Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-23 / 198. szám
MBCYBI rJurttw 1967. AUGUSZTUS 33.. SZERDA Magyar államférfiak távirata Románia felszabadulási ünnepére Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczy Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban fejezték ki Jókívánságaikat a Román Kommunista Párt és a Román Szocialista Köztársaság vezetőinek, Románia felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából. Koreai kormánynyilatkozat A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya fcyilatkozatot adott ki, amelyben támogatja a kilenc szocialista ország külügyminiszterének javaslatát, hogy tűzték az ülésszak napirendjére az ENSZ zászlaja alatt Dél-Koreát megszállva tartó amerikai és egyéb külföldi csapatok kivonását. Kedden ismét Hanoi központját bombázták az amerikaiak A VDK fővárosa ellen intézett hétfői, minden eddiginél súlyosabb légitámadások után kedden kora reggel az amerikai légierő újabb egységei hatoltak be Hanoi légiterébe és a város központjában szórták le bombáikat. A bombák a Hue utcában, Hanoi egyik legforgalmasabb útvonalán robbantak. Több lakóház és üzlet rombadőlt. A bombázásnak számos áldozata van. A mentőosztagok jelenleg a romokat kutatják át. Az egyik bomba egy szövődé közelében nihant le, egy másik pedig a Co Chom piac közelében. Harcok. Nigériában A biaifrai csapatok hétfő délután behatoltak a nyugat- nigériai Ore városába. A szövetségi egységek védelmi állásokba vonultak vissza a várostól nyugatra Más hírek szerint a biafraiak megszállták az Oretói kb. 25 kilométernyire délre fekvő Agbabu várost is. Miközben Ojukwu hadserege sikereket arat nyugaton, a szövetségi csapatoknak sikerült Nsukka övezetében megközelíteni Enugut, a biafrai fővárost. Tüntetés a pekingi angol követség előtt Az AFP hanoi tudósítója beszámol arról a pusztításról, amelyet hétfőn egy amerikai repeszbomba okozott a hanoi Hoan Kiem klinikán. A bomba szétrombolta az egyemeletes épületet. A kertben a földet felszántotta az a sok ezer fémkocka, amelyet a repeszbomba tartalmaz. A repeszek az egész klinika épületében szétszóródtak. A támadásnak két halálos áldozata volt, egy orvos és egy ápolónő. Megsebesült a klinika személyzetének három másik tagja. A klinikához közel fekvő Yenh Canh Dang padogát is találat érte: a robbanás feltépte a tetőt, megsemmisítette a kegytárgyakat. Saigonban az amerikai parancsnokság kedden bejelentette, hogy — a Kína fölött lelőtt két géppel együtt — hétfőn hat repülőgépet vesztettek. Románia ünnepe A Román Szocialista Köztársaság népe augusztus 23-án legnagyobb nemzeti ünnepét üli meg. A szomszédos Románia történelmének új fejezetét — éppúgy, mint a magyar nép sorsának fordulását — a szovjet hadsereg áldozatos harcai, történelmi jelentőségű győzelmei tették lehetővé. Véres, nehéz és hosszan tartó hadműveletekben verték szét a szovjet hadsereg erői Románia területén a német fasiszták és csatlósaik csapatait. A szovjet harcosok oldalán ott küzdöttek a román nép legjobb fiai is, élükön a kommunistákkal. A kommunisták vezetésével kirobbant augusztus 23-i fővárosi népfelkelés a román nép antifasiszta harcának rendkívül fontos eseménye volt. Huszonhárom esztendő nem nagy idő a történelem mértékével mérve, de ezek az esztendők gyökeresen átformálták Románia arculatát, s az ország népének élete többet változott, mint korábban az egymást követő századok során. Evek alatt valóban történelmi feladatokat oldottak meg. örökre véget vetettek a gyűlölt, népellenes monarchiának, a tőkések és földesurak uralmának. Megszületett és megerősödött a dolgozó osztályok szövetsége és a nép nagy eredményeket ért el a szocialista építés útján, az életszínvonal emelésében. Ezek a sikerek elválaszthatatlanok a kommunisták példamutatásától. a román nép alkotó erejétől, munkalendületétől és az egész szocialista közösség eredményeitől. Ez az elmúlt évek történelmének legfontosabb tanulsága, ez szolgál a holnap sikereinek biztosítékául, s az új eredmények zálogául is. E nemzeti ünnepen a magyar nép legjobb kívánságait küldi a szocializmust építő Románia névének, azt óhajtva, hogy testvérországaink közösségében érjen el további sikereket a szocialista Románia építésében. (V.) Mintegy 200 katona és ezernyi tüntető gyűlt össze kedden este Pekingben az angol diplomáciai misszió épülete A társadalomtudományok továbbfejlesztéséről Az SZKP Központi Bizottságának határozata Az SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott „A társadalomtudományok továbbfejlesztését és szerepüknek a kommunista építésben való növelését szolgáló intézkedésekről". A határozat megállapítja: a Szovjetunióban a kommunista építés mostani szakasza és a világíejlódés jelenlegi folyamatai megkövetelik a marxizmus—leninizmus elvein alapuló állandó sokoldalú elemzést: és elméleti értékelést Ilyen körülmények között még jobban megnövekszik a marxista—leninista elmélet jelentősége, növekszik a társadalomtudományok szerepe. A határozat rámutat, hogy ■ tudományos kutatások nem mindig adnak mély objektív elemzést a társadalmi élet reális folyamatairól. Lemaradás észlelhető az olyan alapvető elméleti problémák kutatásában, amelyek sokoldalúan feltárják a jelenlegi társadalmi fejlődés törvényszerűségei érvényesülésének mechanizmusát. Az utóbbi időkig nem bontakoztatták ki kellő mértékben a konkrét társadalmi kutatásokat és empirikus azok tudományos és módszertani alapja. Az SZKP történetével foglalkozó munkák nem tárják fel elég mélyen a párt vezető szerepének mindent felölelő jellegét. A kapitalista társadalom és a nemzeti felszabadító mozgalom sok problémája elmélyült tanulmányozásra vár. A szovjet tudósokra felelősségteljes szerep hárul a revizionizmus és a nacionalizmus, a maocetungizmus nagyhatalmi szovjetellenes ideológiája elleni harcban. Az SZKP Központi Bizottsága hangoztatja: állandó érintkezést kell fenntartani a szocialista államok és a testvéri kommunista pártok tudományos intézményeivel, koordinálni kell velük a tudományos kutatómunkát a társadalomtudományok területén. A határozat végül előirányoz egy sor intézkedést arra vonatkozóan, hogy miképpen kell megjavítani a társadalomtudományok oktatását a főiskolákon és a technikumokban és miképpen kell fokozni a tanulók kommunista szellemű nevelését. előtt Az angol diplomaták többsége családtagjaival együtt a misszió épületének belső részébe költözött. Helyi idő szerint 23 órakor hatalmas vörös lángnyelvek és füstoszlopok emelkedtek a brit ügyvivő rezidenciájából és a misszió dolgozótermeiből. Ezt a két épületet a „vörösgárdisták” és a kínai katonák ezrei veszik körül. A lángok Peking minden részéből láthatók. A tüzet az okozta, hogy a tüntetők a misszió udvarába égő petró- leumos palackokat dobáltak. Az angol külügyminisztériumban a tűzzel kapcsolatos hírügynökségi jelentéseket nem tudják kommentálni, mivel a pekingi misszióval megszakadt a rádiótávíró kapcsolat, miután a rádiós adását félbeszakítva ezt üzente: „Betörtek ide!” Az angol külügyminisztérium szóvivője kedden délután bejelentette: a kormány megtiltotta minden kínai diplomatának és a kínai kereskedelmi képviseletek személyzetének, hogy elhagyják Anglia területét. EBAN: Jeruzsálem Izrael £ő városa Lassan halad az arabok vissz atelepüléso Aref iraki elnök kedden délelőtt megkezdte tárgyalásait El Szabah kuwaiti emirreL Miközben Aref Kuwaitban tanácskozik, Husszein jordá- niai király Ra hatban tárgyal Hasszán marokkói uralkodóval. Hírügynökségek jelentése szerint a jordániai király az Izrael-ellenes arab szolidaritás megerősítése céljából utazott Marokkóba. A Mena egyiptomi hírügynökség ismerteti Aref elnöknek az A1 Anvar című bejrúti lap számára adott interjúját. A lap szerint az iraki elnök kijelentette, hogy a háború elkerülhetetlen, mivel a Sinai-félszigeten, a Jordán folyó nyugati partján és a Szíriában megkezdett izraeli agresz- szió folytatódni fog az Arab-félszigeten, Kuwait és más arab országok ellen. Az elnök közölte, hogy Irak a háború elkerülhetetlenségére építette politikáját, s mint mondotta, az országban áttértek a háborús gazdálkodásra. Izraeli források szerint technikai okokból a vártnál lassabban halad a Kelet-Jordá- niából o megszállt nyugati területekre visszatérni szándékozók hazatelepítése. Az akció kezdete, augusztus 18-a óta összesen csak 3076 menekült élt a lehetőséggel. Ugyanakkor továbbra is sokan hagyják el a megszállt területeket. A jordániai hatóságok egyébként követelik, hogy Izrael ne szabjon határidőt a menekültek hazatérésének. Mint ismeretes, Izrael augusztus 31-ben állapította meg a hazatelepülés utolsó napját. A jordániai külügyminiszter kedden bejelentette, hogy kormányának képviselői érintkezésbe léptek az ENSZ illetékes hatóságaival annak érdekében* hogy Izraelt álláspont jártak megmásítására késztessék. Emest Thalmann, U Than! ENSZ-főtitkár személyes megbízottja, aki azért érkezett hétfőn Jeruzsálembe, hogy tájékozódjék a város helyzetéről* kedden tartotta első megbeszéléseit Abba Eban izraeli külügyminiszterrel. Noha az ENSZ közgyűlése július 14-i határozatában felkérte Izraelt* hogy mondjon le a város arab területének a írnek tálasáról* Eban mégis elsősorban azt tar tofia szükségesnek hangsúlyoz ni, hogy Jeruzsálem egységet város, Izrael állam fővárosa. A főnököm azt mondta, (~/r hogy szüksége van a lapunknak egy jó kis béléses ifjúsági riportra. Es nem árul zsákbamacskát, megmondja a szemembe, hogy rám gondolt. írjak én valamit az ifjúságról. Igaz, mondta, kopaszodsz barátom egy kissé, a pocakod is nő, de azért van benned valami tinézseres. Te vagy a szerkesztőség legfiatalabb tagja. — Főnök, tudod jól, hogy nem szeretem az ilyesmit, különösen nem szeretem, ha dicsérsz és a feladatokat általánosságokban mondod el. Mondd meg pontosan, miről írjak? — kérdeztem. — Hát... A szokásaikról, a kultúrájukról, meg ilyesmiről. Esetleg a szerelemről. Azt mondják, hogy az most egészen más, mint a mi időnkben volt. És természetesen írjál a Beat-muzsikáról is. Szóval, öregem, szépen írjál, szeretném vasárnapra feldobni a lapot. Amíg a főnők ezt közölte velem, elég furcsa szemeket meresztett rám. — A szerelésedet mindenesetre cseréld ki, én fizetem a riportköltségből. Ebben a ruhában egyetlen mai fiatal sem fog veled szóba- állni — ennyit mondott és aztán faképnél hagyott. /y\ élután készítettem egy ( j J kis ügyes vázlatot, amely csupa okos és rázós kérdésekből állt. Mikor kész voltam, megkértem Olgát, szerkesztőségünk titkárnőjét és üdvöskéjét, segítsen rajtam. Ügy 16' tudom, az ő vőlegénye értelmiségi huligán, az csak tudja, milyen szerelésre van szükségem. ár mas ban mentünk bevásárolni. A nadrág szárából azonnal kiengedtettünk 20 centit, vásároltunk egy szép vérvörös inget és a Váci utcában egy maszektól 1300 forintért egy parókát. Olgának sikerült meggyőznie: kopasz vagyok és hosszú haj nélkül nem fog menni a dolog. Amíg ők alkudtak a parókára, beszaladtam az üzletbe és vettem egy Szokol táskarádiót, mert azt én is sikkesen tartottam. Mindég is irigyeltem a fiatal fiúkat és lányokat, amint az utcán sétálva fülükhöz nyomják a kicsiny rádiót. — Szokol? — kérdezte Olga és rázta a fejét. — Japán tranzisztoros a menő. Ezzel nem lesz sikere. Egy szavát se hittem Más- nap reggel beöltöztem és nyakamba vettem a várost. A parókám megcsúszott egy kissé, amúgy jól mutatott. Minden kirakatban megnéztem magam. „Istenkém, milyen más vagyok igy, dús hajjal”. És a piros ingem is ritkaszép természeti tünemény. Lehet, hogy egy új iskolát fogok nyitni a tinézserek számára, végtére, a tinézserek is lehetnek ízlésesek. /-"Y) efordultam a sarkon, már ' J) éppen tettem a lábam a presszó lépcsőjére, amikor Mancika megjelent az ajtóban. Mancika a menyasz- szonyom, nagyon szeretem őt, szép drapp haja van, házias, igazodik hozzám, felvette világnézetemet és szokásaimat és ha a kirakatok előtt megyünk el, nem áll meg, hogy „ezt vedd meg nekem drágám!" Most ránézek, ő visszanéz. Szemében üresség kong, nem ismert meg. Elmegy mellettem, visszanézek, ő is visz- szanéz. Mosolygok és azt mondom: Szia, és ő is azt mondja, hogy: Szia. Visszajön, nevetve belémkarol és bevisz a presszóba. — Mit kérsz? — néz rám, aztán megkérdi a nevemet. Hebegek. No lám, milyen jó a szerelésem. Mancika nem ismert fel. Isteni szerencsém van. Szerencsém? De hisz ez a nő, ez a házias és erkölcsös teremtés most csal, engem csal, egy tinézserrel, aki viszont szintén én vagyok. — Megengeded, hogy tegezzelek? — kérdeztem Mancikát és indítványoztam, azonnal vessük le a cipőnket. Odadörzsöltem a talpam az olajos padlóhoz, hogy minél dühön- gőbb legyek, Mancika csak kicsit dörzsölte és szabódott, hogy itthon drága a nylonharisnya. Még azt is mondta, hogy én biztos odaátról való hazánkfia vagyok. sj~\endeltem hanyagul két ( L' konyakot, bekaptam, parókámat csóréra vágtam és így szóltam: — Most jöttem az Unióból, előtte megjártam az Államokat is. Mancikának kitágult a szeme és leesett az álla. Ekkor bekapcsoltam a Szokott, hogy teljes legyen a siker és megkínáltam Mancikát egy Kos-, suthtal. „Annál az első ügyetlent csóknál...” — Tulajdonképpen én új-: ságira vagyok odaát... Szeretnék az itteni fiatalok életé-' vei megismerkedni. Ezt mondtam Mancikának és közbe dúdoltam én is, hogy „Tilos pirosba léptünk...” A nő szemében érdeklődéi villant. — Mégis, miről kíván írni? — Hát, mondjuk, a szerelemről. — No igen, — rebegte álma-' tag, kéjes mosollyal. — Te még lány vagy? — szegeztem neki a kérdést és egyenesen, bátran a szemébe néztem. A várható válasz izgalmától a kéj minden végtagomban végigszáguldott. — Egy vén hülye, kopasz krapekkal járok, az is újságíró, gyönge kis fej. — Komolyan?... — nyögtem, mert ez mégiscsak mély ütés volt. — No, vesd le a maskarát, Jenő! Mit hülyéskedsz. Ide jössz ismerkedni a Váci utcába, ilyen ócska álruhában? — kiáltotta Mancika és kétszer becsületesen pofonvágott. Délután a szerkesztőnek bevallottam, hogy nekem nem megy ez a tinézser dolog. A fiatalok azonnal felismernek, nincs hozzám bizalmuk. Az istennek sincs! f)ste bánatomban, talán a f , bűntudat, vagy mifene visszavitt abba a presszóba. Ott ült Mancika annál az asztalnál és kibámult a kirakat üvegén az utcára. Bementem, leültem az asztalához. — Szia. — Szia. — iszol egy limonádét, Jenőkéin? — Iszom. — Látod, milyen nagy mar-, ha vagy. Nem megy ez már nekünk.
