Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-20 / 222. szám

PEST MEGYEI VILA« PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XI. ÉVFOLYAM, 222. SZÄM ÁRA 50 FII.1.05 1967. SZEPTEMBER 20., SZERDA Vietnami jelentés Robbanás a Csanff Kaj-sek-isia klikk saigoni nagykő vétségén Hatalmas robbanás rázkód- tatta meg a Csang Kaj-sek-ista klikk saigoni nagykövetségé­nek épületét kedden, helyi idő szerint délelőtt háromnegyed tizenegykor. A robbanás telje­sen lerombolta a kétemeletes épület egyik szárnyát, azt a részt, ahol a konzuli hivatal és a nagykövet dóig izószobája volt. A nagykövetsé ; személy­zete a robbanás időpontjában ■ éppen a másik szárnyban tar­tott értekezletet. A robbanás­nak egy halálos és 19 sebesült áldozata van. Az amerikai és a dél-viet­nami katonai rendőrség azonnal körülzárta a nagy- követség épületének kör­nyékét, mindenkit igazol­tatott és megmotozott. Egy órával a robbanás után három fiatalembert, két dél­vietnamit és egy kínai szár­mazású személyt tartóztattak le. Állítólag kézigránátot és lőfegyvert találtak náluk. A tajvani nagykövetség épü­lete két háztömbnyire áll Sai­gon belvárosában az amerikai nagykövetségtől, amelyet 1965 ,Hungaropack 67" Csinosabb külsőt öltött a ceglédi pálinka Terjed az ízlésesebb csomagolás Külföldet járó turistáink a megmondhatói, milyen sokat jelent egy árunál az ízléses csomagolás. Az is köztudomá­sú, hogy korábban a kifogástalan minőségű magyar termékek, megfe­lelő „tálalás” hiányában nem tudtak versenyre kel­ni a náluknál jóval gyen­gébb, ám csinosabb nyu­gati cikkekkel. örvendetes, hogy ezen a té­ren is „törik a jég”, egyre in­kább polgárjogot nyert ke­reskedelmünkben a színvona­lasabb csomagolás. Pest me­gyében is több jó példa bizo­nyítja ezt, elég csak a ceglédi dobozos pálinkát, vagy a Nagy­kőrösi Konzervgyár szörptá­roló műanyag kannáját emlí­teni. Az Anyagmozgatási és Cso­magolási Intézet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával a közelmúltban csomagolási versenyt hirdetett. A vetélkedőre 500 tárgyat küldtek be a különböző vál­lalatok, s ebből a kollekcióból ren­deztek most érdekes kiál­lítást „pungaropack 67” elnevezéssel a Technika Házában. A tegnapi megnyitón Déri Ti­bor, az intézet igazgatója el­mondotta, hogy az első hazai csomagolási verseny célkitű­zése: mihamarabb pótolni az e téren még meglevő elmara­dást. Biztató a helyzet, Csorná­in egta­az eddig lebecsült golás mindinkább lálja a helyét a műszaki és a kereskedelemi életben. A kiállításon sok érdekes el­gondolással, ötlettel találkoz­hat a látogató. Több olyan új anyag kap helyet a csoma­golási technikában, amellyel termékeinket mind a hazai, mind a külföldi piacokon mél­tó külsővel tudjuk reprezen­tálni. Ez — mint az igazgató hangsúlyozta — mégcsak a kezdet. A közeljövő feladatai közé tartozik az elmaradás tel­jes felszámolása. A nyilvánosan meghirdetett versenyt díjazzák is, a kiál­lítás utolsó napján, szeptem­ber 23-án Kiss Árpád minisz­ter hirdeti ki a vetélkedő vég­eredményét. márciusában a partizánok egy bravúros akció nyomán szinte teljesen leromboltak. Az amerikai légierő hétfőn a vasárnapihoz hasonló heves támadást hajtott végre a VDK területe ellen. Második napja bombázták szünet nélkül Hai- phongot, támadták Hanoi kör­nyékét és az ország déli, de- militarizált övezettel szomszé­dos területeit. A Haiphong elleni hétfői lé­gitámadásban a Tonkini-öböl- ben állomásozó Interpid és Coral Sea repülőgép-anyaha- jókról felszállt Skyhawk va­dászbombázók vettek részt. Bombáikat a város sűrűn lakott területei felett, első­sorban az áruházi negyed­re szórták le. A saigoni amerikai parancs­nokság szóvivője szerint a pá­lyaudvart, raktárakat, a város szívében fekvő vasúti és közúti hidat, valamint a kikötői dok­kokhoz vezető egyik közúti hi­dat bombázták. Az amerikai légierő Thai­földről felszállt vadászgéE>ei Hanoitól 120 kilométerre egy vasúti csomópontot, a főváros­tól 60 kilométerre egy vasút­vonalat meg egy hidat bom­báztak. A B—52-es nehézbombázók hétfőn ismét légitámadást in­téztek a VDK-nak a demilita- rizált övezettel szomszédos körzetei és a demilitarizált övezet ellen. H©gn^fálf ENSZ-közgyűlés 22. ülésszaka Henrii* el Moszkvában Demirel török miniszterel­nök a szovjet kormány meg­hívására hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A török kormányfő tárgyalásokat foly­tat majd a szovjet vezetőkkel. Ezenkívül körutat tesz a Szovjetunióban. Kedden New Yorkban meg­kezdte munkáját az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyű­lésének 22. ülésszaka. Az ülésszakon részt vevő ma­gyar küldöttséget Péter János külügyminiszter vezeti. A világszervezet 122 tagál­lama magasszintű küldöttség­gel képviselteti magát, csak­nem félszáz országból érkezik New Yorkba miniszterelnök­helyettes, illetve külügymi­niszter. Az ENSZ székhelyén tartózkodik már Gromiko szovjet külügyminiszter. Rusk amerikai külügyminiszter a jövő héten utazik New York­ba, s a világszervezet közgyű­lésén későbbi időpontban részt vesz majd Brown angol és Couve de Murville francia külügyminiszter is. A közgyűlés napirendjén mintegy száz kérdés szerepel. A keddi első ülést Abdul Rahman Pazsvak, a közgyűlés távozó elnöke nyitotta meg. Beszédében kijelentette: — A nemzetközi helyzet a legutóbbi közgyűlés óta rosz- szabbodott, a feszültség növe­kedett. A vietnami háború az elmúlt évben kiszélesedett, s az álláspontok még jobban megmerevedtek. Az a veszély fenyeget, hogy a háború előre fel sem mérhető méretekben szélesedik ki. Meg kell találni a módot arra, hogy mindkét fél számára elfogadható meg­oldással vessenek véget a konfliktusnak. Hasonló megoldást sürgetett a távozó elnök a közel-keleti válságra is. A mandátumvizsgáló bizott­ság kijelölése után választot­ták meg a közgyűlés új elnö­két. Az ENSZ történetében első ízben a közgyűlés szocia­lista ország delegátusát vá­lasztotta elnökül. A 22. ülés­szak elnöke Comeliu Manes- cu, a Román Szocialista Köz­társaság külügyminisztere, akit a tagállamok egyhangú­lag ajánlottak erre a tisztség­re. Az ENSZ közgyűlése szer­dán délelőtt tartja második ülését, amelyen az alelnökök megválasztására kerül sor. A világszervezet közgyűlésének 17 alelnöke van. Az általános politikai vita csütörtökön kezdődik. Gold­berg amerikai delegátus már a csütörtöki ülésen felszólal. Gromiko szovjet külügymi­niszter beszédét péntekre vár­ják. A napirenddel kapcsolatban nem világos, hogy mikor fog­lalkozik majd a közgyűlés a közel-keleti válsággal. A nyu­gati hatalmak el akarják odázni a témát, azzal az in­dokolással, hogy előbb a köz­gyűlés általános politikai vitájának kell befejeződnie. Egyelőre nem ismeretes az arab államok óhaja, egyes arab küldöttségek azonban ki­fejezésre juttatták, hogy a sürgősségnek megfelelően mindjárt a közgyűlés elején, az általános vitával párhuza­mosan szeretnék napirendre tűzni az izraeli agresszió kér- I dósét. Bemutatkozott a Traktorexport Kiállítás és tapasztalatesere a Budapesti Gépjavftc Állomáson Mezőgazdasági gépeink te­kintélyes része szovjet gyárt­mányú. Ma már az aratást el sem tudnánk képzelni a jól bevált SZK-kombájnok nélkül — nem is beszélve a közép- és nagyteljesítményű traktorok­Az új Munka Törvénykönyve tervezetéről Az új Munka Törvényköny­ve tervezetéről tárgyalt keddi ülésén az országgyűlés ipari Megalakult a Budapesti lermelösiövetkeietek Terüfeti Szövetsége Kedden a Fővárosi Tanács klubjában tartották a Buda­pesti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének alakuló és tisztségválasztó küldött- közgyűlését. A tanácskozáson S főváros 14 termelőszövetke- teténck küldöttei a területi Izövetség elnökévé Ág Istvánt, 1 Sasad Tsz elnökét választat­lak. bizottsága. Molnár Ernő, a bi­zottság elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelyen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is. Veres József munkaügyi mi­niszter adott elemző tájékozta­tást arról, hogyan hasznosítot­ták, vették figyelembe az ipari, valamint a jogi igazga­tási és igazságügyi bizottság legutóbbi együttes ülésén el­hangzott észrevételeket, javas­latokat a Munka Törvény- könyvére vonatkozó törvény- javaslat összeállításakor. A bizottság egyhangúlag el­fogadta a törvénytervezetet, s úgy határozott, hogy az or­szággyűlésnek is elfogadásra ajánlja. ról, amelyek ugyancsak ki­vívták a hazai közvélemény elismerését. A szovjet gyárak képviselői figyelemmel kísé­rik a magyar piacot, igyeksze­nek segíteni, tanácsot adni a gépesítés fejlesztéséhez. Iván Scserbina, a szovjet Traktor­export Külkereskedelmi Vál­lalat igazgatója — magyar kérésre — szer­vezte meg azt az érdekes és tanulságos vándorkiál­lítást, amelynek napjainkban az or­szág különböző részében szem­tanúi lehetnek az- érdeklődők. Elsőként Hódmezővásárhe­lyen mutatkozott be a négy autóbuszban berendezett kiál­lítás, szeptember 17-én érke­zett meg Pest megyébe, s je­lenleg a Budapesti Gépjavító Állomáson áll a megyei szakemberek rendelke­zésére. Azóta mind a gépjavító állo­másokról, .mind pedig a ter­melőszövetkezetekből sokan tekintették meg a mezőgazda- sági erőgéppark és az útépítő, gépek műszaki karbantartásá­hoz szükséges gazdag kollek­ciót. Tegnap délután Iván Scser­bina, több szovjet szakember társaságában sajtótájékoztatón ismer­tette meg a vándorkiállí­tás anyagát, a bemutató célját, s válaszolt a magyar újság­írók kérdéseire. Beszámolt arról is, hogy jelenleg milyen rendszerben végzik a Szovjet­unióban a mezőgazdasági gé­pek karbantartását, hogyan dolgozik a szervizszolgálat. A tapasztalatcserén a szovjet mezőgazdasági gépkísérleti in­tézet hazánkban tartózkodó kutatói is több hasznos taná­csot adtak magyar kollégáik­nak. Az igazgató végül köszö­netét mondott a Budapesti Gépjavító Állomás vezetőinek és dolgozóinak, akik igen so­kat tettek mind a kiállítás, mind a tapasztalatcsere sike­réért. A találkozó alkalmas volt arra, hogy a szovjet Traktor­export, a magyar Agrotröszt, de a mezőgazdasági gépjaví­tó és termelő üzemek kölcsö­nösen kicserélhessék vélemé­nyüket. A kiállítás ma este zárul, majd szeptember 22-én a Veszprémi Gépjavító Válla­latnál mutatkozik be. s. p. Színe és visszája Nemes és nagy hagyomá­nyai vannak a brigádver­senynek a Váci Képcsőgyár­ban. Közel kilencven kisebb- nagyobb létszámú kollektíva részese a versenynek, s töb­bek között a brigádok joga, hogy maguk jelöljék a leg­jobbakat a jutalmazásra, ki­váló dolgozó oklevélre, jel­vényre érdemeseket. Jó do­log ez, mert erősíti a munka kollektív értékelését, a kö­zösség ítélőképességének sú­lyát, azt az érzést, hogy nem „odafönn”, hanem maguk döntenek arról, ki tett a leg­többet, ki dolgozott a legjob­ban. Jó dolog az is, hogy a gyárvezetés határozata ér­telmében, s ennek maradék­talanul érvényt szereznek, csakis a brigádok megjelöl­te legjobbakat jutalmazhat­ják a műhelyekben, üzemré­szekben, üzemekben. Havonta legalább egyszer minden brigád megbeszélést tart, s ezen döntenek arról is, kit javasolnak legjobb- jukként. Igen sok brigád van, ahol többször is ugyan­arra a tagra esik a válasz­tás, így a most listán szerep­lők között szép számmal akadnak, akik háromszor, négyszer is megkapták tár­saik szavazatát jó munkájuk eredményeként. Van azon­ban valami, amiről általá­ban „nem illik” beszélni, ho­lott nagyon is visszája mind­annak, amit elmondtunk. Igaz, a vetélkedés nem pusz­ta anyagi jutalom kérdése, de: azé is! A gyárnak vi­szont igen kevés a pénze, lehetősége arra — mivel gyáregységenként nem maga határoz az ilyesmiről —, hogy valóban adjon, s amit ad, ne ■ csupán jelképes elis­merés legyen. Mert legyünk őszinték, bármennyi is a jó szándék, végül mégis foná­kul hat, hogy 20—22 tagú brigádok, gyári legjobbként, hathónapi erőfeszítéseiket honorálandó, hozzájutnak írd és mondd: kétezer fo­rinthoz. Fejenként maxi­mum száz forint jut, vagy még annyi sem. Legtöbbször nem is osztják szét a pénzt, hanem a „brigádkasszába” megy, s lesz valami belőle. Vagy kirándulás anyagi fe­dezetének egy része, vagy fe­hér asztal melletti, családos találkozó kiegyenlítése. Ha már belementem abba, amiről nagyon nem illik be­szélni, folytassam tovább. Amennyire komoly a ver­seny a maga tartalmát, ered­ményeit tekintve, annyira szerény, olykor mosolyogtató az a lehetőség, amivel a gyár, anyagiakban, honorál­ni tudja. Igaz, a brigádjutal­mak mellett vannak egyéni jutalmazások is, de hát az más dolog. A brigád egyrészt felnőtt oly értelemben, hogy még a legjobbakról is maga dönt, de „gyerek” abban az értelemben, hogy ha „jó volt”, akkor kaphat egy kis pénzt — arányítva — fagy­laltra ... Kínálkozik kétféle megol­dás is: vagy a gyáregység kap több pénzt — ez a ne­hezebb —, vagy meglevő pénzét úgy osztja el, hogy inkább kevesebbnek, de töb­bet. Mert az ilyen fonákja a dolgoknak előbb vagy utóbb rossz vért szül. Mond­jam azt, hogy már most is van olyan brigád — igaz, nem szocialista —, amelynek hat tagja „beosztotta” egy­más között a legjobb jelölését, s minden hónapban másra kerül sor, így félévenként mindenki a jelöltek között szerepel. .. Nem folytatom. Nem elég ugyanis komolyan kérni valamit az ember k- től, nehéz termelési felada­tok megoldását elvárni tő­lük, s ugyanakkor nem kellő komolysággal megejteni a számadást. Az, amit a kép­csőgyáriak a versenyben produkáltak, s produkálnak napjainkban is, nem csak fi­gyelemben. elismerésben, ha­nem — pénzben is többet érdemel... M. O. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom