Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-17 / 220. szám
1967. SZEPTEMBER 17., VASÄRNAP I ~‘"’<cJCártap 1 Vizsgáznak az autók HANGTÜKÖR Víznél könnyebb tégla Az emberiség legősibb építkezési anyaga, az agyagtégla, történetének egy újabb állomásához érkezett. Több németországi téglagyár elkezdte az újfajta téglák gyártását. A házak fala ezután olyan téglákból fog elkészülni, amelyeknek fajsúlya még a víz fajsúlyúnál is alacsonyabb. A „Proton”-kő nyersanyagkcvcrékből és műanyagból áll, s mint lyukasztott tégla nyomásszilárdságánál fogva minden építkezésnél kifogástalanul felhasználható. Nemcsak a szállítás költségei lesznek alacsonyabbak, hanem az építkezési követelményeknek megfelelően a habarcs és a malter is jól tapad a „Protcn”- kövön, amelyet vágni, fűrészelni, maratni és csiszolni is lehet. Szögeket és kampókat könnyűszerrel lehet beléjük verni, s a számtalan pórus folytán a helyiségekben állandóan egyforma hőmérséklet uralkodik Az ember mint Az emberréválás során őseink számára olyan testhelyzet vált szükségessé, amely a fárasztó járás, vagy állás és a fekvés között az éber pihenésre is módot ad. Az ember őse valószínűleg a fák ágain ülve, majd később a barlangban guggolva, vagy a földön kuporogva pihent. A ma embere főként ül, áz íróasztal vagy a varrógép előtt, esetleg a gyárban a munkapad vagy a futószalag mellett, az autó volánjánál, a szórakozóhelyen, hazamenve beszélgetéshez, étkezéshez, tv- nézéshez is ülő helyzetet foglal el — és így tovább. Meglepő, de tény, hogy a városi ember csaknem a fél életét ülve tölti. Kétségtelen, hogy mozgunk is, járkálunk, hajladozunk, de nem ez' a fontos, amit olykor teszünk, hanem az, amivel a nap java része eltelik. Nem túlzás tehát a ma emberét „ülőlény”-nek nevezni. hosszú sorát említhetjük az elváltozásoknak: a hát meggörbül, a mellkas belapul, a vállak lesüllyednek stb. De a felületes légzés miatt romlik a tüdő szellőzése, a vérellátás, a hasi szervek működése. (Érdemes megemlíteni, az általános iskolákban a zsinórírást, majd a mai, úgynevezett „állóírást” részben a gerincferdülés megelőzéséért vezették be.) megmaradjon. Ilyen kiképzésű egyébként a lovaglónyereg. Az említett tervezési irányzat felfedezhető az újabb ülőbútorokon,! székeken. Olyart fejlődési' folyamatról van szó, amely ipari méretekben akkor kezdődött, amikor a német Thonet megfelelően hajlított furnérlemezekből kezdett székeket gyártani. Ezek már valamelyest követték és „megtámasztották” a test körvonalait. A Szovjet Tudományos Akadémia Akusztikai Intézetének munkatársai hosszú kísérletezések után olyan készüléket szerkesztettek, amellyel a különféle testek belsejében rejlő, még a néhány tizedmilliméter nagyságú tárgyak is szemügyre vehetők. A készülék a hangtükör (zvukovizor) nevet kapta. Működése azon az elven alapul, hogy a visszavert hangjelzéseket látható képpé alakítja. Ez a hangtükör például a emberi test vizsgálatakor két- százszorta érzékenyebb a röntgenberendezésnél. A röntgen sugarak révén megkülönböz tethető a csont az izomtól, de a daganat az izomtól már nem. A tudósok temélik, hogy a hangtükör a daganatokat is megmutatja. Lazar Rozenberg professzor, az ultrahang-laboratórium vezetője kijelentette, hogy laboratóriumi viszonyok között sikerült a hangtükörrel megkülönböztetni a két milliméternél nem nagyobb méretű veseköveket, amelyek a röntgensugarak számára láthatatlanok. A tudós azt is megjegyezte, hogy a hangtükör ellenőrizni tudja a futószalagon haladó alkatrészeket, egyetlen pillanat alatt észleli a belső, rejtett hibákat és kiselejtezi a meg nem felelő készítményeket. A legutóbbi időkig az ultrahang segítségével csupán magát azt a tényt sikerült megállapítani, hogy defektus van a munkadarab belsejében, vagy zavar az élő szervezetben. Az akusztikai intézet munkatársai bonyolultabb feladatot oldottak meg: reprodukálják részleteiben azt a pontos képet, ami az át nem látszó anyag belsejében van. Ä fénysugaraktól eltérően a hanghullámok szabadon terjednek az emberi test szöveteiben, a fémekben, a műanyagokban és számos más, át nem látszó anyagban. Munka közben különleges | székekre van szükség: az isko- lapadban, az íróasztal mellett, § de különösen a gépek és futó- g szalagok mellett. Mi a véle- g ményük erről az orvoskutatók- g nak? Megállapították, hogy ^ vízszintes üléseken — amilyen § például az egyszerű „hokked- li” — a gerinc ágyéki hajlata g elsimul és az egész hát egysé- ges görbületet mutat. Káros, ^ ha ez a tartás hosszú ' v át megmarad. Alapelv Ilyen „vizsgapályán” próbálják ki az új teherautó-konstrukciókat. A vasbetonépítményen 60—70 százalékos emelkedésű utakat képeznek ki, amelyek különleges megterhelést jelentenek mind a motornak, mind a fékberendezésnek Megtalálták a tejútrendszer magját A több mint százezermillió csillagból álló tejútrendszer — amelynek bolygóival egyedül a ml napunk is csak egyik igen szerény alkateleme — hatalmas, lapos korongalakú csillagváros. Átmérője 100 000 fényév. Hogy hol lehet a magja, azt a csillagászok eddig csak sejtették, de megtalálni csupán most sikerült Az eddigi elképzelés az volt, hogy a tejútrendszeren belül a csillagok a legsűrűbben a korong közepe táján helyezkednek el, és ez a sűrűsödés lehet a csillagváros magja. Mikor aztán körülbelül másfél évtizede felfedezték, hogy ezen a sűrűsödésen belül valami erős rádiósugárzást kibocsátó góc helyezkedik el, a szovjet és amerikai csillagászok erőteljes „nyomozásba” kezdtek. A feladat érdekgsgé,gét fokozta, hogy a térnek erről a titokzatos tájáról másodpercenként 1000 kilométer sebességgel áramló hidrogéngáz- kilövellések indulnak ki. Az eredményt végül is a vörösön inneni, szemmel nem látható, sugárzásra érzékeny műszerek hozták meg, amelyek végre „keresztülláttak” a gáz- és porkulisszán, amely a tejút- nak ezt a vidékét takarja. Amint ezek a műszerek „kitapogatták”, a titokzatos rádióforrás táján egy hozzávetőleg 30 fényév átmérőjű, igen sűrű, ma még ismeretlen természetű anyag helyezkedik el. Ezen a sűrűsödésen belül felismerhető egy még sűrűbb központ is, amelynek átmérője mindössze 4,5 fényév, de anyagtömege mégis három- mdlliószorosa a nap anyagaSebesebben folyik a víz... Kis méretű tengeralattjáró Egy hamburgi hajóépítő szerkesztette meg azt az acélból készült miniatűr tengeralattjáró hajócskát, amellyel 60 méter mélyre hatol le, hogy hajóroncsok után kutasson. A négyméteres hajótest mindössze 150 kg. Meghajtására egy kétlóerős elektromotor szolgál. Víz alatt egyes sebességgel haladva négy, kettes sebességnél pedig két hatvoltos telep gondoskodik négy órán keresztül a motor energiaellátásáról időn Sí' tehát: | olyan széket kell szerkeszteni, Kétségtelen, hogy az állandó ^ ülés szervezetünk N csaknem amely lehetővé teszi, hogy az ^ minden részére káros. Sajnos, ágyéki hajlat ülés közben is ^ § Energiaforrás a hang Az emberi fül olyan gyenge hanghullámok érzékelésére is képes, amelynek hatására a dobhártya reakciójának amplitúdója mindössze 0.0000000001 mm. Ez a távolság csupán ezredrésze a hidrogénatom átmérőjének! Viszont a hangos beszéd ereje egy- milliárdsfcorosan meghaladja a fül ingerküszöbét. Ezek a körülmények adták az amerikai mérnököknek azt a gondolatot, hogy olyan hírközlő rá- dióvoralat hozzanak létre, amelynek táplálására az egyedüli erőforrás — mind az adó-, mind a vevőkészülékben — az emberi hang ereje lenne. Az Zést adóberendekipróbálták. Teljesítménye tízezred akkorának bizonyult, mint a zseblámpa teljesítménye, de az érzékeny vevőkészülék 60 méter távolságból is képes felfogni ezeket a jelzéseket. A feltalálók úgy vélik, hogy készülékük a kozmoszban, az abszolút csend viszonyai között jó szolgálatokat tehet. A csodazár és ellenszere Kifejezetten férfiak részére hozta forgalomba az egyik 1: angol gyár legújabb zárjait, amelyek olyan zajtalanul nyithatók, hogy még a legéberebb háziasszony sem hallhatja meg, mikor tér haza (például az éjszakába elhúzódó ülésről) hites férje. Abban reménykedtek, hogy az új találmány óriási sikert arat majd. Közben azonban egy másik cég könnyen felszerelhető apró műszert szerkesztett, amely rögzíti a kulcs zárba helyezésének időpontját. Ez utóbbi vállalat reklámfőnöke büszkén hirdette: „Ma már az asszonynak nem kell éj jel felkelnie, ráér reggel patáliát csapni.” * A kémia tudománya vállalkozott arra a különös feladatra, hogy felfokozza a víz folyásának ütemét. Kidolgoztak ■.'egy olyan etilénoxid alapú ve- gyianyagot, amelyet ha ^ 1:1 000 000 arányban kevernek ^ a vízhez, annak folyását két- $!szer olyan gyorssá teszi, mert ^ csökkenti a molekulák surló- § d,ását. $5 Az ember nem is gondolná, i; hogy ennek a találmánynak ^ipen nagy gyakorlati jelentő- § sége van. Elsősorban öntöző- § berendezéseknél, ahol a vezetékek átmérőjének csekélynek kell lennie, viszont fokozni akarják a permetezők hatósugarát. A kísérletek bebizonyították, hogy azonos nyomás mellett, a vegyianyag hozzáadásával, egy tv.zoltófecsken- dő vizének sugártávolsága 36- ról 54 méterre emelkedik, egyúttal percenként 900-ról 1000 literre emelkedik a kiáramló víz mennyisége. A szakértők azonban nem tartják valószínűnek, hogy a „vízgyorsító anyagot” az ivóvízhez is hozzákeverjék. ‘rsswssxwsfssssMSSSSSssrsssmMrsssfAmssmssssf/j'smssssMssssssssssfsssss/s/.
