Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-07 / 158. szám

1967. JÚLIUS 7., PÉNTEK I ÚJ LIKŐRÖK 1 ARANYBARACK ÍARANYRANETT-ZIÍZMARA MA CHERRY & A magyar likőripar több ®újdoinsá.ggal gazdagította ^gyártmányválasztékát. Egye­li lőre — kóstolóként — csak «kimérve hozza forgalomba a |; vendéglátói par s amennyiben »a közönség megismeri, meg- Hkedveli, az új italokat palac- | kozva is árusítják majd. Az „Aranyrcniett” brandy MEGBÁNTOTTÁL Foto: Koiroczó Kis képek nagy művekről Miniatúrák és diapozitivek múzeumaink világhírű festményeiről Parányi bőrkötésű köny­vecskék jelentek meg a na­pokban a könyvesboltokban és a reprodukciókat árusító múzeumokban. A Képzőmű­vészeti Alap Kiadóvállalatá­nak gondozásában láttak nap­világot a 3x3,8 centiméter nagyságú könyvek, amelyek i két híres múzeumunk: a Ma­gyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum 28—28 legszebb festményének ki­csiny reprodukcióit tartal­mazzák. A Kossuth Nyomdában ké­szültek a kiadványok. A be­vezető szövegek és a képek adatai hasznos útbaigazítást nyújtanak. Akik már ismerik a kicsi képek eredetijét, ter­mészetesen nem kapják vissza hiány­talanul a világhírű fest­mények minden részlet­szépségét, da az emlékez­tető visszaidézi az eredeti élményt. A miniatűr kiadványoknak már népes gyűjtőtábora él a világon: rájuk is gondoltak, mikor elhatározták az új képzőművészeti könyvecskék megjelentetését. A kiadványok ugyanis négy nyelven:— ma­gyar, német, angol és francia — kísérőszöveggel kerültek forgalomba, és az idén folya­matosan jelenik meg belőlük 64 ezer példány. Közöttük 22—22 ezer a magyar, 5—5 ezer a német, 3—3 ezer az angol, és 2—2 ezer a francia nyelvű ki­advány. A bibliofil könyvecskék rendkívül tetszetősen, kicsi szeged díszletek Elkészültek a Hamlet és a Hunyadi László díszletei a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira. Hatalmas emel­vényrendszereket, kerekeken gördülő tornyokat állítottak össze. Ezek némelyikének ma­gassága a nyolc métert is meg­haladja. A Hunyadi-hoz a szí­nészek és a statiszták által biztonságosan járható három kis hidat is építettek. A szakmunkások jórészt be­befejezték ínár a • -„Cigány­báró” előadására három kü­lönböző magasságú, nagy mé­retű lejtős és lépcsős emel­vényrendszer építését és hoz­záfogtak a Don Carlos kulisz- száinak összeállításához is. KÖNYVESPOLC Sós György: A szürke autó utasai Torma Péter kiskatona élete nagy fordulópontján, eskü­vője napján, Budapestre ér­kezik szabadságra. A sors ki­fürkészhetetlen akaratából azonban nem a házasság ré­vébe érkezik, hanem egy szőke nő útján egy veszedel­mes kémakció kellős köze­pébe csöppen. Ámde Torma Péter — becenevén Ecet — az első ijedtség és az első knockout után aránylag ha­mar magához tér. Menekülni már nem tud, ezért elhatá­rozza, hogy kényszerűségből segít a banditáknak — abban reménykedve, hogy alkalmas ■pillanatban sikerül majd a rendőrség figyelmét felhívni az akcióra. Szerencsére nem­csak ő vár a rendőrségre, ha­nem a biztonsági szervek is izgatottan várnak már a .kémbandára. Véletlen elemek is közrejátszanak s az izgal­mas „egérfogó” végül is a banda teljes leleplezéséhez vezet — ugyanakkor a kis- katonának is alkalma nyílik, hogy talpraesettségéről tanú- bizonyságot tegyen. A Reflektor sorozat új könyvében Sós György — mint a téma rövid vázlata is mutatja — howardi hagyo­mányokkal kísérelte meg a humor elemeit szőni az egyébként „véresen komoly” história szálai közé. A kísér­let sikerrel járt. Sós György árnyalt humorral, mosolyogva nyújtja át az olvasónak a kémregények nélkülözhetetlen kellékeit: a revolvert, a kést és a hullákat. A tréfás hely­ietek sokasága derűs perce­ket szerez, a tréfa nem válik a történet feszültségének aka­dályává: a könyv izgalmas és szórakoztató olvasmány. H. G. műanyagtokban jelentek meg. Bőrből kés.rült címlapjukon aranyozott és ezüstözött be­tűkkel ez áll: Kis képek nagy művekről. E két kiadvány csupán első két kötete egy so­rozatnak. Várható nagy sike­rük után követi őket a többi, elsőként ismét a Nemzeti Ga­léria és a Szépművészeti Mú­zeum kincsei alapján állítják össze a további kis reproduk­ciókat, később pedig olyan világ­hírű múzeumok anyagai­ból készülnek a miniatű- rák, mint a leningrádi Ermitázs, a párizsi Louvre és a madridi Prado. A Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum kincseinek legszebbjeiből dia- pozitíveket és készítettek a Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalat és a Diafilmgyártó Vállalat kiadásában. A dia­nézőn át megismerhető, vagy vászonra vetíthető keretes álló képekből néhány már megje­lent ugyancsak a közelmúlt­ban, és még az idén fokoza­tosan sor kerül két képtárunk összesen 110 híres festménye diaváltozatának megjelené­sére. A Szcpmflvészéti Múzeum ■50 képe és a Nemzeti Galéria 60 festménye ke­rül a képzőművészet ba­rátaihoz, közöttük Munkácsy, Szinyei Merse, Mednyánszky, Derko- vits, Szőnyi István, Csont- váry, Markó, Barabás, Mé­szöly, Madarász, Benczúr, Borsos József, Székely Berta­lan, Paál László, Rippl Rónai, Csók, Bemáth Aurél, Egry József, Rudnay, a külföldi klasszikusok közül pedig Raf- faello, Tiziano, Correggio, Tie­polo, Ricci, Velasquez, Goya, Bruegel, Rubens, Rembrandt, Dürer stb. reprodukciói. Greco festményeinek öt kis máso­lata önálló sorozatban jelenik meg az idén a színes diapozi- tíveken. V. A. Látogatóban a „háziúráknál - Szentendrén A múltban, a „jobb” körök­ben sikkből szidták. A mun­kásnegyedekben a saját bőrön tapasztalt zsarnokság megtes­tesítőjeként; átkozták. Sanzo­nokat, kuplékat írtak róla — a háziúrról. Ma is ritkán di­csérik, bár ma már nem egy személy a „nagytekintatű” há­ziúr, hanem egy egész válla­lat. Ma több háza vanj mint a múltban, nagyobb vagyon­nal rendelkezik, csak éppen „az a profit”, szóval az hiány­zik. Szentendrén a háziúr nem­rég lett felnőtt. Községgazdál­kodási Vállalatból — Város­gazdálkodásivá serdült. Hegyi Sándor, a vállalat igazgatója energikus fiatal­ember. Tele lendülettel, aka­rással. Mindig kész vitázni, harcolni az igazáért. Nem rég áll a vállalat élén. — Vállalatunk fő profilja a házkezelés — mondja. — Egy­úttal ez a legnehezebb és mondhatnám leghálátlanabb feladatunk is. Egy példa: ta­valy 317 bejelentés érkezett. Vagvis minden munkanapon legalább egy. A hibák kijaví­tására több mint egymillió forintot költöttünk. Ezzel szemben tavaly mindössze 385 000 forint, lakbér fa\yt be, — Mindenki fizeti a lak­bért? — Sajnos, nem. Pedig a lak­bérek lakásonkénti átlaga még ötven forint sincs. — Honnan fedezik a külön­bözeiét? — Állami dotációból. Ha azt nem kapnánk, nem tudnánk tatarozni. Érdekes viszont, ha valami baj van, a legtürelmet­lenebbek éppen a hátraléko­sok ... Pedig ezt meg kellene értetni az emberekkel... — Mit? — Azt, hogy az állam nem kimeríthetetlen kincstár. Va­lamit nekünk is áldoznunk kell. Havi ötven forint átlag... és sokan még erre is képte­lenek ... s nem másért, mint hanyagságból. önnyugdíjas, 64 éves öz­vegyasszony vagyok. Ha na­gyobb összeget nyernék a lot­tón, kilenc egyenlő részre osztva, kilenc élő gyermekem­nek adnám. És néni nem tarta­na meg magának semmit? Nem én, nyugdíjamból nagyon szerényen, de megélek, amire szükségem van, az megvan. Az igaz, hogy jól esne, ha anyák napján valamelyik gyerekem­től kapnék egy szál virágot, vagy születésnapomon egy kis tábla csokoládét, de hát olyan elfoglalt emberek a gyerekeim. Egyik most építteti a házát és igen sok gondja van vele, a másik a kocsirészletekkei baj­lódik, a több'eknek is hasonló gondjaik vannak, én megértő vagyok, már megszoktam,- hogy én mindig csak adtam ... Nyugdíj előtt álló, 58 éves vasesztergályos vagyok. Szán­dékomban van, hogy ha betöl­tőm a 60-at, akkor sem me­gyek nyugdíjba addig, amíg hasznos munkát tudok végez­ni és amíg nagyon el nem fá­radok. Ugyanígy tennék, ha na­gyobb összeget nyernék a lot­egy régi vágyamat: Buda kör­nyékén egy akkora telket ven­nék, amekkorát egy terebélyes nagy fa árnyéka bevet, rajta egy szép kis víkendházzal. A fa alatt pad, nyugágy és egy asztal négy székkel, az aszta­lon egy „csatos” üveg, egy pakli zsuga és körülötte az ul- tipartndrek. • 50 éves könyvelő vagyok, két gyermekem van, az egyik eladósorban, a másik nősülő­félben. Nagyobb nyeremény esetén mindkét gyermekem ré­szére vennék vagy építtetnék egy-egy kétszobás öröklakást, amíg felépül, a bútorra és ke­lengyére való összeget taka­rékba tenném, s ha még ma­radna, egy-egy külföldi utazást tennék feleségemmel. 20 éves egyetemi hallgatónő vagyok, hajadon, szüleimnél élek. Attól függ, mekkora volna az a nagyobb összeg. Minden­esetre gondolva a férjhezme- nésre, elsősorban félretennék egy azonnal beköltözhető, Pest környéki, összkomfortos csa­ládi ház vételárának megfelelő összeget, utána jönne a beren­dezés és ha még maradna, azt a takarékba tenném, későbbi szükségletekre. 20 éves elektroműszerész vagyok, hosszú hajjal, nem nagy munkakedwel, viszont, állítólag jól gitározom. Ha én egymillió forintot nyernék, be­tenném a takarékba 5%-os ka­matra, ami után havi 5000 Ft kamatot kapnék. Otthagynám a melót, és élnék, mint Marci Hevesen. 36 éves, elvált asszony va­gyok, mint pénztáros dolgo­zom a KÖZÉRT-ben, 12 éves kislányom van. Szüleimnek vennék a zöldövezetben egy kis családi házat, magamnak egy öröklakást Budán, a töb­bit takarékba tenném, hogy az érte járó kamattal pótoljam a fizetésemet és, ha a gyerek felnő, legyen egy kis hozomá­nya. EDDIG A MEGKÉRDEZETTEK, AKIK, HA NYERNÉ­NEK..., VAJON, AKIK MAR TÉNYLEG NYERTEK, HOGY S MINT SÁFÁRKODTAK? —Opál— — Hány lakása van a vál­lalatnak? — Hatszáz. Ebből 347 egy­szobás, 240 kétszobás, 13 há­rom-szobás lakás. Azért más­sal is foglalkozunk. Van pél­dául parképítő részlegünk, mely főleg a városnak dolgo­zik. Van kertészetünk is, ezen kívül mi kezeljük a városi fürdőt. — Jelenleg mi a legnagyobb gond? — Talán az, hogy kevés a munkás. Elég nagy a vándor­lás közöttük. Ugyanakkor, minden javítás és karbantar­tás január elsejétől a mi dol­gunk lesz... Ilyen tehát a mai „házi­ár”. Vannak gondjai bőven. W. L. görög mazsolával, diókivo­nattal ízesített almapálinka, sokak szerint felveszi a ver­senyt a „valódi” hrandyveL Kimérve kapható, s őszre — mivel ezt az újdonságot rö­vid idő alatt már megkedvel­teik — palackozva is árusít­ják. Nyári italnak szánták, s alacsony alkoholtartalmával* nem utolsósorban olcsó árá­val akár az ifjúsági klubok* összejövetelek itala is lehet a bemutatott háromfajta koktél* A „Zúzmara” gin, curacaó- párlat és narancs keveréke. Az „Aranybarack” valódi ba­rackpálinkából, aszalt kajszi­barackból és zölddió kivo­natból készült, míg a „Ma cherry”-t fekete cseresznyé­ből, cigánymeggyből, zölddió­ból, curacaópárlatból, tokaji borból, ginből és brandy ki­vonatból keverte tervezője. Elcserélt gyermekek Az ocui kórház szülészeti osztályán egy ápolónő-növen­dék első feladata az volt, hogy megfürdessen két új­szülött csecsemőt. A japán kislány eleget tett feladatá­nak, de véletlenül elcserélte a két kisbabát. Mindez négy évvel ezelőtt " történt. A szülők a cseréről mit sem tudtak és hazavitték a kisba­bákat, akik szépen, egészsé­gesen fejlődtek az idegen ott­honban. Amint növekedtek, mindkét házaspár gyanakod­ni kezdett, mert a kisgyerme­kek nem hasonlítottak rájuk. Az év elején a két házaspár egymástól függetlenül felke­reste a kórházat és kérte, hogy j szüleiknek hittek. vizsgálják felül a gyermekek­re vonatkozó adatokat. A vérvizsgálat és a többi mód­szer szerencsére egyértelműen tisztázta a tévedést. A két család szerdán visz­szacserélte a gyermekeket. Előzőleg, átmeneti időre, a két család közös lakosztályt bérelt a Kyoto közelében levő Ocu városában* hogy ők és a kisgyermekek is hozzászok­janak a nagy változás gon­dolatához. Pszichiáterek, ne­velők, orvosok segítették át őket ezen az átmeneti idő­szakon, de nem sok sikerrel: a kisgyermekek zokogva bú­csúztak el azoktól, akiket édes léktizem — tszcs-ben Ritka már az olyan mező- gazdasági termelőszövetke­zet, amelyiknek ne lenne va­lamilyen ipari segédüzeme. Effajta segédüzemmel rendel­kező termelőszövetkezeti cso­port viszont még annál ke­vesebb akad. Egyelőre. Mert úgy látszik megerősödésük megyorsítására az ilyen for­májú társulás is egyre több folyamodik a kifizetődőnek mutatkozó melléküzemek lé­tesítéséhez. f Néhány hete például a táborfalvi Petőfi Tszcs lakatosipari segédüzemet alapított. Vezetője, Kapitány Sándor, eddig a fővárosban volt önálló kisiparos, jól felszerelt mű­helyének egész berendezésé­vel együtt vonult be a tszcs- be. Az üzem négy szakmun­kása közül egy helybeli, azaz egy házaspár Kecskemétről áttelepedett a községbe, a ne­gyedik pedig Kecskemétről jár be Táborfalvára. A gépek felállítása után nyomban megindult a mun­ka. Négyezer köszörűkő- egyengető csillagot készítet­tek megrendelésre, bérmun­kában. A megrendelő már át is vette. Most négy-ötféle lakatosipari munkára van megrendelése a tszcs-segéd- üzemnek, amely kizárólag bérmunkát vállal. Illetve a tszcs-n belül természetesen a szakmába vágó munká­kat megcsinálja. Az üzem első munkájá­nak leszállítása sokat je­lent a mérleghiányos tszcs számára. A munkából származó ha­szon máris átsegítette a leg­nagyobb nehézségeken. Év­végi mérlege pedig, ahogy remélik, hasznot mutat ki a segédüzem segítségével. Filmet — filmmel Irma, te édes — Könnyű élet Katonalányok — Orvosság a szerelemre Üzletemberek — Vadállatok a fedélzeten Az ideális nő — Vidám hétvége A méhkirálynő — A matador Phaedra — Utószezon Egy magyar nábob — A főnök inkognitóban A halál esőben jön — A játszma véget ért Érdekházasság — Hajsza a gyémántokért A szárnyas Fifi — A boldogság madara Hideg napok — Hölgyeim, vigyázat! Kedves Brigitte — Országúti kaland Fantomas visszatér — Hívjátok Martin felügyelőt Blood kapitány fia — A Kolumbusz hajó inasa B. J. Két kérdés a lottózókhoz MIVEL FOGLALKOZNAK MOST, ÉS MIT CSINÁLNÁ­NAK, HA NAGYOBB ÖSSZEGET NYERNÉNEK A LOTTÓN‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom