Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
Alkotmányunk születésnapján írta: Dr. Kiss Albert az Agrártudományi Egyetem rektora N épi demokratikus rendünk és dolgozó népünk életében egyaránt jelentős ünnepi évforduló: augusztus 20. A dolgozó nép képviselői által az Országházban megerősített és törvényben szentesített alkotmány a felszabadulás utáni történelmi vívmányokat rögzítette, a néphatalom további erősítését szolgálta s egyben szocialista fejlődésünk útját nyitotta meg. A közel két évtized alatt népünk az alkotmány szellemében dolgozott, építette szocialista társadalmát. Tizennyolc esztendő telt el népi demokratikus alkotmányunk születése óta. Milyen is volt ez az eddig megtett út? Az iparosodás, a szocialista mezőgazdaság kialakítása alapvetően megváltoztatta a megye arculatát. Ez idő alatt közel kétszázezerrel nőtt megyénk lakossága. A lakosság számbeli arányának növekedésével emelkedett dolgozó népünk, így megyénk lakóinak életszínvonala. Javultak a kereseti lehetőségek és a kulturális viszonyok egyaránt. Augusztus 20-á egyúttal az új kenyér ünnepe is! Az új búzából sütött első kenyeret kézbe venni, megszegni különösen felemelő érzés ma, amikor hazánk történetében először értünk el tizenhárom mázsát meghaladó holdankénti országos termésátlagot. Már az elmúlt évek, különösen pedig az idei gabonatermesztési eredmények kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy szocialista nagyüzemi gazdaságaink sokkal több lehetőséget nyújtanak a termelés hatékony növelésére és egyben a korszerű gazdálkodási színvonal állandó fejlesztésére is, mint a korábbi, elmaradt technológiával termelő kisüzemek. Úgy vélem, néni ünneprontás, ha tárgyilagosán azt is megállapítjuk alkotmányunk évfordulóján, hogy még korántsem használtuk ki teljes egészében nagyüzemi gazdaságaink lehetőségeit — sem országosan, sem megyénk területén. Az elkövetkező években, de már most, az őszi vetési munkáktól kezdve, mindent el kell követnünk, hogy dolgozó népünk kenyérszükségletét továbbra is hazai termésből fedezzük és biztonsági tartalékaink is legyenek. K enyérgabona szükségletünk biztosítása egész népgazdaságunk szempontjából jelentős. Jóleső, felemelő érzés tehát mindannyiunk — a városi és a falusi lakosság — számára egyaránt annak tudata, hogy a szövetkezetekbe tömörült parasztságunk és állami gazdaságaink — a nagyüzemi szakemberek hozzáértő munkája eredményeként — a felszabadulás előtti évekhez viszonyítva közel egyharmaddal kevesebb területen megközelítően harminc-negyven százalékkal magasabb termésátlagot biztosítanak, immár rendszeresen. A fejlődés, változás ugyanakkor újabb megoldandó feladatok elé állít bennünket az elkövetkező években. E feladatok közül is a legfontosabbak közé tartozik a gazdaságirányítási rendszer reformja. E reform nagyjelentőségű mérföldkő lesz szocialista hazánk történetében. Az irányításban ma még meglevő nehézségeink megszüntetésével, a korszerű, tehát hatékonyabb módszerek alkalmazásával gazdasági fejlődésünket erőteljesen meggyorsíthatjuk. E nagy feladat valóra váltása minden becsületes ember ösz- szefogása nélkül nem képzelhető el. Az elmúlt tizennyolc esztendő alatt mezőgazdaságunkban több olyan intézkedés látott napvilágot, amelyek megszüntették a termelés fokozatos fejlődését gátló tényezőket. A IX. pártkongresszus határozata alapján a közelmúltban több olyan újabb intézkedésre került sor, amelyek tág teret adnak az alkotásnak, a tudásnak, a szorgalomnak és [ tehetségnek. Mindezek új lehetőséget nyitnak kiváló embéri tulajdonságok érvényesülésének, és egyúttal a gazdálkodás hatékonyságának növelését is célozzák. A mezőgazdasági nagyüzemeket érintő tevékenységi körök kiszélesítése, az áruforgalmazás új rendje, a termelőszövetkezeti szövetségek létrehozása, valamint a vállalati önálló gazdálkodás és a műszaki fejlesztés a gazdaságosabb, jövedelmezőbb termelés lehetőségeit nyitja meg. Az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetése, az önálló vállalati gazdálkodás megszervezése és fejlesztése nemcsak gazdasági szükségszerűség, hanem szocialista továbbfejlődésünk elengedhetetlen feltétele is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1967. AUGUSZTUS 20„ VASÁRNAP mezőgazdaság műszaki fejlődését minden igyekezetünkkel elő kell segítenünk megyénk területén is. Az eddig megtett intézkedések, az új szervezeti formák kialakításának szükségszerűsége abból a felismerésből származik, hogy a mezőgazdasági termelő üzemek — állami gazdaságok, termelőszövetkezetek — valamint az egyes felvásárló és feldolgozó vállalatok között az eddiginél szorosabb termelői kapcsolatot kell teremteni. E szerveknek a szocialista munkamegosztás alapján kell megszer- vezniök együttműködésüket. A gazdaságirányítási rendszer reformja során végrehajtott szervezeti változások önmagukban nem elegendők célkitűzéseink megvalósításához. Elengedhetetlenül szükséges mindehhez az ipari munkásság és a parasztság érdekeltségének, a szakemberek alkotó tevékenységének fokozása. Mindannyiük számára több mint egy évtizede felemelő érzés a bizalom légkörében tervezni és dolgozni, így a munka, az alkotás révén szocialista társadalmunkat mind erőteljesebb ütemben építeni. Az alkotmányunkban lefektetett emberi jogok és kötelességek elválaszthatatlan egységben vannak. Augusztus 20 tehát nemcsak ünnepi megemlékezés, hanem eddigi munkánk számvetésének napia is kell, hogy legyen. Bármerre járunk a megyében, ékes bizonyságait látjuk annak, mennyit léptünk előre, hogyan gyarapodtunk. A legszembetűnőbben tanúskodnak erről országunk és megyénk területén is hatalmas, nagyarányú beruházásaink, de a jobb életkörülményeket biztosítják egyúttal az épülő utak, járdák, továbbá a villany- és vízhálózat növekedése is. Békében, az alkotó munka eredményeinek örömével ün- : nepelünk e napon, de ez nem ; feledtetheti el velünk: ébe- j reknek és hazánk védelmére \ továbbra is készeknek kell \ lennünk. 1967 nyara nemcsak > hőmérővel mérhetően volt ä forró, hanem a világpolitiká- 5 ban is békés életünket vészé- ; lyeztető események történtek. 5 Gondoljunk csak a vietnami 1 támadások egyre növekvő szá- 8 mára és méretére, valamint a 8 *SÄ | g H olgozó népünk az alkot- $ ja M mány törvénybe iktatá- $ mJ sa óta betű szerint is az ^ ország gazdája lett. A 8 munkás—paraszt szövetség $ megalakulását követően e—re ^ erősödött és tizennyolc év ^ után az értelmiséggel együtt ^ szilárd nemzeti egységben tö- ^ mörült egész dolgozó népünk. ^ A szilárd nemzeti egység ki- ^ alakításának eredményeként 8 az elmúlt évtizedektől kezdve ^ mind szélesebb méretekben ^ kibontakozott országunkban a ^ szocialista demokrácia. A tö- ^ megek aktív részvétele az ^ építőmunkában, a közügyek ij intézésében továbbra is bizto- 8 sítek számunkra, hogy az al- § kotmányban lerögzített joga- ^ inkkal mind hatékonyabban él- \ ni is tudunk. A szocialista de- ^ mokrácia kiteljesedése azt is ^ magában foglalja, hogy né- ^ pünk az alkotmány adta jo- ^ ?ok gyakorlását egyre inkább 8 3sszhangba tudja hozni a tu- ^ latos szocialista kötelezettség- ^ vállalással. 8 Felemelkedésünk forrása , * . 9 a nemzeti egység Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnakénsk ünnepi beszéde Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az alkotmány ünnepe alkalmából a rádióban, és a televízióban tartott beszédében többek között a következőket mondotta: Hagyomány és törvény szentelte nagy nemzeti ünnepünkké augusztus huszadikat. A magyarság ezer év előtti, államalapításának emléke és mai szocialista társadalmi rendünk alaptörvényének, népköztársaságunk alkotmányának születése jelképesen egyaránt e naphoz fűződik. Saját hatalmára, a gazdaság szilárd alapjaira, növekvő anyagi és szellemi gazdagságára támaszkodva a nép erkölcsi és politikai egységben követi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt mutatta utat, új tervei, nagy elhatározásai, a szocializmus teljes felépítése felé. A szocialista demokratizmus kimagasló megnyilvánulása volt ez év elején a nép által szervezett és ellenőrzött országgyűlési és tanácsválasztás. A Hazafias Népfront programjára leadott hétmilliós szavazattal mintegy százezer, közügyekért szívesen tevékenykedő dolgozó került a központi és helyi állami vezetésbe. A haza felvirágoztatása, a szocializmus építése a magyar nép nemzeti egységének kiapadhatatlan forrása lett. Az elhatározott ütemben halad a gazdaságirányítás reformjának előkészítése. E nagy jelentőségű intézkedést a nép egyetértésével, vele együtt tesszük meg. A reform céljaiban a szocialista demokrácia erősödése, a fokozott bizalom jut kifejezésre. A népgazdaság több fontos területén a múlt évben kedvező eredmények születtek. A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben, mintegy 8 százalékkal emelkedett, nőtt a termelékenység, a korábbi éveket meghaladó mértékben csökkent a termelési költségek színvonala. Az idei év első felében szerzett tapasztalatok arra mutatnak, hogy népgazdaságunkban a magasabb színvonalú és gyorsabb ütemű fejlődés folytatódik. Alkotmányunk ünnepén, e szép augusztusi nap, másik hagyományos jelképe is előttünk áll: asztalunkon az új kenyér. Ez hagyomány és minden évi munkánk gyümölcse. Az új kenyér dicséretével megtermelőinek, a földek szorgalmas dolgozóinak nélkülözhetetlen munkáját tiszteli és becsüli a magyar nép. Az időjárással az idén sem dicsekedhetünk, kenyerünket ennek ellenére teljes mértékben megtermeltük — az idén még előbb, jobb minőségben és eredménnyel, mint tavaly. Már nyugodtan mondhatjuk, hogy ez nemcsak az idei év jó munkájának velejárója, hanem mezőgazdasági nagyüzemeink erejének, fejlődésének beszédes ténye, eredménye. Az iparban és a mezőgazdaságban, a kultúra és az egészségügy, s az élet minden egyéb területén is szép eredményekről számolhatunk be. Elismerés és köszönet érte dolgos és tehetséges népünknek. Nemzeti ünnepünkön az elért sikejseinik és reménységeink megnyugtató érzését a nemzetközi helyzet nyugtalansága zavarja. Mi békében és szabadságban akarunk élni, építeni és dolgozni. Ezt kívánjuk más népeknek is. Mindezért mélységesen felháborít bennünket az Egyesült Államok szennyes háborúja Vietnamban. Az imperializmus minden bűne, leUdismeretlen- sége, kegyetlensége és embertelensége összpontosul ott, egy szabadságszerető nép ellen. Szívünk minden melegével együttérzünk a hős vietnami nép szabadságharcával, mélységesen elítéljük az Egyesült Államok agresszióját. Jól tudjuk, hogy az imperializmus elvesztett állásait, sehol és soha nem adja fel könnyűszerrel, erre ismételt példa Izrael agressziója az arab népek ellen. A rendelkezésre álló eszközökkel támogatjuk a haladó erők erőfeszítéseit az izraeli agresszió minden következményének maradéktalan felszámolására. Magyarország Európa középpontjában fekszik. A magyar nép az első és a második világháborúban százezrek életével és nemzeti értékeink pusztulásával fizetett az imperialista hatalmak cselszövéseiért. Fontos érdekeink fűződnek az európai kollektív biztonság megteremtéséhez. Belső fejlődésünk és külpolitikai törekvéseink sikerének legfőbb záloga, hogy a szocialista országok nagy családjába tartozunk, és hogy a szocialista Szovjetunióval testvéri barátságban élünk. Ápoljuk gyümölcsöző kapcsolatainkat a világ haladó népeivel. A békés egymás mellett élés elve alapján kölcsönös együttműködésre törekszünk minden néppel a földön. De kapcsolatainkban mindig kifejezésre jutott — s ez a jövőben Is így lesz —, hogy a világméretű küzdelem,ben lelkiismeretünk szerint rendíthetetlenül a haladás, a béke és a szocializmus oldalán állunk. E gondolatok jegyében szeretettel köszöntőm nemzeti ünnepünk, augusztus húszadika alkalmából egész népünket. MA: Internacionalista egység és antiimperialista összefogás Darvast István cikke a 3. oldalon. Iskola a hegyek között-Tudósítás a királyréti KISZ-iskoláról, a 3. oldalon. Az ötszörös milliomos Mészáros Ottó riportja egy szenvedélyes újítóról, a 4. oldalon. • Túrái vasárnap ősz Ferenc riportja a tala vasárnapjáról, a 4—5. oldalon. • A gyár lakást hitelez Tóth György tudósítása r Mechanikai Müvek lakás- építési akciójáról, az 5. oldalon. Interjú dr. Sdrdndi Imrével Nádas Péter beszélget az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem jogi karának dékánjával, az alkotmányról, az 5. oldalon.
