Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

IO FEST tlECVEI kMtrJap 1967. AUGUSZTUS 6., VASARNAP Heti jogi tanácsaink Az ingatlan használatáról... A munkaképtelenségi járadékról... A tsz-tag nyugdíjáról... és a családi pótlék rendeltetéséről.. Tulajdonostársak mind­egyike úgy jogosult használni az ingatlant, hogy a másik érdekeit az ne sértse. K. I. törökbálinti olvasónk írja, hogy a volt tulajdonos­társsal vitája támadt az 1961- ben megvásárolt ingatlan használata tekintetében. A volt tulajdonostárs bíróság­hoz fordult, de elutasították keresetével, tehát lényegében olvasónk pernyertes lett. Sé­relmezi, hogy nem tud ér­vényt szerezni a bírói ítélet­nek, a volt tulajdonostárs (ol­vasónk időközben eladta a tulajdoni hányadát) nem haj­landó a disznóólát részére, il­letve az új tulajdonosnak át­adni és emiatt ő nem kapja meg a vételár fennmaradt ré­szét a vevőtől. Másfél éve hiába fordul a tanácshoz, a bírósági végrehajtókhoz, de hogy a mai napig nem jutott hozzá a sertésólhoz, azért egy pillanatig sem lehet sem a bírósági végrehajtói irodát, sem pedig a tanácsot okolni. Olvasónk a perben alperes volt, és a per során viszont- ikeresetet nem támasztott, hogy a két disznóól közül az egyik illeti csak meg a tulaj­donostársat, és kötelezze a bí­róság az akkor még tulajdo­nostársat, hogy adja át a jog­talanul birtokban tartott és használt ólrészt. Amennyiben a bíróságtól ezt kéri, akkor volna egy végrehajtható ok­irat, (bírói ítélet) amelynek érvényt tudott volna szerezni. Forduljon a járási tanács igazgatási osztályához, és kér­je, állapítsák meg a volt tu- lájdonostárs birtokháborítá­sát Amennyiben a volt tulajdo- nostárs vitatná ismét azt, hogy neki joga van a másik disznóól használatára is, mu­tassa be a bírói ítéletet. En­nek alapján a tanács jogerő­sen eldöntheti a kérdést. Ha azonban újabb körülmények merülnek fel, a birtoklás, il­letőleg a használat jogcíme vitathatóvá válik, akkor a ta­nács hivatalból köteles lesz áttenni kérelmét a járásbíró­sághoz. Tehát olvasónknak nem végrehajtást kell kérni, hanem birtokháborítás meg­szüntetése címén kell a fenti útmutatás szerint eljárni. Munkaképtelenségi já­radék munkavégzés esetén is korlátozás nél­kül megilleti a dolgo­zót. D. S. csemői olvasónk kér­dezi, hogy munkavállalás ese­tén is megilleti-e őt a havi AZ IPARI SZERELVÉNY- ÉS GÉPGYÁR — VOLT PRÉKO — betanított gépmunkára férfi és női munkaerőket FELVESZ Jó kereseti lehetőség! Jelentkezés a vállalat felvételi irodáján Tel.: 166—450, 122 m. FELVETSZ KE KERESÜNK BUDAPESTI MUNKAHELYRE szerkezetlakatos, hegesztő, marós, esztergályos, mintakészítő szakmunkást, férfi segédmunkásokat és portásokat, valamint VIDÉKI MUNKÁRA lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. ORSZÁGOS BANYAGÉPGYARTÖ V. Bpest IV., Baross u. 91—95. EMLÉKEZETES BŰNÜGYEK Öt gyermekáldozat 260 forintos munkaképtelen­ségi járadék. Ugyanilyen kérdést inté­zett hozzánk egy váci olva­sónk is, aki két lábára meg­bénult, és ezért lett munka­képtelenségi járadékos. Most egyik tsz-ben ülő foglalko­zást ajánlottak neki, és nem tudja elvállalhatja-e, nem veszik-e el tőle a munkakép­telenségi járadékot. Mindkét olvasónkat meg­nyugtatjuk. Fizikai munkát (a tsz-ben ülőfoglalkozást, te­lefonkezelő, portás, stb.) vál­lalhatnak és a munkaképte­lenségi járadékot nem vonják meg. Attól természetesen nem mentesek, hogy orvosi javaslatra újból felülvizsgál­ják a Mumkaképességcsökke- nést Véleményező Orvosi Bi­zottságnál a munkaképtelen­ség fokát. Azt tanácsoljuk, vállalják el a munkát, emiatt hátrány egyiküket sem éri. Mennyi lehet a terme­lőszövetkezeti tag nyug­díja? B. P. Örkényi olvasónk ti­zenöt évi termelőszövetkezeti tagság után nyugdíjba ké­szül, szeretné tudni, mennyi lesz nyugdíja. Általános szabály, hogy tsz-tag öregségi nyugdíja 400 forintnál kevesebb nem le­het. A törzsnyugdíj az előző négy évben végzett átlag munkaegységének megfele­lően alakul és ettől függően nyugdíjosztályba sorolják be a tagokat. Mivel olvasónknak a nyugdíj megállapításához szükséges 10 évnél több tsz- tagsága van, így az átlagjöve­delem 33 százalékán felül, még a további 5 év után éven­ként 2 százalék, összesen 10 százalék kiegészítés jár. Azt tanácsoljuk olvasónk­nak, a tsz-ben állapítsák meg, melyik nyugdíjosztályba van besorolva, és pillanatok alatt kiszámítják, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Hasonló kérdéssel fordult hozzánk H. T. inárcsi olva­sónk is, aki közölte is velünk, hogy abba a nyugdíjosztályba tartozik, amelyikben a havi átlagkereset 900 forintnak felel meg. Húsz nyugdíjévé van, kérdezi, mennyi lesz a nyugdíja, ha ebben az évben kéri nyugdíjaztatását A fentiekből következik, hogy olvasónknak 33 száza­lék törzsnyugdíj jár, és nyug­díjévenkénti 2 százalék. Mi­vel a rendelkezés szerint a nyugdíj az átlagjövedelem 70 százalékánál nem lehet ma­gasabb, olvasónk nyugdíja 630 Ft lesz. A családi pótlékot a gyermek nevelésére, gondozására kell fordí­tani. B. I.-né olvasónk írja, hogy férje iszákos, nem ad haza elengendő pénzt gyermekük el­tartására. A családi pótlékot is elkölti és ezért már a férj budapesti munkahelyéhez for­dult panasszal. Nemrég azt a felvilágosítást kapta, fordul­jon társadalmi bírósághoz, és kérje, hogy a családi pótlékot közvetlenül utalják az ő ne­vére. Olvasónk azt kérdezi: van-e erre törvényes lehető­ség? Családi pótlék rendeltetése és célja, hogy a gyermek szűk- I ségletei kielégítésére fordít-1 sák. Ha olvasónk férje csa­ládi pótlékot nem a közös gyermekükre fordítja, iszákos magatartásával veszélyezteti családja fenntartását, jogosan fordulhat a társadalmi bíró­sághoz, ahol elrendelhetik, hogy a családja eltartását el­hanyagoló dolgozó munkabé­rének egy részét — a családi pótlékot teljes egészében — a gyermeket eltartó másik szülő, illetve gondozó kezé­hez fizessék ki. Dr. M. J. A bűncselekmények törté­netében egyedülálló, borzal­maiban páratlan esemény-so­rozat szakadt az 1953. és 54. évben a Szolnok megyei kis­városra, Törökszentmiklósra. A két gonosztevő, Jancsó Pi­roska és Jancsó Borbála ese­tét mint az „évszázad bűn­ügyét” említik. 1953. október 13-a és 1954. augusztus 14-e között Török- szentmiklóson világos napphl öt fiatal gyermeklány tűnt el: a 13 éves H. Piroska, a 17 éves S. Irén, a 13 éves B. Ma­rika, a 13 éves Sz. Kati és a 11 éves K. Marika. A rejtélyes eltűnések ügyé­ben már folyt a rendőri nyomozás, amikor 1954. szep- termber 2-án feldúltan és vér­ző arccal megjelent a török­szentmiklósi rendőrkapitány­ságon B. Istvánná, 21 éves pusztakengyeli lakos és fel­jelentést tett a Törökszent- miklóson lakó 20 éves Jancsó Piroska ellen. Elmondta, hogy Jancsó Piroska házuk kertjé­ben dróttal meg akarta fojta­ni. A rendőrség néhány perc múlva előállította Jancsó Pi­roskát, aki a kihallgatáson el­ismerte, hogy meg akarta gyil­kolni B. Istvánnét. A nyomo­zók ekkor nem gondoltak ar­ra, hogy B.-né merénylőjének személyében fény derül az utóbbi hónapok rejtélyes el­tűnéseire is. Másnap azonban, amikor Jancsó Piroska laká­sán házkutatást tartottak, kü­lönböző gyermekruhák kerül­tek elő, amelyekben a nyo­mozók felismerték az eltűnt gyermekek ruhadarabjait. Nemsokkal a házkutatás be­fejezése előtt a nyomozók a ház tornáca alá épített, hasz­nálaton kívüli kutat fedeztek fel, amelyet fémlappal fedtek be. A kútban megtalálták az öt leánygyermek hulláját. Azonnal őrizetbe vették Jancsó Piroska anyját, a 45 éves Jancsó Borbálát is, s a vizsgálat, az összegyűjtött bi­zonyítékok alapján — a ter­heltek vallomásának gyakori változtatása, valamint köröm­szakadtáig való hazudozásai ellenére — borzalmas bűncse­lekmény-sorozatot tárt fel. Két emberbőrbe bújt szörnyeteg Jancsó Borbála gyermekko­ra óta erkölcstelen életet élt, házasságon kívül öt gyermeke született. A bűncselekmény idején azonban már csak a 20 éves Piroska és 11 éves fiú­testvére élt. Az anya még eb­ben az időpontban is férfi kapcsolataiból tartotta fenn magát, s noha állandó pénz­zavarokkal küzdött, minden­nap megjelent az italboltok­ban. A nyomozás és a bírósá­gi eljárás során egyébként együgyű, bolond asszonynak tettette magát. Megjátszotta a jó anyát, a buta, tanulatlan értelmetlen asszonyt. Érdekes volt azonban az igazságügyi, orvosszakértő és az elmeorvos szakértők véle­ménye. Kifejtették, hogy Jan­csó Borbálának csak a szer­zett ismeretei hiányosak, a gyakorlati életben tökéletesen kiismeri magát, gyorsan reagál a feltett kérdésekre, azonnal észreveszi- azt, ami ránézve előnytelen. Iskolázatlansága ellenére is rendkívül értel­mes, gyors felfogású. Jancsó Piroska öt elemit végzett, s gyerekkora óta csavargóit. Lo­pásért, üzletszerű kéjelgésért, csavargásért többször folyt el­lene eljárás. Házasságon kí­vül két gyermeke született, 4 éves leánya és 15 hónapos kis­fia volt. Mint később vallotta, 15 éves kora óta természetel­lenes hajlamai voltak. Erköl­csi züllöttsége ellenére érdek­lődött a költészet és az iro­dalom iránt, rendszeresen írt verseket és meglepően jól raj­zolt. Egyetlen tanú A vizsgálat munkájának egyik jelentős problémája volt, hogy zömében a terhel­tek vallomására kellett tá­maszkodni, ugyanis a legutób­bi áldozatjelölt kivételével mind az öt lány meghalt. Jancsó Piroska egyébként a gyilkosságokat nem tagadta. Mégis taktikázott és azon volt, hogy összeüúszálja, ösz- szezavarja a vizsgálatot. Szemrebbenés nélkül beszélt a kislányok meggyilkolásá­ról, ugyanakkor annyira szé- gy elite nemi elferdülését, nogy főleg emiatt állandóan változtatta vallomásait. Hosz- szú ideig azt állította, hogy az öt lányt egyedül ölte meg, anyja semmit sem tudott Ké­sőbb azt vallotta, nogy az első esetet kivéve, valamennyi gyükosságot anyjával közö­sen, sőt anyja felbújtására kö­vette el. Majdpedig azt, hogy anyja már az első gyilkosság­ban is részt vett. Ilyen körül­mények között csak vala­mennyi bizonyíték leggondo­sabb jogi elemzése alapján lehetett a minden kétséget kizáró bírói meggyőződést ki­alakítani. Eszerint a szörnyű bűncselekmény-sorozatot Jan­csó Piroska anyjával közösen követte el, az ok Jancsó Piros­kánál: szadista kéj és nemi vágyainak természetellenes kielégítése, anyja részéről: az anyagi haszonszerzés volt. 4 forint, 200 forint, 30 forint... Első áldozatáról így nyi­latkozott Jancsó Piroska: „K. Marikát a zöldségesbolt előtt láttam meg a kislány azt mondta, szívesen eljönne hoz­zánk, mert szeretné látni Mi­sikét, a kisfiámat. Anyám kérdezte, hogy van-e a kis­lánynál pénz, majd kihozott egy drótot, Marika nyakába tette és megfojtotta, én köz­ben lefogtam Marika kezét. Négy forintot találtunk' ná­la... 1954. július 9-én Jancsó Piroska és anyja a piacon meglátták a 13 éves H. Pi­roskát, aki csirkét árult. „ ... anya azt mondta, sokat árulhatott. Odamentem hoz? zá és azt mondtam, megvesz- szük a csirkét, ha elhozza hoz­zánk. Már várta anyu. In­tett, hogy csukjam be az aj­tót, ő bement a drótért. Meg­fogtam a kislány kezét, ő pe­dig dróttal megfojtotta. Levet­kőztettük. 200 forint volt ná­la . . A következő áldozat a 17 éves S. Irén. Jancscékhoz vitte szegényes holmiját, ugyanis Budapestre akart utazni. Megfojtották és el­rabolták 30 forintját. A 13 éves B. Marika 1954. augusz­tus 11-én érkezett autóbusz- szal Törökszentmiklósra Me­zőtúrról. A kislányt kereszt­anyjának kellett volna a megállóban várnia, azonban az autóbusz késett, s az asz- szony elment bevásárolni a piacra Közben megérkezett az autóbusz, s amikor a ma­gas, szőke kislány leszállt, Jancsó Piroska és anyja meg­látta. A kislány egy óra múl­va kötéttel a nyakában holtan hevert a kútban ... „Az ötödik, a 13 éves Sz. Kati volt, őt egyedül csaltam a lakásba __ v allotta Jancsó Piroska — ve­le is úgy csináltunk, mint a többivel...” Jancsó Piroska szeptember I-en a szolnoki vasútállomá­son ismerkedett meg B. Ist- vánnéval. Meghívta magához Törökszentmiklósra. Estefelé B.-né az udvaron egy pokróc­cal betakarózva lefeküdt. Az anya akkor azt mondta Jan­csó Piroskának, előbb rendbe- teszi, elaltatja a gyerekeket (saját 11 éves és Piroska más­fél éves kisfiát), és utána együtt „elintézik” B.-nét. Jan­csó Piroska azonban egyedül akart végezni áldozatával, a drótot megpróbálta átbújtatni B.-né nyaka alatt. A fiatalasz- szony felébredt és sikoltozva felugrott: „Mi az, meg akarsz fojtani?” Mire Jancsó Piroska azt felelte: „Anyám mondta, hogy pusztítsalak el”, majd földre rántotta B.-nét. A fia­talasszonynak azonban sikerült elmenekülni. Hiába tagadott Jancsó Borbála az eljárás egész ideje alatt tagadott. Ta­gadta a gyilkosságokban való részvételt, sőt még azt is, hogy ezekről egyáltalán tudomása volt. A Legfelsőbb Bíróság Jancsó Borbála bűnösségét — Jancsó Piroska terhelő vallo­mása mellett — a következő megállapításokra alapozta. El­fogadhatatlan, hogy Jancsó Borbála nem vette észre a szűk lakásban egyre szaporodó gyermekruhákat. A 11 éves K. Marika kivételével az áldoza­tok 13 évesek, illetve S. Irén 17 éves volt. Megölésük — nyilvánvaló ellenállásuk mi­att — segítőtársra vall. Külö­nösen figyelemre méltó, hogy amikor B.-né megölésével Jan­csó Piroska egyedül próbálko­zott, kudarcot vallott, annak ellenére, hogy B.-né aludt, a többi áldozat viszont ébren volt. Amikor Jancsó Piroska B.-nével dulakodott, ezt kiál­totta: „Anyám mondta, hogy pusztítsalak el...” Az orvos­szakértői vélemény szerint tel­jesen valószínűtlen, hogy va­laki ilyen rendkívüli módon feszített idegállapotban olyan kijelentést tegyen, amelynek tartalma nem volt már előző­én a tudatában elraktározva. Ha Jancsó Borbála a történ­tekről mit sem tud, hogyan történhetett, hogy a kétségbe­esetten sikoltozó B.-né hang­jára tétlenül maradt a lakás­ban? Egy tanú előtt korábban Jancsó Piroska ittasan arról beszélt, hogy az eltűnt lányo­kat anyjával együtt ő ölte meg. Mindezek a tényezők kétségte­lenné tették Jancsó Borbála közreműködését a bűncselek­mény-sorozat elkövetésében. A Legfelsőbb Bíróság Jancsó Piroskát és anyját, Jancsó Borbálát halálra ítélte. A lá­nyon a halálos ítéletet 1954 decemberében végrehajtották. Anyja halálos ítéletét életfogy­tig tartó börtönbüntetés^ vál­toztatta az Elnöki Tanács. B— B— GYERMEKNEVELES A kisgyermek és az édesapja Még ezelőtt 20—25 éve nagy többségében a csecsemőt és kisgyermeket az anya látta el, nevelte, gondozta. Az apa sze­repe csak akkor került előtér­be, amikor a gyermek már is­kolás lett. A feladatok megol­dásában az édesapa segített és az apa volt az ítélkező és az ítélet végrehajtója, ha a gye­rek valami szabálytalanságot, „bűnt” követett el. Ez a helyzet részben a csa­lád akkori feltételeiből adó­dott. az anyák otthon voltak, feladatuk a háztartás vezetése és a gyereknevelés volt és a kenyérkereső apa nyugalmára vigyáztak, a nevelés napi problémáit maguk oldották meg. Az apához csak akkor fordultak, amikor kemény kéz­re volt szükségük. Ez volt az egyik ok. A másik ok az volt, hogy a fárfihevelés és nőne­velés már kisgyermekkorban kettévált. A kislányoknak nem illett fára mászniuk, nem ját­szottak autóval és technikai játékokkal, mert azokat fiús játékoknak tartották. A kis­fiúknak nem volt babájuk, ha nagyobbak lettek, nem vettek részt a házi munkában, mert nőiesnek, férfiatlannak tartot­ták. A férfiak arra voltak büsz­kék, hogy nem tudnak bevá­sárolni, egy gombot felvarrni, a nők pedig azzal domborítot­ták ki nőiességüket, hogy a szögbeverés már nehéz felada­tot jelentett számukra és ide­gen tőlük minden, ami műsza­ki. Azóta nagyot változott az egész világ, a női és férfi- „erények” értékeit illetőleg is. A nők ma büszkék arra, ha műszaki érzékük van és a fér­fiak sem titkolják el főzési tu­dományukat. A gyerek köze­lebb került az apához. A kicsi gyerek körüli teendőket szíve­sen látja el a papa is, ha a mama nem ér rá, még attól sem riad vissza, hogy tisztába kell rakni a kicsit. Nemcsak a megszületésekor büszke rá, de élvezi a baba fejlődésének minden állomását. Gazdagabb lett érzelmileg az apa és a kis­gyerek is. Az anya puha si- mogatását, lágy beszédét ki­egészíti az apa Izmos karja, dörmögő hangja, a borostás arcból kivillogó, erőt sugárzó szempár. Régebben a kisgyerek „anyás” volt, örömet és meg­nyugvást az anya közelében érzett, mert az anyához kap­csolódott minden, ami kelle­mes. Napjainkban a kicsik ugyanúgy ragaszkodnak az apához, mint az anyához, sőt nem ritka az „apás” gyerek. Ezek az újfajta jelenségek azt bizonyítják, hogy a férfiaknál is létezik, ha lappangó állapot­ban is, igény a kisgyermekkel való szoros kapcsolatra, de er­re csak akkor ébrednek rá, ha a gyakorlatban is tapasztalják a kapcsolat örömét. A régi „férfias magatartás” képzetei azonban ma is néha háttérbe szorítják az igazi apai megnyilvánulásokat. Fog­lalkoznak a kisgyermekkel, de különösen a kisfiúknál, a sze- retetüket férfiasnak vélt ma­gatartásukba burkolják. Gabi 3 éves, a papa nyáron több szabad idővel rendelke­zik, sokat vgn együtt kisfiá­val! Nagyon szereti a kis­fiút és alig várja, hogy együtt legyenek. Mégis nem úgy sikerült az együttlét, mint ahogy tervezte. Gabi csen­des, visszahúzódó, szelíd kis­gyerek, akire még hangosan sem kell rászólni, mert szíve­sen és készségesen teljesít mindent, amit kémek tőle. A hangosabb szótól megriad, könnyen sír. Az apa, éppen ezt az érzékenységet akarta kinevelni a gyerekből. Prog­ramot állított össze: kirándu­lás, strandolás stb. A gyerek boldog örömmel készülődött a közös kirándulásokra és letörten ért haza. A papa ál­landó erőpróbáknak tette ki, a gyerek a kudarc és félelem sorozatát élte át. A strandon nem pancsolhatott kedvére, hanem félelmek közepette, apja unszolására be kellett ugrania a vízbe. Igaz, hogy a víz nem volt mély, és apuka ott állt, hogy elkapja őt, Gabi azonban rettenetes mélynek látta a vizet és na­gyon távolinak az apa kar­jait, remegett. A kirándulá­sokon fel kellett másznia az emelkedőkre és ott fociztak, holott ő szívesebben homoko­zott volna. Gabi érzékenyebb lett, mint valaha, éjjel is nyugtalanul aludt. A papa na- gyo»t elégedetlen volt vele és csalódását nem is titkolta. De csalódott volt Gabi is, az apa visszautasítását nehe­zen viselte el és nehezen vi­selte el azt is, hogy állandóan kudarcok érték. Anyjával is ingerült lett, haragját kiter­jesztette rá is. Gabi papája jót akart, de rosszul kezdett hozzá. Gyen­gédségét nem tudta, vagy nem merte kimutatni és a 3 éves aprósággal úgy foglal­kozott, olyan igényeket tá­masztott vele szemben, mint­ha már legalább is hatéves lenne. Sokkal szerencsésebb hely­zetben van Zolti, az ő apu­kája nem titkolja sem gyön­gédségét, sem szeretetét. öl­be veszi a kisfiút, érdekes dol­gokat mesél neki, együtt épí­tenek, séta közben beszélget­nek, de ha Zolti labdázni szeretne, a papa mindig haj­landó játszótárs lenni. Meg­lepik anyut is sokszor azzal, hogy közösen porszívóznak, vagy elmennek bevásárolni. Pedig Zolti apja jellegében és magatartásában is olyan, akit „férfias” férfinek szoktak nevezni. A gyengédség ki­mutatása semmit sem von le férfias magatartásából. Azért természetesen ez más gyen­gédség, mint a mamáé, nem annyira dédelgető és nem annyira érzelmes. Zolti na­gyon büszke erős, okos, és jóságos papájára, valamint gyengéd kedves mamájára. Joggal. Boldog gyermek, Zolti már kicsi korában megkapja a teljes szülői szeretetet. A kisgyermekkel való fog­lalkozás nemcsak az anyák és a nagyszülők előjoga, az apa szerepet is el kell játszani, mi­nél gondosabban, minél töké­letesebben — megéri, mert há­lás szerep. (Dr. H. A.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom