Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-15 / 191. szám

MfGVfl HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xi. Évfolyam. 19o. szám 1967. AUGUSZTUS 15., KEDD SPORT Nagykőrösi Kinizsi—Monori SE 4:0 Csoki és Jóska már a somkór óban Dohognak a gépek: a maradékot vágják '<fsyss/syysss/Afssszsss*sssssssssssss//ss Más kárán tanul... | s szülők paradicsomot § ipk Í17. Ammi Jnnna ^ A gépjavító állomás igazga­tói irodájában hatan ülünk. Vigh István, Bimbó János, Czmorek Károly, a Ceglédi Gépíavító Állomás főmezőgaz­dásza, Somogyi Ernő, az igaz­gató helyettese, Bárány Lajos, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke és az újságíró. Mit ta­gadjuk, kicsit meglepő, hogy még mindig aratásról beszé­lünk, amikor már beszámol­tunk annak végéről. De aztán kiderül: semmi tévedés, az aratás, mint olyan, befejező­dött, ami még megmaradt, azok töredék területek, ahová korábban nem jutott el a gép. X száma holdra is elenyésző. Ahol három mezőgazdász van, a beszélgetés nem múlhat el ugratás nélkül. Különösen íev igaz ha nem hárman, ha­nem öten vannak együtt, és még a határba is kimennek. Egy jó lélekerősítő kávé, s már robognak is a kocsik Tör­tei jelé. Csak a kétoldalt su- nanó fák, és az ismerős tanya­udvarok jelzik, meg a major­ságok, hogy még Nagykőrösön járunk. A gépállomás kombájnjait keressük. Az egyik som- kórőt arat, a másik be- zosztája búzát. Természetesen jó messzire egymástól a határban. Szél se jár, madár se — két csodálatos galambot látunly mindössze — esőt sem látott d határ heteken át. A kocsik kereke süpped a homokban, a motor prüsszög a vendégma­rasztaló közegben. Közben a főmezőgazdász kiselőadást tart arról, hogy a somkóró pillangós növény és talajjavításra szolgál, egyéb­ként éppen úgy aratják, mint a búzát, a rozsot vagy a töb­bi gabonát. Már messziről látni, hogy a kombájnon az aratásból jól is­KIDOLT AZ EPULET FALA Házavatás novemberben Czira Dénesék 1958-ban még kinn laktak a tanyavilágban. Ott éltek sok más parasztcsa­láddal együtt, akiket kötött a .anya, a várostól való húzódás, Azután Cziráék is beköltöztek, 2960-ban házat vásároltak a Hangácsi út három, szám alatt. De sokkal színesebben mondja el ezt Czira Dénesnéu ahogyan a garmadába rakott bontási anyagokat kerülget­jük. — Kis pénzű ember kis há­tat vesz. Addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Mi mindenesetre az utolsó fillérig kifizettük a pénzt. Még vala­mennyit költöttünk is az új otthonra. — Csakhogy ám nem sokáig örülhettünk. Vizes esztendők jöttek. A nedvesség beleette magát a sárfalakba, a vályog­ba. Elsőnek az ól dőlt össze, a következő esztendőben az is­tálló fala. Majdnem minden évre jutott valami, amire köl­teni kellett. Az idén betetőzött a nagy csapás. — Nagyon csapadékos telet értünk. Észrevettük, hogy a ház udvar felőli részén nedve- sedik a fal. Elég gyenge időt hozott a február. Hívtuk a mestert. Legyintett. Még tíz évig ez meg nem mozdul... — Másnap délelőtt éppen kinn voltam az udvarban. Láttam, hogy hull a vakolat, majd pattognak a vályogok, rokoni segítséggel aláfalaz­tunk a mennyezetnek. Másfél óra múlva mégis kidőlt az épület fala. A mester azóta nem jövendölt semmit. — No, bizony jól néztünk ki. Pénzünk nem áll rakáson. Kihez fordulhattunk volna? S. Hegedűs László, a város or­szággyűlési képviselője bizta­tott, hogy nyugodjunk meg, kapunk segítséget. De én hüle- deztem legjobban. Kölcsönt kérni házépítésre? Uramisten, a mi házunkban sosem volt adósság! Mi takarékoskod­tunk, s ha megvolt a pén­zünk, akkor vásároltunk. Ha meg kevés volt, vártunk, amíg összekerült. Segített a helybeli OTP-fiók. Nem is tudom, hányszor vol­tunk benn. — Végül megadtuk magun­kat. Belátták, hogy ez az egyetlen segítség. Most már „folyamatban” van a kölcsön. Ezért álltunk neki a bontás­nak. Már azt is megígérték, hogy megkapjuk a szükséges mert Csoki és Jóska dolgozik. Csoki, azaz Dobos József a kombájn vezetője és Jóska a segédvezető, a gépjavító állo­más inasa. Irtó komolyan csi­nálja. A gépek jól mennek, nincs velük baj. Csokiékével sem, és a másik kettővel sem, amelyet több órásnak tűnő gyaloglás után találunk meg az Árbözban. A géppel vágott tarló fölsebzi a lábszárat, a rá­szálló por „fertőtleníti” és ez így együtt istenesen csíp, mi­kor lemossa az ember. A búzatábla mellett a sze­meket kóstolgatjuk. A kisebb hozamú, ám acélosabb ma­gyar búza szemeit, és a sokat termő, lágyabb bezosztájáét. Kettéharapják a szemet, úgy nézik a színét és így magyarázzák, hogy si­ker ... meg fehérje ... és ke­ményítő. A kocsik kint állnak az út mellett. Odáig egy kukorica- táblán megyünk keresztül. Né­hánynak már sodródik a leve­le. Gyökere nem ér nedvessé­get. A nap lenyugodni készül, enyhül a hőség, csak a Moszk­vicsban rekedt meg belőle. Olajszagot hord a nemrég tá­madt szél. Dolgoznak a kombájnok, a maradékot vágják ... ^ kertészetében. Az aprósá- k ^ gok falkában ténferegnek s ^ a paradicsomtáblák között, $ S az országút melletti árok- $ § ban. A kíváncsiság odave- ^ § zeti őket a legelő szélére is. § ^ Különösen érdekli őket a § § legelőt övező villanypász- § § tor drótja, lépésnyi távol- ^ $ Ságról méregetik. Jó lenne ^ § hozzáérni, megtapasztalni, ^ ^ ezt a fényesen kígyózó mi- ^ ^ csodát. s — Mi ez gyerekek? — ^ kezdem a beszélgetést. — Áram — vágja ügye- ^ sen az első —, de nem sza- ^ bad ám hozzáérni! — Tetszik tudni, meg- $ csiklandoz! — állítja meg- ^ győződéssfel és tapasztalt ^ komolysággal egy másik- ^ — Amelyik tehén egy- ^ szer hozzá megy, nem megy ^ aztán oda többé — így egy § harmadik. — Hát aztán ti hozzá- & nyúltok-e? Egyszerre mozdul a ti- zenkét kis fej és ingatással ^ jelzi a „nem"-et. Az országút túlsó oldalán ^ tizenkét év körüli fiú. — Hozzátok tartozik ő § is? | — Az én testvérem — ^ igazolja az egyik gyerek. ^ — Es miért nem jön ^ ide? S — Mert ő egyszer már \ megfogta a drótot... __________________________$! A NYAKONYVI HÍREK Született Huber István és Faragó Juli­anna: Csaba, Tekes Anjbrus és Faragó Bozália: Ágnes, Marca Ferenc és Holló Mária: Ferenc, Vadai László és Utas! Katalin: Zita, Fodor József és Karikó Li­dia: Erika nevű gyermeke. Házasságot kötött Diós János és Antal Borbála, Gerencsér Iván és Szokolyl Ilona, Megyesi János és Abrahám Ilona, Bődi György és Csapó Piroska, Németh István és Barta Mária, Gergye Antal és Fleischmann Anikó. Meghalt Cselóczki József (Ságvári E. u. 4.), Balász Jánosné Vizi-Nagy Lí­dia (Jázmin u. 2.), Becser Tóth Katalin (Kossuth u. 42.), Horváth Jánosné Berkes Ilona (Csemő d. 65.), Dajka Ambrusné Zabodal Terézia (Bálvány u. 96.). Az őszi forduló első bajnoki mérkőzésén a Kinizsi a kö­vetkező összeállításban ját­szott: Gömöri — Voss, Kecs­kés 1, Szomolányi, Csikós II, Pécsi, Kecskés III, Lányi, Klenovics, Józsa, Decsi. A mérkőzés elején telje­sen kiegyenlített játék folyt a két tizenhatos között, gól­helyzet nélkül. A körösi tá­madások egyre veszélyeseb­bekké váltak és a 23., majd a 25. percben lőtt gólokkal 2:0-ás vezetést szerzett a ha­zai csapat. A félidő végén or­kánszerű szél támadt, de ez sem zavarta a játék iramát és lendületét. A második félidő elején el­eredt az eső, de a jó talajú pályán ezután is változatos, jó játékot láthattak a né­zők körösi fölénnyel, melyet újabb két gól bizonyított. Előbb Kecskés értékesítette Klenovics jó átadását, majd Decsi a kapust is kicselezve szerezte meg a negyedik gólt. Ellenfelét biztosan győzte le a Kinizsi. A monoriak nagyon gyorsak voltak, min­den labdára lecsaptak, na­gyon lelkesen játszottak, még a körösiek 2:0-ás vezetése után sem adták fel. A kö­rösi csapat játékán látszott a tervszerűség és a játékfe­gyelem. Minden játékos igye­kezett a kiadott utasítás sze­rint játszani és ez meg is hozta az eredményt. A jó csa­patjáték, szép győzelmet ho­zott. Egyénileg: Gömöri kevés dolgát biztosan látta el. Vass az ellenfél legveszélyesebb csatárát jól semlegesítette. Kecskés l a védelem legjobb­ja volt. Szomolányi új poszt­ján, kisebb hibák mellett jól játszott. A két fedezet, Csikós II és Pécsi a véde­kezésből is és a támadások irányításából is jól kivették a részüket. A csatársor öt­letesen játszott, jól változ­tatták a helyüket, több szép helycserés támadást vezet­tek és ami a legörvendete- sebb, önzetlenek voltak. Kecs­kés III mesterhármasa re­mek csatárteljesítmény. Lá­nyi az egész pályát beját- szotta. Klenovics két gól előkészítésében volt részes. Józsa volt az összekötő ka­pocs a védelem és a táma­dósor között. Decsi egyéni­leg is jól játszott, de az összjátékból is jól kivette a részét. Szerdán Szolnokon az NB Il-es SZMTE-vel lesz edző­mérkőzés. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Monor ifi 0:0 Vezette: Józsa. Kinizsi ifi: Vilcsák II — Hupka, Balogh, Aszódi (Ber­ta), Máté, Farkas, Danics, Horváth, Dér, Lengyel, Ko­vács (Patai II). A Kinizsi ifi több gólhely­zetet teremtett, de a csatárok elügyetlenkedték és a végén örülhettek a döntetlennek. Jók: Vilcsák II, Balogh, Máté, Farkas és Lengyel. V. S. Területi labdarúgó bajnokság (bányász) Űjhartyán—Építők 2:1 Űjhartyán, 1200 néző. Vezet­te: Boltos. Építők: Lévai — Kristóf, Er­dei, Orsányi, Pallagi, Vilcsák, Gulyás II., Gulyás I., Bako­nyi, Fehér, Bata. Szakadó esőben, orkánszerű szélben a körösi csapat irányi­JAJ DE JÓ EZ A MEGGYESLEPÉNY! (Foto: Gábor) Az igazgató válasza (és még egy megjegyzés) Valahogy úgy, ahogy otthon... tóttá a játékot. Több veszélyes támadás után 20 méterről Ba­konyi rúgta hálóba a labdát. A vezetés az Építőket meg­nyugtatta, az ellenfél viszont egyre idegesebb lett. Szünet után a játékvezető érthetetlen ítéleteket hozott. Az újhartyániak az egyenlítő gólt — szerintünk — négymé- teres lesről rúgták. A csapat- kapitány reklamált, ezért a já­tékvezető megintette. A körö­siek a 70. percig sikerrel vet­ték fel a küzdelmet az újhar- tyániakkal, de azok mégis le­győzték a jól és lelkesen ját­szó körösi csapatot. Végeredményben az egygó- los vereség szép teljesítmény a bajnokságra törő, már me­gyei bajnokságot is megjárt csapat otthonában. Az egész körösi csapatot dicséret illeti lelkes, jó játékáért. Űjhartyán ifi—Építők ifi 1:0 Építők: Maráczi — Horváth 11., Tomona, Lábát, Kovács, Erki, Tóth (Balogh), Horváth 1., Gyulai, Scheibert (Farkas), Todola. A nagy kedvvel játszó ifjú­sági csapat sok gólhelyzetet ügyetlenkedett el. A játékve­zető a harmadik kirívó sza­bálytalanságért tizenegyest ítélt. A büntetőt Horváth I. a kapus kezébe lőtte. Szünet után eleredt az eső és irreálissá vált a játék. A hazaiaknak sikerült egy gólt elérni és ez a győzelmüket je­lentette. Az Építők ifi csapata leg­alább döntetlent érdemelt volna. Jók: Maráczi, Tomona, La- § bát. Erki. P. T. Virágzik ? győri tulipánfa 5 Győrött a Tavasz Étterem $ kerthelyiségében, az idén kü- J lönösen dúsan virágzik egy $ japán tulipánja. Ebből a kü- \ lönleges szép trópusi virágból í hazánkban mindössze néhá- ^ nyat tartanak nyilván. Mivel 5 a Tavasz Éttermet hamarosan ^lebontják, a Kis-alföldi Álla- \ mi Erdőgazdaság vette párt- \ fogásba a ritka fát. I --------­5 MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? $ Irma, te édes I—II. Színes, 5 szélesvásznú amerikai filmvíg- 5 j'Hék. Főszereplők: Sirley Mac 5 Laine és Jack Lemmon. Csak ? 16 éven felüliek látogathatják. I Dupla helyárak. $ Kísérőműsor: Magyar hír­adó. 5 Előadás kezdete: délután 6 i órakor. anyagot. A Petőfi Termelőszö­vetkezet építőbrigádja építi a házat, amit huszonöt év alatt készáznyolcvan forintos rész­letekben kell visszafizetnünk. — És mikor költöznek? — Állítólag november ele­jén. — Búcsúzhatok így: a vi­szontlátásra a novemberi ház­avatáson ? — Szívesen látjuk! (-si) Tisztelt Vásárlónk! A Nagykőrösi Híradó július 21-i számából értesültem ar­ról, hogy ön a reggeli órákban mekkora rendetlenséget talált a tejivóban. Sajnos, egyet kell értenem önnel. Mi is nagyon rossz dolognak tartjuk, ha a tejivóban rendetlenség van, zsemlehéj, papírhulladék, mor­zsa, lecsurgó tej és kakaó díszük szanaszét. Ez bizony nem gusztusos. Higgye el nekem, a boltbeli- ek mindent megtesznek azért, hogy ne így legyen. Egy dél­előtt ötször-hatszor is kiseprik a boltot. Az a rendetlenség, amellyel ön találkozott, bizo­nyára reggel volt, a csúcsfor­galom idején. Természetesen, ebbe sem nyugodhatunk bele. A rend érdekében intézkedést tettem. A tejivóban augusztus 1-e óta az eddiginél eggyel többen dol­goznak. Vagyis mód lesz az ál­landó takarításra. Ez azonban még nem min­den. Veszünk öt papírkosarat, hogy legyen hová a papírhul­ladékot beledobni. És ezennel hadd kérjünk mi is valamit Öntől, tisztelt vendégünk! Ha nem veszi zokon, s ha lehet — költse el minél kisebb ren­detlenség hátrahagyásával a reggelijét. Valahogy úgy, ahogy otthon sem hagy szemetet ma­ga után az asztalon ... Közös igyekezettel aztán csak jutunk majd valamire. Köszönöm, hogy meghallgat­ta kérésünket. Fekete Lajos igazgató ★ (A szerk. megjegyzése: Két­ségtelen, hogy kissé szokatlan hangú levelet tettünk most közzé. Tudjuk, szinte halljuk a megjegyzéseket:- az üzletben tartson rendet a gazda, az ő dolga, kerül amibe kerül, ne akarja másra hárítani, a hu­szadik században tisztaságnak kell lenni én, a vendég, nem fogok helyettük takarítani stb., stb. Van ebben válami. A vendé­get valóban mindenütt megil­leti — vagy legalább megil­letné! — üzletben, étterem­ben, vonaton, autóbuszon, hogy tisztaságban vásárolhas­son, ehessen, utazhasson stb. Ámde van itt egy kis bök­kenő, amivel nyíltan szembe kell néznünk. Vannak embe­rek, sajnos, Nagykőrösön is, akiknek elemi fogalmuk és igényük sincs a tisztaságot il­letően. Igaz, hogy mindenféle cégnek kötelessége tisztaságot és rendet tartania a maga por­táján, de némely emberek annyira rendetlenek, hanya­gok, a szó szoros értelmében piszkosak, hogy utánuk rendet és tisztaságot teremte­ni j formán képtelenség. Itt,j most a tejüzletről van szó, de : említhetnénk még néhány tu-i cat példát. Mi lenne hát a teendő? ön-; ként adódik a kérdés: nem j lenne itt az ideje valamiféle: társadalmi fellépésnek az ilyen i emberek megrievelésére, s ha: nem megy — móresre tanítá- i sára? A lakásban a gyereket! tisztaságra, rendre szoktatjuk.; Ha valaki be akarná piszkíta- | ni az otthonunkat, először is | figyelmeztetnénk, azután pe-: dig kihajítanánk. De vajon az üzlet, az étté-; rém, s a többi nyilvános he-; lyiség nem ami tartózkodá-; sunkra szolgál? Itt persze ne-; hezebb fellépni a rendetlenek-: kel szemben, hiszen a bolt; személyzetét köti a kötelező; udvariasság. De vajon nem volna-e mód valahogy — tár­sadalmi segítséggel — a ha­nyag emberek figyelmezteté-: sér' és — ha kell — kipellen- gérezésére? Mi, a magunk részéről, az újság hasábjait örömest nyit-: va tartjuk erre a célra...

Next

/
Oldalképek
Tartalom