Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

X MEGYEI Him AP KÜLÖNKIADÁSA xi. évfolyam, 177. szám 1907. JÜLIUS 30., VASÁRNAP Az új mechanizmm szellemében MérEegjavító segédüzem cs lidliadságban A Szabadság Termelőszövet­kezet már évekkel ezelőtt be­rendezkedett az üzem gépei­nek karbantartására, javításá­ra. Külön telepet létesítettek, ahol az összes erőgépek és munkagépek javítására meg­volt a lehetőség. A termelőszövetkezetek az új gazdaságirányításban sok új lehetőséggel találkoznak — mondotta a közös gazdaság fő­könyvelője. Az egyik nagyon fontos körülmény, hogy meg­nyílt számunkra a termékek saját értékesítésének lehetősé­ge. A másik az, hogy a mező- gazdasági üzemek különféle segédüzemeket alapíthatnak és ezeknek a jövedelmével növel­hetik a közös gazdaságok jö­vedelmét. Bevált kapcsolatunk van a MÉK-kel. Kertészeti ter­mékeinket kilencven szá­zalékban ott értékesítjük. A kenyér- és takarmánygabo­nánkat nem tudjuk értékesíte­ni. A kenyérgabona egy részé­vel adózunk, a másik részét a tagság között osztjuk szét. A takarmánygabonával az álla­tokat etetjük, az állatokat tel­jes egészében szerződött fele­inknek adjuk át. — Marad tehát, mint lehe­tőség, egy-egy segédüzem lé­tesítése. A saját házunktáján, mondhatnám, a saját bőrün­kön tapasztaltuk, hogy meny­nyi gondot és problémát je­lent mindennapi életünkben a mérlegek karbantartása, javí­tása, a kötelező kétévenkénti hitelesítésre való előkészítés. Legalább negyven mérlegünk van. Ezek között öt nagymé­retű híd- és állatmérleg. Ren­geteg bajunk volt nemcsak a mérlegekkel, hanem azokkal a vállalkozókkal, akikre a javí­tást, karbantartást bíztuk. így szántuk el magunkat arra, hogy mérlegjavító segédüzemet állítsunk fel. Berente Antal személyében kitűnő szakembert nyertünk meg az üzem vezetésére. Július elseje óta már dol­gozik is a segédüzem. — Már az indulás előtt tisz­tában voltunk vele, hogy az üzem kapacitása messze meg­haladja a mi tényleges igé­nyünket. Azt is láttuk, hogy a városban, de a környéken sincsen olyan vállalkozó, aki­re a vállalatok, intézmények, mezőgazdasági üzemek rábíz­hatnák mérlegeik javítását, karbantartását. Ezért határoz­tuk el, hogy munkát válla­lunk, még magánosoktól is. — Van-e elegendő munká­juk? — A jelek nagyon biztatóak. Van igény. Jelenleg a csemői Rákóczi Termelőszövetkezetnek készítünk húsztonnás híd­mérleget és a ceglédi malomban szere­lünk ugyanekkora mérleget. Jelentkezett hasonló megren­deléssel a ceglédi MÉK-telep, és megbízásunk van a Nagy­kőrösi Városi Tanácstól a piaci hídmérleg kicserélésére is. — A földművesszövetkezet kiskereskedelmi hálózata szin­tén hozzánk küldi a bolti mér­legeket, javításra. — A kilátások? A jövő? — Igen jók. Bízunk abban, hogy a vállalatok és társas­gazdaságok is jelentkeznek, és nemcsak a városból, hanem a környékről is hozzánk hozzák javításra mérlegeiket a köte­lező 1968-as hitelesítés előtt. (—si) I illcíminterfií Az utazásról — Továbbra is szerveznek a földművesszövetkezetnél tár­sasutazásokat? — kérdezzük Cseszek József IBUSZ-megbi- zottat. — Igen, ebben az évben nyolc külföldi és egy belföl­di saját szervezésű autóbusz különjáratot Indítottunk, Győr—Szombathely—Sopron útvonalon. A külföldi utak közül Ju­goszláviába és Szász-Svájcba volt jelentkező. Mind a bel­földi, mind a külföldi utazá­sok résztvevői elismeréssel nyilatkoztak az IBUSZ által nyújtott ellátásról és szolgál­tatásokról. Vezet a jafia és a sör Az elmúlt félévben növeke­dett a hűsítő és üdítő italok iránti kereslet annak ellenére, hogy ebben az időben még nem volt kánikula. A jaffa az üdítő italok sztárja — immá­ron megjelenése óta. Utána a sör következik a ranglistán”, de ebből már jó­val kevesebb jutott. A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a földművesszövetkezeti boltok az elmúlt félévben húsz százalékkal több sört és bort kaptak, mint a múlt év azonos időszakában, de ez is kevésnek bizonyult. Főleg palackozott sört kaptak és drágább is a sörital. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN 7 Ezek a fiatalok. Zenés ma­gyar film. Főszereplők: Koncz Zsuzsa, Kosztolányi Balázs, Úri István. Közreműködik az Illés- és Metró-zenekar. Szé­lesvásznú. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Nagy fülű. Előadás kezdete: fél 4, fél 6 és 8 órakor. Matiné. Elmentem a nap után. Előadás kezdete: délelőtt tiz órakor. Hétfői műsor: Vidám hétvége. Ami után a munka pihenés. Szélesvásznú francia filmvígjáték. Korhatár áélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Játék. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. S bár már állják a versenyt a hűsítők, szeszes italban sincs hiány: százkét százalékra tel­jesítették a forgalmi tervüket a vendéglők, presszók Nagykő­rösön. — Az őszi idényben indí­tott társasutazásokra hová le­het jelentkezni? — Népi demokratikus or­szágokba, többek között az NDK-ba, Bulgáriába, Romá­niába, Lengyelországba, Szov­jetunióba, Csehszlovákiába in­duló társasutazásokra foga­dunk el jelentkezőket. — Belföldi társasutazásokat hová szerveznek? — Nagyobb csoportoknak az ország bármely városába zervezünk társasutazásokat, utóbusszal. Iskolák tanulmá­nyi kirándulásait, intézmé­nyek, szocialista brigádok, gyári dolgozók ilyen irányú igényeit készséggel teljesít­jük. — Az IBUSZ rendszeresen küldi a társasutazások prog­ramját, a szükséges útiokmá­nyok beszerzéséhez nyújt se­gítséget, és propagandaanyag­gal látja el a kirendeltséget, lehetővé téve, hogy még köny- nyebben állhassunk ezután is az érdeklődők rendelkezésére. Augusztusban: Irány: Visegrád A városi nőtanács hagyomá­nyos országjáró útjai során minden érdeklődő számára augusztus 27-én (vasárnap) ki­rándulást szervez. Indulás éj­szakai vonattal Budapestre, onnan tovább hajóval Viseg- rádra. A nevezetességek meg­tekintése után hajón tér vissza a csoport Budapestre. Részvételi díj személyenként ötvenöt forint. Jelentkezni lehet dr. Feld- májer Györgynénél, Ceglédi út 10. szám alatt, az útiköltség egyidejű lefizetésekor. Jelentkezési határidő: augusz­tus 15. Nem lesz leépítés a pipagyárban Külföldre megy a körösi esernyőnyél...? Néhány napig szabadságon volt Szabó László, a Faáru- és Dohányzócikkgyártó Válla­lat pipareferense. Munkába állása után azonnal megke­restük, mert hallottuk, hogy a gyár nagyobb külföldi meg­rendelést kapott. — Sajnos, a híresztelések csak annyiban igazak, hogy valóban szó van külföldi szál­lításokról. A mintakollekci­ónkat már régebben szétküld­tük. Jelentkeztek is rá kül­földi partnerek: két hollandi, egy svájci, egy holland, egy dán és egy ghanai ügyfél. Az ÁRTEX szerződéseket is kö­tött néhányukkal, de még nem igazolták vissza. Az igazság, hogy mi csak erre az évre tudunk árat mondani. — Mennyit tenne ki ez az export szállítmány? — Körülbelül harmincezer pipáról van szó. — Addig mit készít a pipa­részleg, amíg a külföldi meg­rendelőkkel nem fejeződik be a szállítási szerződések meg­kötése? — A harmadik negyedévre körülbelül negyvenezer pi­pát kért a magyar kereske­delem, finomabbat és kom- merszárut, vegyesen. Ezen­kívül a Fővárosi Ruhaipari Vállalattól van ebben az év­ben ötvenkétezer darabos esernyőnyél megrendelésünk, belföldre. Szó van arról is, hogy a kö­vetkező évben már exportra is gyártunk esernyőnyelet. A közelmúltban vittünk fel az ÁRTEX-hez egy műanyag­ból esztergályozott színes mintakollekciót. Ha elfogad­ják — jövőre exportra is dol­gozunk. — Akkor tehát az is rém­hír, hogy a piparészlegben le­építések lesznek? — Annyira az, hogy körül­belül tíz embert áthelyeztünk a Siratóba települő részle­günk munkásai közül a pipa és esernyőnyél gyártáshoz — fejezte be megnyugtató vála­szát Szabó László. (b. h.) Új szakemberek 1 konzervgyár négy szak­embere a minap kapta meg az üzemmérnöki oklevelet a Sze­gedi Felsőfokú Élelmiszeripa­ri Technikumban. A mákban töltött nap után jólesik a mákos tészta A háziasszonyok visszatérő gondja, hogy lehet mákot vá­sárolni. Különösen a nagy ün­nepek idején, amikor a má­kos kalács, a mákos hajtott szorosan odaillik az ünnepi asztal közepére. A boltokban a vállvonoga- tás, fejcsóválás a válasz. Ök sem tudják megmagyarázni, hogy miért hiánycikk a mák, vagy miért lapul meg félkilós zacskókban a pult alján? No, ha sosem, itt a kitűnő alkalom, hogy ezekre a gyak­ran feltett kérdésekre feleletet kapjak. Kovács Imre, a Rákóczi Ter­melőszövetkezet tagja, sok egyéb mellett, négyszáz négy­szögöl mákot is vállalt ebben az évben. Éppen jókor érkez­tem. Feleségével együtt nagy munkában vannak. Most taka­rítják be a máktermést. Bics­kával fejezik, kosarakba hányják, majd zsákokban szál­lítják be a gubót a gazdaság központjába. — Ritka portéka a mák a piacon is, meg a boltok­ban is — próbálom szóra bírni Kovács Imrét. Nem sejti, hogy miért mondom. Arra azonban meg­adja magát, hogy a lap olva­sóit szeretném tájékoztatni. — Hát nézze, aki kertészke­dett, az mindig megtermelte a konyhára való mákot Né­hány sor a zöldséges tábla szé­lén, egy kis fáradtság a többi tennivaló mellett. A mákter­melés sosem volt éppen köny- nyű munka. — Ezt csak az gondolja, aki nem húzta még térden állva az utallót, nem egyelt térden csúszva és nem húzta meg a derekát a háromszori kapálás. — Nem kevés belőle ez az egy véka? — Annak igen, aki még sosem csinálta. Nekünk sok is. A vetéstől a betakarításig minden a mi dolgunk. Kíváncsiságból megkérde­zem? Mennyi vetőmagot használtak fel? — Félkilót! Nem sok, de nagyon gondosan kell szórni a magot, nehogy kevés legyen. De az sem jó, ha kimarad. — A leszedett gubót le­adják a raktárnak? — A mákot boltképes álla­potban adjuk át, a gubót a gazdaság értékesíti a gyógy­szeriparnál. — Ha az igazat akarja meg­írni, akkor azt írja, hogy a máktermelésben bizony úgy megéhezik az ember, hogy es­te nagyon jól esik a mákos tészta. Akár a vetésről, akár kapálásról, egyelésről vagy szedésről van szó. (— si) A MEGRENDELŐK SZÁJÍZE SZERINT UBORKA Igazi uborkaszezon van a konzervgyár III-as üzemében. Amerre a szem ellát, apró és közepes uborka zöldell, lében, vízben egyaránt. Készül ex­portra, készül belföldre, s ki- nek-kinek kívánsága szerint. Kecskeméti István műhely­főnök arról az uborkáról be­szél, amit fokhagymával, sző­lő. és tormalevéllel, zeller és zöldséglevéllel, pirospapriká­val ízesítenek. Ez az új fajta savanyú uborka nyolc napi megfigyelés után utazhat a FOKHAGYMÁVAL, TORMALEVÉLLEL SÓSABBAN ÉS ECETESEBBEN megrendelőhöz. Százötven va­gon ilyen ecetes uborkát ké­szítenek ötkilós üvegekben, és nyolc vagonra valót egykilós üvegekben. A szovjet megrendelők kéré­sére az uborkát a szokásos­nál sósabb, ecetesebb lében konzerválják. Külön meghatá­rozták az uborka méreteit. A 12—14 centis uborkából száz­tizenhat vagon, a 9-től 12 cen­timéteres uborkából harminc vagont, és a 3-tól 6 centimé­teres méretig nyolc vagonnal rendeltek. RANGSOR Az ember és munkája Pszichológiai laboratórium a konzervgyárban A konzervgyár felkérésére, egy hónapja foglalta el helyét Igler György pszichológus. A dobozüzem felett, az emeleten van a laboratóriuma. Az ajtóban áll a harminc- kétéves fiatal tudós. A labo­ratóriumon keresztül lépünk az irodájába. Közben a labo­ratórium falán, asztalán, és a padlózatán elhelyezett külön­féle szerkezeteket, kis gépeket is bemutatja: — Ezen a színes zsinórokkal összebogozott táblán, a falon az úgynevezett ügyességi próbákat végeztetjük el. Az asztalon ez az öklömnyi gépecskével a szemvizsgálatokat végzi, a mellette levő villanyszerkezet a kéz biztonságát méri. A föl­dön van a Bógen-kalitka. Ezen mérjük a munka finomságát és egyben árulkodik az egyén megfigyelőképességéről, a megoldás ésszerűségéről. Ez itt az asztalon egy angol gyárt­mányú gyors regisztráló ké­szülék, a kéz reflexmozgását, ahol a dolgozók állandó belső feszültségben élnek, az a mun­ka minőségén is meglátszik és gyakoribbak a balesetek is. Ezt vizsgáljuk, figyeljük, mert különböző az érdeklődési köre a férfiaknak és a nőknek. Ezen belül vizsgáljuk a munkakö­rülményekkel való megelége­dettséget, a munkahelyi lég­kört, kölcsönös kapcsolataikat a munkatársakkal, és a főnö­kökkel való viszonyt. Vizsgál­juk azt is, hogy az egyéni képességei mennyire teszik alkalmassá bizonyos kulcsfontosságú és balesetveszélyes munkahelyek betöltésére. — A többszörös balesetek okainak felderítésével is fog­lalkozunk. Valamint azokkal a pszichoneurotikus panaszok­kal, amik az üzemben előfor­dulnak. A vállalat vezetősége a leg- messzebbmenően támogatja munkámat, anyagilag is, er­kölcsileg is. Példa erre a la­boratórium is. Célunk a jobb munkakörül­mények biztosítása, s az, hogy ezáltal a dolgozók elégedetté váljanak a munkájukkal — mondotta befejezésül Igler György üzemi pszichológus. (fehér) ingeráteresztő képességét méri és rögzíti: A másik gépen a szemmértéket, figyelmet és gondolkodási módot vizsgál­juk. Ennyi műszer mellett mit végez az üzem pszichológusa? — Szerteágazó munkát. Az új rekonstrukciós építkezések során megteremtjük a legop­timálisabb munkafeltételeket, azokat, amelyek a legjobban megfelelnek az emberi köve­telményeknek. Még a munka­helyek színeire is gondolunk, előzetes színvizsgálatok alap­ján. A fáradsági vizsgálatokat a nemzetközileg elfogadott rendszerek alapján végezzük. A terhelések nagyságát, idő­pontját, az ember fáradékony­ságát feljegyezzük és ennek alapján állapítjuk meg a mun­kaközi szüneteket. — Egyik sarkalatos pontja vizsgálatainknak — a munká­val való megelégedettség. Ez­zel szorosan összefügg a mun­ka termelékenysége is. Nem­zetközi tapasztalat az, hogy — Azonnal, főnök kartárs! (Kertész László karikatúrája) Az „arénában" minden változatlan // Jó út vezet a Pálfájához. Tetszetős kis vendéglő vonzza magához a vendégeket. Hét­köznap is nagy a forgalom, hi­szen a környéken élő emberek, munkába menet vagy jövet, itt beszélik meg a napi híreket. Vasárnap a kirándulók is felkeresik. Ilyenkor nagyobb a forgalom. Persze, itt is hi­ánycikk a sör. Akad más gond is. Egyetlen kút van a környéken, az is alig ad vizet. Többször írtunk ar­ról is, hogy a Pálfájában levő aréna padlózata korhadt, hé­zagos, balesetveszélyes. A bírálatra Huszár Kálmán, a termelőszövetkezetek erdő­társulásának elnöke azt vála­szolta, hogy megjavítják. Az ígéret régen elhangzott, de még eddig semmi sem történt en­nek beváltására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom