Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-23 / 198. szám

MBCYBI rJurttw 1967. AUGUSZTUS 33.. SZERDA Magyar államférfiak távirata Románia felszabadulási ünnepére Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczy Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, és Fock Jenő, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban fejezték ki Jókívánságaikat a Román Kommunista Párt és a Román Szocialista Köztársaság veze­tőinek, Románia felszabadulá­sának 23. évfordulója alkal­mából. Koreai kormánynyilatkozat A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya fcyilatkozatot adott ki, amely­ben támogatja a kilenc szo­cialista ország külügyminisz­terének javaslatát, hogy tűz­ték az ülésszak napirend­jére az ENSZ zászlaja alatt Dél-Koreát megszállva tartó amerikai és egyéb külföldi csapatok kivonását. Kedden ismét Hanoi központját bombázták az amerikaiak A VDK fővárosa ellen inté­zett hétfői, minden eddiginél súlyosabb légitámadások után kedden kora reggel az ameri­kai légierő újabb egységei ha­toltak be Hanoi légiterébe és a város központjában szórták le bombáikat. A bombák a Hue utcában, Hanoi egyik leg­forgalmasabb útvonalán rob­bantak. Több lakóház és üzlet rombadőlt. A bombázásnak számos áldozata van. A men­tőosztagok jelenleg a romokat kutatják át. Az egyik bomba egy szövődé közelében nihant le, egy másik pedig a Co Chom piac közelében. Harcok. Nigériában A biaifrai csapatok hétfő délután behatoltak a nyugat- nigériai Ore városába. A szö­vetségi egységek védelmi ál­lásokba vonultak vissza a várostól nyugatra Más hírek szerint a biafraiak megszáll­ták az Oretói kb. 25 kilomé­ternyire délre fekvő Agbabu várost is. Miközben Ojukwu hadserege sikereket arat nyugaton, a szö­vetségi csapatoknak sikerült Nsukka övezetében megközelí­teni Enugut, a biafrai fővárost. Tüntetés a pekingi angol követség előtt Az AFP hanoi tudósítója beszámol arról a pusztításról, amelyet hétfőn egy amerikai repeszbomba okozott a hanoi Hoan Kiem klinikán. A bom­ba szétrombolta az egyemele­tes épületet. A kertben a föl­det felszántotta az a sok ezer fémkocka, amelyet a repesz­bomba tartalmaz. A repeszek az egész klinika épületében szétszóródtak. A támadásnak két halálos áldozata volt, egy orvos és egy ápolónő. Megse­besült a klinika személyzeté­nek három másik tagja. A klinikához közel fekvő Yenh Canh Dang padogát is találat érte: a robbanás fel­tépte a tetőt, megsemmisítette a kegytárgyakat. Saigonban az amerikai pa­rancsnokság kedden bejelen­tette, hogy — a Kína fölött le­lőtt két géppel együtt — hét­főn hat repülőgépet vesztet­tek. Románia ünnepe A Román Szocialista Köz­társaság népe augusztus 23-án legnagyobb nemzeti ünnepét üli meg. A szomszédos Románia tör­ténelmének új fejezetét — éppúgy, mint a magyar nép sorsának fordulását — a szov­jet hadsereg áldozatos harcai, történelmi jelentőségű győzel­mei tették lehetővé. Véres, ne­héz és hosszan tartó hadmű­veletekben verték szét a szov­jet hadsereg erői Románia te­rületén a német fasiszták és csatlósaik csapatait. A szovjet harcosok oldalán ott küzdöt­tek a román nép legjobb fiai is, élükön a kommunistákkal. A kommunisták vezetésével kirobbant augusztus 23-i fővá­rosi népfelkelés a román nép antifasiszta harcának rendkí­vül fontos eseménye volt. Huszonhárom esztendő nem nagy idő a történelem mérté­kével mérve, de ezek az esz­tendők gyökeresen átformál­ták Románia arculatát, s az ország népének élete többet változott, mint korábban az egymást követő századok so­rán. Evek alatt valóban törté­nelmi feladatokat oldottak meg. örökre véget vetettek a gyűlölt, népellenes monarchiá­nak, a tőkések és földesurak uralmának. Megszületett és megerősödött a dolgozó osztá­lyok szövetsége és a nép nagy eredményeket ért el a szocia­lista építés útján, az életszín­vonal emelésében. Ezek a si­kerek elválaszthatatlanok a kommunisták példamutatásá­tól. a román nép alkotó ere­jétől, munkalendületétől és az egész szocialista közösség ered­ményeitől. Ez az elmúlt évek történelmének legfontosabb tanulsága, ez szolgál a holnap sikereinek biztosítékául, s az új eredmények zálogául is. E nemzeti ünnepen a ma­gyar nép legjobb kívánságait küldi a szocializmust építő Románia névének, azt óhajt­va, hogy testvérországaink kö­zösségében érjen el további sikereket a szocialista Romá­nia építésében. (V.) Mintegy 200 katona és ezer­nyi tüntető gyűlt össze ked­den este Pekingben az angol diplomáciai misszió épülete A társadalomtudományok továbbfejlesztéséről Az SZKP Központi Bizottságának határozata Az SZKP Központi Bizott­sága határozatot hozott „A társadalomtudományok to­vábbfejlesztését és szerepük­nek a kommunista építésben való növelését szolgáló in­tézkedésekről". A határozat megállapítja: a Szovjetunióban a kommunista építés mostani szakasza és a világíejlódés jelenlegi folya­matai megkövetelik a marxiz­mus—leninizmus elvein ala­puló állandó sokoldalú elem­zést: és elméleti értékelést Ilyen körülmények között még jobban megnövekszik a marxista—leninista elmélet jelentősége, növekszik a tár­sadalomtudományok szerepe. A határozat rámutat, hogy ■ tudományos kutatások nem mindig adnak mély objektív elemzést a társadalmi élet reális folyamatairól. Lema­radás észlelhető az olyan alapvető elméleti problémák kutatásában, amelyek sokol­dalúan feltárják a jelenlegi társadalmi fejlődés törvény­szerűségei érvényesülésének mechanizmusát. Az utóbbi időkig nem bontakoztatták ki kellő mértékben a konk­rét társadalmi kutatásokat és empirikus azok tudományos és módszertani alapja. Az SZKP történetével foglalko­zó munkák nem tárják fel elég mélyen a párt vezető szerepének mindent felölelő jellegét. A kapitalista társa­dalom és a nemzeti felsza­badító mozgalom sok problé­mája elmélyült tanulmányo­zásra vár. A szovjet tudósokra fele­lősségteljes szerep hárul a revizionizmus és a nacionaliz­mus, a maocetungizmus nagy­hatalmi szovjetellenes ideo­lógiája elleni harcban. Az SZKP Központi Bi­zottsága hangoztatja: állan­dó érintkezést kell fenntar­tani a szocialista államok és a testvéri kommunista pár­tok tudományos intézményei­vel, koordinálni kell velük a tudományos kutatómunkát a társadalomtudományok te­rületén. A határozat végül előirá­nyoz egy sor intézkedést ar­ra vonatkozóan, hogy mikép­pen kell megjavítani a tár­sadalomtudományok oktatását a főiskolákon és a techni­kumokban és miképpen kell fokozni a tanulók kommunis­ta szellemű nevelését. előtt Az angol diplomaták többsége családtagjaival együtt a misszió épületének belső részébe költözött. Helyi idő szerint 23 órakor hatalmas vörös lángnyelvek és füstoszlopok emelkedtek a brit ügyvivő rezidenciájából és a misszió dolgozótermei­ből. Ezt a két épületet a „vörösgárdisták” és a kínai katonák ezrei veszik körül. A lángok Peking minden ré­széből láthatók. A tüzet az okozta, hogy a tüntetők a misszió udvarába égő petró- leumos palackokat dobáltak. Az angol külügyminiszté­riumban a tűzzel kapcsola­tos hírügynökségi jelentése­ket nem tudják kommentál­ni, mivel a pekingi misszió­val megszakadt a rádiótávíró kapcsolat, miután a rádiós adását félbeszakítva ezt üzen­te: „Betörtek ide!” Az angol külügyminiszté­rium szóvivője kedden dél­után bejelentette: a kormány megtiltotta minden kínai dip­lomatának és a kínai keres­kedelmi képviseletek személy­zetének, hogy elhagyják Ang­lia területét. EBAN: Jeruzsálem Izrael £ő városa Lassan halad az arabok vissz atelepüléso Aref iraki elnök kedden délelőtt megkezdte tárgyalá­sait El Szabah kuwaiti emir­reL Miközben Aref Kuwaitban tanácskozik, Husszein jordá- niai király Ra hatban tárgyal Hasszán marokkói uralkodó­val. Hírügynökségek jelentése szerint a jordániai király az Izrael-ellenes arab szolidari­tás megerősítése céljából uta­zott Marokkóba. A Mena egyiptomi hírügy­nökség ismerteti Aref elnök­nek az A1 Anvar című bejrúti lap számára adott interjúját. A lap szerint az iraki elnök kijelentette, hogy a háború elkerülhetetlen, mivel a Sinai-félszigeten, a Jordán folyó nyugati partján és a Szíriában megkezdett izraeli agresz- szió folytatódni fog az Arab-félszigeten, Kuwait és más arab országok ellen. Az elnök közölte, hogy Irak a há­ború elkerülhetetlenségére építette politikáját, s mint mondotta, az országban áttér­tek a háborús gazdálkodásra. Izraeli források szerint tech­nikai okokból a vártnál las­sabban halad a Kelet-Jordá- niából o megszállt nyugati te­rületekre visszatérni szándé­kozók hazatelepítése. Az akció kezdete, augusztus 18-a óta összesen csak 3076 menekült élt a lehetőséggel. Ugyanakkor továbbra is sokan hagyják el a megszállt területeket. A jor­dániai hatóságok egyébként követelik, hogy Izrael ne szabjon határidőt a menekültek hazatérésé­nek. Mint ismeretes, Izrael augusz­tus 31-ben állapította meg a hazatelepülés utolsó napját. A jordániai külügyminiszter ked­den bejelentette, hogy kormá­nyának képviselői érintkezés­be léptek az ENSZ illetékes hatóságaival annak érdekében* hogy Izraelt álláspont jártak megmásítására késztessék. Emest Thalmann, U Than! ENSZ-főtitkár személyes meg­bízottja, aki azért érkezett hétfőn Jeruzsálembe, hogy tá­jékozódjék a város helyzetéről* kedden tartotta első megbe­széléseit Abba Eban izraeli külügyminiszterrel. Noha az ENSZ közgyűlése július 14-i határozatában felkérte Izraelt* hogy mondjon le a város arab területének a írnek tálasáról* Eban mégis elsősorban azt tar tofia szükségesnek hangsúlyoz ni, hogy Jeruzsálem egységet város, Izrael állam fővárosa. A főnököm azt mondta, (~/r hogy szüksége van a lapunknak egy jó kis béléses ifjúsági riportra. Es nem árul zsákbamacskát, meg­mondja a szemembe, hogy rám gondolt. írjak én valamit az ifjúságról. Igaz, mondta, kopaszodsz barátom egy kis­sé, a pocakod is nő, de azért van benned valami tinézseres. Te vagy a szerkesztőség leg­fiatalabb tagja. — Főnök, tudod jól, hogy nem szeretem az ilyesmit, különösen nem szeretem, ha dicsérsz és a feladatokat ál­talánosságokban mondod el. Mondd meg pontosan, mi­ről írjak? — kérdeztem. — Hát... A szokásaikról, a kultúrájukról, meg ilyesmi­ről. Esetleg a szerelemről. Azt mondják, hogy az most egészen más, mint a mi időnk­ben volt. És természetesen írjál a Beat-muzsikáról is. Szóval, öregem, szépen írjál, szeretném vasárnapra feldob­ni a lapot. Amíg a főnők ezt közölte velem, elég furcsa szemeket meresztett rám. — A szerelésedet minden­esetre cseréld ki, én fize­tem a riportköltségből. Eb­ben a ruhában egyetlen mai fiatal sem fog veled szóba- állni — ennyit mondott és aztán faképnél hagyott. /y\ élután készítettem egy ( j J kis ügyes vázlatot, amely csupa okos és rázós kérdésekből állt. Mikor kész voltam, meg­kértem Olgát, szerkesztősé­günk titkárnőjét és üdvös­kéjét, segítsen rajtam. Ügy 16' tudom, az ő vőlegénye ér­telmiségi huligán, az csak tudja, milyen szerelésre van szükségem. ár mas ban mentünk be­vásárolni. A nadrág szárából azonnal ki­engedtettünk 20 centit, vásá­roltunk egy szép vérvörös inget és a Váci utcában egy maszektól 1300 forintért egy parókát. Olgának sikerült meggyőznie: kopasz vagyok és hosszú haj nélkül nem fog menni a dolog. Amíg ők al­kudtak a parókára, beszalad­tam az üzletbe és vettem egy Szokol táskarádiót, mert azt én is sikkesen tartottam. Mindég is irigyeltem a fia­tal fiúkat és lányokat, amint az utcán sétálva fülükhöz nyomják a kicsiny rádiót. — Szokol? — kérdezte Ol­ga és rázta a fejét. — Japán tranzisztoros a menő. Ezzel nem lesz sikere. Egy szavát se hittem Más- nap reggel beöltöztem és nyakamba vettem a várost. A parókám megcsúszott egy kis­sé, amúgy jól mutatott. Min­den kirakatban megnéztem magam. „Istenkém, milyen más vagyok igy, dús hajjal”. És a piros ingem is ritka­szép természeti tünemény. Lehet, hogy egy új iskolát fogok nyitni a tinézserek szá­mára, végtére, a tinézserek is lehetnek ízlésesek. /-"Y) efordultam a sarkon, már ' J) éppen tettem a lábam a presszó lépcsőjére, amikor Mancika megjelent az ajtóban. Mancika a menyasz- szonyom, nagyon szeretem őt, szép drapp haja van, házias, igazodik hozzám, felvette vi­lágnézetemet és szokásaimat és ha a kirakatok előtt me­gyünk el, nem áll meg, hogy „ezt vedd meg nekem drá­gám!" Most ránézek, ő visszanéz. Szemében üresség kong, nem ismert meg. Elmegy mellet­tem, visszanézek, ő is visz- szanéz. Mosolygok és azt mon­dom: Szia, és ő is azt mond­ja, hogy: Szia. Visszajön, ne­vetve belémkarol és bevisz a presszóba. — Mit kérsz? — néz rám, aztán megkérdi a nevemet. Hebegek. No lám, milyen jó a szerelésem. Mancika nem ismert fel. Isteni szerencsém van. Szerencsém? De hisz ez a nő, ez a házias és erkölcsös teremtés most csal, engem csal, egy tinézserrel, aki vi­szont szintén én vagyok. — Megengeded, hogy tegez­zelek? — kérdeztem Mancikát és indítványoztam, azonnal vessük le a cipőnket. Odadör­zsöltem a talpam az olajos padlóhoz, hogy minél dühön- gőbb legyek, Mancika csak ki­csit dörzsölte és szabódott, hogy itthon drága a nylonha­risnya. Még azt is mondta, hogy én biztos odaátról való hazánkfia vagyok. sj~\endeltem hanyagul két ( L' konyakot, bekaptam, parókámat csóréra vág­tam és így szóltam: — Most jöttem az Unióból, előtte megjártam az Államo­kat is. Mancikának kitágult a sze­me és leesett az álla. Ekkor bekapcsoltam a Szokott, hogy teljes legyen a siker és meg­kínáltam Mancikát egy Kos-, suthtal. „Annál az első ügyetlent csóknál...” — Tulajdonképpen én új-: ságira vagyok odaát... Sze­retnék az itteni fiatalok életé-' vei megismerkedni. Ezt mondtam Mancikának és közbe dúdoltam én is, hogy „Tilos pirosba léptünk...” A nő szemében érdeklődéi villant. — Mégis, miről kíván írni? — Hát, mondjuk, a szere­lemről. — No igen, — rebegte álma-' tag, kéjes mosollyal. — Te még lány vagy? — szegeztem neki a kérdést és egyenesen, bátran a szemébe néztem. A várható válasz iz­galmától a kéj minden végta­gomban végigszáguldott. — Egy vén hülye, kopasz krapekkal járok, az is újság­író, gyönge kis fej. — Komolyan?... — nyög­tem, mert ez mégiscsak mély ütés volt. — No, vesd le a maskarát, Jenő! Mit hülyéskedsz. Ide jössz ismerkedni a Váci utcá­ba, ilyen ócska álruhában? — kiáltotta Mancika és kétszer becsületesen pofonvágott. Délután a szerkesztőnek be­vallottam, hogy nekem nem megy ez a tinézser dolog. A fiatalok azonnal felismernek, nincs hozzám bizalmuk. Az is­tennek sincs! f)ste bánatomban, talán a f , bűntudat, vagy mifene visszavitt abba a presszó­ba. Ott ült Mancika annál az asztalnál és kibámult a kirakat üvegén az utcára. Bementem, leültem az asztalához. — Szia. — Szia. — iszol egy limonádét, Je­nőkéin? — Iszom. — Látod, milyen nagy mar-, ha vagy. Nem megy ez már nekünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom