Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-20 / 222. szám
1967. SZEPTEMBER 20.. SZERDA "^Kírhm Járatlan út elején A jelölő bizottság elnöke bejelentette a küldöttgyűlésnek: — A területi szövetség titkárának Vimola Károlyt, a farmos: Uj Élet Tsz főagronómu- sát javasoltuk. Az ülésteremben innét is, onnét is elhangzott a kívánság: — Álljon fel! Nyilvánvaló, hogy akik ezt kérték, nem ismerték személyesen, ami nem is csoda, öt közigazgatási egység területén gazdálkodó 71 tsz és tszcs küldötte gyűlt össze, hogy megalakítsa a Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségét A járási határok mind ez ideig gátat szabtak annak, hogy a szövetkezeti vezetők közelebbről ismerjék egymást. A jelölő listára való felvétel egyhangú szavazással történt, majd a titkos szavazásnál is ugyanígy, egyhangúlag választották meg. A választás utáni székfoglalóban keresetlen szavakkal köszönte meg, hogy megválasztották: — Köszönöm a bizalmat, igyekszem rászolgálni! Ismerkedés A területi szövetség a jövőben összekapcsolja a három járás — a monori, a ceglédi, a nagykátai — és két város — Nagykőrös, Cegléd — termelő- szövetkezeteit A szövetség titkárának az a szándéka, hogy az év végéig végiglátogatja valamennyi tagszövetkezetet, megismerkedik a vezetőkkel, tagokkal, a gazdaságok problémáival. Mi azonban megelőzzük ezt a személyes találkozást, s az ólomsorokat hívjuk segítségül, hogy bemutassuk életútját, szándékait, elképzeléseit. Beszélgetésre hívtuk, s készségesen eleget tett a ké- résnek. Életrajz Otthonosan, magabiztosan j foglal helyet a szerkesztőségi j szobában. Nem vár kérdésre, j maga indítványozza: — Röviden talán aj életraj- j ssamat! A második világháború idő- ! szakában végzett a Keszthelyi ; Gazdasági Akadémián. Nyom- i ban utána gyakorlati idejét | tölti le, majd segédtiszt egy dunántúli nagybirtokon. Rövid időszak ez, a tanári pályát választja az abban az időben sokak által oly nagyra tartott se- gédtiszteskedés helyett. A Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia tanársegéde lesz, a növénytermesztési tanszéken, majd a Keszthelyi Gazdasági Akadémián az üzemtana tanszéken adjunktus. A gazdasági akadémiát, illetve az itt szerzett képesítését, kiegészíti az Agrártudományi Egyetemen végzett tanulmányokkal. 1949- ben kerül a fővárosba, a tan- és kísérleti gazdaságok szakelőadója, később a Földművelésügyi Minisztérium propagandaosztályának vezetője, majd az FM Növénytermesztési Főigazgatóságán dolgozik — 1962-ig. Újabb munkahelye: a Fajtamimősítő Intézet A fordulat Életében 1963-ban következik be a nagy fordulat: vidékre megy, Farmosra, az Uj Élet Tsz-be, főagronómusnak. Érzi, meg kell indokolnia az elhatározást hisz’ több mint tizenöt esztendeig végzett oktatói, igazgatási munkakört cserélt fel a mindennapi gyakorlattal: — Belső kényszernek engedtem, amikor elvállaltam a fő- agronómusá megbízatást Farmoson — mondja és nagyon őszintén hangzik ez. — Ügy éreztem, nem teljes az életpályám anélkül, ha nem ismerném meg a falu életét. Nem az íróasztal mögül, vagy a katedráról, hanem úgy, amilyen az a valóságban. Önmagától mondja: — Az anyagiak vezettek? Nem mondanék igazat, ha azt állítanám, hogy nem jártam jobban, de igazán nem ez vezetett. Az, hogy nem vagyok anyagias, abból is kitűnik: most, mint területi szövetség titkárának, kevesebb 'fizetésem lesz, mint amennyit Farmoson kaptam... Lápföldtől — futóhomokig A szakembert a munkában elért eredményei fémjelzik. Vimola Károly az élet sűrűjébe lépett, amikor Farmosra ment dolgozni. 1963-ban még mérleghiányos a termelőszövetkezet, az emberek még nem győződtek meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. Különleges adottságai vannak a községnek. Határában a lápföldtől a futóhomokig, mindenféle talaj megtalálható. Sok a szőlő a faluban, kisüzemi telepítés, a tagok vállalás alapján művelik. Egyeztetni kellett — és ez nem volt könnyű — a közös és az egyéni érdeket. Mindezt úgy, hogy közben a közös gazdaság erősödjön. Nagyarányú talajjavításba kezdtek, vízrendezést hajtottak végre, gépesítettek, kialakították a kellő munkaszervezetet. Nem kellett hozzá több, mint két esztendő. s az Uj Élet a közepesen gazdálkodó tsz-ek kate- j góriájába jutott. Az emberek ; elhagyják a süllyedő hajót, de ! mihelyt szilárd talajt éreznek I lábuk alatt, megnyugodnak, növekszik a bizalom. Így volt ez Farmoson is. 1965-ben már tizével-huszával jöttek vissza azok, akik korábban elhagyták a falut, s azóta még többen. „Ne menjen!" Idáig ér az emlékek felelevenítésében, amikor megáll, cigarettára gyújt, majd nyomatékosan liangsúlyozza: — Nem akarom az eredményeket kisajátítani, nem szeretnék senkit megsérteni. Ügy sikerült a tsz kocsiját rendes kerékvágásba terelni, hogy teljes volt a vezetőségben az egyetértés, a tagsággal pedig teljes a bizalom. A tagságnak fejlett igazságérzete van, megbecsüli azt, aki ugyanezt megadja. Nem veszi rossz néven a keményebb hangot sem akkor, ha az nem a jól dolgozókat, hanem a hanyagokat, a ki-kimaradókat ért öt esztendő egy faluban, munkával teli fél évtized. Itt, a mindennapi élet füzében válik kommunistává. Sok-sok kedves ismerős, barát. Nehéz-e a búcsú? — Nem könnyű. Jönnek az emberek, ne menjen, maradjon! — És a válasz? — Nem szakadunk el, hisz’ ez a szövetkezet is annak a területi szövetségnek a tagja, amelyiknek titkára vagyok. Szívügy A tegnap már a múlt. A ma: bemutatkozó látogatások, mint már területi szövetség titkára. Átállás egy új munkastílusra, ismerkedni az új feladatokkal. Ez köti le érdeklődését, energiáját. Pedig a feladat nem könnyű. Nincs tapasztalat, nincs példa, amiből meríteni lehetne, új utakon kell járni. — Szeretem a járatlan, a ki- taposatlan utakat — mondja határozottan — a nehéz, a komplikált feladatokat. Szeretek vitatkozni s embereket meggyőzni. Szavaiból az érződik: elég erőt érez magában, hogy a bizalomra rászolgáljon. Horniét ez az erő? Az élettapasztalatnak nincs szűkében. Éveken keresztül oktató a katedrán, csaknem ugyanennyi idő az igazgatási pályán, majd öt esztendő a gyakorlatban. Nem egysíkú, hanem sokrétű élettapasztalat. Mégsem ezt mondja: — A küldöttgyűlés, nagy önbizalmat adott! Sok hozzáértő, jó szándékú emberrel találkoztam, akiknek ugyanolyan szívügyük a magyar mezőgazdaság, mint nekem. Nem nekem kell majd kitalálnom, mit hogyan csináljunk, a tagszövetkezetek akarata, érdeke az, ami a munkában vezet. A küldöttgyűlés programot adott, amelyen el lehet és kell indulni. Az első lépés az apparátus kiépítése, nagy szívű, hozzáértő emberek megtalálása. Sikerül? — Egészen biztosan! Mihók Sándor Negyvenezer forint könyvtáraknak A dabasi járási könyvtár ez js évre már megállapított költ- ségvetési keretén felül 17 ezer íj forint póthitelt kapott könyv- >i beszerzésre. Ugyanakkor a pótelőirányzatból a járás még í nyolc községi könyvtára között •; 23 ezer forintot osztottak szét £ ugyanerre a célra A felosztás- Jj nál figyelembe vették az egyes > könyvtárak könyvállománya § mennyiségét és kölcsönzőinek S létszámát. $ ABONY Munkásőrök. önkéntes rendőrök | $ Az abonyi József Attila ^ Termelőszövetkezet párttag- ^ gyűlésén szép szavakkal és könyvjutalommal emlékeztek ^ meg munkásőreikről és önkén- ^ tes rendőreikről. Példának hozták fel a hét- ^ venegy éves Nagy Bélát, aki a ^ napi munka után nem a jól $ megérdemelt pihenést keresi, $ hanem a fáradságos szolgála- § tot látja el. Ugyanígy dicséretben része- Í5 sítették Lakatos Ferencet, lel- kés önkéntes rendőri munká- ^ jáért. Az utóbbiakra most, az ^ őszi betakarítás befejeztével ^ fokozott munka vár. § —— ! Nyúltenyésztő társulás | Zebegényben az Általános ^ Fogyasztási és Értékesítő Sző- ^ vetkezet keretén belül nyúlte- ^ nyésztő társulás alakult. A já- ^ rási tanács az új társulásnak $ megadta a működési enge- S délyt. S I Gödöllői kívánságok r r Miért nincs pásztor tej? — Uj üzletek, vendéglők? Gödöllő még nem dicsekedhet kielégítő üzlethálózattal, javító és szolgáltató iparral. 86 kereskedelmi és vendéglátóipari egység áll a lakosság rendelkezésére: ebből 27 élelmiszerbolt, 6 ruházati üzlet, 4 iparcikket árusít (bútort azonban nem. s ezt nagyon hiányolják a gödöllőiek), 17 magánkiskereskedés. Étterem kettő van: egy halászcsárda és az Utasellátó a HÉV-állo- máson. A város lakossága megközelíti a huszonötezret, s a lélekszámmal a kívánságok is gyarapodnak. Az alapvető élelmiszerekről a Váci Élelmiszer Kiske- reskedelmi Vállalat gondos- § kodik. Különösebb hiány nincs ^ semmiből, ha a választékkal | van is baj. Gödöllőn nem áru- § sítanak pasztőrözött tejet, Kis- Sj tárcsán igen, de — mint $ mondják — Gödöllőre már ^ nem fizetődik ki a szállítás. $ Pedig nagyon kellene a tej, fő- § leg a gyerekeknek. A tanács ^ kereskedelmi és művelődési ^ osztálya szeretné megoldani: ^ hogy az iskolákban péksüte- ^ mennyei tejet árusítsanak tíz- ^ óraira. A gyerekek most a > zsebpénzüket bambira köl- * tik, egészségesebb lenne, ha § tejet ihatnának, nem is szólva $ arról, hogy sok dolgozó szülő nem tud ^ reggelire tejet venni. A városi tanácsnál, sok ^ egyéb mellett, gondot okoz, $ hogy a FÜSZÉRT elosztót $ akar Aszódra telepíteni. Gö- ^ döllő a járás székhelye; vá- $ ros- és központi jellege is megkívánná, hogy itt épüljön ^ a raktárház; a tanács segite- ^ ne. Ezáltal az ellátás zavarta- ^ la-nabb lenne. Gödöllőn mindent megtesz-1 nek azért, hogy a jelenlegi | helyzeten változtassanak, s te- S rét, lehetőséget adnak a „vál- S lalkozóknak”. A Váci Ven- ^ déglátóipari Vállalat bisztróra ^ kért engedélyt, s még az idén ^ megkezdi a jelenlegi italbolt ^ átalakítását kisvendéglővé. ^ A MÉK három új boltot | akar nyitni, ahol füstölt húst, gombát, zöldséget, gyümölcsöt árusíthat. Az fmsz vendéglátóipari kombinát építését tervezi. A SZÖVOSZ is nagy beruliá zásra készül: egy iparcikk áruházat és éttermet létesíti | Jövőre kezdik az építkezést. $ Az Agráregyetem közművesí- ^ tett telket ad egy zenés, me- ^ legkonyhás étteremnek. Az igények nőnek, s minden $ vállalkozást, amely a lakosság ^ érdekét szolgálja, szívesen lát- § nak Gödöllőn. Aki gyorsabb ^ — azé az elsőbbség. ^ — soós — j! Az Adrián Vásár Zvomyikban, ahol az idősebb asszonyok csak lefátyolozotton mutatkozhatnak az utcán és menekülnek a fényképezőgép elől A dubrovmki bástyán (Sági Agnes felvételei) Műemlékek között Kotorban Emlék Jugoszláviából
