Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-29 / 203. szám

MOHOMIDEB A, P f S T M E G Y^.E I. H Í R L A P K |J l Ö N K I A D A S A IX. ÉVFOLYAM, 202. SZÄM 1967. AUGUSZTUS 29., KEDD MIRŐL TÁRGYALT A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG? Rend a járás iparában, rekord a mezőgazdaságban Jobb politikai munkát a tsz-tagok között Készülődés a tagkönyv cserére A járási pártbizottság Po­litiker Ferenc, majd Szijjártó Lajos elnökletével szombaton ! ülést tartott. Guba Pál, a pártbizottság első titkára tájékoztatta a pártbizottságot az első fél­évi munkaterv végrehajtá­sáról, majd a pártszervezetek és a pártbizottság előtt álló feladatokról. Referátumában többek között ezt mondotta: — Azok az elvek, amelyeket a pártbizottság a munkater­vében rögzített, jóik voltak — ezt már az eltelt idő is bizonyítja —, hiszen elősegí­tették a fejlődést az iparban és a mezőgazdaságban, javult a párt és a tömeg kapcsolata is... Sok feladatot foglalt ma­gában az első félévi mun­katerv. így például az MSZMP IX. kongresszusa anyagának fel­dolgozását, az új gazdasági mechanizmus megértetését, az országgyűlési és tanácsvá­lasztások előkészítését, a KISZ, szakszervezetek és fmsz-választások irányítását, a sportegyesületi választások előkészítését és az MHS át­szervezésének megkezdését. A pártbizottság első tit­kára beszámolója további ré­szében foglalkozott járásunk iparának, mezőgazdaságának jelenlegi helyzetével és az alábbi megállapításokat tette: — Iparunk termelési ered­ményei jók. A tervet előre­láthatólag teljesíteni fogják. Az eltelt félévben a munka mellett az új mechanizmus tanulmányozása, előkészítése folyt üzemeinkben. Jelentő­sek a felajánlások és a mun­kaversenyek az Októberi For­radalom 50. évfordulójára. Mezőgazdasági termelé­sünk ez évben már sok­kal tervszerűbben haladt, mint a korábbi években. Időben és jól végezték el termelőszövetkezeteink a mun­kákat. Jó időjárás és jó munka jellemezte ezt a fél­évet. Gabonatermésünk já­rási átlaga például 14,5 má­zsa, ami rekordnak számít. Járásunkban ilyen jó termés még soha nem volt. A mun­kaverseny, a felajánlások mértéke mezőgazdasági ter­melőegységeinkben azonban még nem érte el a kívánt szin­tet. A párt szervezeti életéről szólva Guba Pál megállapí­totta, hogy a tagfelvétel terén különösebb probléma nincs. Az előző évekhez viszonyít­va a felvétel arányos. Azon­ban ha a felvételeket tovább vizsgálgatjuk, megállapítható, hogy a jövőben a tsz-tagok kö­zött jobb politikai és szer­vező munkát kell végezni. Most pártszervezeteink előtt a tagkönyvcserére való fel­készülés nagy feladata, a Nagy Október méltó megün­neplésének előkészítése áll. E munkát rögzíti a járási párt- bizottság második félévi munkaterve, melynek ismer­tetésével fejezte be tájé­koztatóját Guba Pál. A beszámolót és a járási pártbizottság második félévi munkatervét a bizottság tag­jai kiegészítés nélkül elfo­gadták. Polinger Ferenc ismertette a végrehajtó bizottság elő­terjesztését: a járási párt­3Monari sportkrónika Imme!-áiniioal rúgják a kori .. Vórstscgén/f“ döntetlen elfe­Igy bosszankodtak a monori szurkolók vasárnap: — Futballozni lassan fejtenek játékosaink... — Nincs rúgótechnikájuk. — Fejelni sem tudnak. — Erőnlétük sincs ... — Hát akkor mit tudnak?! — tárta szét a karját a keser vesen elért, szerény döntetlen eredmény után az egyik szúr 'toló. A monori csapat egy vitat­ható tizenegyessel egyenlített, holott az ellenfél tudása nem ütötte meg a közepes színvo- aalat. Viszont lelkesen haj­lottak, nem ismertek elveszett labdát Sajnos, Sáránszki, a Donoriak kitűnő középhátvéd­je a második félidő 20. percé­ben szerencsétlen esés követ­keztében a vállára esett — és lörésgyanús sérüléssel kórház- aa szállították. Visszatérve a kiváncsi szűr- roló kérdésére, hogy mit tud­lak a monori játékosok, nem lehéz felelni: szellemében, 'elfogásában, játéktudásában lyenge ez a csapat. Két-három játékos kivételével a többiek mmel-ámmal rúgják a lab- iát... Vasárnap a fegyelmezetlen­tél nyomta rá a bélyegét a nonoriak teljesítményére. A játékosok nem tartották be az vdzői utasításokat. A pályát lem játéktérnek, hanem fo- 7ócskázásra használták: min­denki egyrakáson volt — ott, bizottság hatásköri listáját, amelyet a jelenlevők elfogad­tak. Az ülés napirendjén szemé­lyi ügyekkel is foglalkozott. A járási pártbizottság tagjai sorába kootálta Polinger Ferencet. Kovács Gyula, a járási pártbizottság titkára kétéves pártfőiskolára ment, s ezért végrehajtó bizottsági tagságáról lemondott. A párt- bizottság Polinger Ferencet választotta be a végrehajtó bizottságba. Spengler Istvánt, a pártbizottság munkatársát, a mezőgazdasági ügyek inté­zésével bízták meg. Blaskó Mihály A tápiósülyi öreg iskola falai között szombat este megható ünnepség szemtanúi voltunk. Mészáros Istvánné pedagógus munkásságának negyvenéves jubileumát ünnepelték. Az ün­nepségre sokan eljöttek az egykori tanítványok közül. A Himnusz elhangzása után a tanító nénit legfiatalabb ta­nítványai, a másodikos Bakos Éva és Kurgyis László köszön­tötték, majd az egykori tanít­vány: Szalai Pál fia, a kis La­jos játszott tangóharmonikán. Brahms két magyar táncát és a Traviatából a bordalt adta elő. A jelenlévőket ezután Far­kas Istvánné üdvözölte úgy is, mint öregdiák, és úgy is mint tanácstag, utána pedig Klafter Erzsi köszöntötte a tanító né­nit. — Drága tanító néni, kedves őszülő gyerekek! Mi, hajdani első osztályosok, negyven évvel ezelőtt Mészá­ros tanító néni első tanítvá­nyai voltunk. Jól emlékszem, hogy a mi kedves tanító né­nink az első napon halvány­kék matrózblúzban lépett a tanterembe ... Jóformán diák volt még ő is. Kedves moso­lyával azonnal eloszlatta a bensőnkben lobogó feszültsé­get. 1927-et írtunk akkor, s majdnem valamennyien me­zítláb voltunk. Nem volt új ruhánk sem. öreg berliner­kendőben jártunk az iskolá­ba... Lekváros kenyér volt a mindennapi tízóraink. A tanító néni egészen új világot tárt fel előttünk, midőn bevezetett a betűk birodalmába. Cseri József, aki az ünnep­ség szervezője volt, Hidas An­tal: „Kezdenéd elölről’’ című versét szavalta el, majd az öreg diákok nevében jelképe­sen felajánlotta a tanító néni­nek a Munka Érdemrend gyémánt fokozatát. Petrovics János vállalati fő­könyvelő tréfásan bevallotta, hogy már negyven évvel ez­előtt szerelmes volt a tanító nénibe. Ezután az egész osz­tály tapsvihara kíséretében át­nyújtotta a negyven év előtti első osztályosok nagyított és díszes keretbe foglalt fényké­pét. Cseri Illés következett ez­után. Elmondotta, hogy most, felnőtt korában döbbent rá ar­ra, hogy kár volt az iskolát elkerülnie. íme néhány szag­gatott mondat az önvallomásá­ból: — őszintén mondom nektek, gyerekek, hogy nagy csibész voltam akkor... nem egy eset­ben zsákba dugtak és úgy hoztak be az iskolába, a következő pillanatban pe­dig az ablakon ugrottam ki ... sajnos most lépten-nyomon tapasztalom, hogy kár volt nem tanulnom. Ezután Kovács József ta­nácselnök köszönötte a tanító nénit, majd a községi pártszer­vezet nevében Teleki Józsefné, a nőtanács képviseletében pedig Nagy Jánosné és a szülői munkaközösség megbízásából Horváth Jánosné üdvözölte és adta át ajándékát a jubiláló Mészáros Istvánnénak. Kováts Géza iskolaigazgató beszéde elején megjegyezte, hogy testben és lélekben meg­erősödve, de nem megöregedve jelentek meg a találkozón a tanítványok. Említette továb­bá, hogy a tanterem öreg falai között még ma is folyik a ta­nítás. Beszéde végén araak a reménynek adott kifejezést, hogy a legközelebbi — 50 éves találkozót nem itt, hanem már a köz­ponti iskolában tartja meg, re­mélhetőleg ugyanez az ünnep­lő közönség. Az ünnepség vége felé Far­kas Istvánné lépett a tanító néni elé. Szomorú szívvel je­lentette, hogy a tanítványok közül időközben tizenöten hal­tak meg. A hallgatóság egy perces felállással tisztelgett az elhunyt diákok emlékének. Végezetül Mészáros Istvánné tanító néni emelkedett szólás­ra. A teremben néma csend uralkodott. A tanító néni elő­vette az 1927-es osztálynaplót és névsorolvasást tartott. Ki­derült, hogy negyven évvel ezelőtt 62-en iratkoztak be az első osztályba, s most har­mincegy tanítvány jött el a találkozóra. A tanítványok valameny- nyien beszámoltak eddigi éle­tükről. A névsor elején And- rejcsik János elmondotta, hogy most egy nagy postahi­vatalnak a vezetője, Besztercei Imre, a jelenlegi sülyi csúcs­titkár, a MÁV elektromos osztályánál dolgozik. Dr. Szál­lási Gyula a Fővárosi Tanács­nál jogtanácsos, Perjést Magda Miskolcon, biológiai és kémia­tanár, Móna Ilonka ugyancsak egyetemet végzett. Az osztály többi tagjai közül sokan csak a felszabadulás után tették le az érettségit, s valamennyien megedződtek az élet vihará­ban. A tanító néni is beszámolt magáról. Elmondta, hogy apja 46 évig tanított, ő pedig a jövő évben nyugdíjba vonul. azonban nem családi hagyo- leánya jövőre pedagóguspályá­Távozásával szűnik meg a mány, mert ugyancsak a ra lép. Legvégül Dvorak Béla emlé­kezet meg a második világhá­borúban meghalt diákokról, majd elszavalta saját versét. Az ünnepség a Szózat hang­jaival ért véget. Az öreg diá­kok elhatározták, hogy öt év múlm ismét találkoznak. Krátky László TANÁCS VB-T tartanak ma Gombán 8 órai kezdettel. Napirendjén a népi ellenőrzés munkájáról szóló jelentés és a betakarításról szóló tájékoztató szerepel. Maglódon 16 órákor ülése­zik a vb, ahol a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét és az őszi betakarításra való felké­szülést tárgyalják. Ecseren a 14 órai kezdette] kezdődő vb-ülésen az 1968. évi községfejlesztési és költségve­tési terv összeállítására tesz­nek javaslatot. A sportszerűtlen életmód gyümölcse: Ismét vereség idegenben DUNAHARASZTI—ÜLLŐ 3:0 A sorozatosan tartalékosán szereplő Üllő ismét Dunaha- rasztin szenvedett vereséget. Ezúttal a védelem mondott csődöt, Erős kapus személyé­ben, aki ritkán látott rossz védésével hívta fel magára a figyelmet Pedig a játék nem úgy in­dult hogy az Üllő veszít. A hátvédhármas tengelyében a Győrit helyettesítő Mellis megbízhatóan látta el felada­tát, a csatársorban pedig Burza szereplésében bízhattak az üllői szurkolók. Az első félidőben inkább Üllő kezde­ményezett többet, sorozatos támadásokat vezetett a hazai­ak ellen. A mezőnyben az Üllő jobban játszott, csak a csatár­sorban nem volt átütő erő. A 35. percben „megtört a jég”. Az egyik hazai támadás Évnyitó a marxista egyetemen A marxista egyetem három 8 kihelyezett évfolyama évnyi- ^ tó ünnepséget tart szeptem- ^ berben Monoron. A harmadik« évfolyam hallgatói 4-án, az el- « ső évfolyam 7-én, a második 8 évfolyam hallgatói szeptem- 8 bér 8-án kezdik az új tanévet. &---- I M AI MŰSOR Gyomra: Lenni vagy nem lenni. 8 Maglód: A Nagy Medve fiai (szé- ^ les). Mende: A 26 hős (széles). % Monor: Viva, Maria (széles). Pilis: « Hogy szaladnak a fák. Tápiósüly: S Senki sem akart meghalni. Üllő: S Alibi a vizen (széles). Vecsés: Sen- 8 ki sem akart meghalni (széles). 8 Nemrégiben nyílt meg Monori-erdőn a Mókus presszó. A kellemes, szórakozóhely a Ceg­lédi Vendéglátóipari Vállalat ízlését és leleményét dicséri. Az új presszó már az első na­pon nagy forgalmat bonyolított le (Foto: Szabó János)) során az előrevágott labdára Erős kapus késlekedett a be­avatkozással. így az ellenfél, a kapustól sem zavartatva, nyu­godtan belőtte a vezető gólt, A félidő végéig néhányszor még próbálkozott Üllő a ki- egyenlítéssel, de sikertelenül. A második félidőben a hazai csapat rohamozott. Negyed óra múlván azonban feljött az Üllő és még ekkor is úgy látszott, hogy az egyik pontot megszerezheti. Ám a hazai védelem mindent menteni tudott. A 30. percben egy bal­oldali hazai támadás során egy beadásnak szánt labdát, amely véletlenül kapura ment, Erős „elnézett”. Óriási kapushiba volt, megpecsételte az üllőiek sorsát. A csapat kedvtelenül játszott, amely­nek eredménye még egy po­tyagól volt. Erős ezen a mérkőzésen in- diszponáltan játszott, bizony­talanok és kiszámíthatatlanok voltak a kifutásai, pedig négy-öt labdánál nem kapott többet az egész mérkőzés alatt. A hátvédhármas tagjai kö­zül Mellis és Boda megbízha­tóan játszott, Balatoni főleg lassúságával tűnt ki. A fedeze­tek jó közepes játékot mutat­tak, nem rajtuk múlott a csa­pat veresége. A csatársor tag­jai közül Pinczés, Szűcs A. és Burza érdemel dicséretet, de közülük is Szűcs játéka volt a megbízhatóbb. A két szélső Bánszki lés Kovács játékát még elemezni sem lehet, de különösen a gyorsaságáról hí­res Kovács csak támolygott a pályán. E .gyenge teljesítmény oka, véleményem szerint az, hogy a játékosok egy része nem jár rendszeresen edzésre, nem hallgatnak az edzőre, és a sportszerűtlen életmód, sem múlik el nyomtalanul. A tartalékcsapat viszont megfelelő, helyenként jó já­tékkal, Szűcs József és Szűcs István góljaival 2:1 arányban győzött Monoron a helyi tar­talékcsapattal szemben, és ezzel biztosan tartja vezető helyét a bajnokságban. (fülöp) MÓKUS AZ ÚT MENTÉN Sstíras kúti j A monori piactéren volt\ egy kút. Rendes, fúrt kút, i amely szinte állandóan; működött. A környéken la- \ kők innen hordták a vizet. \ Egy szép napon azonban \ építőmunkások jelentekj meg a piactéren és építe- \ ni kezdtek valamit, éppen \ a kút mellett. Erről a vala- ! miről kiderült, hogy nem \ más, mint egy motorház. \ A motorházba motor is \ került, mellé egy aranysár- \ ga színű, fényes rézcsap. \ A vízhordó emberek S örültek: nem kell húzni \ már a vizet, csak egy moz-! dulat, és folyik a csapból. I Közben a régi kutat lesze-; relték. Az új csap kitűnően mű- \ ködödtt — egy darabig. \ Azután néha, majd egyre \ gyakrabban esett meg, ? hogy hiába csavargatták —5 nem folyt semmi. Most pe- \ dig már több mint egy he- $ te, egészen „száraz”. Igy\ aztán a környékbelieknek \ azóta a Bajcsy-Zsilinszky \ úti fodrászüzlet elé kell vi- í zért járniuk. Vajon még meddig? (fellegi) 5 ahol a labda. Helyzet ennek ellenére akadt bőven. Szabó I.- nek legalább négy biztos gól­helyzete volt, de ilyen idege­sen nem lehet gólokat rúgni. A monori szurkolóknak iga­zuk van: tenni kell végre va­lamit. Kubik Ferenc edző feladata nem irigylésre mél­tó. Egyet azonban kijelentünk: csak erős kézzel, megalkuvás nélkül lehet Monoron csapatot \ összekovácsolni. Nincs mit j kockáztatni! Be kell állítani', azokat a játékosokat, akik ked- \ vélik, szeretik a futballt és l küzdeni tudnak a csapat si- i keréért. (hörömpő) ; * * ■ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom