Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-09 / 186. szám

4 1967. AUGUSZTUS 9.. SZERDA Képeslap Provence-ból Képeslapot hozott nemrég a postás szerkesztőségünkbe: színes, provence-i táj. Egy mű­vészházaspár küldi üdvözlő sorait Dél-Franciaországból, Provence-ból. Amikor utoljára jártunk bu­dapesti, Bakács téri ottho­nukban, a késő estig nyúló be­szélgetés témája ez az utazás volt, amelyre Remsey Iván és felesége különös izgalom­mal készülődött. A bőröndöket már összecso­magolták, azt a néhány kis méretű pasztellképet is, me­lyeket magukkal szándékoz­tak vinni. Szinte valamennyi Szentendrét ábrázolta. A gö­döllői származású Remsey Iván hosszú évek óta e kis Duna menti város szerelmese, szá- molhatatlan órát töltött le itt életéből, a girbe-görbe utcá­kon, meglesve, ellesve a város varázsát, s mint maga mondja: be nem telve a délies, dalmát építkezés romantikájával. Műtermében, ahol a képke­retek szinte egymást érik a fa­lon, minduntalan megszüntet­ve a monoton síkot, kiszaba­dítva az embert a festő láto­másaiból táruló világba, sok­szor ismer a nézelődő Szent­Nagydíjasok vetélkedője az őszi játékfilmszemlén Ősszel Pécsett rendezik meg a III. magyar játékfilmszem­lét, amely a „nagydíjas” al­kotások összecsapása lesz. A huszonegy tagú zsűri titkos szavazással választotta ki a magyar filmgyártás idei ter­meléséből a hat legjobbat: Kovács András „Hideg na­POSTALÁDA A polgármester vacsoráját ttóratlan esemény zavarja meg. A rendőrfőnök hozza a hírt: ellopták a főtérről a postaládát. A sorra érkező vendégekről kiderül, hogy mindegyiküknek volt benne kompromittáló levele. Ki te- hette és miért? A meghívót-^ tak között van a polgármes- ^ tér ellenjelöltje, dr. Török ^ ügyvéd úr is. A gyanú ráte-^ relődik, hiszen neki állha- ^ tott érdekében, hogy a közel- ^ gő választásokon lejárassa a ^ polgármestert. A néző tudja, ^ hogy nem az ügyéd a tettes, mégis mulatságos, ahogy a S vendégek, a város intelli- s genciája, leleplezik egymást és S saját magukat, hiszen nincs ^ mit titkolniuk, ha a levelek ^ úgyis nyilvánosságra kerül- ^ nek. Igyekszik mindenki ^ „megmagyarázni a bizonyít- ^ pok”, Kása Ferenc „Tízezer nap”, Szabó István „Apa”, Herskó János „Szevasz Ve­ra”, Fábri Zoltán „Utósze­zon” és Zolnai Pál „Hogy szaladnak a fák!" című al­kotását. Elbírálásukra külön szakmai és társadalmi zsű­rit alakítanak, ez utóbbi elnökéül Darvas József Kos- suth-díjas írót kérték fel. A szemle alkalmából sor ke­rül egy új magyar film ős­bemutatójára, s tervezik Jan- csó Miklós új alkotásának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­ra készülő „Csillagosok, ka­tonák” cimű filmjének be­mutatóját is. endrére. A műterem szokat­lanul szertelen. Hangszerek, bábfigurák, lámpák, diszek, alkotókellékek sokasága zsúfo­lódik benne. Remsey Iván szertelen, álmodozó, bohém világa ez. A vásznak közül ke­rül elő a gitár, a sarkok rej­tett zegzugából a borosüveg. S míg meséli gondolatait, ké­peinek történetét, megmozdul a műterem, cserélődnek a vásznak, minden vándorol. Most néhány hónapra nyu­galom költözött az örökké nyugtalan szobákba. Eljött egy alkalommal ebbe a műterembe Károlyi Mihály özvegye. Vé­gignézte a képeket, aztán oda­fordult Remsey Ivánhoz, s megkérdezte, szeretne-e a fran­ciaországi Micheál Károlyi Memorial Foundation művész­telepén eltölteni néhány hóna­pot? A kis művésztelepet Károlyi Mihály hagyatékából hozták létre, s nemzetközi társulat tartja fenn, Bertrand Russel az elnöke. Nincs itt más, mint egy tucat műteremlakás, kö­rötte a vence-i táj, s az egész Provence, nem messze a Rivi­érától. Cezanne, Van Gogh, Monet festette ezeket a tája­kat. Festő csak sóvárogva gon­dolhat erre. A Remsey házaspár lázas készülődését — bevalljuk — mi is irigykedve figyeltük. Míg csomagoltak Remsey Ivánnak már felgyűlt a fantá­ziája, hosszan áradozott a francia táj színeiről, hangula­táról. Akkor még csak képze­letében élt. Vásznai mesélnek róla, mit talált belőle. — d — KORUSCSERE A nagymarosi művelődési ház negyventagú férfikara jú­lius 26-án kéthetes NDK-beli vendégszereplésre indult a grevesmühleni pedagógus ve­gyeskar meghívására, ahonnan a napokban érkeztek haza. Hernádi Ferenc karnagy el­mondotta, hogy nagy sikerrel léptek fel Grevesmühlenben és Poltenhagenben. Műsorukban elsősorban Bartók és Kodály művei, valamint német népda­lok szerepeltek. A németor­szági vendégszereplés viszon­zásaként augusztus 15-én ér­kezik a Ferihegyi repülőtérre a harmincöt tagú greves­mühleni pedagógus vegyeskar s utazik tovább Nagymarosra. A vendégkórus Paul Kossa- kowski karnagy vezényletével augusztus 20-án lép színpad­ra a nagymarosi ünnepségen, amelyen természetesen bemu­tatja műsorát a helyi közön­ségnek a vendéglátó nagyma­rosi férfikar is. A német ének­kar augusztus 24-ig tartózko­dik hazánkban s ez idő alatt ellátogatnak Esztergomba, Visegrádra és Budapestre is. & S | j . I I Jak a magasan 1 Halványul B. B. csillaga A Páris Jour című lap 50 000 mozinézőhöz intézett kérdés alapján próbálta meg­állapítani, ki a legnépszerűbb filmszínész Franciaországban. Ezek szerint Franciaország­ban a legnépszerűbb film­művészt Michele Morgan, de alig marad le mögötte Sophia Loren és Jean Gabin. A ne­gyedik Steve McQeen, utána következik Jeanne Moreau és Jean-Paul Belmondo. Lollobri- gida lemaradt Fernandel mö­gött és csak tizedik a nép­szerűségi listán. Claudina Cardinale helyezése még rosz- szabb. Brigitte Bardotnak ju­tott a tizenharmadik hely. E gyszerűen nem értem, miért szükséges az embertan komoly és megfontolt tudósainak, akik az emberrel, mint olyannal, s nem mint amilyennel foglalkoznak, ép­pen az embert, azon belül is a férfinembelieket rémít- getni. Jogos felindulással és még jogosabb aggodalommal olvastam az ijesztő hírt lapjainkban miszerint — a tudó­sok szerint — az emberiség fejlődésében kétségkívül oroszlánrészt vállaló gyengébb nem termetének magassá­ga a 2000. év után meghaladja a két métert. Két métert és átlagosan! F ogalmam sincs, honnan vették és mire alapozzák e termetbeli túlburjánzást és éppen a nőket illetően, s azt sem tudom, hogy a 2000. év után mennyivel érik el az átlagos átlagon felüli termetet —, csak egyet tudok: fé­lek. Soha életemben — a feleségemen kívül — nőktől én még nem féltem, miután azokat kellő és férfias konzer­vatívizmussal mindenkor a gyengébb nem osztályába és a számomra kedvesek alosztályába soroltam. A nőket szerettem dédelgetni, sőt azt is bevallom nyíltan és őszintén, ha már ennél az idegesítő témánál tartunk, hogy ölbe is szerettem ölcet venni, csucsujgatni, babujgatni többek között, és 183 centiméteremmel oly magabiztos­sággal mozogtam közöttük, mint akire legalább termete miatt nézhetnek fel a nők, mint férfire. ondják meg őszintén: hát lehet egy 208 centis női ölbe venni és csucsujgatni? Tegyék a kezüket a szí­vemre és a magukéra is, férfitársaim: el tudják képzelni az életet olyan nők társaságában, akiknek egy forró csó­kért le kell majd térdelniük, vagy akikhez fel kell mász­ni, mintha csillárt szerelne az ember? A A ért legalább egy sort, vagy egy árva kis szavacskát találtam volna e tudományos közleményben, mi­szerint esetleg vagy lehet, avagy elképzelhető, hogy a férfiak is felnőnek legalább a nők átlagszínvonaláig? De nem, csak a nőkről, egyedül a nőkről, ezekről az egész világon kosárlabdás színvonalra növekedő lírai témáról volt szó. Költők: egyszerre írhattok a jegenyefáról és a nőkről ódákat —, ha mertek ... Drámaírók: magas- szintű alkotásokat vár tőletek 2000 után a nőtanács ... Férjek: mennyivel többe kerül a ruhaanyag — csők a ruha, mert a fürdőruha anyagának mennyisége, eskü­szöm, maradni fog —, mennyivel többe a cipő, és meny­nyivel többe, ha későn keveredtek haza, a két és fél mé­teres hitvesi ágy tövébe ... S zerettem volna tudni, szerettem volna megérni, mi­lyen lesz a világ a 2000. év után. Most borzaszt a gondolat. Törpe lesz az ember, nem Óriás —, ha férfi. Egy vígasztal csak, hogy addig még kerek 43 esztendő áll előt­tünk, férfitársaim. Használjuk ki az időt, tettekre fel! Gyurkó Géza Vitezslav Nezval: ELE TE MB OL Érdekes kötetet jelentetett meg a napokban az Európa Könyvkiadó. A kötet a XX. század legnagyobb cseh köl­tőjének, Vitezslav Nezvalnak állít méltó emléket. Nezval rendkívül népszerű volt hazá­jában, s fordulatokban gazdag élete érdekesen egészítette ki költészetét és nagyon sokrétű irodalmi munkásságát. \*SSSSSSSSSSSSSS*SS^/'SySSSSSSSSSSSSSSSSSS/JtVySSSS//SSSSSSSSSSSS///SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS'/j*SSSSS*SSSSSSSSSSSSSSS'/s'VSSSSSSSSSSSSSSSSSSS> x "Homo VuDe *6 ványát”. Kiderülnek a gármester családjának mitásai... pol- ; inti- | I Postaláda cí- & Babay József mű tv-játékát augusztus 17-én § tűzi műsorra a magyar tele- ^ vízió. A főbb szerepeket Gór- ^ dón Zsuzsa, Kautzky József, § Rajz János, Nárai Teri, La-1 domerszky Margit, Szendrő ^ József, Voith Ági és Lőte ^ Attila játsszák. Rendezte Ne- $ mere László. Kellemes, mu- ^ láttató estét szereznek a tv ^ nézőinek. &- S - $ TOKIO-ebéddel és vacsorával | I Tokióban bemutattak egy ^ filmet, amelynek lejátszása 9 ^ és fél órát tart. Előadás alatt ^ a nézőknek ebédet és vacsorát 11 szolgálnak fel. A kötet első részében a költő memoárját olvashatjuk, amelyet né.iány hónappal ha­lála előtt az egyik prágai fo­lyóirat számára kezdett írni, folytatásokban. E munkája közben, éppen külföldről ha­zatérve, ragadta el a halál 1958 áprilisában, ötvennyolc évesen. Nezval ebben a me­moárjában nem irodalomtör­téneti beszámolót írt, hanem lírai alaphangú emlékezése­ket családjáról, életéről, sze­relmeiről, barátairól és kor­társairól, külföldi utazásairól, életfelfogásáról. Korának egyik legérzékenyebb szelle­me volt, könyvében hűen tük­röződik rendkívül nagy ér- i szíti ki. deklődési köre. Ezért emléke­zései többet jelentenek egy ember magánéleténél: vallo­mása a kor társadalmának, művészeti és politikai problé­máinak ábrázolása szempont­jából is jelentős mű. A befejezetlenül maradt emlékezéseket két tanulmány egészíti ki a kötetben. Az el­sőben a magyar kortárs, Sza- latnai Rezső, aki személyesen is ismerte a költőt, mutatja be Nezvalt magyar szemmel A kötet másik tanulmányát Antonin Jelinek, a prágai Károly Egyetem docense írta. mai cseh szemmel mutatva be a költőt a magyar olvasónak. A feltétlenül figyelemre méltó kötetet Nezval önélet­rajzi vagy önéletrajzi eleme­ket tartalmazó verseinek vá­logatása és húsz fénykép égé­A falu szépe... Piros muskátlis ablakban Könyököl a falu szépe. Huncutkásan mosolyog rá Az udvarló két legényre. S a csillagoktól ragyogó Falusi kék égbolt alól Egy kacsintás a Pistának A másik a Gyurinak szól. S mert a lány szív titokzatos Egyik legény sem tudhatja Vajon a falunak szépe A kezét melyiknek adja? Pista nyer-e? Gyuri nyer-e? Vagy az is megtörténhetik Amire nem is számítanak, Hogy kosarat kap mindegyik Misik János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom