Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-09 / 160. szám

IMI. JÜliTÜS 9, VASÁRNAP MIT mcctKl S Budapesten már 1912-ben | Motor- és segédmotorvezetői működött egy állami járműve- j engedélyt 98 ezer 775-en kap­zető iskola, amely a magán­iskolákkal párhuzamosan ké­pezte az autóvezetőiket. A sta­tisztikai adatok szerint 1949- ből 1966. év végéig több mint egytnillióan vizsgázlak j ármfivezetésböl. — Az elmúlt esztendőben 25 971-en tették le a hivatásos gépjárművezetői vizsgát. Nem tak, 17 193-an pedig vontató­traktorvezetői képesítést. Kü­lönleges járművek vezeté­sét 2551-en tanulták meg. Országszerte 65 helyen vizsgáznak a hallgatók. Ez év elejétől — mondták a Közlekedés- és Postaügyi „ Minisztériumban — új te- hivatásos, tehát úrvezetői jo- I matikávai képezzük hallga- gositványt 32 ezren szereztek. I tóinkat, korszerű szemléltető ____________________________eszközök segítségével emel­tük az elméleti és a gyakor­lati oktatás színvonalát. — Budapesten, Szombat­helyen, Debrecenben, Szege­den, Miskolcon és Kecske­méten. KRESZ-táblákkal el­látott motorkerékpár-vizsga­pályákat létesítettünk és akarjuk új vizs­Au gusztus 1-től Megkezdik a műszaki felülvizsgálását A növekvő autópark és az femelkedő közúti balesetek szá­ma szükségessé tette, hogy a gépjárművek háromévenként ismétlődő s már esedékes mű­szaki felülvizsgálatát augusz­tus 1-től megkezdjék. A jár­művek műszaki ellenőrzésekor a rendőrhatóságok ellenőrzik a kötelező szavatossági bizto­sítás esedékes díjának befize­tését is, amelynek elmulasztá­sa esetén bevonják a gépjár­mű forgalmi engedélyét. ezek számát tovább bővíteni. — Ebben az évben gáztatási módszert vezettünk be: aki ennek is meg akar felelni, annak az elméleten kí­vül a legfontosabb karbantar­tási műveleteket is el kell sajátítania. — További terveik? — Üj szolgáltatást vezetünk be, azoknak az érvényes gép­járművezetői jogosítvánnyal rendelkezőknek — akik va­lamilyen okból „kiestek a gyakorlatból”: — számukra vezetési lehetőségeket biztosí­tunk. Erre a célra új Moszk­vics, Warszawa, Ford- Taunus, Volkswagen, Skoda és FIAT kocsikat szereztünk be. Zs. Savaria A magyar dohányipar új füstszűrös cigarettája, a Sa­varia május elején, némi ké­séssel jelent meg, annál ke­lendőbb lett. A kedvelt cigaretta egyet­len szépséghibája, hogy vidéken úgyszólván hiány­cikk. Az ezzel kapcsolatos pana­szokra közölték: már május­Fél év alatt 100 millió forint hálózatfejlesztésre A szövetkezeti vendéglátó kereskedelem mind nagyobb szerepet vállal a hazai és kül­földi turisták ellátásában. A Balaton partján, a Ve­lencei-tónál, a Dunaka­nyarban s több országos főútvonal mentén jelenleg 260 olyan szövetkezeti ét­terem, autóscsárda, cuk­rászda és eszpresszó mű­ködik, amelyet rendszeresen látogat­nak a turisták. Közülük jó né­hányat, a közelmúltban nyi­tottak meg. Az esztergomi kettős pin­ce, a nemesvámosi Be­tyárcsárda, a békásmegye­ri Aranybárány, az ácsi Erdőcsárda, az albertirsai Romantika és a tihanyi Fogas az idén szolgálja először az idegenforgalmat A szállás­helyek növelése érdekében bő­vítették az ábrahámhegyi mik- romotelt, s a közeljövőben új motelt adnak át a Velen­cei-tó partján, a Cápa Étte­rem mellett. A szövetkezeti vendéglátóipar az elmúlt fél évben körülbelül 100 millió forintot költött hálózatfejlesz­tésre. ban és júniusban a tervezett 90 millió helyett csaknem 150 millió Savariát gyártottak, mégsem volt elegendő, pedig csak a fővárosban és az öt legnagyobb vidéki városban hozták forgalomba kezdetben. Később kapott belőle a Bala­ton és a Dunakanyar kör­nyéke is. Ebben a hónapban már 91 millió Savariát ké­szítenek. Most szerelnek s a hónap végén állítanak munkába két nagy teljesítményű nyugatnémet automatát, * '* •>. A v‘ % fi.. $ amely a hosszú méretű ülte­res cigarettákat készíti. Ez —- s a kapacitás teljes kihaszná­lása — teszi lehetővé, hogy a harmadik negyedévben a ter­vezett 200 millió helyett 300 millió Savária kerülhet for­galomba. „Szellemi export“ Mongóliában óriási gyógy­szergyárat, a Szovjetunióban premix-üzemet, Csehszlová­kiában és az NDK-ban ba­romfitelepet és olajtárolót ér-tenek magyar tervek sze­rint A maradiság szimbóluma Emlékeket dönt a csákány ELŐZMÉNY BONTJÁK A HAZAT. SOKAN FÁJDALMAS ARCCAL ALLNAK MEG ELŐTTE. ÜGY ÉRZIK, A CSAKÄNY HE­GYES VASA NEMCSAK A TÉGLÁKBA MAR, EMLÉKEIK­BE IS. A HÁZ — SZíMBÓLTItf. TAPSOK, SIKEREK, NE­VEZETES SZÍNIELÖADASOK. EMLÉKEZETES ÉNEKKARI ESTEK SZÍNHELYE VOLT ÉVTIZEDEKIG. MOST A FA­LAT BONTO CSÁKÁNYOK AZ IFJÜSAGBÓL MEGŐR­ZÖTT EM LEK EKET DÖNTIK ROMBA. ségük is. Tőlem, mint a mű- kedvelés régi pártfogójától, minden bizonnyal azt várták, hogy új munkakörömben tel­jes erőmet a már erősen ha­nyatló, létszámban megfogyat­kozott műkedvelés fellendíté­sére fordítom. Nem így tör­tént, mert nem is történhetett így. Derék barátaim nem vet­ték észre — vagyis nem akar­ták észrevenni, görcsösen ra­gaszkodva a régihez —, hogy a művelődési otthonok tartal­mi munkájában a műkedvelő tevékenység elvesztette koráb­bi vezető szerepét és átadta helyét az új, valóban a műve­lődést szolgáló munkaterüle­tek sokféle lehetőségének. Ezért kerültem szembe a köz­ség egy, eléggé szervezett, összeszokott rétegével, a volt ipar-testület aktív és pártoló tagságával. Tizenhét esztendeje írták először egybe Alberti és Irsa nevét. Azóta: Albertirsa. Ket­tőssége azonban ma is éL Nem csupán a két falu települési különbözőségében — Alberti eredetileg is szabályos utca- hálózattal épült, míg Irsa sza­bálytalan, kertes települési jelleggel —, hanem lakóinak különböző életformájában is. Albertit többségében földmű­velők lakják, Irsát pedig be­járó munkások. így volt a két falu egyesülése előtt, így van ma is. A két falu találkozásánál épült egykor a ház, az ipar­testület hajléka. Szimbólum­ként: összefogni mindkét falu iparos népeit. Közel négyszáz ipartestületi tag birtokolta a házat Ez volt találkozásaik, kulturális tevékenységük he­lye. Műkedvelő színjátszókkal, dalárdával, önálló könyvtár- rab KÖZBESZÓLÁS — Húsz esztendeig tanítot­tam a községben. Ebből tíz évet a homokrészi tanyavilág iskolájában. Amikor öt éve meghirdették a falu vezetői, hogy függetlenített művelődé­si otthon igazgatót keresnek, több pályázó is akadt. Köztük egy hat elemit végzett mű­kedvelő színjátszó. Akkor nem tulajdonítottam ennek semmi különösebb jelentőséget. A ki- fieyezgsem jután patódöbbenye vettem tudomásul, hogy azok a falubeliek, akikkel közvet­len, jó kapcsolatom volt már évek óta, közömbösen, sőt né­mi ellenszenvvel figyelik te­vékenységemet. Keresni kezd­tem az okozati összefüggése­ket. Mi a bajuk velem? Vagy ha nem személy szerint ve­lem, akkor a munkámmal? Korábbi „híveim”, most el­pártolt barátaim, régi műked­velő színjátszók voltak. Nem egy népszínmű, operett és más hasonló produkció sikerét mondhatják magukénak. Mű­kedvelő tevékenységük évek­kel ezelőtt eleven működési életet teremtett, és meg volt az érdeklődő, támogató közön­BONTJÁK A HÁZAT Gyakran hallani ma a falu­ban keserű megjegyzéseket, amelyek mottója ez: „Mién vették el a házat az iparosok­tól?" A valóság más. A házat nem vette el senki. A KIOSZ eladta, a községi tanács meg­vette. öreg épület volt, a je­lenlegi formájában úgysem maradhatott volna mór soká­ig. Ez az igazság egyik olda­la. A másik: eddig is kulturá­lis célokat szolgált, ezután is a kultúra hajléka lesz. Az át­alakítási munkák elvégzése után — közel egymillió fo­rint ráfordítással — a megyt legmodernebb községi könyv­tára lesz. A község tízezer kö­tete eddig a művelődési ház egyetlen, négyszer négyméte­res szobájába halmozódott fel Az építők az őszre ígérik az új épület átadását. MÁSODIK KÖZBESZÓLÁS — A régi ipartestületi ta* gok egy részét elvesztettük. Nem az épület átalakítása mi­att. Aki művelődni, szórakoz­ni akar, az előtt mindig nyit­va áll a házzal szemközt, az ut túlsó oldalán, o művelődési ház. Színházlátogató közönsé­günk szinte teljesen kicserélő­dött az elmúlt öt évben. Olyan emberek váltak rendszeres színházlátogatókká, akik ko­rábban teljes passzivitásban éltek. A könyvtár olvasói kö­zött is igen sok olyan olvasót találunk, akik az elmúlt évek­ben ismerkedtek meg az olva­sás gyönyörűségével. A terme­lési kultúra iránt felébredt érdeklődés szintén sok egy­szerű embert vonzott a műve­lődési ház ismeretterjesztő elő­adásaira. Hogy mi a változás titka? Azt hiszem, abban ke­resendő, hoev két termelőszö­vetkezetünk túljutott a kezdeti évek megrázkódtatásain és ma már a jó közepes gazdasá­gok közé tartozik. Évi húsz­huszonötezer forintos átlagjö­vedelem mellett egyre több jut a művelődésre és szórako­zásra is. Ez az igazság. A VÁLTOZÁS ÁLLANDÓSULÁSA — Volt ilyen, itt a hallgatók. Akkor nem maradtak---------— ------j- munkásai között ke­A z öntöde | restünk Pest me­------------------------gyeieket. Nem kel­lett sokáig kutatni. Kovács Tibor bácsi foglalkozik például a nagykátaiaksal —, nyomban összehív néhányat a vidékiek közül. Mészáros József Tápiószentmár- tonból jött ide. 1963-ban hagyta ott a termelőszövetkezetet. Azt mondja elég volt az akkori vezetők kisded játékai­ból. Azóta más, de már nem vágyik visz- sza. Kilenc negyven az órabére. Hat órát dolgozik naponta. Elégedett Kovácsi József maglódi lakos. 1800—1900 forin­tért utazik naponta. A maglódi tsz na­gyon gyenge ahhoz, hogy visszacsábít­hatná. Ott él közöttük Nyéki János, Kóka szülötte. Fehérköpenyes fodrász volt még nemrégen a belvárosban. Pincér szakvizsgája is van. Itt betanított mun­kás. Egyelőre ő sem kívánja a portól le­pett ruhát fehér köpenyre újra váltani. Tímár Sándorral, a művelődési ház munkatársával együtt kutatjuk, ki ho­gyan él. A kép már ismert: vonat, sok késés, mérgelődés a zsúfoltság miatt. Éjszakai kelés. Néha fáj, hogy egyetlen tanácstagnak sem jut eszébe bekopogni a bejárókhoz, hátha lenne közös téma, közös gond. A gyárban munkaidő alatt nem lehet megállni, a munka lefújása után pedig rohanni kell, a vonat nem vár, így a gyárban sem sokat tudnak róluk... ök sem ismernek semmit a főváros­ból. A falvak gondja sem jut el hozzá­juk. Ahány bejáróval bfeszélünk, annyi értelmes, a közösség számára, sajnos, teljesen elveszett soktapasztalatú, sok­véleményű ember. Es a legmegdöbben­tőbb, hogy elégedettek. Nem vágy­nak többre. Legmerészebb álmuk sem jut ennél messzebbre. ■j--------------------■ a pártbizottságok I Helyettük | gondolkodnak. Épp a--------------------- napiokban a megyei p árt-végrehajtóbizottságon foglalkoztak velük. Elhatározták többek között, hogy a közeljövőben a Budapesti Pártbizott­sággal közösen tárgyalják meg mit te­hetnének? A gyárak, de a falvak veze­tői sem jutnak külön-külön eredmény­re. Együttes program (akár kulturális, mint amilyennel Chmelly Ödön, a nagykátai, művelődési ház vezetője már eredményesen kísérletezett), közös front alakítása hozhat csak változást. Szükség van a művelődési házak közös szerződé­sére, a közös kulturális programra, kö­zös politikai megmozdulásokra. Folytat­ni kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek már hoztak bizonyos ered-, ményt. A politikai munka szoros tartozéka az ellátás megjavítása. Jó volna, ha nem kéne, egyetlen bejárónak sem a főváros­ból cipelnie a kenyeret, a húst! S hogy mindez sikerüljön, lehet, hogy a megyei pártbizottság és a Budapesti Pártbizott­ság kezdeményezésére összeül majd egy „csúcstalálkozó”, amelynek tagjai mi­niszterek lesznek. Elvégre Pest megye gondja nem megyei probléma csupán. Ingázhatnak a vonaton ezek a dolgo­zók sok-sok évig még. De lehetetlen, hogy 160 ezer jól dolgozó ember sok százezer nem bejáró társánál hátrányo­sabb körülmények között éljen. Egész­ségügyi ellátásuk például lényegesen rosszabb, mint a fővárosi munkásoké. A bölcsődei, óvódai és napközi igényt sem tudják kielégíteni. Sokszor a szom­szédok, a rokonok vigyáznak a gyere­kekre, ahol p>edig ez sem megy —, a gyerek magárahagyottan várja baza a szüleit. A vonaton a legelemibb higiéniai kö­vetelmények sincsenek megoldva. Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy mostanában elterjedt a zugpálinkamérés is. Tehát valóban szükséges egy „csúcs- találkozó”, amely újabb ipartelepítést helyez kilátásba, megold megoldhatat­lannak tűnő áruellátási, egészségügyi problémát. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a bejárók — éljenek bár­milyen körülmények között —, csak nyolcórai munkájukat adják a közös­ségnek. Újat formáló gondolataik, kol­lektív tapasztalataik, mind-mind megkö- zelíthetetlenek maradnak a kollektíva számára. A kultúrf orra dalom korszaká­ban a bejárók 52 százaléka megmarad a nyolc általános iskolai szint alatt. A bejáróknak több mint fele csak betaní­tott munkás. Riasztóbb a szám, ha fi­gyelembe vesszük: 43 százalékuk har­minc éven aluli. S ez az, amit nem foglalhatnak egy­szerűen határozatba a pártbizottságok. Mint ahogy az sem határozathozatal ügye, hogy a pártszervezetek, a taná­csok tagjai időről időre hallgassák meg a bejárókat. Hátha van mondanivalójuk, hátha van kívánságuk. Kialakulhat kö­zöttük talán barátság, amely felkelti a gyárba járók érdeklődését is a hazai környezet iránt. Talán akkor észreven- nék, hogy valami fontosból, falujuk vál­tozásából ők kimaradnak. .------1-------: nagy frontáttörés szük­| Valami | séges. A pártbizottsá- --------------gok, a tanácsok, a mű­velődési házak nagy összefogására. Ne legyen természetes az, hogy a bejárók zöme már szocialista brigádokban tö­mörül —, körülményeik, igényeik pedig megmaradnak a legelmaradottabb szint alatt. í rjuk, hogy a pártbizottságok, a taná­csok, a művelődési házak, minisztériu­mok összefogására van szükség. Holott ennél sokkal többre. A bejáróknak is fel kellene lázadniuk az igénytelenség, a közömbösség ellen. Sági Ágnes Bontják a Házat, hogy ‘mo­dem- könyvtárrá . alakítsák át. A házat, ami a maradiság kéz­zelfogható szimbóluma volt. Azok keseregnek fölötte, akik ma már úgysem játszanának színházasdit benne. Nem is ezt siratják, inkább tovatűnt ifjú­ságuk megmaradt emlékét, amit meg lehet érteni. Az élet azonban tőlünk függetlenül is megy tovább. Lépést kell tar­tani vele, különben makacs ragaszkodásunk a régihez, gyerekes duzzogássá válik. A változásnak állandósulnia kell. í Ha elkészül áz új könyvtár, hozzákázffcnelí' a'" művelődési ház átalakításához. Az élet diktálta igény ez is. Ma a mű­velődési ház: kétszázötven személyes színházterem, kél öltöző, könyvtár és egy csöpp- ni klubszoba. Az átalakítás után: négyszáz személyes színházterem szélesvásznú mo­zival, hat szakköri és klubte­rem, korszerű öltözők és ha­talmas, fűthető előcsarnok, ami kiállítások rendezésére is alkalmas lesz. HARMADIK KÖZBESZOLAS —• Gyakran hangoztatják, falunkban is: a gazdaságirá­nyítás új rendszere kizárja a népművelést a szocialista nagyüzemekből... Szó sincs róla! A faluban, o művelő­dési ház klubja mellett még négy klub működik — egy- egy a termelőszövetkezetek­ben, az új KlOSZ-irodában és a tűzoltóknál. Ez a tö­rekvő kezdeményezés előre­haladást jelent a korábbi évekhez és nem visszalé­pést! A klubokat maguk a gazdaságok hívták életre s tartják fenn! Az ilyen kez­deményezést támogatni és nem ellenezni kelL Mint mű­velődési ház igazgató, nem félek a konkurrenciától. Val­lom, hogy az igazgató mun­kája nem kötődhet csupán a művelődési házhoz. Ott kell dolgoznia, ahol emberekkel érintkezhet Igaz, hogy ilyen formában nehezebb, szétfo- lyóbb s szemre kevésbé lesz mutatós a népművelési mun­ka, de nem a külalak, hanem a tartalom a lényeg. Más változatban: nem keseregni kell azon, hogy egy, az ifjúsá­got idéző régi épülettel keve­sebb lett a faluban, inkább ör­vendeni: a régi, korszerűtlen ház helyett épül egy új, ami már o mai emberek igényei­hez alkalmazkodik. gató mégis vállalta a válfo-' zás állandósítását. Nem is eredménytelenül. Prnkner Pál MEGJEGYZÉS Az évtizedek meggyökere­sedett szokásait, ellentéteit nehéz feloldani néhány esz­tendő alatt. Nem is a legnép­szerűbb feladatok közé tar­tozik. A falu vezetői és Szántó József művelődési ház igaz­EVGYELEM! Az ÉM 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Bp. XXI., (Csepel) Kiss János altábornagy utca 19—21 sz. Bp.-i és Pest megyei munkahelyeire felvesz: ács-állványozó, kőműves, géplakatos, épületlakatos, könnyűgépkezelő, hegesztő, villanyszerelő, víz-gáz­szerelő, központifűtés- szerelő, szigetelő és bádogos szakmunkásokat, a fenti szakmákhoz segédmunkásokat. Felvételre keresünk még kubikosokat és kubikos- brigádokat. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosítunk. Dolgozóinknak napi 10—15—20 Ft különélés! pótlékot fizetünk. Jelentkezés a fenti címen a munkaerőgazdálkodáson.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom