Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-15 / 191. szám

^K-tfíriag) 1967. AUGUSZTUS 15., KEDD Győzelem Az üzem házhoz jön Új munkalehetőség — kivitelezési akadályokkal Tizennégy ember, a törzs­gárda magja, már dolgozik a Pest megyei Vegyi- és Kézmű­ipari Vállalat nagykátai üze­mében. Az asszonyok eddig bedolgozók voltak, most vil­lanygépen tanulnak varrni. Kicsit szűkén vannak, mert az építők még csak az alapozás­nál tartanak, mény 1969 majd. Addigra azonban szak munkásokat képeznek a be i dolgozókból. Máris szerződtet- I tek huszonöt kislányt ipari I tanulónak. I A leendő üzem négyszáz főt j foglalkoztat majd; férfi kon­fekció kabátokat varrnak. Emellett háromszáz bedolgo­zójuk is lesz, ők készítik a női alsóneműt. Karok emelkednek a ma- gadó fala mögé szorult. Szó- gosba, játékos, kacagó kiál- val mindenféle erőpróba sor- tas feszíti a falakat. Nehéz rákerült. A sok nevetés, drukk, kivenni, mégis úgy hallat- s házi ünneplés közben nem szik, mintha ez a hurrázás a is figyeltek rá úgy isteniga- győzelemnek szólna. De hát zából, hogy tulajdonképpen ki ki győz, ki ellen, s miben? is lesz itt a győztes? Magyar Az elmúlt napokban Ros- és német raj holtversenyben tock—Vác—Debrecen ifjú is kolásainak legjobbjai mér­ték össze életrevalóságukat. A vetélkedőn a házi riporter csak úgy szót kapott, mint a sok gyerektüdő, amelynek teljesítménye a léggömb da­léit első. Képünk az egyik erőpróba ünneplését örökítette meg: magyar színeknek szurkol a váci és debreceni csapat Hajdu-Bihar fővárosában. APORKA A mezőgazdasági kiállításra készül az Egyetértés Tsz tóval rendelkezik. Ily módon a téli hónapokban is zavarta­lanul történik a fiaztatás és a malacok nevelése. Az idei me­zőgazdasági kiállításon az Egyetértés Termelőszövetkezet is részt vesz, bemutatja ser­téstenyészetének legszebb egyedcit. .............. J elenleg a legtöbb gondot az építkezés okozza. A cement és a tégla már a helyszínen van, gerendát és üveget azon­ban nem kapnak. Hatvan ton­na betonacélra van szükségük, és csak hatot tudtak beszerez­ni. Az üzemet a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat s az új létesít- ! saját építőbrigádja emeli. elejére termel ... ... . . , , , . Az epulet alapozasa a talaj­víz miatt igen költséges. A száraz időjárás megkönnyítet­te a munkát, s így vállalták, hogy augusztus 20-ra elké­szülnek a teljes alapozással. A jó idő nemcsak segített, ártott is. Az építkezéshez fúrt kút kiszáradt, s most lajttal hord­ják a vizet. — soós — Újdonságok — sikerrel Policeltex, kötött szövet A ráckevei járás közös gaz­daságai közül az áporkai Egyetértés Termelőszövetke­zetben alakítják ki a környék legnagyobb, fertőzésmentes sertéstenyészetét. Három évvel ezelőtt kezdték megalapozni az aporkaiak a korszerű telepet, száz angol kocasüldővel népe­sítették be az újjáépített ser­tésólakat. Tavaly már közel 200 tenyésztésre alkalmas tést adtak el más gazdaságok­nak. a megyei állattenyésztő si felügyelőség támogatásával megkezdték Áporkán téstenyésztéssel és kapcsolatos különböző latokat. Egyre több fordítanak a telep lesztésére, új ólak, tatók építésére is. Ma mar a 5 ennek a feladatnak is igyekszem mara- tenyeszct^ 50 férőhelyes, olaj-s déktalanul eleget tenni, he kell szegez- kalyhaval fűthető, két fiazta- % nem, hogy beosztásom nehéz, sok fárad­sággal, olykor kellemetlenséggel jár. Sokat kell tanulni, hogy az ember el­nyerhesse az „élnyaraló’’ büszke címet. Nem akarok felvágni, de nekem sike­rült. Az üdülőnek nevezett munkahely kollektívája elé két ízben is példaként állítottak és érdemeim elismeréséül Bizony nagy veszély fényé- krumplifőzelékembe dupla adag babér- gette az ÁUatkert három szép ^ levelet raktak. szál zsiráfját. S Jelen kis dolgozatomban a nyaraló legfőbb kötelmeit rögzítem. Aki intel­meimet betartja, büszkén vallhatja, hogy nem ért méltatlant a szakszerve­zeti bizottság két heti balatoni vezény­lése. Szintetikus szálú, policeltex elnevezésű kártolt szövetet gyárt az idén először a Gyap­júmosó és Szövőgyár. Az új textília tartósabb a hagyomá­nyos kártolt szövetnél, ugyan­akkor könnyű, kellemes vise­let és nem gyúródik. Alap­anyaga 67 százalékban a tre- vira poliészter. A formatartó anyag igen alkalmas plisszé- rozott szoknyák készítésére, mert nem kell vasalni. Kockás és csíkos mintákban gyártják, ebben az évben 400 ezer méter készül. A policeltex számos előnyös tulajdonsága mellett még olcsó is, métere 147 fo­rint. így nemcsak a hazai, de a külföldi piacon is keresett cikk. Nagyobb mennyiséget exportálnak a Szovjetunió­ba és nyugati cégektől is érke­zik megrendelés. A gyár másik új terméke a körhurkolt (tehát nem szövött) eljárással készült kártolt szö­vet, amely a vásárlók előtt habszivaccsal bélelve ismert. A Győri Műbőrgyár önti rá a szivacsot, Spor'tzakók, gyer­mekkabátok, kosztümök, felső ruházati cikkek készülnek be­lőle. Egyelőre még a kísérleti gépeken gyártják. A második félévben várják Amerikából a gépeket, s úgy tervezik, jövőre 300—400 ezer métert készíte­nek. A gyár Pest környéki telepei, Budakalászon, Pomázon és Vácott a mezőgazdasági mun­kák idején munkaerőgondok­kal küzdenek. Űj üzemet hoz­tak létre Bodajkon, ahol a ki- varrórészleg 82 dolgozót fog­lalkoztat. 1968 második felé­ben szövődét is létesítenek itt és újabb nyolcvan bányász- asszonynak biztosítanak mun- i SOrt ígér a kaalkalmat. I augusztus 40 éves a „100%)“ Legális kommunista folyóirat volt a „100%”. Tamás Ala­dár szerkesztette. Kommunisták irányították és terjesztették. 1927 és 1930 között, első megjelenésétől a betiltásig, olyan fő­munkatársak támogatták,'mint Bolgár Elek, Lukács György, Révai József, Molnár Erik, Madzsar József, Gereblyés László, és Gergely Sándor. A világhírű szerzők egész sorával ismertette meg olvasóit. Sok magyar munkás a „100%” oldalain találko­zott először Gorkij, Panfjorov, Solohov, Majakovszkij, Becher, Hasek, Egon Erwin Kisch, Upton Sinclair, John Reed és má­sok írásaival. Ugyanekkor sok jótollú magyar író talált otthon­ra a „100%” ízléses kiállítású számaiban. Olyan korban, amikor semmiféle sajtótermék nem hagy­hatta el a nyomdát, mielőtt a kötelező példányt a soros ügyész nem kapta meg, a „100%” eredményesen juttatta el olvasóihoz az értékes szépirodalmi, kulturális és politikai írásokat. Min­den egyes példánya kézről kézre járt. Munkások és értelmisé­giek egyaránt szerették. Ezt annak a politikai erőnek és felfo­gásnak köszönhette, amelyet képviselt, és a színvonalának, amellyel kifejezte mondanivalóját. Közvetítette a forradalmi munkásmozgalom életerejét, győzelmekre való elhivatottságát. Ehhez érett elviség kellett és hit az igaz ügyben. Ezért még az ellenségei sem tagadhattak meg tőle minden elismerést. Szid­ták, rágalmazták, denunciálták: de ismerték értékeit és vitat­hatatlan hatását. A „100%” betöltötte a kollektív szervező és agitátor szere­pét is. Közleményeiből a legalkalmasabbakat felolvasták, be­tanulva elmondták a „100% szavalókórusban”, kultúrcsopor- tokban, a munkásotthonok rendezvényein, a szemináriumokkal egybekötött kirándulásokon. Nagy sikerrel tevékenykedtek a 100%-körök. Sok ilyen működött akkoriban legálisan, féllegáli­san és illegálisan. A „100%” könyvtár gazdag műsoranyaggal látta el az akkor oly hatásosan szereplő munkás szavalókóru­sokat. Ezek tagjai közül igen sok képzett agitátor került ki, olyan, aki éppen itt tanulta meg a nyilvánosság előtti szerep­lést. A „100%” írói szüntelen veszedelemnek kitéve terjesztették a szabad szót. Ezért „csomagolniuk” kellett a mondanivalóju­kat. Félreérteni mégsem lehetett őket. írásaik szelleme volt szabad és az a nagy erényük, hogy önálló gondolkodásra és ön­álló cselekvésre nevelték mindazokat, akikhez eljutottak. Nem olcsó szójáték tehát azt mondani: a 100% — százszá­zalékosan betöltötte hivatását, s győzelmes része maradt a nagy egésznek, a mának, a jövendőnek ... F. M. Rádióelőzetes 1 Aljonka, a román kultúra hete, Thália műhelyében, Milliós példányszám, Csendháborító Sok érdekes irodalmi mű- Magyar .Rádió utolsó hetére. — soós — 1 Augusztus 21-én Szergej Anto­Három zsiráf — veszélyzónában 1 jó nyaraló zárórakor nov kisregényéből készült Al­jonka című rádiójátékot hall-- hatjuk Dénes István átdolgozá­sában, dr. Cserjés Miklós ren­dezésében. Ugyanezen a napon a román kultúra amelynek során bepil- nyerhetünk a mai ro- irodalomba, hallhatjuk humoros jeleneteit, válogatást a mai román gyöngyszemeiből. Thália Színház műhelyé- látogat el a mikrofon 23-án. A beszélge- részt vesz Kazimir Ká- § roly, Koczkás Sándor és Nagy ^ Péter. Két nappal később Mil- ^ liós példányszám címmel sétá- indul i ■ ............................ U gyan ki tört az életükre? ^ Senkinek sem állt szándékú- ^ ban bántani, vagy megrövidí- ^ teni a nyakas jószágokat. Ép- ^ pen ellenkezőleg, segíteni ^ akartak. Az állatkerti zsiráf^ fontos tápláléka ugyanis a ^ zabpehely. Ám jó ideig nem ^ sikerült beszerezni, mígnem ^ az Állatkert egyik munkatár- ^ sa észrevette, hogy az üzletek- ^ ben korlátlanul kapható a ^ zabpehely feliratú csomag. Be ^ is vásárolt. Még szerencse, ^ hogy kibontotta, s felismerte, ^ hogy abban zabliszt van. Ha ^ nem így történik, a három ta- ^ pasztalatlan jószág könnyen ^ jobblétre szenderülhetett vol- ^ na, s a Természettudományi § © A jó nyaraló hajnalban kel. Előbb mint a nap. Ezt azért teszi, hogy gyö­nyörködhessen a fenséges balatoni nap­felkeltében. Helyes, ha az ember ilyen­kor kiköti magát egy fához, nehogy állva elaludjon és összetörje magát. A reggelinél aztán átszellemült arccal me­séli a napkelte elmondhatatlan szépsé­geit. Akinek szegényes a szókincse, he­lyesen teszi, ha behatóan tanulmányoz­za az újságokban megjelent balatoni ri­portok első és utolsó bekezdését, me­lyekben remekül használható, alig ko­pott szóvirágok százai hemzsegnek. Ki­tűnően alkalmazható szuperlativuszok: hazai bőr már az első héten levedlik és ezután tiszta lappal, akarom mondani bőrrel, elölről lehet kezdeni az egész tortúrát. A bőrt olajjal locsolgatjuk, a szél homokkal szórja be, minek követ­keztében a nyaraló olyan lesz, mint egy frissen panírozott bécsi szelet. Napozás közben fürdeni kell. Felhevült testtel és óriási sikolyokkal kell betörni a víz­be. Nem óvatoskodni, hanem egyből be­ugrani. Ha a nyaraló ilyenkor szívgör­csöt kap, az üdülő vezetősége és a Ba­latoni Intéző Bizottság saját halottjának tekinti és hőstette megjelenik az Esti Hírlap hatodik oldalán. Az öntudatos nyaraló ennél szebb halált nem is kí­vánhat magának. 5 ra invitálja a rádió hallgatóit haza. Ekkor a gyengébbek már az ágy ^ a bestsellerek világába. A mű­felé kacsingatnak, de a jó nyaraló elő- ^ sort Gyenes György állította áll az éjszakai fürdőzés felettébb erede- ^ össze és Gál István rendezte. ti és csábító ötletével. Ezt senki nem ^ a rádiószínház augusztus meri visszautasítani, nehogy nyamvadt- \ 26-án Leonyid Szolovjov és nak nézzék. A társaság kivánszorog a ^ Viktor Vitkovics: A csendhá- kissé háborgó vízpartra. Ledobják gön- $ borító című művét mutatja be ne reszelni. A jó nyaraló ennek ellenére ^ Ungvári László és utolsónak hagyja el a vizet és akkor is J Éva nevét emeljük ki. csak © Múzeum gyűjteményét gyara- ^ pítaná. A zabliszt eltömíti az ^ oltógyomrot, ezzel megölte ^ volna az állatokat. A Buda- ^ pesti ÁUatkert igazgatósága b . . ezért jo§y§£cil kérdszii miérté Fcnscgcs, csodo-lcitos, isteni, állnti Jclnssz árulnak zsákbamacskát? ^ és oltári. Nagy kulturáltságra vall le­A szerencsés végű história^ szögezni: „Ha ezt egy festő csinálja, ak- mellett akad csendesebb ese- $ kor az giccs”. mény \ is. A sziklakertben ^ nyár végi évelőfajok sokasága ^ zöldül. A terráriumbán a vi- ^ lág legnagyobbra növő kígyó-§ _ , , „ . , , ja látható boákkal és tobzos § A reggelit 30 étvággyal kell habzsol­farkú kígyókkal. Mindegyik új ^ Ezzel is jelezzük, hogy szervezetünk szerzemény. A korallszirti ha- $ fokozott igénybevétele több kalóriát kí- lak színpompája lenyűgözően^ ván. Ugyanis reggeli után a nyaraló szép. A szarvasok mostaná- ^ napozni köteles. Lehetőleg úgy *s any­A kiadós ebéd után a gyengébbek aludni térnek. De az a nyaraló, aki egy kicsit is ad magára, ezt nem teheti. Ehelyett „na mozogjuk le az ebédet” felkiáltással valakit pingpongozni, fe­jelni, vagy lábteniszezni hív. A jelent­kezővel legalább két óra hosszat ugrál a tűző napon, majd utána a vízbe ván­szorog, csónakot bérel, halacskát játszik a hölgyekkel, labdázik a gyerekekkel és fröcsköli a lányokat. Csak a vacso­rára hívó csengő szavára mászik ki a vízből. hagyja a többiek unszolásának engedve. | Augusztus 27-én kerül be- llyenkor csak arra kell vigyázni, hogy ^ mutatásra Pogonyi Antal: A az ember ne sokat beszéljen, mert va- $ zöld szemű lány és Heinrich cogó fogával könnyen elharaphatja a \ von Kleist: Az eltört korsó cí- nyelvét és akkor pősze lesz. ^ mű műve. Két nappal később ^ Heltai Jenő műveiből hallha- s tunk összeállítást. A hónap ^ utolsó napján sugározza a rá- ^ dió Goldoni: Mindenki jegy- ' ' " című kétrészes víg­veszprémi Petőfi előadásában. Éjjel két óra van, mire a nyaraló ^ ^,e”, C1 ágyba kerül. Ekkor olajba pakolja égé- S ar si sebektől fájó testét és az ágy szé- ^ Színház ele lén ülve alszik egy órácskát, nehogy § — ágyba si sebektől fájó testét és az ágy sze­lén ülve alszik egy órácskát, nehogy elszalassza a csodálatos, fenséges nap­felkeltét. Azokban az üdülőkben, ahol még lé­tezik a középkori kultúrfelelős intézmé­nye, a jó nyaraló, ennek az inkvizitor- nak a jobb keze. Szervezi a kirándulá­sokat, gombócevő versenyeket, zsákban- futást és egyéb kínzó eljárásokat, me­PÉC5 Utaznak a fehér pulik ______ _ _ ^________ A híres pécsi fehér puli­l yek tökéletesen kiszedik a nyaraló ma- ^ család újabb tíz^ ifjú taggal radék erejét is. © © ^ szaporodott az idei nyáron. § Tenyésztője — Schmidt József, " S n versi Gázmű dolaozóia — ban hoztak utódokat a .világra. S nyit, hogy már az első napon „uí-Kír, a ___ . másod­H árom Dybovszki kisborjú | vagy harmadrendű égési sebeket kap- futkározik vígan a kifutóban, í jón. E sebeket olyan büszkén kell visel- olyan gondtalanul, mintha a$ ni, mint a német junkerek a párbajok- szemben levő barlangban nem ^ ban szerzett kardvágásaikat. ^ A fájda- is oroszlánok tanyáznának. $ lom különben sem tart soká, mert a A vacsora alatt a nyaraló általában elgyengül. Kísérti a gondolat, hogy jó lenne aludni. De ez a csábítás elveten­dő. Két okból: 1. Mert háta és hasa annyira le van égve, hogy úgysem tud­na lefeküdni. 2. Mert a jelszó az, hogy „majd alszunk a hivatalban, ha vissza­megyünk”. Ezért a nyaraló vacsora után a közeli zöldvendéglőbe invitálja tár­sait. Itt napszúrásához kisebb ideggörcs Még szerencse, hogy az üdülési ve- pécsi Gázmü dolgozója zénylés csak két hétre szol, es a leg- ^ immár 30 fehér szőrű pulival rosszabb magaviselet esetében sem le- ^ rendelkezik a további nemesi­ket meghosszabbítani. A dolgozók egesz- s tés céljára Az idei év nagy ségének és biztonságának megóvását & tenyésztési eredményeként né­célozza a munkatörvénykönyv azon s hány egyedben stabilizálódott rendelkezése, hogy a dolgozót csak egy s a jehér kölyköt szülő tulajdon­évben egyszer lehet ilyen kethetes tor- s gág. Ez azt jelenti, hogy elvi­túrának alávetni. Kivételt csak a kapi- s ieg korlátlan számban lehet talisták, maszekgk és egyéb szakszerve- s most már fehér szőrű pulikat zeten kívüliek kepeznek, de ok nem s „előállítani”, Nemcsak nálunk, tartoznak jelen hézagpótló tanulma- s hanem külföldön is nagy az nyom tárgyához ... Ősz Ferenc ^ érdeklődés a ritkaságnak szá- i mító, habfehér kutyusok iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom