Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-08 / 185. szám

4 ^Círlao 1967. AUGUSZTUS 8., KEDD Augusztus 20. programjából Megyeszerte megkezdődtek az előkészületek augusztus 20 megünneplésére. Változatos programot állítottak össze az alkotmánynapi évfordulóra Szentendre környékén. Duna- bogdányban augusztus 18-án este gyűlést tartanak a mű­velődési házban, ahol a Nép­hadsereg Központi Művész- együttese is fellép. Pomázon augusztus 20-án délelőtt 10 órakor a művelődési ház­ban Pala Károlyné ország- gyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. A kultúrműsor után a helybeli termelőszövetkezet vendégül látja a munkásság képviselőit. Szentendrén augusztus 19- én délután a városháza nagy­termében dr. Sánta Anna, a Hazafias Népfront megyei tit­kára tart ünnepi beszédet. A Mathiász Tsz süti az új ke­nyeret, amelyet a helybeli golyóstollüzem dolgozóinak nyújtanak át jutalomképpen, amiért elnyerték a SZOT ván­dorzászlaját. Este a művelő­dési ház ifjúsági zenekara Korok, emberek címmel ad hangversenyt. Augusztus 20- án találkoznak Szentendrén Pest megye népi táncosai. Táncbemutatójukra este 7 órákor kerül sor a Park Mú­zeumban. Cegléden augusztus 18-án ünnepi tanácsüléssel kezdő­dik az eseménysorozat, 19-én a város termelőszövetkezetei­ben munkás—paraszt talál­kozóra kerül sor. Az alkot­mánynap előestéjén a zeneis­kola növendékei adnak tá­rogatózenét a református templom tornyából. 20-án délelőtt térzene, majd a ko­ra délutáni órákban utcai rajz­verseny szórakoztatja az if­júságot. Ekkor kerül sor a múzeum Szendéi Sándor cí- íhű kiállításának a megnyi­tására. Végül aratóbál zárja a ceglédi ünnepségsorozatot. Nagykőrösön ugyancsak ün­nepi tanácsülést tartanak au­gusztus 19-én. Másnap a konzervgyári fúvószenekar ad térzenét, majd a sportren­dezvényekre kerül sor. Gö­döllő programja is sok ér­dekességet ígér. A „gödöl­lői szombatok” keretében „Emlékezzünk” címmel hang­versenyt rendeznek, amelyen fellépnek az Operaház szó­listái, a néphadsereg együt­tese és a postás központi ze­Tárogatózene Cegléden — Kenyémegés j m O Szentendrén — Hangverseny Gödöllőn \ KeATffZ CSfft-CÓ fifty*.*!. Megkopasztott rózsáskertek S zomorú látvány. Szombat hajnalban, amikor éjszakai kőrútunk utolsó állomásaként eljutottunk a békás­megyeri rózsatelepre még színes virágmezőket találtunk. A hét végi vihar után mindebből nagyon kevés maradt. Persze a rózsatövek bántatlanok, életérősek: 270—280 ezer bokorral rendelkeznek. Az idei őszön vagy S0 000 tövet akarnak eladni. Nagy díszértékű, ellenálló fajták­kal bővítették a készletet. Faiskolai lerakatot is létesíte­nek az elkövetkező hetekben, s fenyőt is termesztenek. Mindez a Fővárosi Kertészet tulajdona. Aminthogy övék a Duna menti tahi-telep. Harminc holdon hajtanak a rózsatövek, 69 holdon díszfák, cserjék, sövények. Emellett örökzöldet, idős fákat is tartanak. Ezekből ke­rült annak idején jó néhány, a város közepére, s jut a ke­lenföldi lakótelepre, Budapestre. Ősszel 120 000 rózsatövet adnak el a Tahi-telepen. 180 rózsafajtát nevelnek. A vi­har csak a már elvirágzó szirmokat tehette tönkre. A sok ágacska és gyökér, várja, hogy jövőre ismét pompázhas­son a kertekben. POMAZ Vízvezeték, csatorna, út és tűzoltószertari Jó hír a pomáziaknak: a napokban adják át használat­ra a községi vízvezetékháló­zatnak a vasútállomásig ter­jedő 600 méteres új szakaszát, három közkúttal. Befejezéshez közeledik a Bajcsy-Zsilinszky út mindkét oldalának csatornázása is, melyhez a tanácstagok és a népfrontbizottság szervezése nyomán, a lakosság ugyan­csak jelentős társadalmi mun­kával járult hozzá. Csaknem negyedmillió forintot költenek a községfejlesztési alapból az újtelepi út kövezésére, még ebben a hónapban át is ad­ják a forgalomnak. Legjelentősebb községfej­lesztési beruházása Pomáznak, ez év első négy hónapjában, a három szerállásos korszerű tűzoltószertár építése. A meg­közelítőleg 400 ezer forintos létesítmény építkezésében ön­kéntes társadalmi munkával különösen a sportkör és az önkéntes tűzoltóság tagjai vettek részt. Az új tűzoltó­szertárt két nappal az alkot­mány ünnepe előtt, augusztus 18-án, avatják fel ünnepélyes keretek között. (—ez) SSSSS"rSSSSSSSSSSSSSSJVSSSSfSSSSS*SfSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS*S/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSJi TV-FIGYELO: Sláger és dráma Mitől lesz egy táncdal slá­ger? Erre a Magyar Rádió és Televízió táncdalversenyének KÜLONVONAT PEST MEGYÉBŐL Program: a Cigánybáró A kalózkapitány Színes francia—olasz—spanyol film Űj szereposztásban, látvá­nyos külsőségek között adják elő Szegeden, a Dóm téren a Cigánybárót. A harmadik fel­vonásban — az erre az alka­lomra készült átirat szerint — a császárnő oszt igazságot a vitázó felek között, s figurá­ját Fónay Márta kelti életre, Johann Strauss nagyoperettjét Szinetár Miklós és Félix Lász­ló rendezésében mutatja be. A 32 tagú balettkar számára Barkóczy Sándor szerzett ko­reográfiát, részben a Cigány­báró, részben más Strauss-mű- vek zenéjére. A zenekart is­mert bécsi karmester, Willi Bcskowsky vezényli. A nagy kórust és statisztériát felvo­nultató darabot augusztus 19- én este 500 Pest megyei ven­dég is megtekinti. Az Állami Biztosító a biztosítási és önse­gélyző csoportok költségén kü- lönvonattal viszi le a nagy­részt termelőszövetkezeti és ktsz-dolgozókat a kétnapos ki­rándulásra. harmadik elődöntője után, nem is olyan nehéz válaszol­ni. Mindenekelőtt egy olyan zsűri, amely legfontosabb fel­adatának az „ízlésében még nem éppen fejlett” nézőközön­ség formálását tartja. Másrész­ről táncdalrajongók csak azért is lelkesedése, zsibbadá­sig tapsoló tenyerek. És ki is alakult „a ki mit tud” új formája. Ezzel eljutottunk az idei táncdalfesztivál „lénye­géhez”: nem az énekesek, ha­nem a zsűri és a közönség vetélkedett. Az elődöntőkön végül is a közönség győzött. Viszont a táncdalrajongók „ítélete” sem éppen megnyugtató: a tartal­matlan, a giccses szövegű, a suta rímű slágereket fogad­ták a legnagyobb tetszéssel. Visszatérve a bevezetőben feltett kérdésre — mitől lesz nekar. Alsógödön augusztus ^ 20-án az Egyesült Duna- $ menti Tsz tagjai szovjet ka- ^ tonavendégekkel ismerked- 5 nek. — km— i 5 uuiuuai siager — ioiyiai- latnám a „követelményeket”: íz énekesnő pizsamában áll­jon a kamera elé, a közönség .aláljon ismerős dallamokra (Mozart, Ravel szerzeményei­re, vagy a szirtaki ritmusai­ra), és nem utolsósorban: be­futott énekes legyen az elo­ldó. (Az ismeretlen, de tehet­séges fiatal énekesek eleve nevesebb eséllyel indultak.) Az eddigiek alapján csak azt írhatnám ide: ez a feszti­vál — a döntőn bármiképpen alakul a győztes számok sor­rendje — nem hoz reális ér­tékrendet. ★ Végre egy igazi tv-játék. -live Exton, fiatal angol drá­maíró nem ismeretlen már a nagvar közönség előtt, néhány ívvel ezelőtt bemutatott da­rabjáról is elismeréssel nyi­latkozhattak a televízió né­zői. Űjabb alkotása: „Ez nem az én otthonom” igen kellemes szórakozást nyújtott azoknak, akik vasárnap este nézték a televíziót. A szerző igazi ismerője az öreg emberek belső világá­nak, az idősebb és fiatalabb nemzedék ellentétét mozgató erőknek. Kitűnően érzékelteti azt az állapotot, amelyben az ember öregségére újra durcás- sá, könnyen sértődékennyé válik, ugyanúgy, mint a gyer­mekkorban. Hőse, . aki egész életében keményen dolgozott, a gyermekeiért mindent meg­tett, nemkívánatos személlyé válik, fia és lánya szívesen bedugnák a szegényházba. A téma feldolgozása ko­rántsem eredeti, ám Clive Ex- ton keze alatt jó drámává sű­rűsödött. A tv-játék sikeréhez a ki­váló színészi alakítások is hozzájárultak. Különösen Pa­ger Antal tetszett, az apa sze­repében. Tamás Menyhért DOBI ISTVÁN KÖNYVE OROSZÜL Moszkvában a Progressz ki­adó gondozásában megjelent Dobi István Vallomás és tör- ;énelem című könyve, amelyet Budapesten, 1964-ben adtak ki. A szerző előszót írt az orosz nyelvű kötethez. A fordítás munkáját V. 1. Klepko és 1. V. Szálimon végezte. • te 0 MINT AZ »BOR L akásunk ablakából belátni az erzsébeti gyújtógyertyagyár egyik műhelyébe. A szaktársnőket, szaktársakat, már a mozgásuk­ról, hajszínükről ismerem. A gyár jó szom­széd. A villamosgépek bugása úgy hat, mint az élet szívverése. A ritmikus mozgású mun­kásokat, akiket naponta látok, ismeretlen partnereimnek tartom. Talán azért húzok hozzájuk, mert meggyőznek szorgalmukkal. Egyik este, műszak után a gyár kapujában vártam, hadd lássam őket szemtől-szemben. Nyomban ismerősre bukkantam: Kotán Sán­dor Alsónémedi község matematika—testne­velés szakos tanára személyében. Most beta­nítottként esztergál a gyárban. Meghívtam hozzánk egy feketére. Hörpin- tett egyet-kettőt, aztán megszólalt: — Lecsúsztam, pajtás. Nem szóltam rá semmit. Kultúrigazgató ko­rából (5 éve) ismerem ezt az érdekes fiatal­embert. Először télen, motoros ruhában lát­tam. Az volt a benyomásom, hogy versenyző, aki a sebesség rabja. Nem volt rajta semmi tanáros külsőség. Amolyan „belevaló” fiatal­nak néztem. — Tudod — kezdi a történetét — Alsóné- medin tanár, kultúrigazgató és focista voltam. Haver volt a környéken még az úristen is. Mégis megbotlottam és sittre kerültem: évek­kel ezelőtt nehéz volt palackos gázhoz jutni. — No, majd én megkeresem a kiskaput — mondtam a rokonságnak. Leadtam a stólát (pénzt) a külön fáradozásért. Lett gáz is, meg botrány is. Ugyanis kiderült, hogy akkoriban e téren széles körben nyitogatták a kiskaput. Hivatali visszaélést segítettem elő. Megsértet­tem (mivel nem vártunk a sorunkra) a közer­kölcsöt is. Képzelheted, a kisfiam éppen be­szélni kezdett, mikor elvittek. Nem érte meg A az egész. Bíztam a haveri kapcsolatokban. \ i Többet engedtem meg magamnak, mint más. § ; — Olyan voltál, mint a gyorshajtó, felrúg- § tad a törvényt. Az ilyen vagy gázol, vagy fá- ^ nak rohan — mondom és cigarettával kíná- i ' lom. §: — Nem vádolom a társadalmat. De a cél- $ 1 Iában szörnyű volt. Megbotlott emberek, hét- $ próbás bűnözőkkel együtt. Dolgozni, dolgozni $ akartam. Megkérdezték, hogy hová akarok \ ' menni a konyhára-e, vagy a könyvtárba. A \ ' fej éhesebb volt, így a könyvtárat választót- §, tam. Majd a börtönben levő általános iskolá- ^ ‘ ban is tanítottam. J — Az öthónapos büntetés letöltése után Né- \ mediben szerettem volna újra tanítani, de | nem sikerült visszakerülni. Szembe akartam $ nézni hibáimmal, és az előítélettel. Gondold $ el, mit érezhettem, mikor feleségem (szintén $ pedagógus) otthon javította a dolgozatokat... ^ — Két esztendeje dolgozom itt a gyárban. ^ Megbecsülik a munkámat. Vannak itt, akik ^ még a „Bosch”-nál tanultak. Sokszor bejöttem ^ korán, műszak előtt, hogy tanítsanak az idős ^ szakik, kérdezzek tőlük. Az eszemet is hasz- § náltam és most már szót fogad a gép. Beirat- ^ koztam a technikumba is. Egyelőre a fizikai \ munka fogásait akarom itt teljesen elsajátító- $ ni. Edzem magam, érzem, hogy fokozódott a $ lelkierőm. Ha egyszer ismét tanítok, megsze- $ rettetem a tanulókkal a fizikai munkát, amely ^ lelkierő nélkül nem sokat ér. k — Szó volt róla, hogy elvisznek instruktor- ^ nak. — Várjunk — mondtam. Én már sok ^ minden voltam. Inkább ebben, amit csinálok, ^ mélyüljek el jobban. Állítsuk mélyebbre az ^ ; ekét. Ennek a munkának is van szépsége. Ez ^ , is ad kenyeret. Lehet rá családot építeni. \ 1 Kotán Sándor bölcs lett és szívós, lélekben \ —testben, akár a gyökér. Most vált igazi pe- ^ dagógussá, aki más oldalról is ismeri az életet, i Letisztult, mint az óbor. $ : í: ... 1 ir/>1 m rS 1 Galgóczy Imre Akik szeretik a kalandos­romantikus történeteket, bizo­nyára kellemesen szórakoznak majd a most bemutatott A ka­lózkapitány című színes, szé­lesvásznú, francia—olasz— spanyol filmen. Témája bizo­nyos értelemben hasonlít a nagy sikert aratott A hét ten­ger ördöge című filmhez, ere­deti címe is bizonyítja ezt: Surcouf, hét tenger tigrise. Surcouf kalózkapitány ez­úttal azonban nem angol, ha­nem francia tengerész, aki ha­marosan az angol hajók réme lesz az Indiai-óceánon. Az an­gol kormány hatalmas össze­get tűz ki Surcouf fejére és az angol hajók valóságos hajtó- t'adászatot indítanak ellene, hogy megsemmisítsék, ez azon­ban egyetlen alkalommal sem &%erül nekik. A sok látványos, mozgalmas kaland mellé ter­mészetesen ezúttal is egy nagy szerelem tartozik: a kalózka­pitány és a szép Marie Cathe­rine sok megpróbáltatást meg­ért szerelme. A címszerepet a több, sike­res filmből — A három test­őr, A Milady bosszúja, A kor­zikai testvérek, Pardaillan lo­vag — jól ismert, népszerű francia színész, Gérard Barray alakítja.. A szép Marie Cathe- rinet a vonzó külsejű Gene­vieve Casile játssza, míg Mar­garet szerepében a tehetséges olasz színésznőt, Antonella Lualdit láthatjuk viszont. A filmet Sergio Bergonzelli ren- i dezte. A jó operatőri munka i — Juan Gelpi — és a zene — Georges Garvarentz — spanyol művészek munkáját dicséri.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom