Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-06 / 184. szám
IO FEST tlECVEI kMtrJap 1967. AUGUSZTUS 6., VASARNAP Heti jogi tanácsaink Az ingatlan használatáról... A munkaképtelenségi járadékról... A tsz-tag nyugdíjáról... és a családi pótlék rendeltetéséről.. Tulajdonostársak mindegyike úgy jogosult használni az ingatlant, hogy a másik érdekeit az ne sértse. K. I. törökbálinti olvasónk írja, hogy a volt tulajdonostárssal vitája támadt az 1961- ben megvásárolt ingatlan használata tekintetében. A volt tulajdonostárs bírósághoz fordult, de elutasították keresetével, tehát lényegében olvasónk pernyertes lett. Sérelmezi, hogy nem tud érvényt szerezni a bírói ítéletnek, a volt tulajdonostárs (olvasónk időközben eladta a tulajdoni hányadát) nem hajlandó a disznóólát részére, illetve az új tulajdonosnak átadni és emiatt ő nem kapja meg a vételár fennmaradt részét a vevőtől. Másfél éve hiába fordul a tanácshoz, a bírósági végrehajtókhoz, de hogy a mai napig nem jutott hozzá a sertésólhoz, azért egy pillanatig sem lehet sem a bírósági végrehajtói irodát, sem pedig a tanácsot okolni. Olvasónk a perben alperes volt, és a per során viszont- ikeresetet nem támasztott, hogy a két disznóól közül az egyik illeti csak meg a tulajdonostársat, és kötelezze a bíróság az akkor még tulajdonostársat, hogy adja át a jogtalanul birtokban tartott és használt ólrészt. Amennyiben a bíróságtól ezt kéri, akkor volna egy végrehajtható okirat, (bírói ítélet) amelynek érvényt tudott volna szerezni. Forduljon a járási tanács igazgatási osztályához, és kérje, állapítsák meg a volt tu- lájdonostárs birtokháborítását Amennyiben a volt tulajdo- nostárs vitatná ismét azt, hogy neki joga van a másik disznóól használatára is, mutassa be a bírói ítéletet. Ennek alapján a tanács jogerősen eldöntheti a kérdést. Ha azonban újabb körülmények merülnek fel, a birtoklás, illetőleg a használat jogcíme vitathatóvá válik, akkor a tanács hivatalból köteles lesz áttenni kérelmét a járásbírósághoz. Tehát olvasónknak nem végrehajtást kell kérni, hanem birtokháborítás megszüntetése címén kell a fenti útmutatás szerint eljárni. Munkaképtelenségi járadék munkavégzés esetén is korlátozás nélkül megilleti a dolgozót. D. S. csemői olvasónk kérdezi, hogy munkavállalás esetén is megilleti-e őt a havi AZ IPARI SZERELVÉNY- ÉS GÉPGYÁR — VOLT PRÉKO — betanított gépmunkára férfi és női munkaerőket FELVESZ Jó kereseti lehetőség! Jelentkezés a vállalat felvételi irodáján Tel.: 166—450, 122 m. FELVETSZ KE KERESÜNK BUDAPESTI MUNKAHELYRE szerkezetlakatos, hegesztő, marós, esztergályos, mintakészítő szakmunkást, férfi segédmunkásokat és portásokat, valamint VIDÉKI MUNKÁRA lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. ORSZÁGOS BANYAGÉPGYARTÖ V. Bpest IV., Baross u. 91—95. EMLÉKEZETES BŰNÜGYEK Öt gyermekáldozat 260 forintos munkaképtelenségi járadék. Ugyanilyen kérdést intézett hozzánk egy váci olvasónk is, aki két lábára megbénult, és ezért lett munkaképtelenségi járadékos. Most egyik tsz-ben ülő foglalkozást ajánlottak neki, és nem tudja elvállalhatja-e, nem veszik-e el tőle a munkaképtelenségi járadékot. Mindkét olvasónkat megnyugtatjuk. Fizikai munkát (a tsz-ben ülőfoglalkozást, telefonkezelő, portás, stb.) vállalhatnak és a munkaképtelenségi járadékot nem vonják meg. Attól természetesen nem mentesek, hogy orvosi javaslatra újból felülvizsgálják a Mumkaképességcsökke- nést Véleményező Orvosi Bizottságnál a munkaképtelenség fokát. Azt tanácsoljuk, vállalják el a munkát, emiatt hátrány egyiküket sem éri. Mennyi lehet a termelőszövetkezeti tag nyugdíja? B. P. Örkényi olvasónk tizenöt évi termelőszövetkezeti tagság után nyugdíjba készül, szeretné tudni, mennyi lesz nyugdíja. Általános szabály, hogy tsz-tag öregségi nyugdíja 400 forintnál kevesebb nem lehet. A törzsnyugdíj az előző négy évben végzett átlag munkaegységének megfelelően alakul és ettől függően nyugdíjosztályba sorolják be a tagokat. Mivel olvasónknak a nyugdíj megállapításához szükséges 10 évnél több tsz- tagsága van, így az átlagjövedelem 33 százalékán felül, még a további 5 év után évenként 2 százalék, összesen 10 százalék kiegészítés jár. Azt tanácsoljuk olvasónknak, a tsz-ben állapítsák meg, melyik nyugdíjosztályba van besorolva, és pillanatok alatt kiszámítják, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Hasonló kérdéssel fordult hozzánk H. T. inárcsi olvasónk is, aki közölte is velünk, hogy abba a nyugdíjosztályba tartozik, amelyikben a havi átlagkereset 900 forintnak felel meg. Húsz nyugdíjévé van, kérdezi, mennyi lesz a nyugdíja, ha ebben az évben kéri nyugdíjaztatását A fentiekből következik, hogy olvasónknak 33 százalék törzsnyugdíj jár, és nyugdíjévenkénti 2 százalék. Mivel a rendelkezés szerint a nyugdíj az átlagjövedelem 70 százalékánál nem lehet magasabb, olvasónk nyugdíja 630 Ft lesz. A családi pótlékot a gyermek nevelésére, gondozására kell fordítani. B. I.-né olvasónk írja, hogy férje iszákos, nem ad haza elengendő pénzt gyermekük eltartására. A családi pótlékot is elkölti és ezért már a férj budapesti munkahelyéhez fordult panasszal. Nemrég azt a felvilágosítást kapta, forduljon társadalmi bírósághoz, és kérje, hogy a családi pótlékot közvetlenül utalják az ő nevére. Olvasónk azt kérdezi: van-e erre törvényes lehetőség? Családi pótlék rendeltetése és célja, hogy a gyermek szűk- I ségletei kielégítésére fordít-1 sák. Ha olvasónk férje családi pótlékot nem a közös gyermekükre fordítja, iszákos magatartásával veszélyezteti családja fenntartását, jogosan fordulhat a társadalmi bírósághoz, ahol elrendelhetik, hogy a családja eltartását elhanyagoló dolgozó munkabérének egy részét — a családi pótlékot teljes egészében — a gyermeket eltartó másik szülő, illetve gondozó kezéhez fizessék ki. Dr. M. J. A bűncselekmények történetében egyedülálló, borzalmaiban páratlan esemény-sorozat szakadt az 1953. és 54. évben a Szolnok megyei kisvárosra, Törökszentmiklósra. A két gonosztevő, Jancsó Piroska és Jancsó Borbála esetét mint az „évszázad bűnügyét” említik. 1953. október 13-a és 1954. augusztus 14-e között Török- szentmiklóson világos napphl öt fiatal gyermeklány tűnt el: a 13 éves H. Piroska, a 17 éves S. Irén, a 13 éves B. Marika, a 13 éves Sz. Kati és a 11 éves K. Marika. A rejtélyes eltűnések ügyében már folyt a rendőri nyomozás, amikor 1954. szep- termber 2-án feldúltan és vérző arccal megjelent a törökszentmiklósi rendőrkapitányságon B. Istvánná, 21 éves pusztakengyeli lakos és feljelentést tett a Törökszent- miklóson lakó 20 éves Jancsó Piroska ellen. Elmondta, hogy Jancsó Piroska házuk kertjében dróttal meg akarta fojtani. A rendőrség néhány perc múlva előállította Jancsó Piroskát, aki a kihallgatáson elismerte, hogy meg akarta gyilkolni B. Istvánnét. A nyomozók ekkor nem gondoltak arra, hogy B.-né merénylőjének személyében fény derül az utóbbi hónapok rejtélyes eltűnéseire is. Másnap azonban, amikor Jancsó Piroska lakásán házkutatást tartottak, különböző gyermekruhák kerültek elő, amelyekben a nyomozók felismerték az eltűnt gyermekek ruhadarabjait. Nemsokkal a házkutatás befejezése előtt a nyomozók a ház tornáca alá épített, használaton kívüli kutat fedeztek fel, amelyet fémlappal fedtek be. A kútban megtalálták az öt leánygyermek hulláját. Azonnal őrizetbe vették Jancsó Piroska anyját, a 45 éves Jancsó Borbálát is, s a vizsgálat, az összegyűjtött bizonyítékok alapján — a terheltek vallomásának gyakori változtatása, valamint körömszakadtáig való hazudozásai ellenére — borzalmas bűncselekmény-sorozatot tárt fel. Két emberbőrbe bújt szörnyeteg Jancsó Borbála gyermekkora óta erkölcstelen életet élt, házasságon kívül öt gyermeke született. A bűncselekmény idején azonban már csak a 20 éves Piroska és 11 éves fiútestvére élt. Az anya még ebben az időpontban is férfi kapcsolataiból tartotta fenn magát, s noha állandó pénzzavarokkal küzdött, mindennap megjelent az italboltokban. A nyomozás és a bírósági eljárás során egyébként együgyű, bolond asszonynak tettette magát. Megjátszotta a jó anyát, a buta, tanulatlan értelmetlen asszonyt. Érdekes volt azonban az igazságügyi, orvosszakértő és az elmeorvos szakértők véleménye. Kifejtették, hogy Jancsó Borbálának csak a szerzett ismeretei hiányosak, a gyakorlati életben tökéletesen kiismeri magát, gyorsan reagál a feltett kérdésekre, azonnal észreveszi- azt, ami ránézve előnytelen. Iskolázatlansága ellenére is rendkívül értelmes, gyors felfogású. Jancsó Piroska öt elemit végzett, s gyerekkora óta csavargóit. Lopásért, üzletszerű kéjelgésért, csavargásért többször folyt ellene eljárás. Házasságon kívül két gyermeke született, 4 éves leánya és 15 hónapos kisfia volt. Mint később vallotta, 15 éves kora óta természetellenes hajlamai voltak. Erkölcsi züllöttsége ellenére érdeklődött a költészet és az irodalom iránt, rendszeresen írt verseket és meglepően jól rajzolt. Egyetlen tanú A vizsgálat munkájának egyik jelentős problémája volt, hogy zömében a terheltek vallomására kellett támaszkodni, ugyanis a legutóbbi áldozatjelölt kivételével mind az öt lány meghalt. Jancsó Piroska egyébként a gyilkosságokat nem tagadta. Mégis taktikázott és azon volt, hogy összeüúszálja, ösz- szezavarja a vizsgálatot. Szemrebbenés nélkül beszélt a kislányok meggyilkolásáról, ugyanakkor annyira szé- gy elite nemi elferdülését, nogy főleg emiatt állandóan változtatta vallomásait. Hosz- szú ideig azt állította, hogy az öt lányt egyedül ölte meg, anyja semmit sem tudott Később azt vallotta, nogy az első esetet kivéve, valamennyi gyükosságot anyjával közösen, sőt anyja felbújtására követte el. Majdpedig azt, hogy anyja már az első gyilkosságban is részt vett. Ilyen körülmények között csak valamennyi bizonyíték leggondosabb jogi elemzése alapján lehetett a minden kétséget kizáró bírói meggyőződést kialakítani. Eszerint a szörnyű bűncselekmény-sorozatot Jancsó Piroska anyjával közösen követte el, az ok Jancsó Piroskánál: szadista kéj és nemi vágyainak természetellenes kielégítése, anyja részéről: az anyagi haszonszerzés volt. 4 forint, 200 forint, 30 forint... Első áldozatáról így nyilatkozott Jancsó Piroska: „K. Marikát a zöldségesbolt előtt láttam meg a kislány azt mondta, szívesen eljönne hozzánk, mert szeretné látni Misikét, a kisfiámat. Anyám kérdezte, hogy van-e a kislánynál pénz, majd kihozott egy drótot, Marika nyakába tette és megfojtotta, én közben lefogtam Marika kezét. Négy forintot találtunk' nála... 1954. július 9-én Jancsó Piroska és anyja a piacon meglátták a 13 éves H. Piroskát, aki csirkét árult. „ ... anya azt mondta, sokat árulhatott. Odamentem hoz? zá és azt mondtam, megvesz- szük a csirkét, ha elhozza hozzánk. Már várta anyu. Intett, hogy csukjam be az ajtót, ő bement a drótért. Megfogtam a kislány kezét, ő pedig dróttal megfojtotta. Levetkőztettük. 200 forint volt nála . . A következő áldozat a 17 éves S. Irén. Jancscékhoz vitte szegényes holmiját, ugyanis Budapestre akart utazni. Megfojtották és elrabolták 30 forintját. A 13 éves B. Marika 1954. augusztus 11-én érkezett autóbusz- szal Törökszentmiklósra Mezőtúrról. A kislányt keresztanyjának kellett volna a megállóban várnia, azonban az autóbusz késett, s az asz- szony elment bevásárolni a piacra Közben megérkezett az autóbusz, s amikor a magas, szőke kislány leszállt, Jancsó Piroska és anyja meglátta. A kislány egy óra múlva kötéttel a nyakában holtan hevert a kútban ... „Az ötödik, a 13 éves Sz. Kati volt, őt egyedül csaltam a lakásba __ v allotta Jancsó Piroska — vele is úgy csináltunk, mint a többivel...” Jancsó Piroska szeptember I-en a szolnoki vasútállomáson ismerkedett meg B. Ist- vánnéval. Meghívta magához Törökszentmiklósra. Estefelé B.-né az udvaron egy pokróccal betakarózva lefeküdt. Az anya akkor azt mondta Jancsó Piroskának, előbb rendbe- teszi, elaltatja a gyerekeket (saját 11 éves és Piroska másfél éves kisfiát), és utána együtt „elintézik” B.-nét. Jancsó Piroska azonban egyedül akart végezni áldozatával, a drótot megpróbálta átbújtatni B.-né nyaka alatt. A fiatalasz- szony felébredt és sikoltozva felugrott: „Mi az, meg akarsz fojtani?” Mire Jancsó Piroska azt felelte: „Anyám mondta, hogy pusztítsalak el”, majd földre rántotta B.-nét. A fiatalasszonynak azonban sikerült elmenekülni. Hiába tagadott Jancsó Borbála az eljárás egész ideje alatt tagadott. Tagadta a gyilkosságokban való részvételt, sőt még azt is, hogy ezekről egyáltalán tudomása volt. A Legfelsőbb Bíróság Jancsó Borbála bűnösségét — Jancsó Piroska terhelő vallomása mellett — a következő megállapításokra alapozta. Elfogadhatatlan, hogy Jancsó Borbála nem vette észre a szűk lakásban egyre szaporodó gyermekruhákat. A 11 éves K. Marika kivételével az áldozatok 13 évesek, illetve S. Irén 17 éves volt. Megölésük — nyilvánvaló ellenállásuk miatt — segítőtársra vall. Különösen figyelemre méltó, hogy amikor B.-né megölésével Jancsó Piroska egyedül próbálkozott, kudarcot vallott, annak ellenére, hogy B.-né aludt, a többi áldozat viszont ébren volt. Amikor Jancsó Piroska B.-nével dulakodott, ezt kiáltotta: „Anyám mondta, hogy pusztítsalak el...” Az orvosszakértői vélemény szerint teljesen valószínűtlen, hogy valaki ilyen rendkívüli módon feszített idegállapotban olyan kijelentést tegyen, amelynek tartalma nem volt már előzőén a tudatában elraktározva. Ha Jancsó Borbála a történtekről mit sem tud, hogyan történhetett, hogy a kétségbeesetten sikoltozó B.-né hangjára tétlenül maradt a lakásban? Egy tanú előtt korábban Jancsó Piroska ittasan arról beszélt, hogy az eltűnt lányokat anyjával együtt ő ölte meg. Mindezek a tényezők kétségtelenné tették Jancsó Borbála közreműködését a bűncselekmény-sorozat elkövetésében. A Legfelsőbb Bíróság Jancsó Piroskát és anyját, Jancsó Borbálát halálra ítélte. A lányon a halálos ítéletet 1954 decemberében végrehajtották. Anyja halálos ítéletét életfogytig tartó börtönbüntetés^ változtatta az Elnöki Tanács. B— B— GYERMEKNEVELES A kisgyermek és az édesapja Még ezelőtt 20—25 éve nagy többségében a csecsemőt és kisgyermeket az anya látta el, nevelte, gondozta. Az apa szerepe csak akkor került előtérbe, amikor a gyermek már iskolás lett. A feladatok megoldásában az édesapa segített és az apa volt az ítélkező és az ítélet végrehajtója, ha a gyerek valami szabálytalanságot, „bűnt” követett el. Ez a helyzet részben a család akkori feltételeiből adódott. az anyák otthon voltak, feladatuk a háztartás vezetése és a gyereknevelés volt és a kenyérkereső apa nyugalmára vigyáztak, a nevelés napi problémáit maguk oldották meg. Az apához csak akkor fordultak, amikor kemény kézre volt szükségük. Ez volt az egyik ok. A másik ok az volt, hogy a fárfihevelés és nőnevelés már kisgyermekkorban kettévált. A kislányoknak nem illett fára mászniuk, nem játszottak autóval és technikai játékokkal, mert azokat fiús játékoknak tartották. A kisfiúknak nem volt babájuk, ha nagyobbak lettek, nem vettek részt a házi munkában, mert nőiesnek, férfiatlannak tartották. A férfiak arra voltak büszkék, hogy nem tudnak bevásárolni, egy gombot felvarrni, a nők pedig azzal domborították ki nőiességüket, hogy a szögbeverés már nehéz feladatot jelentett számukra és idegen tőlük minden, ami műszaki. Azóta nagyot változott az egész világ, a női és férfi- „erények” értékeit illetőleg is. A nők ma büszkék arra, ha műszaki érzékük van és a férfiak sem titkolják el főzési tudományukat. A gyerek közelebb került az apához. A kicsi gyerek körüli teendőket szívesen látja el a papa is, ha a mama nem ér rá, még attól sem riad vissza, hogy tisztába kell rakni a kicsit. Nemcsak a megszületésekor büszke rá, de élvezi a baba fejlődésének minden állomását. Gazdagabb lett érzelmileg az apa és a kisgyerek is. Az anya puha si- mogatását, lágy beszédét kiegészíti az apa Izmos karja, dörmögő hangja, a borostás arcból kivillogó, erőt sugárzó szempár. Régebben a kisgyerek „anyás” volt, örömet és megnyugvást az anya közelében érzett, mert az anyához kapcsolódott minden, ami kellemes. Napjainkban a kicsik ugyanúgy ragaszkodnak az apához, mint az anyához, sőt nem ritka az „apás” gyerek. Ezek az újfajta jelenségek azt bizonyítják, hogy a férfiaknál is létezik, ha lappangó állapotban is, igény a kisgyermekkel való szoros kapcsolatra, de erre csak akkor ébrednek rá, ha a gyakorlatban is tapasztalják a kapcsolat örömét. A régi „férfias magatartás” képzetei azonban ma is néha háttérbe szorítják az igazi apai megnyilvánulásokat. Foglalkoznak a kisgyermekkel, de különösen a kisfiúknál, a sze- retetüket férfiasnak vélt magatartásukba burkolják. Gabi 3 éves, a papa nyáron több szabad idővel rendelkezik, sokat vgn együtt kisfiával! Nagyon szereti a kisfiút és alig várja, hogy együtt legyenek. Mégis nem úgy sikerült az együttlét, mint ahogy tervezte. Gabi csendes, visszahúzódó, szelíd kisgyerek, akire még hangosan sem kell rászólni, mert szívesen és készségesen teljesít mindent, amit kémek tőle. A hangosabb szótól megriad, könnyen sír. Az apa, éppen ezt az érzékenységet akarta kinevelni a gyerekből. Programot állított össze: kirándulás, strandolás stb. A gyerek boldog örömmel készülődött a közös kirándulásokra és letörten ért haza. A papa állandó erőpróbáknak tette ki, a gyerek a kudarc és félelem sorozatát élte át. A strandon nem pancsolhatott kedvére, hanem félelmek közepette, apja unszolására be kellett ugrania a vízbe. Igaz, hogy a víz nem volt mély, és apuka ott állt, hogy elkapja őt, Gabi azonban rettenetes mélynek látta a vizet és nagyon távolinak az apa karjait, remegett. A kirándulásokon fel kellett másznia az emelkedőkre és ott fociztak, holott ő szívesebben homokozott volna. Gabi érzékenyebb lett, mint valaha, éjjel is nyugtalanul aludt. A papa na- gyo»t elégedetlen volt vele és csalódását nem is titkolta. De csalódott volt Gabi is, az apa visszautasítását nehezen viselte el és nehezen viselte el azt is, hogy állandóan kudarcok érték. Anyjával is ingerült lett, haragját kiterjesztette rá is. Gabi papája jót akart, de rosszul kezdett hozzá. Gyengédségét nem tudta, vagy nem merte kimutatni és a 3 éves aprósággal úgy foglalkozott, olyan igényeket támasztott vele szemben, mintha már legalább is hatéves lenne. Sokkal szerencsésebb helyzetben van Zolti, az ő apukája nem titkolja sem gyöngédségét, sem szeretetét. ölbe veszi a kisfiút, érdekes dolgokat mesél neki, együtt építenek, séta közben beszélgetnek, de ha Zolti labdázni szeretne, a papa mindig hajlandó játszótárs lenni. Meglepik anyut is sokszor azzal, hogy közösen porszívóznak, vagy elmennek bevásárolni. Pedig Zolti apja jellegében és magatartásában is olyan, akit „férfias” férfinek szoktak nevezni. A gyengédség kimutatása semmit sem von le férfias magatartásából. Azért természetesen ez más gyengédség, mint a mamáé, nem annyira dédelgető és nem annyira érzelmes. Zolti nagyon büszke erős, okos, és jóságos papájára, valamint gyengéd kedves mamájára. Joggal. Boldog gyermek, Zolti már kicsi korában megkapja a teljes szülői szeretetet. A kisgyermekkel való foglalkozás nemcsak az anyák és a nagyszülők előjoga, az apa szerepet is el kell játszani, minél gondosabban, minél tökéletesebben — megéri, mert hálás szerep. (Dr. H. A.)
