gara Sétál az ember, vagy dől- ra megy, úton-útfélen ^ !• kénytelen észrevenni az el- ^ 5 hanyagolt árokpartokat. i? ^ Azaz legfeljebb sejti, hogy ^ | árok partján jár, mert a ji 4 partot nem látni a sok dud- jc § vától. $ $ $ ^ Senki nem tartja az ár§ kok mentét rendben, senki S ^ földje az. A lakók és a ház- ^ | tulajdonosok — tisztelet a ^ ^ kevés számú kivételnek — ^ 6 nem törődnek vele. $ $ $ ^ Pedig ha tudnák, hogy ^ ezért szabálysértési eljárást § § indíthatnak ellenük, ami $ | zsebbevágó dolog. Úgy >5 ^ hisszük, meg is teszi a ta-§ 5 nács kis várakozás után. Most még nincs késő, ki-ki ^ ^ rendbehozhatja a járda ^ ^ melletti rövid árokpartot, ^ mielőtt beköszöntene az ^ | őszi esőzés és a büntetés ^ !t ideje. ^ A csatornaügy végre elmozdult a holtpontról Amikor a Kossuth utcán lakók panaszkodtak az út rossz állapotáról, mindig ugyanazt a választ kapták: „Addig nem javítják, amíg el nem készül a konzervgyár csatornája.” Ezért örültek a háztulajdonosok annak a szakemberekből álló csoportnak, amelyik a minap összehangoló bejáráson vett részt a gerinccsatorna nyomvonalán. A csatorna építője, a 21. számú Állami Építőipari Vállalat, a konzervgyár képviselői és a városi tanács műszaki osztályának munkatársai valamint a tervezők megbeszélései alapján remélhető, hogy még 1968. januárjában hozzákezdenek a nagy gerinccsatorna, a szűrődob és az átemelő építésének. Végre tehát ez az ügy is elmozdult a holtpontról. 1896... 1927... 1968 Készül a nagykörösi monográfia harmadik kötete A helytörténelem megismerésére nyújt nagy lehetőséget ez a munka. Jelentősége abban rejlik, hogy nem jelent meg még Nagykőrösön olyan helytörténeti tanulmány, amely teljes képet adna a város történetéről. A részlettanulmányok egy-egy kérdést alapos megvilágításban tárgyalnak. A helyi ismeretek tanításánál a nevelők is jól hasznát veszik. Akik városunk múltja iránt érdeklődnek, azok részére a monográfia becses és megbízható ismeret- anyagot nyújt. (b. b.) — Itt a dinnye, jó a dinnye, mézétíes a dinnye! Most vegye, most vigye! — harsogja a piacon a gazda. — Utolsó kikiáltási ára egy forint! Szó, ami szó, a szekér diny- nye nem sokáig tartott. Talán az egész világon nincs annyi dinnye, mint amennyit ezen a nyáron megettünk volna... MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A múmia közbeszól. Szélesvásznú magyar bűnügyi filmkomédia. Főszereplők: Ruttkai Éva, Avar István és Major Tamás. Korhatár nélkül megtekinthető! Kísérőműsor: Színek a festészetben. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. a várostörténet eseményeivel, az 1948 óta folyó régészeti kutatások eredményeit is felhasználva. FelKi tudná megmondani, hogy ki ejtette el. Nem volt fából, nem koppant, sem csengő fémből, ezért nem muzsikált a hangja, amikor valaki az utcán elejtette. Körös-körül zsibongott a nagy forgalom. A tömeg nem néz a lába alá. Az emberek figyelmetlenek. Legfeljebb a csillogó fémpénzeket veszik észre. Esetleg a földön zöldellő tízeseket. Mert százast « legöregebb utcaseprő is legfeljebb egyszer talál életében. A poén viszont most ott feküdt a járdán. Árván és reA poén az utcán hever ménytelenül. Az első pillanatokban még bízott abban, hogy valaki lehajol érte, boldogan felveszi és valahol elsüti. A humorista meglátta. Jó szeme volt. Kicsit közelebb ha- mindjárt el- az orrát. — Poros! Urasá- goktól levetett poént nem fogok felhasználni. A karcolatok mestere már több figyelemre méltatta. Elgondolkodva állt felette. Találgatta, jctft, de mir. fintorította hogy melyik Karinthy karcolatból pottyanhatott az úttestre. De mert nem tudta, hogy hová tegye, vállat vont és továbballagott. A híres operettek szövegírója odébbrúgta. A bökversek költője keresztüllépett rajta. A slágerek írója a monokli mögül csak egy pillantásra méltatta. Mindenki továbbment. Délben csendesedett a forgalom. Az utcaseprő ebben az időben takarítja a járdát. Lassan, figyelmesen halad és mindig arra gondol, hogy hátha egyszer meglátogatja a szerencse egy elvesztett, tömött erszény alakjában. Mindent megnéz, ami a lába elé kerül. A poént óvatosan felemelte. Ujjai között forgatta. Mutatóujjával megpiszkálta. — Mi lehet ez a vacak? — tette fel önmagának a kérdést, de mert sehonnan nem kapott választ, ledobta a földre, rásöpörte a lapátra a többi szeméttel együtt. (—si) 1687-es pecsélje § lenyomatának rajza kerül. ^ A részlettanulmányokat ír- ^ja: dr. Balanyi Béla, Bekő ^ Gyula, Faragó István, dr. Fo- 8 dór Lajos, S. Hegedűs László, 8 Kádár András, dr. Konrád $ Zoltán, Seri András és dr. Tő- § rös László. A hét vége sportműsora Asztalitenisz: ‘ A Kinizsi férfi és női csapata vasárnap délelőtt Vecsé- sen mérkőzik a Vecsési Vízművek csapatával a megyei bajnokságért. Birkózás: A Kinizsi felnőtt és ifjúsági versenyzői vasárnap Cegléden és Monoron lépnek szőnyegre a reménységek kiválasztó versenyén. Kézilabda: A Kinizsi kézilabda-csapata vasárnap délután Tápiószelén játszik a Tápiószelei KSK csapatával a területi bajnokságért. Kosárlabda: A Kinizsi NB Il-es női csapata vasárnap délelőtt tíz órakor mérkőzik a Budapesti HSE csapatával a bajnoki pontokért a Kinizsi Sportkör udvarán. Labdarúgás: A Kinizsi felnőtt és ifjúsági csapata vasárnap délután két óra harminc perckor és négy órakor találkozik a Budaörsi KSK csapatával a Kinizsi sporttelepén a megyei bajnokságért. A Kinizsi II. vasárnap délelőtt Albertirsán játszik az Albertirsai VSE csapatával a járási bajnokságban. A Nagykőrösi Építők felnőtt és ifjúsági csapata vasárnap délután Pilisen mérkőzik a Pilisi KSK csapatával a területi bajnokságban. Úszósikereink Vasárnap megyei minősítő úszóverseny volt a strandon. Negyven induló közül tizen- ketten voltak helybeliek, közülük kilencen (Harsányí László, Máté Ilona, Urbán Piroska, Dénes László, Sulyok Sándor, Ábrahám Zoltán, Szalui Péter és Szalai Endre) helyezést szereztek. — Az idén már nem lesz több verseny itthon. Egy héi múlva még indulunk a ceglédi úszóversenyen és ezzel bd is fejezzük a szereplést -1 mondta Gorócz Albert edző. vázolja azt a képet, amelyet a nagykőrösi nép végigélt a történelem folyamán. A város történetével foglalkozó irodalom mellett felhasználja a város levéltári anyagát, mint eredeti forrást. A korábbi irodalom korszerű átértékelésével, önálló kutatások eredményeként kidolgozott részleteket tartalmaz, megvilágítva azokat a küzdelmeket, melyeket a külső ráhatások, háborúk, természeti csapások miatt átélt a nagykőrösi nép. Megvilágítja azokat a küzdelmeket is, melyeket a társadalmi osztályok közötti ellentétek okoztak. Bemutatja azt a nagymérvű fejlődést, amelyen a város átment a kis Árpád-kori falutól korszerű várossá emelkedésig. Számos fényképet, vázlatot, és oklevélmásolatot tartalmaz majd szemléltetésül. A termelési ágak fejlődés- történetét 1896-tól tartalmazza. A szociális és kulturális fejlődés történetét ugyancsak 1896-tól. A sport történetét 1879-től. Külön foglalkozik a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés, a szociális és egészségügy hetvenegy éves történetével. Külön foglalkozik az oktatásügygyei, az oktatásügy, a művelődés és az irodalmi élet fejlődésével is. Tartalmazza a Tanácsköztársaság nagykőrösi történetét. Lesz benne tanulmány A fel- szabadulás és az élet megindulása Nagykőrösön címmel. A könyv táblájára a város ..1896-ban készült az első nagykőrösi monográfia Gal- góczy Károly szerkesztésében. A második kötetet Galántay Fekete Béla szerkesztette, 1927-ben. Az 1927-es kötet nem éri el az 1896-os színvo- ' nalát. Adatainak megbízható- < sága nem százszázalékos. Az 1896-os monográfiának a folytatása most szükségessé~VSTt. A hetvenegy esztendő alatt le- ; zajlott események, a város életében történt változások, a helytörténeti kutatás sok-sok eredménye, egyszóval a fejlődés igényeli mindennek az írásban való rögzítését. Városunk hatszázéves városi mivoltának ünneplése alkalmából készül ez a mű, ötszáz oldal terjedelemben. Százötven oldalon foglalkozik A feldolgozott borsó meny- nyiségével, 923 vagonnal, az összes magyar konzervgyár között az első helyen állnak. A július 82 millió forintot „hozott”, A második nagy hajrának nőst lesz a startja. Ezt csökkent létszámmal kell „lefutniuk”, hiszen megkezdődik az skola és elmennek a diákok. Pedig rengeteg gyümölcs és zöldség érkezik még most nyár végén a gyárba. Fel kell készülniük arra, logy naponta 75 vagon paradicsom érkezik be, i II. telep pedig naponta 15 vagonnyi paprikát kap, amit fel kell dolgoznia. Nyugodtan lehet használni a jelzőt — óriási feladatoknak néz elébe a gyár. Mégis valamennyien bizakodóak. Lehetnek is. A gépek jók, alig- liig ajkad panasz. A konkájának megérdemelt elismeréséül a Szocialista munka vállalata címet, azt is tudta mindenki, hogy azt nem lesz könnyű megtartani. A gyár 1967-re feszített tervet vállalt. Az elmúlt évben 511 millió forint volt a gyár teljes termelésének értéke, 1 az idén 540 millió forint értékű konzervre számít a kereskedelem, a kül- és a belkereskedelem együttesen. A gyár pedig 580 milliót vállalt. Tehát azt vállalták a mérnökök és technikusok, a szakmunkások és a hatórások, hogy 49 millióval többet termelnek, mint tavaly és negyvennel többet, mint amit elvárnak tőlük. Az év első felében már megtermelték egész évi tervük 43,8 százalékát. De ehhez hozzá kell vennünk, hogy ebben nincs benne ; szezoncsúcsok eredménye. Világos tehát, wsssss/s/sssssssssssssssssssss.,, /////////// Hogy ez így legyen, arról gondoskodik ez a gép a konzervgyár új paradicsomüzeménck udvarán. Ez választja el a paradicsom héját a magjától, és ez préseli össze takarmánnyá. Innen szállítják el és állatokat etetnek vele (Gábor felv.)
