Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-26 / 201. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST.MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACSjLAPJA Megnyílt a mezőgazdasági kiáliítás A város és falu dolgozói együttes munkájának gyümölcse Dr. Dimény Imre megnyitó beszéde KÁDÁR JÁNOS FOGADTA MAX REIMANNT XI. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM ÁRA 50 FII.I.KR 1967. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Tegnap reggel ünnepélyes keretek között megnyílt a 66. Országos Mezőgazdasági Ki­állítás és Vásár. A megnyitón részt vett Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke; Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyet­tese, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, jelen volt dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, a Központi Bizottság, a kormány és az El­nöki Tanács több tagja, a tár­sadalmi, a gazdasági és a kul­turális élet számos vezetője, valamint a mezőgazdasági tu­domány és termelés sok kiváló dolgozója. Részt vett a meg­nyitón a szovjet, az NDK, a bolgár, a román, a lengyel, a jugoszláv, a vietnami, a cseh­szlovák, a koreai delegáció, mezőgazdasági küldöttség. A Himnusz elhangzása után dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmiszeripari mi­niszter ünnepi beszédével megnyitotta a kiállítást. Elmondta: a mezőgazdasági kiállítások történetében elő­ször mutatják be most teljes szélességben azt a szoros Kap­csolatot, amely a mezőgazda- sági termelés, a termelőeszkö­zöket gyártó és a mezőgazda- sági termékeket feldolgozó iparágak között kialakult, s amelyek összehangolt fejlesz­tése mezőgazdaságunk további sikerének egyik fő feltétele. A szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek olyan eredményeket érték el, amelyekre méltán va­gyunk büszkék. Azon kívül, hogy a múlt év­ben sikeresen teljesítette ter­veit a mezőgazdaság, néhány növényből rekord átlagtermé­seket ért el. Ilyenek: o kuko­rica 18 mázsán felüli, a cukor­répa 190 mázsát is meghaladó, a burgonya csaknem 71 má­zsás holdankénti országos át­lagtermése. Újabb siker az idei, 14 mázsát meghaladó búza- átlagtermés. a kalászos takarmánygabonák terveinek túlteljesítése, a zöldség-, a gyümölcs- és szőlő- termesztés fejlődése. Ezeknek az eredményeknek az az alap­ja, hogy a párt és a kormány helyes agrárpolitikája nyomán kibontakozott és megnövekedett a termelési Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön fogadta a szabadságát ha­zánkban töltő Max Reimannt, a Német Kommunista Párt első titkárát, akivel eszmecse­rét folytatott a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű problémáiról, valamint a két pártot foglalkoztató egyéb kérdésekről. A megbeszélésen érintett kérdésekben a két testvérpárt teljes nézetazonos­sága mutatkozott meg. A szí­vélyes, elvtársi légkörű esz­mecserén jelen volt Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Max Reimann pén­teken elutazott hazánkból. Kitelepítik Hanoiból az öregeket, gyerekeket McNamara a „bombázási politikáról“ Az AFP jelentése szerint pénteken reggel a Hanoi ha­tóságok hatpontos rendele­tet tettek közzé, amely előír­ja: „A városban csak azok maradhatnak, akiknek felada­tuk van a termelésben és a harcokban.” A hatpontos határozat el­ső szakasza felszólítja a fegy­veres erőket, fokozzák a harci készültségüket és képzettsé­güket, mivel az ellenség jelen­leg Hanoi egész területét bom­bázni szándékozik. A második pont felszólítja a lakosság minden rétegét, szi­gorúan hajtsák végre a polgári légvédelmi intézkedéseket és a kiürítési parancsot. A hatá­rozat további pontjaiban Ha­noi hatáságai emlékeztetnek arra, hogy az összes idős személyeket, kis gyermekeket, a 6—17 éves iskolásgyerekeket feltétlenül ki keli tele­píteni a fővárosból. Thieu tábornok dél-vietna­mi államfő pénteken kijelen­tette, hogy amennyiben el­nökké választják, nem haj­landó tárgyalni a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Fronttal, de kész Saigonban fogadni a DNFF bármely sze­mélyiségét és garantálni biz­tonságát. Thieu megismételte, hogy megválasztása után a VDK bombázásának egyhetes (Folytatás a 2. oldalon) Ä cél: a dolgozók érdekvédelmének erősítése A Munka Törvénykönyve tervezetéről tanácskoztak az országgyűlés illetékes bizottságai Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi, vala­mint ipari állandó bizottsága pénteken a Parlamentben Molnár Ernő elnökletével együttes ülésen tárgyalta meg az új Munka Törvénykönyx) tervezetét, amelyet a kormány legutóbbi ülésén már elfoga­dott. A tanácskozáson, ame­lyen részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyűlés elnöke is, Veres József mun­kaügyi miniszter tájékoztatta a képviselőket. Utalt arra, hogy 1951, a jelenleg érvény­ben levő Munka Törvényköny­ve elfogadása óta mélyreható politikai, tár­sadalmi, gazdasági válto­zások történtek az ország életében, s emiatt vált szükségessé, hogy az új követelményeknek és fel­adatoknak megfelelően szabályozzák a dolgozókat és a vállalatokat érintő munkajogi kérdéseket. Elmondta, hogy hazánkban a dolgozók 70 százalékára ter­jed ki a Munka Törvénykönyv hatálya, majd arról beszélt, hogy az új Munka Törvény- könyv kettős célt szolgál: a gazdasági mechanizmus re­formjának megfelelően előse­gíti a vállalatok önálló gaz­dálkodásának érvényesítését, ugyanakkor pedig kiszélesíti a dolgozók jogait, s gondosko­dik érdekeik védelméről is. Az új Munka Törvénykönyv áttekinthetőbb és világosabb, mint a régi. Amíg az előző 158, a je­lenlegi tervezet mindössze 72 paragrafust tartalmaz, s több mint 50 százalékos a csökkenés a végrehajtásról in­tézkedő kormányrendelet pa­ragrafusainak számában is. A bevezetőt sokoldalú véle­ménycsere követte, amelynek részvevői — Balogh László, Erdész Dezső, Gácsai Miklós, Hegyi Jánosné, Imri Gyula, Zajbinsek Vilmos, dr. Jókai Loránd, Kéri Vencel, Kovács Sándor, dr. Mátay Pál, dr. Szokola Károlyné, Tóth Szil­vesztemé és dr. Varga Pálné képviselők — sok megszívle- lésre érdemes javaslatot ter­jesztettek elő. Általánosság­ban elismeréssel adóztak a tervezet megalkotóinak, ugyanakkor azonban gyakor­lati tapasztalataik alapján jó néhány kérdésben a je­lenleginél is egyértelműbb megfogalmazást ajánlot­tak, A képviselők nyomatékosan hangsúlyozták: a törvény tel­jes szigorával lépjenek fel a Munka Törvénykönyv rendel­kezéseinek megsértői ellen. Az üzemek életének minden terü­letén teremtsék meg a felté­teleket ahhoz, hogy mind a fe­gyelmi felelősségre vonás, mind a kártérítés arányban álljon az elkövetett hiba, mu­lasztás mértékével. A vitában felszólalt Kállai Gyula is. Az új Munka Tör­vénykönyv megszületése — mondotta — egyenes következ­ménye az ország nagyarányú fejlődésének és a szocializmus teljes felépítésében előttünk álló feladatoknak. Szoros kap­csolatban áll a gazdasági me­chanizmus reformjával. Az üzemekben és a vállala­toknál 1968. január 1-től ki­alakuló új feltételek között biztosítja a dolgozók jogait, s meghatározza kötelességeiket. Az üzemi, vállalati önálló­ságnak megfelelően széle­síti az üzemi demokráciát és a dolgozók érdekvédel­mét. Az eddigieknél nagyobb lehe­tőségeket teremt arra, hogy a munkásosztály kezdeményezé­sei, javaslatai jobban érvénye­süljenek az üzemek és válla­latok tevékenységében. A Munka Törvénykönyv kerettörvény. Erre épülnek majd azok a konkrét jogsza­bályok, vállalati szerződések, amelyek a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket részle­tesen rendezik — mondotta egyebek között Kállai Gyula. A vitában elhangzott észre­vételekre és javaslatokra Beckl Sándor, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának tit­kára és Veres József válaszolt. Ezután az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, va­lamint ipari állandó bizottsá­ga határozatban mondta ki: általánosságban egyetért a Munka Törvénykönyv terveze­tével és alkalmasnak, megfe­lelőnek találja arra, hogy a kormány a parlament elé ter­jessze tárgyalásra. * ROCKWELL HALOTT Lelőtték az amerikai náci párt vezérét Pénteken délután egyetlen puskalövéssel megölték az amerikai náci párt vezérét, a hírhedt George Lincoln Rock- wellt. A 49 éves újfasiszta ve­zér Washington egyik külvá­rosában, Arlingtonban fejezte be viharos pályafutását. A merénylő, akit órákkal a lövés leadása után még mindig nem sikerült elfogni, a Bittér­képekkel és náci jelvényekkel zsúfolt Wilson Boulevard-i vártszékház előtt, az autópar­koló helyen kapta puskavégre, valószínűleg egy háztetőről. A rendőrség körülfogta a ház­tömböt és módszeresen átfé­sülte — mindeddig eredmény­telenül. Rockwell 1958 novemberé­ben alakította pártját. Átvet­te a náci Németország zászla­ját, a nemzetiszocialisták karlendítő köszöntését, egyen­ruháját és általános politikai irányelveit. Az utóbbiakat ki­bővítve azt hirdette, hogy az amerikai négereket Afrikába kell deportálni; hogy a zsidó­ságot „sterilizálással és va- gyonkisajátitással fel kell szá­molni”; hogy fel kell akaszta­ni az olyan „árulókat", mint Eisenhower és Truman volt elnökök vagy mint Warren fő­bíró. Legtöbb idejét Arling­tonban, a pártszékházban töl­tötte, ahol együtt élt két „ró- hamosztagosával”. Vidéki út­jain a „fehér hatalom” jelsza­vát hirdette. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár ünnepélyes megnyitásán: jobbról balra Szőke Mátyás, a Mezőgazdasági Kiállítási Iroda igazgatója kíséretében Losonczi Pál, a Nép köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Dimény Imre me zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökbe lyettcse népes vendégsereg élén a vásár megtekintésére in­dulnak. (Foto: Gábor) kedv, a parasztság szor­galma és hozzáértése. Ezt segítette, hogy a mező- gazdaság műszaki technikai bázisa a falu szocialista át­szervezése óta jelentősen nö­vekedett, s mindégben szinte forradalmi módon megválto­zott. A műtrágya használata kétszeresére emelkedett, a traktorállomány pedig mint­egy 70 százalékkal megnöve­kedett. A kohó- és gépipar, valamint a kisipari termelő- szövetkezetek bemutatói mél­tán képviselik a szocialista ipart. Ma már egy-egy mezőgaz­dasági kereső 7 ember élelmiszerét termeli meg. Az utóbbi esztendőkben — bár még mindig nem probléma- mentes — sokat javult az or­szág élelmiszerellátása: az utóbbi hat évben mintegy 13 százalékkal növekedett. Az is jelentős eredmény, hogy a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar adja az egész export több mint 20 százalékát. Beszéde további részében a jövő feladatairól szólt a mi­niszter. Minden ágazatában tovább kell korszerűsíteni a termelést, s a munka termelé­kenységét növelni, hogy a me­zőgazdaság a 13—15 százalé­kos, az élelmiszeripar a 28—32 százalékos, az erdészet pedig 10 százalékos termelésnöveke­dési előirányzatot teljesítsen. Ehhez kedvező alapot biz­tosítanak a gazdaságirá­nyítás reformja keretében megtett intézkedések. A kiállításról szólva el­mondta: a tanító és tapaszta­latcsere jellegnek megfelelően választották meg a pavilono­kat, a szabadtéri bemutatókon a látható és tanulmányozható főbb témákat. A gépesítés, a kemizálás lehetőségeit ismer­tetik a részvevő szocialista or­szágok bemutatói. Hűen bizo­nyítják országaink testvéri, szocialista együttműködése eredményességét, szükségessé­gét A mostani mezőgazdasági kiállítás fontos feladata, hogy az ajánlás módszerével tájé­koztasson és tanítson. „Szere­tettel várjuk kiállításunkra — fejezte be megnyitó szavait a miniszter — a városok dolgo­zóit, az ipari munkásokat, ér­telmiségieket is, mert kiállítá­sunk a munkás—paraszt szö­vetség, a város és falu dolgo­zói együttes munkájának gyü­mölcse és sok hasznos ismer­tetést nyújt számunkra is. A megnyitó beszéd után az ünnepség részvevői megtekin­tették a kiállítás gazdag anya­gát A vásár tegnap délután 2 órakor megnyitotta kapuit a közönség előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom