Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-23 / 198. szám

Kinek érdeke az ügyfelek egészsége ? Könyvek, képek az autós balesetek és a gyilkos galócák ellen Az Állami Biztosító városi fiókjánál a hivatalvezető az egyik autós ügyfélnek távozá­sakor egy műanyag borítású könyvecskét adott át. — Újabban talán könyv­árusítással is foglalkoznak? — tettem fel a kérdést Kintzl Imre fiókvezetőnek. — Könyvárusítással nem tetézzük munkánkat, csupán ajándékul adunk egy-egy, hasznos tudnivalókat tartal­mazó kötetet gépkocsitulajdo­nos ügyfeleinknek. — És mire jó ez az ajándé­kozás? — Higgye el, megtérülő be-: fektetés. Ebben a könyvben a többi között szó esik a jármű­vek biztosításáról, néhány KRESZ-tudnivalóról, általá­ban az autós turisztikáról és a gépkocsivezetés néhány alap­vető kérdéséről. Orvosok is írtak tanácsokat bele, szó esik a baleseteknél nyújtandó első­segélyről is. Végül az üzem­anyagfélékről és az autóápo­lás módjairól ad tájékoztatót. — Ezzel a kiadvánnyal több baleset megelőzhető. Ha az autósok betartják ezeket a szabályokat, kevesebb lesz a megrongált jármű és természe­tesen elsősorban a személyi sérülések száma is csökken. — Más hasonló kiadványuk is van? — Központunk a kirándu­lók, gombagyűjtők számára érdekes tablókat készíttetett. — Ezzel már húzta is elő szekrényéből a különféle szí­nes ábrákkal telerajzolt pa­pírtáblákat. Ezeken a képeken a leggyakoribb ehető és mér­ges gombafajták természetben előforduló színének és alak­jának megfelelő ábráit láthat­ja. A négy táblából álló soro­zatot olyan helyeken helyez­zük el, ahol a kirándulók ál­talában megfordulnak, és módjukban áll megnézni őket. — Ezek szerint a biztosító nemcsak üzletkötő és kárkifi­zető vállalkozás? — Bizony nem! Egyre jelen­tősebb feladatunk a károk megelőzése. Ezekkel a kiad­ványokkal ügyfeleink egész­ségét, életét óvjuk. PEST MEGYEI HIBLA* KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1967. AUGUSZTUS 23., SZERDA Szilárdabb, téglákat bősz! getelőbb készítenek A kísérletről az Üzemszerű gyártásra tértek át Egy idő óta a téglák minő­sége miatt kevesebbet panasz­kodnak az építkezők, és a munkát végző szakemberek. Tavasszal a remélhető meny- nyiség miatt bizakodással, de az új gyártmány miatt némi fenntartással fogadták a tég­lagyáriak ígéretét, hogy hama­rosan lesz elegendő és megfe­Aktot rajzolt, tájat festett A nyári termés: tizenkét olajfestmény Szentendrei háztetők — Ceglédi lópatkolás A parányi műterem falain új képek sorakoznak, a dosszi­ék vázlatok tucatjait rejtik. Olajképek, linóleummetszetek, és, monotypiák gazdag változa­tossága köti le a belépő fi­gyelmét. Nemrég tért vissza nyári alkotó szabadságáról P. Ko­vács Sándor ceglédi festő, a Kossuth Művelődési Ház elő­adója. Hosszú évek óta min­den nyáron Szentendrére láto­gat el, onnan hozott új színe­ket, formákat, kompozíciókat most is. — Hogyan teltek a szent­endrei napok? —A megyei tanács művelő­dési osztálya nyújt lehetőséget a megye festőinek a nyári to­vábbképzésre, alkotó szabad­ságra. Évek óta rendszeresen részt veszek ezeken az össze­jöveteleken. — Modellt rajzolunk, port­rét, aktot festünk, vagy össze­csomagoljuk festőszerszámain­kat és ki-ki kedve szerint va­lamelyik „festői” utcasarkon vagy a határban állítja fel festőállványát. Ilyenkor gyor­san szaporodnak a krokik és a vázlatok a vázlatfüzetben. — Az alkotás mellett kép­zőművészeti előadásokat hall­gatunk, beszélgetünk, vitatko­zunk erv-egy irányzatról, a festészet „műhelytitkairól”, a különböző eljárásokról, tech­nikákról. Tanulunk is egymás­tól, új fogásokat sajátítunk el. Az idei nyár „termése” egy tucat olajfestmény, nagyobb része szentendrei, köztük a már annyi művészt megihlető háztetők, girbe-görbe kis ut­cák, ódon házak. Krokik, váz­latok számlálatlanul tornyo­sulnak a szekrényben. Készül­tek szép linómetszetek és szí­nes monotypiák. Vászonra ke­rült a ceglédi Üjárokszél menti házak egyike és egy városszéli kovácsműhelynél ellesett ló­patkolás is. (t) A Déli út és Mizsei út sarkán néhány hete nyílt meg a korszerűtlen régi üzlet mellett a modern élelmiszerbolt. csőt magukhoz vettek, de mi­vel az illető közben segít­ségért kiabált, elengedték. Feljelentésére a rendőr­ség megindította a nyomo­zást. A rabolt tárgyakat Csa- jági István lakásán meg is találták. — A rendőrség a vádlottakat nyomban őrizet­be vette. A nyomozás során Csajági István bűnösségét elismerte, de még ugyanazon a kihallgatáson vissza is von­ta beismerő vallomását. Azt mondta: csak azért vallott, mert remélte, így hamarabb szabadul a fogdából. Elismer­te, hogy együtt söröztek, de ők nem hívták magukkal új ismerősüket, mikor hazain­dultak. Papp azért pofozta meg — Csajági szerint — kísérőjüket, hogy az ne men­jen tovább velük. A pénzre vonátkozólag tagadta, hogy az utasé lett volna. Később újból módosított: kénysze­ríteni akarta „utitársukat”, hogy forduljon vissza, ne menjen velük, erre az sikol­tozni kezdett, és önként nyúj­totta neki a 100 forintot: „Itt a pénzem, csak ne bántsatok”. A sapkára és kulcsra vo­natkozólag azt állította, hogy a sapkát még a söntésben elejtette a sértett, ő felvette, de elfelejtette neki vissza­adni, a kulcsot pedig a pénz­zel együtt nyújtotta át neki — véletlenül. Papp László már másként vallott. Azt mondta: Csajági csalta az idegent a társasá­gukba. Csajági ajánlotta fel neki, hogy megaihat náluk. Csajágira hárította a bűn- cselekményt. Tagadta, hogy ő bármit is elvett volna tőle. Az ügyészségi kihallgatáskor azonban már azt mindta: Nem emlékszem semmire, annyira ittas voltam. A megállapított tényállás alapján a bíróság Csajági Istvánt és Papp Lászlót bű­nösnek mondta ki rablás­ban. Ezért szigorított bünte­tésvégrehajtási munkahelyen eltöltendő két és fél évi sza­badságvesztésre ítélte és 3 év­re eltiltotta a közügyek gya­korlásától. (sz. m.) lelő építőanyag. Amióta a gyár áttért az új rendszerű gyár­tásra, szinte napról napra be­bizonyosodik, hogy megérte a felújítás és a korszerűsítés a milliókat: nagyobb ütemben és sokkal jobb minőségben kerülnek a kész téglák forgalomba. A kettős méretű ikersejt téglákat már nem kísérletkép­pen gyártja a ceglédi gyár. A B—30-as lyukacsos blokk tég­láknak igaz, még csak a kísér­leti gyártása folyik, de hama­rosan ezt a fajtát is üzemsze­rűen állítják elő, megszűnik a gyártás kísérleti jellege. Ezek az új építőanyagok már megszerezték az elis­merést azoktól is, akik dolgoznak ve­lük. Keményebbek, szilárdab­bak a régebbi készítipények- nél. Nem porladnak könnyen és nem is töredeznek hamar — pedig sokan épp ettől tar­tottak, az új téglák üreges vol­ta miatt. Hőszigetelő hatá­suk is sokkal jobb, mint az előző gyártmányoké. A ceglédi téglagyárból mos­tanában naponta 75—80 ezer égetett tégla kerül ki és mint­egy 120 ezer félkész téglát gyártanak. A felújítás előtti Időszak­hoz képest termelékenysó* 1 gük harminc százalékos emelkedést mutat. A dolgozók létszáma nem sok­kal: 5—6 százalékkal gyarapo­dott. Az új munkaerő viszont a fiatal korosztályból kerül ki. Igaz, hogy a téglagyárban ko­moly fizikai munkával kere­sik a kenyerüket a munkások, de ez nem jelenti azt, hogy a fiatalok ne éljenek az itteni le­hetőségekkel: szívesen és elő­relátóan vállalnak itt mun­kát. A téglagyárnak van jövő­je és aki itt dolgozik az szin­te gyökeret ver, nem lesz be­lőle „vándormadár”. (— es) Tétlen kutyák — ötezerért Nem minden kutya olyan kiváltságos, hogy kiállításon nyert éremmel a nyakában naphosszat kedvére sétálhas­son, heverészhessen a kondí­ciójára vigyázva. A házőrzők­nek. és a vadászkutyáknak bi­zony alaposan meg kell szol­gálniuk a mindennapi finom falatot. Azt mondják, ez a ku- tyaSors. Viszont vannak oVan kutyák is, amelyek lelkesen vállalnák a munkát — csak már kapnának! Az abonyi Lenin Tsz nem­rég vásárolt kutyáiról van szó. A tsz vezetősége a környéken elszaporodott patkányok kiir­tására ötezer forintért kutyá­kat vásárolt. No, majd ezek elbánnak a betelepült^ rágcsá­lóhaddal ! Az irtó hadjárat azonban azóta sem kezdődött el, hiába várnak munkára készen a patkányvadászatra felajzott kutyások. Ellátásukról gondos­kodnak ugyan, helyük is van — de tétlenségre kárhoztatták őket. Az ilyen várakozás pedig még a kutyának sem kell. Kü­lönösen akkor nem, ha azt sem tudja, miért? MEGFOGOM AZ ÁRNYÉKOMAT SPORT KÉZILABDA NB II. A negyedik őszi győzelem Vasárnap a Dunakeszi VSE vendégszerepeit Cegléden. Ceglédi Építők— Dunakeszi VSE 19:15 (10:8) Cegléd: Szalisznyó — Hö- römpő, Jónás, Bálint, Havasi, Szálkái, Godó. Csere: Csen- des-Tóth, Vass. A találkozót Jónás óriási gólja nyitotta meg. Utána a vendégek kaptak hamarabb lábra, és 5:3 arányban még ők vezettek. 7:7-nél találkozott újra a két csapat, a ceglédiek egyre jobban játékba lendül­tek és a félidő végére 10:8 arányú vezetésre tettek szert! A második félidő elején sem változott a játék képe. Együt­tesünk egyre magabiztosabban szőtte támadásait, emellett jól védekezett, ami a találkozó vége felé kialakult 19:ll-es eredményben is megmutatko­zott. Ezután kissé kiengedtek a fiúk, a Dunakeszi ezt négy góllal ki is használta. A vég­eredmény tehát 19:15 az Épí­tők javára. Győzelmük biztos és teljesen megérdemelt volt. A vendégek csak megszoríta­ni tudták csapatunkat, de a mérkőzés végső kimenetelét nem tudták kétessé tenni. Ez­zel a győzelemmel 17-re növe­kedett Cegléd pontjainak szá­ma, amivel sikerült a közép­mezőnybe feltornáznia magát. Jók: Jónás (a mezőny leg­jobbja) — tartja ragyogó for­máját, de ugyanez elmondha­tó Szalisznyóról és Hörömpő- ről is. E három játékos már hetek óta a csapat erőssége. A többiek sem keltettek csaló­dást, ha nem is csúcsformá­jukkal, de töretlen küzdőszel­lemükkel nagy hasznára vol­tak együttesünknek. A gólokat Jónás (11), Bá­lint (4), Havasi (2), Voss és Godó szerezte. A következő fordulóban az Építők Szegeden az Előre el­len lép pályára, amely a ta­vasszal mindkét bajnoki pon­tot megszerezte a ceglédiektől, 14:12-re győzött. (-reán) SPORTEREDMÉNYEK Ceglédi Vasutas SE ifi— Üllői ifi 5:2 (2:0). Megyei labdarúgó-bajnokság. Szállí­tók II—Ceglédi Vasutas SE II 2:0 (1:0). ★ Dabas—Ceglédi Építők 2:4. Labdarúgó területi bajnokság Értékes két pontot hozott el az Építők idegenből. ★ Ceglédi Építők—Fővárosi Vízművek 5:3. Teke NB li­es bajnokság. Dobott faarány: 2531:2506. Szoros eredmény­nyel, de megérdemelten győz­tek az Építők. Jók: Raffay 441 fa, Nagy László 436, Ró­naszéki 416. Tartalékosatt yijósött a Be m SE Bein SE—Üllő labdarúgó megyei bajnokság 3:1 (0;3) A hazaiak irányították kez­dettől a játékot. Üllő a fél­vonalon csak néha jutott túl. A nagy hazai nyomás ellenére a vendégek értek el gólt, és ezzel a vezetéssel zárták az első félidőt, 0:1. A második félidőben több­ször kapujukhoz szorították az üllőieket. Mindjárt a kez­dés után Matróz egyenlíthetett volna, de nem sikerült. A 35. percben megtörik a jég és Abonyi egyenlít, 1:1. Kezdés után a Bem csatárok elcsípik az üllőiektől a labdát, lero­hannak és Bányai erős lö­vése a vetődő üllői kapus keze alatt pattan a hálóba, 2:1. Ezután élénkül a játék és ismét több helyzet marad ki, míg a 43. percben cse­les játékkal Matróz szép gólt lő, 3:1. A Bem SE tartalékosán így állt fel: Dienes — Erős, Liptai, Labore, Makai, Ku- binyi, Kuti, Bányai, Abonyi, Koska és Matróz. Edző: La* bőre Tivadar. (— sz —) ÉLELMISZER A SARKON • na érnám - ti tmaz Csajági István 23 éves és Papp László 24 éves ceglé­di lakosokat rablás miatt vonta felelősségre és ítélte el a járásbíróság. Mint a legtöbb bűneset­nek, ennek is az ital volt a hordozó rakétája. A két férfi a ceglédi vasútállomás söntésében italozott. Itt is­merkedtek meg egy fiatal­emberrel, az is szorgalma­san hajtogatta a söröspoha­rakat annyira, hogy több vonatról lemaradt, le kellett mondania az aznapi haza­utazásról. Együtt italozgat- tak tovább — hármasban. Tíz óra felé hazaindult a két férfi és a lemaradt utas, mivel már nem volt vonata. A sinek mentén haladtak, majd letértek a sportpálya felé balra, a sorompónál. Itt közvilágítás nincs. Csajági az idegent megállította, a nya­kán levő sálat megszorította, i közben Papp László pofozta. Gyorsan átkutatták szesztár- i suk zsebeit. Onnan 100 fo- ■ rintot, egy sapkát és egy kul­Itablas és dajkamese A zsákmány; pgy százas, egy sapka és egy kulcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom