Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-16 / 192. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS SZOVJET ÓRIÁSGÉP FERIHEGYEN XI. ÉVFOLYAM, 192. SZÄM ÁH* ÍIO FIM.KÉS 1967. AUGUSZTUS 16., SZERDA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megnyílt az arab országok kőolajértekezlete TITO MA VISSZATÉR KAIRÓBA Egy teherautó minden nehézség nélkül elfér a gyomrában, s tizennégy tonna teherrel is könnyedén emelkedik a felhők fölé az AN—12 szovjet teherszállító óriásgép, amely a Szovjet tudomány és technika 50 éve című kiállítás anyagát szállítja Budapestre. Ké­pünk tegnap készült a Ferihegyi repülőtéren, kirakodás közben. Foto: Dozvald Aref iraki elnök és Tito ju- | agresszió után kialakult közel­goszláv elnök kedden három órán át tanácskozott a két küldöttség jelenlétében — je­lenti a Mena hírügynökség. A két fél áttekintette az izraeli Nagyobb önállóság a gazdálkodásban Az oktatásügy és az új mechanizmus A pedagógusok szakszerve­zete megyei, városi, járási és budapesti kerületi titkárainak országos értekezletén kedden Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a részvevőket időszerű közok­tatáspolitikai kérdésekről. Referátumában beszélt az új gazdasági mechanizmus el­veinek oktatásügyi területén való alkalmazásáról is. A töb­bi között hangsúlyozta, hogy a helyi szerveknek az eddigi­nél lényegesen nagyobb önál­lóságot biztosítanak a gazdál­kodásban. A jövőben a taná­csok szakmai — így művelő­désügyi, oktatási osztályainak operatív irányítása kizárólag a végrehajtó bizottság felada­ta lesz, a Művelődésügyi Mi­nisztérium csak elvi irányítást ad. — A jövőben a minisztéri­um elsősorban azt vizsgálja, milyen az oktató-nevelő mun­ka minősége, eredményessége, miként hajtják végre a kötele­ző erejű jogszabályokat, ren­deleteket, törvényeket, mi­niszteri utasításokat. A pedagógus-ellátás kérdé­sével kapcsolatban kijelentet­te : nincs pedagógusfölösleg, nem fenyeget munkanélküli­ség veszélye a nevelők köré­ben. A tanácskozást szerdán foly­tatják. Sorsok és nézetek Arról beszélgetünk jó ideje a pártszervezet titkárával, hogyan változnak az ország politikai-gazdasági előrehala­dásával az egyéni sorsok, s mindez miképp jelentkezik itt, az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyáregységében. A titkár, aki évek óta áll a pártvezetőség élén, sok és sokré­tű személyes tapasztalata mellett tisztségénél fogva is ott tartja ujját a gyár „ütőerén”. Tudja, ismeri a nagy, a gyár­egység egészét érintő gondokat, feladatokat, de nap mint nap találkozik az egyén, az egyes ember gondjával, bajá­val is. Érdekes, s elgondolkoztató tapasztalatai vannak. Azt mondja többek között, hogy az egyéni gondok, panaszok száma csökkent, s tartalmúk, súlyuk sem hasonlítható a korábbi években elhangzottakhoz. A becsületesem dolgozó emberek — mondja — mind kiegyensúlyozottabban élnek. Van azonban valami,- ami legalább ennyire lényeges. Az, hogy ha nenji is nagy számban, de vannak olyanok, akik minden bírálatban, felelösségrevonásban okot látnak a panaszra, a tiltakozásra, annak hangoztatására, hogy őket — úgymond — sérelem érte. Legalább ilyen lényeges az is, hogy ezek az emberek nem a jól dolgozók, becsülettel igyekvők közül kerülnek ki, hanem azok közül verbuvá­lódnak, akikkel mindig és újra baj van, akik fegyelmezet- lenkednek, ha tehetik, elhanyagolják a munkát. A gyáregység kommunistái következetesen fellépnek az ilyen nézetek ellen: újra és újra hangsúlyozzák, hogy a \ jogos felelősségrevonás, számonkérés nem azonos a jogta­lansággal, s nem igazságtalanság hanem — igazság rejlik benne. Mégis, lassú az előrehaladás, s ez az, ami a ceglédi gondot általánosabb érvénnyel felruházza: mint a ceglédi gyárban mondják, „követelni mindenki megtanult, adni már kevesebben”. Valahogy úgy van ez, hogy szocialista társadalmunkban mindenki garanciát lát egyéni sorsa zök­kenők nélküli alakulására. Csak azért, mert szocialista ez a társadalom; függetlenül tehát a végzett munkától, a kö­zösségnek adott hozzájárulástól. Az ilyesfajta vélekedés szorosan összefügg képviselő­je egyéni sorsával: aki jóságos nagybácsit vél fölfedezni a szocialista társadalomban, az kevésbé igyekszik maga bol­dogulni. Majd segít a „nagybácsi”, azaz a társadalom. Nos, sorsok és nézetek ilyes’ összefüggése alapos revízió alá ke­rül a jövő esztendőtől. Gazdaság és társadalom egésze afe­lé halad, hogy pontosan az egyéni igyekezet erősödése, a tehetség és szorgalom jobb kamatoztatása határozza meg a sorsokat, aki kiemelkedően dolgozik, az úgy is részesed­jék, a hanyag, a lusta pedig anyagiakban is érezze maga­tartása következményeit. Nem kétséges: lesznek, akik igazságtalanságot kiálta­nak majd erre. Azok, akik ma is sérelmesnek tartják, hogy az igazolatlan hiányzásért felelősségre vonják őket azok, akiknek ma sem tetszik, hogy szólnak nekik, mert fél órára eltűnnek gépeik mellől... Ha nem is sok, de egy kis idő még van ahhoz, hogy megpróbáljuk megértetni velük, hogy — finoman szólva — a szél szembe’ fúj. . . Kár lenne hát, ha ezt csak későn vennék észre, mert — el­térően az eddigiektől — akkor már forintjaik csökkenésé­vel kell fizetmiök nézeteikért! M. O. Augusztus 20-a programjából: Harcászati gyakorlat Gödöllőn, a szigetcsépiek a Tátrába utaznak, Szentendre táncol Érdemes jól dolgozni — ál­lapítják meg ezekben a na­pokban Szigetcsépen — ha sorra veszik, kik indulnak a kétnapos autós kirándulásra a Tátrába. A Lenin Tsz így ju­talmazza példaadó dolgozóit. Mindenki nem juthat el messzire. Szigetszentmiklóson az ünnep estjén bált rendez a Közalkalmazottak Szakszerve­zete helyi bizottsága — az Ár­pád strandon. A nagykátaiak ünnepi prog­ramjáról a Kossuth Termelő- szövetkezet és az őket patro­náló MEDICOR Művek párt- szervezete gőzösen gondosko­dik. Egész napos kulturális és sportműsoron látják vendégül a község lakosait. Az isasze- giek augusztus 20-i program­jának kiemelkedő eseménye a végre elkészült falumúzeum megnyitása, míg Szigetszent- mártonban magyar nóta estet tartanak. Ahogy hírül vettük, Szobon meglepetést tartogatnak a hely­bélieknek. Húszadikán este, a művelődési ház kertjében gaz­dag műsorral fellép a Buda­pesti Kamarakórus. A Pest megyei népi táncosok találko­zója pedig Szentendrén lesz a Park-múzeum szabadtéri szín­padán. A megyei tánccsopor­tokon kívül részt vesznek a bemutatón a gyöngyösi és az ecsédi művelődési házak tánc- csoportjai is. Külön kell megemlékezni a gödöllőiek nagy sportműsorá­ról. Délelőtt kezdik és estig tart az MHS változatos, érde­kes programja. Több mint 25 ezer fiú és leány vetélkedett a megyében, hogy e napon vég­leg eldöntsék, ki a legjobb kö­zülük céllövészetben, futás­ban, elsősegélynyújtásban. A rendőrkutyatelep is felvonul­tatja „sztárjait”, megmutatni, mit tudnak. Nagy érdeklődés­sel várják a honvédségi harc­gyakorlatot, amelynek kereté­ben „szabályos” ütközet zajlik le, majd utána a műrepülők végzik a légben lélegzetelállító bravúrjaikat. k. m. keleti helyzetet, s az agresz- szió következményei felszá­molásának módjairól, az el nem kötelezett országok eset­leges kezdeményezéséről tár­gyalt. Bagdadban úgy tudják, hogy Tito meghívja Aref el­nököt Jugoszláviába. Aref egyébként Szíriái és jordániai látogatásáról adott nyilatkozatában bejelentette, hogy más arab országokba is ellátogat, még a tervezett csúcstalálkozó előtt. Az iraki elnök közölte, hogy a jemeni kérdésben fenn­álló nézetkülönbségeket kívánja elsimítani, hogy szorosabbra lehessen zárni az arab országok sorait Aref meghívta Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági el­nököt, hogy vegyen részt az arab miniszterek kőolaj-érte­kezletének megnyitásán. Tito elnök a meghívást elfogadta. A megnyitó aktusra az esti órákban került sor. Ezen az értekezleten az arab országok gazdasági, pénzügyi és olaj­ipari miniszterei vesznek részt. Az értekezlet egy hétig tart. Az Ahram szerint ettől az értekezlettől függ a közös arab politika sorsa. A kairói lapok szerint Irak (Folytatás a 2. oldalon) Az élelmiszeripar készül a kiállításra Kedden megkezdődött nyolcvanhat ipari és mezőgaz­dasági üzem mintegy ötszáz­hatvan termékének bírálata, amelynek alapján díjazzák majd az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon és Vásáron bemutatásra kerülő élelmisze­reket. Az idén első ízben két miniszteri nagydíj — s vele 200 ezer forintos jutalom — vár a legjobb, legszebb élel­miszeripari termékekre. A nagydíjas, valamint arany-, ezüst- és bronzérmes élelmi* szerek kerülnek majd az 1500 négyzetméteres élelmiszeripari pavilon főhelyére, a galériára, .A pavilon alsó részében ágazatonkénti csoportosítás­ban együtt állítják ki az élel­miszeripar, az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkezetek termékeit. A pavilonban ezenkívül olyan különféle kis­gépeket is bemutatnak, ame­lyeket a közös gazdaságok jól tudnak hasznosítani. Vállalatokká alakulnak a megyei beruházási irodák A mai szervezeti kereteik között 3—4 éve működő me­gyei beruházási irodák gazdál­kodási formájának megváltoz­Kétszáztíz új pedagógus ÜNNEPÉLYES ESKÜTÉTEL A MEGYEI TANÁCSON Tegnap délután ünnepélyes keretek között fogadták a me­gyei tanácsházán Pest megye új pedagógusait. Két hét múl­va kétszáztíz fiatal kezdi meg munkáját Pest megye általá­nos és középiskoláiban, illetve óvodáiban. . Dr. Csicsay Iván, a megyei tanács vb-elnökhelyettese kö­szöntötte a fiatal pedagóguso­kat. Reméljük, hogy rövid időn belül a magukénak érzik majd megyénket, amely má­tól kezdve új otthonuk — mondotta többek között, majd rövid jellemzését adta Pest megyének, őszintén ismertet­te a gondokat és nehézsége­ket, amelyekkel a pályakezdő fiataloknak az elkövetkező he­tekben, hónapokban szembe kell nézniük. Az új ember ne­velése a mi sajátos körülmé­nyeink között nem könnyű feladat — fejezte be rövid üd­vözlő beszédét a megyei ta­nács elnökhelyettese, majd sor került az ünnepélyes es­kütételre. Ezt követően előbb Juhász Ferenc, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára, majd Mágor Béla, a megyei KISZ-bizottság munkatársa köszöntötte a fiatal pedagógu­sokat. Ünnepélyes eskütétel (Foto: Gábor) tatásáról határozatot hozott a Gazdasági Bizottság, s elren­delte, hogy az irodák 1968. ja­nuár 1-től vállalatként mű­ködjenek. Az eddigi költségvetési szervként működő irodák a jövő év elejétől kezdve mint önálló vállalatok kötelesek fenntartani magukat abból az összegből, amit megbízóiktól munkájuk ellenértékéként kapnak. A megbízó, megren­delő bonyolítási költségként a beruházás összegének bizonyos százalékát fizeti azért, hogy a létesítményt kulcsra készen megkapja. A vállalatok lénye­gében mint fővállalkozók ko­ordinálják a beruházás szer­vezését, kivitelezését, s anya­gilag felelősséget vállalnak annak a munkának az elvég­zéséért, amelyre vállalkoznak. Felelősek nemcsak a műszaki követelmények, határidők, ha­nem a költségvetésben megje­lölt összegek betartásáért is, vagyis fixáras rendszerben dolgoznak. A megyei beruházási válla­latok továbbra is elsősorban a mezőgazdasági üzemeknek nyújtanak segítséget, de tevé­kenységi körük a mezőgazda­ságon kívül kiterjed a kom­munális, sőt egyéb beruházá­sokra is. A megyei tanácshoz tartozó intézmények, vállala­tok beruházásainak, műszaki­lag igényes felújításainak előkészítését, lebonyolítását értékhatár-korlátozások nélkül végezhetik. Jbgosultak a járási és községi tanácsok, illetve azok intézményei részére fél­millió forint értékhatár feletti beruházások lebonyolítására. Az Országos Takarékpénztár megbízása alapján vállalhat­ják az öröklakás-építkezések előkészítését, kivitelezését is. A vállalatok — kapacitásuk­tól függően — más szervek beruházásaiban, például ide­genforgalmi létesítmények, társasházak építésében is részt vehetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom