Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

Ezek a mai fiatalok! Csütörtökön Gyömrőn jár­tam, látogatóban. Kellemes beszélgetés közben gyorsan szaladt az idő és jól ki kel­lett lépnem, hogy a fél ötös buszt elérjem. Amikor a meg­állóhoz értem, még volt öl perc a busz érkezéséig. A szemembe nyilalló fáj­dalom figyelmeztetett, hogy a szemüvegem nincs a he­lyén. Hiába kerestem, ott­hagytam látogatásom szín­helyén. Kétségbeesve mesél­tem egy volt munkatársam­nak, amikor egy motorkerék­páros fiatalember odaszólt: — Hol van az a ház, ahol a szemüveg maradt? — és már száguldott is a motorral. Mi­re a közben megérkező busz­ra az utasok felszálltak, már a kezemben volt a szemüveg. Hogy a busz vezetője hon­nan szerzett tudomást a szem­üveg históriájáról, nem tu­dom, de mielőtt indulni akart, hátraszólt: — Megjött a szemüveg? Meg. Nem nagy dolog, de nagyon emberi. Ezúton köszö­nöm. És amiért szóvátettem: — Ugye, ilyenek ezek a so­kat szidott, mai fiatalok?! Gál Jánosné Kis kiruccanás Szombaton az úri Béke Tsz tagjai egynapos balatoni ki­rándulásra utaznak. A ter­melőszövetkezet a szociális­kulturális alapból fedezi az út kiadásait, s az egynapos kellemes kirándulással ju­talmazza meg a legjobbakat. Szeptember 12-én két au­tóbusz repíti a magyar ten­ger partjára a kertészeti bri­gád tagjait, a betakarítási munkában kifáradottakat, akik közül jó néhányan csak képen látták eddig a Bala­tont, vagy csak a gyerekeik, unokáik elbeszéléseiből is­merik. Száznegyvenöten jelentkez­tek a kirándulásra. Augusz­tus 16-án még egy busz in­dul Úriból a Balatonhoz, utasai a tsz fiataljai és az állattenyésztők. MONOIMriDfn IX. ÉVFOLYAM. 183. SZÁM 1967. AUGUSZTUS 6., VASÁRNAP FIGYEL A SRÁC... MOSTANÁBAN NEM SOKAT AEUBTAK Forró napok a pilisi malomban EZ A GABONA A MOLNÁB IGAZI ŐBÖME Ezekben a napokban a pi­lisi malomban senki nem gon­dol arra, hogy a törvényes munkaidő nyolc óra, arra sem, hogy a legkellemetle­nebb dolog a világon kora hajnalban kelni. Csütörtökön estig 570 má­zsa kenyérgabonát vettek át, ebből 360 vagont a monori já­rás termelőszövetkezetei szállítottak. A „hajrában” naponta ötven vagon gabona érkezett. A kombájnok kora hajnalban kezdtek dolgozni a határban — harmat nincs, nem kell várni — s este tízkor, tizen­egykor is arattak, csépeltek. A kombájntól pedig azonnal vit­ték a gabonát. Tizenöt tsz-szel van szerződéses viszonyban a malom, s úgy látszik, ebben az évben az aratá­si idő „megszervezése” si­került, de a betakarításé is. Mert • • Ügyeletes orvos Gyomron dr. Lányi Péter, Monoron dr. Balogh József, Pilisen dr. Czinder Bálint, Ve- csésen dr. Thury István tart ügyeletet vasárnap. Ügyele­tes gyógyszertár: Monoron a Vörös Hadsereg úti, Vecsésen a János utcai. A sugárbébi megszerette a pilisi homokot A pilisi Hunyadi Tsz ta­valy elsőként fejezte be a vetést — ebben az évben pedig az elsők között az ara­tást. Jól előkészített talajba került a vetőmag, a termés­átlag a legszebb reményeket is felülmúlja. A búzáé 17 mázsa, egy nyolcvanholdas táblán 22 mázsát mértek hol­danként. A járulékos munkákat a be­takarítással együtt végezte, a szalmalehúzó brigád a kom­bájn íjtán menet. A jövő hé­ten befejezik a tarlóhántást. Bőséges és édes termést hozott a dinnye. A görög­dinnyét egy hete szállítják a budapesti piacokra. Az Angliából Magyarországra származott sugár bébi úgy lát­szik megkedvelte a pilisi ta­lajt, mert ebben az évben olyan édesre sikerült, hogy a legigényesebb vásárló tetszését is megnyeri. <d) Baj i van a német brikettel és az építőanyagokkal valamennyi tsz folyamatosan szállított, s mikor hajnali négy-öt órakor megérkezett a malom vezetője, Ritcz Lajos, már huszonnyolc, harminc te­herautó állt a kapu előtt. A molnárok közül néhányan éjszakára is bent maradtak, helyet csinálni a következő napi gabonaszállítmánynak. Minden vasárnap dolgoz­lak, s tulajdonképpen csak most, túl a munkanagyján, jut eszükbe, hogy az elmúlt he­tekben nem sokat aludtak, nem jutott idő az olvasásra, a tévére — és ez a legérde­kesebb — nem is hiányzott a szórakozás. Az idén olyan szép gabonát hoznak be a malomba, hogy azt mérni, vizsgálni, őrölni a molnárnak igazi öröm. A nedvességtartalom 13— 14 százalék, a hektoliter súly 80 kilogram felett van. A laboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint erre a liszt­re nem panaszkodhatnak a pékek, s ha a vásárlók még­is kifogásolják a kenyér mi­nőségét, akkor a hiba nem a lisztben keresendő. Két hete új lisztből sütik a kenyeret, méghozzá nem is akármilyet. Nemcsak a vá­sárlók dicsérik, de a szakem­berek is. A betakarítás a baráti együttműködés jegyében fo­lyik. A malom felkészült a nagy munkára. Négy darab gabonaszárító, egy 20 méteres német szalag, § egy silóberendezés, egy ZPSZ ij 100-as, és egy húsztonnás ^ hídmérleg végzi a munka ne-j: hezét. Hét helyen rakodhat- J; tak le a kocsikról ez azt je- lenti, hogy egyszerre hét te-i; herautó szállítmányát vehet- ^ ték át. & Először hatszáz vagon ga- § bonára kötöttek szerződést, de pótszerződésre is vállaikoz- § tak. § A tárolás nem jelentett S problémát. Ha kell, össze- ^ sen 630 vagon gabonát § tudnak fogadni. Naponta három vagon ke- ^ nyérgabonát őrölnek meg. Mivel lehet röviden jelle- ^ mezni a pilisi malom munka-^ ját? Miattuk egyetlen percet^ sem álltak a kombájnok. § <d) § IéÉÍ Foto: P. I. SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSS* Horgászok paradicsoma Gombán Űj sportággal gazdagodott az idén a monori járás. Száz­harminc felnőtt- és 37 ifjúsá­gi taggal a gombai sport'hor- gász egyesület. Sokan talán nem értékelik ezt a sportot, de ha megisme- rik a szépségét, rövid idő alatt megkedvelik. A sporthorgá­szás nemcsak a hal kifogásá­nak öröme, hanem élvezetes sportot, nagyszerű pihenést, intézkedett a MÁV A 33-as újból jelentkezik! A monori vasútállomás for­galmi irodájában két évvel ezelőtt leszerelték az utazó- közönség tájékoztatására szol­gáló telefont. A 33-as tele­fonállomást Galambos Ferenc kapta meg — s mivel új tele­fonkönyv — lakásán éjjel­nappal csengett a telefon: a hívók a monori vasútállomást keresték. Áldatlan állapot volt ez. Galambos Ferenc örökségét, a 33-as telefont ezerszer elátkozta. Közben pedig az utazóközönség is joggal bosszankodott... Legutóbb a népi ellenőrzés is megállapította, hogy a telefonállomásra szükség van. Várfoki József, a monori postahivatal körzetmestere el­mondta: sikerül a kérdést úgy megoldani, hogy a vas­útállomást a jövőben a régi, 33-as telefonszámon lehessen hívni. így a jövőben Galam­bos Ferencet sem zaklatják... Semmi akadálya tehát, hogy újból halljuk a jól ismert han­got: „Tessék, itt vasútállo­más”. (hörömpő) egészséges levegőt és kikap­csolódást jelent az emberek­nek. Az egyesület tevékenysége eleinte elég nehezen indult. Sok nehézséggel küzdöttek, vontatottan intézték az, orszá­gos horgászjegyek kiadását, nem gondoskodtak a halak őr­zéséről, elszaporodtak az orv­halászok. Az újjáválasztott vezetőség gondosan intézi az egyesület ügyeit. Üj horgászmestert, vá­lasztottak, az elnök személye is változott. A sok ifjúsági tagra való tekintettel ifjúsági felelőst jelöltek ki. Az egye­sület vezetősége a tél folya­mán szakoktatást indít az egyesület tagjai részére, meg­ismerteti a tagokkal a sport­horgászat szabályait. Az őszre nagyarányú fásítást terveznek társadalmi munkában a tó mindkét partján, ez árnyékot ad idővel az ott pihenőknek. A termelőszövetkezet a tó­parton még ez évben épít egy pincét, hozzá egy hagyomá­nyos, zsupfedeles csárdát, ahol a saját termésű borát méri. Hűsítő italokat és különféle gyümölcsöket is árusítanak majd. Terveznek egy sütöge­tőt, ahol a horgászok nyom­ban megsüthetik az általuk fo­gott friss halat. Szombat, vasárnaponként a horgászok máris tömegesen keresik fel a gombai tópar­tot, és itt töltik a hétvégét. Hétköznapokon, munka után is sokan pihennek itt. Az egyesület vezetőségének be kellett szüntetnie — a nagy létszámra való tekintettel — a napijegyek kiadását, mert Bu­dapestről és a környékben le­vő községekből tömegével jöttek a szenvedélyes horgá­szok. Helytelen azonban, hogy a tóban a tilalom ellenére sokan fürödnek, főleg kiskorú gyer­mekek. A víz veszélyes és mély. A múlt évben fulladt a tóba egy fiatal fiú. A községi tanács azon fáradozik, hogy valami módon létrehozzon egy nyilvános fürdőt a tó kedvező részén, ahol lehetőség nyílik majd a strandolásra. Izmán János Még az idén megnyílik Maglódon a gázcsere telep „Kubából jelentkezem" Ami a tudósításokból A maglódi tanács legutóbbi végrehajtóbizottsági ülésén a tüzelő- és építőanyag-ellátás­sal foglalkoztak. Kovács Pál, az fmsz elnöke, beszámolójában elmondotta, hogy a TÜZÉP nyolcféle tüze­lőből tudja a vásárlókat ki­elégíteni. Csupán német brikett és berentei szén nincs elég. Az utalványokra sem tudnak minden esetben német briket­tet, vagy berentei szenet adni, mert vagy kifogyott, vagy „még nem érkezett meg”. Ezért ezekhez 20—30 százalék ház­tartási szenet is mérnek. Tűzi­fából viszont minden mennyi­ség kapható. Nagy hatással lehet a tüze­lőanyag-forgalomra — mint mondotta — a gáz- és olaj­kályhák száma. Ezek nyilván szaparodnak a jövőben, s így később még nagyobb tüzelő­anyagforgalom-csökkenéssel kell számolni. Baj van viszont az építő­anyagok körül. Alig kapható nádáru, gömbfa, fűrészáru, csem­pe, cement, kátránypapír, kúpcserép. A Vas- és Műszaki Boltban I választékra nincs ennyi pa- I isz, de ott is éppen az épít- tzzéshez szükséges cikkek hiá­nyoznak: a fürdőkád és az elektromos gépek, valamint a rádiók. Általában jól mennek viszont a részletakciók és az időnkénti kedvezményes vásá­rok. Végül egy jó hírt is bejelen­tett az fmsz elnöke: Maglódon még ez évben megnyílik a gáz­cseretelep, a Marx Károly úton, a Wodiáner-féle kastély­ban. (k. f.) MŰSOR Mozik Gomba: Nem szoktam hazud­ni (széles), Gyömrő: Hogy sza­ladnak a fák. Matiné: Hol a tá­bornok? H: Zorba, a görög, Men- dei Élet a kastélyban (széles). H. Az *aranyember (széles). Maglód: Sikátor (széles) Matiné: H: Lót felesége (széles). Monor: Kihágás szerelem miatt. Matiné: Cher- bourgi esernyők. H: A játszma véget ér (széles). Pilis: Egy név rejtélye Matiné: Robbantsunk bankot H: Ezek a fiatalok. Üllő: Szevasz, Vera (széles). Matiné: Münchhausen báró. H: öt jóma­dár (széles). Vecsés: Két nap az élet (széles). Matiné: Muhtár, hozzám (széles). H: Szólítson ügy­védnek (széles). Nyáregyháza: Bűntény a leányiskolában. Vasad: Chaplin kavalkád. Tápiósáp: Or­vosság a szerelemre. Ecser: Noc­turne. Péteri: Autót loptam. Úri: A cár és a tábornok. Tá- piósüly: Elmaradt vallomás. Kubáról szóló cikksoroza­tom, melyet az első hónapok­ban átélt élményekről, benyo­másaimról, a kubaiak életéről készítettem, ezennel befejezés­hez ér. Rövidesen azonban új­ra jelentkezem vasárnapon­ként, s következő cikkeimben kubai munkám eredményeiről, sikereiről számolok be. Eddigi beszámolómban nem töreked­hettem a teljességre, hiszen lapunk terjedelme élményeim sokaságával nincs arányban. Néhány kis apróságot, érde­kességet — „ami a tudósítá­sokból eddig kimaradt” — ezennel még átnyújtok az ol­vasóknak. A kubai lovas... A kubai vidék közlekedési eszköze a ló. Nos, milyen is a kubai lovas? Feszesen meg­húzott nyereg, erről kétoldalt egy-egy karikába hajtott hosz- szú lasszó és egy kányavágó kés lóg. A lovas egyszerű öl­tözéke: 3/4-es bőrcsizma sar­kantyúval, vászonnadrág. Vilá­gos ing, nagy sombrero, vastag derékszíj pisztollyal, több töl­ténytáska és egy kis tör ... Ez is szokás... Ennél jobb közlekedési esz­köz a busz. Nos, hogyan szedi fel utasait? Az egyik módszer: a megál­lóhelynek nevezett, táblákkal jelzett gyülekezőhely előtt le­lassít a busz, s az utasok egy­más után beugrálnak az ajtón. Veszélyes, de gyors módszer! A másik — s eleinte érthe­tetlen volt, sőt dühítő: az autó­buszok egymás után, megállás nélkül suhantak el előttünk, többnyire üresen. Az egyik ácsorgó kubaihoz fordultam, s kérdeztem: — Miért nem állnak meg a buszok? Mire ő: — Hát miért nem intett ne­ki? Le kell azt inteni! „Monyária "... E szó jelentése: holnap. Nos, i Kubában ez többet is je­lent, mint egy napot, vagy a következő 24 órát. Itt a vég­telenségig elnyúlhat e szó fo­galma, főleg, ha előre megbe­szélt találkozóról, fontos mun­káról, pontos indulás időpont­járól, vagy éppen összejöve­telről van szó. Eleinte nagyon zavaró volt ez számunkra, és sokat bosszankodtunk, de rá­jöttünk: nincs értelme! Hiszen ehhez hozzá lehet szokni... Ez is jellemző... Cikkeim során már írtam, hogy a kubaiak rendkívül ba­rátságosak, jóindulatúak, ér­deklődök, kíváncsiak. És most jön ezek után, amit eleinte nem értettem, ami furcsa volt. ötperces baráti csevegés után se szó, se beszéd, szinte minden kubai otthagyja az idegent, vagy barátját, isme­rősét — egyremegy. Mi ennek az oka? Nem, nem az, amire gondolnak. Nem az, hogy unja — elnézést a kife­jezésért — a szöveget. Egysze­rűen hirtelen eszébe jutott va­lami, s hogy el ne felejtse, el­megy elintézni... Vasúti zenebona Tipikus képet adni Kubáról és a vasútról hallgatni? Ez le­hetetlen. Szállodánk közvetlen a vá­ros főútja mellett épült. Szem­ben velünk a vasútállomás. A kifutó és tolató vonatok a fő­utat keresztezve, a szállodánk mellett mentek el. Zárójelben talán annyit, hogy Kubában egyetlen vasúti átjárónál sincs sorompó — sehol. Nos, a mozdonyvezetők ez okbó’ kifolyólag, a mozdonyra szerelhető összes elképzelhető fülsiketítő eszközöket: dudát, harangot, kolompot, sípot egy- sz-rre zengetnek, félkilométe­res távolságokon. E csodálatos zenei virtuozitást — mely gyakran éppen a heti kubai sláger ütemét idézi — kellő átéléssel élvezni igazán az éj­szakai órákban lehet, noha ak­kor az úttesten egy lélek se jár, a forgalom teljesen leállt. Nem tesz semmit, a szokás az szokás... Klein István

Next

/
Oldalképek
Tartalom