Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-10 / 187. szám
4 1967. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK ^SSSSSSSSSSSSSSySASrSSSXSySSSSSSSSSSSSSSSSJYSSSXSSSSSMSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ ^ s | A „pokol“-ban r s a napokban a „pokolban" jártam. A Dunakanyarban, az országút mellett, tábla csalogatja oda az embereket. No, nem a bibliai pokolról van szó. Hogy az milyen, azt nem tudom. De amelyről ez a kis Írás szól, az kellemes és szép hely. Ez a földi „pokol" olyan, ahová szívesen látogat el az ember, különösen, aki szereti a természetet és a csendet. A Szentendrei-sziget egyik révállomása mellett egy magányos épület áll, ahová a Vácra igyekvő, vagy onnan jövő ember betér, hogy fedél alatt várjon a kompra. Mi is így kerültünk a Pokol-csárdába, amely évszázados platán- és gesztenyefák alatt húzódik meg közvetlenül a Duna-parton, szemben Váccal. Legenda öleli körül ezt a csárdát, amely valaha otthont nyújtott a Börzsönybe igyekvő betyároknak, vagy a Pilis erdeiben meghúzódó vándoroknak. Egyeiek szerint már több, mint 150 éve, hogy ezen a helyen csárda állt. A mostani kocsmáros szerint viszont ezekben a napokban ünnepli a csárda fennállásának hatvanadik évét. Állunk a kőfal mellett, alattunk a Duna. Az öreg Ister szeszélyesen kanyarog itt, egyszer elöntéssel fényé- 9éti a szigetet, másszor alig-alig hordoz vizet. Most nem \ hömpölyög, nem dagadnak rajta a hullámok, csak szép $ szelíden folyik és a vontatógőzösók útját bólyák jelzik, ^ nehogy a Duna fenekén elakadjanak. ^ Délután van. A vízen uszályok úsznak. Szemben a Börzsöny kéklik. A hegyek tövében a régi, ódon város, Vác. Kettős tornyával, templomaival, cirádás épületeivel, a hírneves kőkapujával gyönyörű látvány, fenséges pa- S noráma. § A parti füzesek és a part menti fák dús lombbal sze- | gélyezik a Dunát. A csárdát ezrek és ezrek látogatják: & kirándulók, fürdőzők, vadevezősök és szerelmespárok. ^ Kitűnő enni- és innivaló, ízletes halászlé, disznótoros ^ ebéd és finomabbnál finomabb borok marasztalják a ven- $ eléget § A vendéglő-csárdát az elmúlt évben több mint egy- § millió forintért modernizálták, azóta már bőven megté- \ rült a ráfordítási költség. Egy-egy allcalommal 880■ ven- § dég tud leülni a nagyteremben és az évszázados fák alá. $ Kalencsik Béla üzletvezető örömmel újságolja, hogy egy- egy nyári vasárnap 6—7 ezer ember is megfordul itt. ^ Sokan vannak köztük külföldiek, különösen a csehszlo- ^ vák turisták kedvelik a Dunakanyarnak ezt a gyönyörű k szép helyét. A régi csárda jó híréhez méltóan igyekszik | is eleget tenni a vendégek kérésének. A finom halászlé- § hez egy apró kis krampuszt adnak emlékül, hogy aki üt ^ járt, az bizonyítani 'is tudja: valóban, a „pokolban” volt. ^ Apróság az egész, de lám így is lehet vendéget fogadni! § Egy délutánt töltöttünk itt, s nem jöttünk rá, hogy ^ miért „pokol” ez a csárda, hiszen régóta találkoztam már \ ilyen kedves hellyel. Ki tudja, hogy miért nevezték így $ el hajdanán? Gáli Sándor $ TV-ELŐZETES ' Postaláda - Sellő a pecsétgyűrűn - Szörnyetegek Angyalok vagyunk - Szentivánéji álom - Robbanó leves - Karinthy emlékest Változatos programokat láthatunk a televízióban augusztus második felében. Augusztus 17-én Babay József: Postaláda című szatirikus játékát mutatják be, amely a két háború közötti évekbe vezeti el a nézőt. Egy vidéki kisvárosban eltűnik helyéről a postaláda. A nagy kérdés: ki lopta el és miért? A különös eset kapcsán lehull a lepel sok helybeli üraságról és mindazokról, akiknek levele volt az eltűnt ládában. A darab főbb szerepeit Gordon Zsuzsa, Keleti László, Kemény László, Ladomarszky Margit, Löte Attila, Szabó Gyula és Voith Ági játssza. Rendezte: Nemere László. Augusztus 19-én és 20-án megismétli a televízió a Hétköznapi történet című televíziójátékot, amelynek írója, Szemes Marianne egy munkáslány — Mester Margit — történetén keresztül húsz év korrajzát adja. Augusztus 19- én este láthatjuk Berkesi András: Sellő a pecsétgyűrűn című filmjének első részét. Augusztus 20-án kerül sor a táncdalfesztivál döntőjére. Augusztus 22-én este Németh László: Szörnyetegek című kétrészes drámáját közvetíti a televízió képfelvételről a Katona József Színház előadásában. A darab főbb szerepeit Básti Lajos, Törőcsik Mari, Major Tamás, Berek Katalin és Balázs Samu játssza. Augusztus 24-én az Irodalmi Színpad műsorából az Angyalok vagyunk című összeállítást közvetíti a televízió. Szerzője: Ilf és Petrov. Néhány cím ízelítőül az érdekes műsorból: Hogyan született Robinson? FatuskóK, A szórakoztató egyed, Elsöprő egyéniség. Karinthy Frigyesre emlékezik a televízió, halálának 30. évfordulóján, augusztus 27-én. Az érdekes adást korabeli fényképekből,1 filmníradókból, írásos dokumentumokból állította össze Varga Éva. A műsorban közreműködik: Bánki Zsuzsa, Gábor Miklós, Márkus László és Szakáts Miklós. Augusztus 29-én Shakespeare: Szentivánéji álom című kétrészes színművét közvetíti a televízió a Madách Színház művészeinek előadásában. Végül a hónap utolsó napján, 31-én egy francia bűnügyi lélektani film szerepel műsoron. A címe: Robbanó leves. A mindvégig lebilincselő történet egy rendőrségi őrszobára vezeti el a nézőket, ahol a megölt gengszter felesége bosszútól vezérelve pisztollyal és nitrogücerinnel tartja sakkban a rendőröket. A film főbb szerepeit Gerard Blain, Claude Brasseur és Francoise Spira játssza. Rendezte: Filip- pe Agostini. Magyar gyégyszernapok Novoszibirszkben A világhírű magyar gyógyszereknek — melyeknek 72 országban van piaca — a legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. A kapcsolatokat elősegíti, hogy a MEDIMPEX Gyógy- s-erkülkereskedelmi Vállalat a többi között Moszkvában is tart fenn irodát, kapcsolatban áll 36 szovjet orvosi egyetemnek is. A Vengerszkája Medicina tudományos folyóirat például 15 ezer példányban jelenik meg, és cikkeit ném egyszer idézik a szovjet egyetemeken. A magyar—szovjet gyógyszeripari kapcsolatoknak újabb jelentős állomása lesz a Szovjetunió új, távol-keleti tudományos centrumában, Novomel. Nagy sikerük van szak- szibirszkben augusztus 17-én j körökben a MEDIMPEX orosz és 18-án megrendezésre kerü- nyelven kiadott sajtótermékei- I lő’ mágyar gyógyszernapok. Ivan Bunyin: Arszenyev élete Ivan Bunyin neve jól ismert rrár az olvasók előtt. Most megjelent Arszenyev élete című regénye minden bizonnyal ismét megnyeri az olvasók tetszését nemcsak nyelvi és lírai szépségével, hősei kimeríthetetlenül gazdag belső világának mesteri ábrázolásával, hanem azzal is, hogy regényének hőse, az ifjú Arszenyev, ez az elszegényedett, vidéki nemesi család legifjabb tagja nem más, mint maga — az író. így ezúttal nemcsak Bunyint, az írót, hanem Bunyint, az embert is megismerhetik az olva- 'sók. A regény olvasása közben a maga pompás gazdagságában bontakozik ki előttünk az orosz falu szépsége, a természet ezernyi színének festői képe és egy fogékony lelkű, az élet igazságtalanságain magányosan lázadó, olykor ifjúi hevében tévesen ítélő, de örökké a szép és nemes után vágyó fiatalember zaklatott élete szenvedélyes, tragikus szerelme. Az ifjú Arszenyev nem fut be fényes karriert. Már gyermekkorában végigkíséri mások megjegyzése: „előkelő, habár elszegényedett...”, amely elől nincs kiút, sem megfuta- modás, hiába váltja fel a magányos falusi kúriát a zsongó várossal. Viselni kell ezt a terhet s viseli is becsülettél, mint az elöljáróság könyvtárának őre. (Európa Könyvkiadó.) A pedagógiai tudomány kutatási módszerei a szegedi nyári egyetemen Lassanként értékes szegedi hagyomány lesz azokból a tanfolyamokból is, amelyeket nyári egyetem formájában a szabadtéri játékok hetei alatt rendeznek évről évre és amelyek iránt egyre fokozódik az érdeklődés mind belföldön, mind 'S határokon túl, főleg a baráti, szocialista országokban. A közeli napokban zárult az idei^’ nyári egyetem, amelynek mint- ^ egy 250 hallgatója volt, akik^ két szekcióban hallgatták meg ^ a rendkívül színvonalas elő- ^ adásokat. Az egyik szekció té-^ maköre a pedagógia, a másiké $ pedig maga a vendéglátó Sze- ^ ged, amelynek történelmi ^ múltjáról és jelenéről hang- ^ zott el számos előadás. A hall-^ gatók között mintegy száz kül-^ földi foglalt helyet, németek, í; lengyelek, csehszlovákok ésS jugoszlávok. Pest megye csak-$ nem valamennyi járásának ^ volt egy-két pedagógus képvi-sj selője a nyári egyetemen és*! képviseltette magát a megyei^ tanács művelődésügyi osztályai; is. | A pedagógiai tagozat legfőbb ^ érdekessége az volt, hogy az ^ országban itt és most került^ először napirendre a pedagó-fc giai tudomány kutatási mód-S szereinek kérdése. A Szovjet-^ unió. Lengyelország és a Né-^ met Demokratikus Köztársa- ^ ság területén működő tudomá-^ nyos kutató intézetek munka-^ társai tartottak erről az igeni fontos témáról előadásokat és^ ismertették a tudományos ^ módszerekkel végzett kísérle- ^ tek eddigi eredményeit. Anyá-^ ri egyetem hallgatói, köztük az^ oktatásügy felelős vezetői és a^ g-'akorló pedagógusok ezeken az előadásokon elsajátították § a szükséges szaktudást ahhoz, ^ hogy saját munkaterületükön ^ önállóan végezzenek hasonló ^ célú tudományos kísérleteket^ és kellőképpen értékelhessék^ a nevelés közben felbukkanó^ jelenségeket. ^ A nyári egyetemet a TIT^ rendezte, az IBUSZ pedig ^ mindkét szekció számára ki-^ rándulásokat szervezett. A pe-fc dagógus résztvevőket egy alka-S lommal Mártélvra, majd Gyo-^ párosra vitte ki négy-négy í autóbusz. A mártélyi kirándulás a rossz szervezés következtében nem valami jól sikerült, nem biztosítottak a fürdőben kabinokat a vendégek számára, akiknek nagy része igen hosz- szú, hiábavaló várakozás után kénytelen volt az autóbuszokon vetkőzni és öltözködni. A kirándulás előtt a programról sem tájékoztatták a részvevőket. A rossz rendezésre különösen a külföldi vendégek panaszkodtak. A mulasztásokat a rendezők a gyopárosi kiránduláson már jóvátették, az sikerült is minden tekintetben. m. 1. Milyen is ez a világ? yermekkoröm falusi élményei támadtak fel, amikor tavasszal egy fészekrakó fecskepárt figyeltem házunk eresze alatt. Szorgalmasan hordták a szalmát, vékony ágat, sarat, s még az Isten tudja mi mindent, míg végül ott állt a fészek keményen, szilárdan, oltalmazón. ’ A városi embernek kevés ideje marad az élet apróságaiban gyönyörködni, hiszen lót-fut, teszi dolgát, este, mire hazakeveredik, alszik az egész világ. Nem is sokat láttam a fecskepár életéből, már csak arra figyeltem fel, hogy csivitelnek az apróságok a fészekben. A fecskeszülők járása-kelése lett szaporább — percenként jelent meg valamelyikük, szájában bogárral. Csak annyit lehetett látni a fészek pefogja el, egy cigaretta után,\ egy korty víz után. Rájön, hogy borzasztóan szeret élni, hogy rengeteg apró öröme van az életnek. Például az, hogy végignyúlik a díványon és Péti a mennyezetet. Vagy felveszi a kagylót és feltárcsázza a testvérét. Az utóbbi időben keveset beszéltek. Valami félreértés volt közöttük, de most ez sem számítana. Ö az idősebb, de azért megbocsát. Mindenkit szeret, ezekben a percekben, csak az ajtót, a némán és engesztelhetetlenül zárt ajtót gyűlöli. Először úgy /tűnik, belenyugszik a sorsábo. Leül a forró kőre és kezébe hajtja a fejét. Lesz, ami lesz. 0 átengedi magát az egyedüllétnek, a napnak, a kínzásnak. Ötvenkét esztendős. Van már néhány .szép emléke. Szerették és szeretett. Nem mindenki mondhatja el ezt magáról. De még csak ötvenkettő. Még nem nősült meg a fia. És annyi minden van még, jövőre talán külföldi út. — Butaság — szidja magát — mindjárt a legrosszabbra gondolni... A feje még a tenyerén pihen, de töpreng. Hogyan nyithatná ki az ajtót. Betörni? Puszta kézzel (lz üveget? Bolondság, de mégis megérné, talán. A kezét meggyógyítanák. Három hét, talán annyi sem. Elhatározás kérdése az egész. Undorodik a vértől, de most nincs más megoldás. Vagy mégis? Tekintete egy fekete csomóra esik, az erkély sarkában. Megnézi. Valami rongy. Egyszer letörölte a korlátot, otthagyta. Egy rongy —, de most kincset ér. Ami ezután történik, az teljesen gépies, automatikus. Felveszi a rongyot; kezére tekeri. Odamegy az erkélyajtóhoz. Felemeli a kezét, hatalmasat csap az üvegre. A cserepek szikrázva szétszóródnak. Az üvegen tenyérnyi rés. Benyúl, kinyitja a kilincset. Az ajtó nyílik, belép. Leül a díványra. Ül és reszket a lába. A rongy már a földön hever, a kezén nincs karcolás. CSENGETNEK. Először azt hiszi az ajtó, aztán rájön, hogy telefon. Odamegy, felveszi a kagylót. Ismerős hang, a férje. — A pályaudvarról telefonálok, szívem. Tíz perc múlva indul a vonat. Semmi baj? — Semmi... — válaszol halvány mosolylyal. — Semmi baj. Bende Ibolya ^ MOSOLYOGVA integetett a fia és a férje \ után. Mosolyogva, de kicsit azért szomorúan: ^ két napig egyedül lesz. Hívták, igaz, de ő reu- ' ^ más, nem bírja a Balaton vizét, nézni a part- ^ ról a strandolókat nem volt kedve. Inkább 5; bíztatta a férjét: menjenek ketten a fiúval, ö nagyon jól meglesz egyedül, televíziót néz majd és eltesz néhány kiló sárgabarackot. ^ Most ott mennek az úton és ö az erkélyről integet. Hirtelen csattanást hall. Először nem ^ tudja, mi az, azután rájön, hogy az ajtó. Az 11 erkélyajtó becsukódott mögötte. Talán huzat \ volt a szobában, úgy emlékszik, nyitvahagyta \ a konyhaajtót. Mindegy. Most már mindegy \ mitől, de itt van áz erkélyen és mögötte be- ^ zárult az ajtó. ;! Pillanatokig nem is érzi a bajt. Próbál ko- ^ pogtatni, aztán rájön, minek: Senki sem hall- § ja. Az utca zajos. Kiabálni nem érdemes. In- ^ tegetni annál kevésbé. Ki figyel egy harmadik ^ emeleten álló nőre, aki a karjait lengeti. Ki ^ néz fel délben, a kánikulai hőségben, egy § szürke bérház erkélyére. . ^ Most ijed meg. Amikor tudja, hogy tehetet- . \ len. Most jön rá, hogy délután négyig idetűz ; ^ a nap, egyfolytában sütni fogja, nincs mene- § külés. Talán eső lesz. Jégeső. Verni fogja a hátát, az arcát, a fejét. Tüdőgyulladás. Mire ; ?! megtalálják, mire a férje és a fia hétfő dél- , ^ előtt hazaér, ő már agonizálni fog. Gyenge a i ^ szervezete. Sokat bajlódik a szívével, a vér- : •; nyomásával. — Vigyázz magadra — mondta a ^ férje, mielőtt elment és ő arra gondolt, beli vesz éjjelre egy altatót. > ^ ÉJJEL. Mi történik éjjelig. Éhes lesz, alig S reggelizett. Ott van az asztalon odakészítve a • \ hideg zöldbabfőzelék, arra gondolt, ha élmen- ; ^ nek megeszi. Eszik és olvasni fog közben, ezt . ^ a luxust csak ilyenkor engedi meg, egyedül.- ^ Különben a fia is utánozná és ezt nem alkarja.- ^ Ügy tervezte, hogy délután tusolni fog, főz ■ ^ egy kávét, sziesztázik. Micsoda boldogság ez innen az erkélybörtönből. Hihetetlen vágy reme fölött, hogy az apa, vagy az anya valamelyik sárga csőröcskébe dugja a finom falatot, majd egy-két csippentésseí kidobja a kicsik alól az oda pottyántott piszkot, s máris továbbrepül. így ment ez hosszú napokon keresztül, megállás nélkül, fáradhatatlanul. Csak a legrekkenőbb déli melegben pihentek kicsit a szülők, de ahogy a nap arrébb csúszott ,a deleidről, máris indultak új utakra, mert tátogott a négy éhes száj, követelte a korai uzsonnát. Vasárnap mindjárt ebéd után, sűrű szürke fellegek tornyosultak a vidék fölé, heves szél söpört végig portornyot kavarva, majd pillanatok alatt óriási csörgéssel, csattogással lezúdult a száraz jég. Víz semmi, csak szél, por és jég. A tornácon álltunk, rettegve néztük az ítéletidőt. Fél perc sem telt el, amikor egy széllökés lábunk elé dobta az apafecskét. Kint kapta el a jég. Ott vergődött előttünk a kövön, esetlenül csapdosott szárnyaival, s még haláltusájában is szorította csőrében a zöld szitakötőt. « A fészekben óriási riadalom támadt. Az özvegyen maradt anyafecske együtt jajon- gott kicsinyeivel, és gyors, ideges szárnycsapásokkal újra és újra körülrepdeste párját. Már tovaszáguldott a vihar elült a por és gyönyörű nap fény áradt a tájra, de a fees kemama még mindig ot szálldosott a fészek és a ki fekete tetem között, s csal nagysokára indult panaszo; sírással bogárvadászatra. Rop te még gyorsabb lett. Került fordult, s máris., jött, s csőré ben mindig hozott valamit De a kicsik éhes csipogás; egyre hangosabb, követelő zőbb lett — kevesellték ami kaptak. Szegény anya így kínlódot másfél napig, majd csodál kozva láttuk, hogy a szom széd házban tanyázó fecske pár is oda-oda röppen a fé székhez. Hozták az ennivalót s tisztogattak, ellátták a ki csínyeket, akár a sajátjukét Azok meg, a kis önző bestiák nem is nézték, ki eteti őket csak kövér legyen a falat.. Két nap múlva elmaradta! a szomszédok. Helyettük fia tál fecskefi érkezett. Körű ugrálta a fészket, megnézi a kicsiket, egyet-kettőt billen tett hosszú farkával, aztán el libbent a sűrű fák felé, bo gárért. I egnap délelőtt a négy fió ka megjelent a fészel I peremén, Szépek, kővé rek, tollúk dús. Elégedet csicserészéssel játszottak, kíváncsian nézelődtek — mi lyen is ez a világ, kívül ; fészken?... MAGYAR KIÁLLÍTÁS MOSZKVÁBAN A szovjet képzőművész szövetség moszkvai kiállítótermében megnyílt magyar festészeti és szobrászati kiállításon 130 alkotás szerepel (Telcfoto — MTI Külföldi Képszolgálat)
