Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-04 / 155. szám
I9S7. JÚLIUS 4., KEDD wsr 4>«rei rí Változatos külföldi utakat kínál őszre az IBUSZ Az IBUSZ úgy számol, hogy 1967-ben a nemzetközi idegenforgalom 1 évében körülbelül nyolcvan útvonalon, kettőezerötszáz csoportban hetvenöt- ezer—nyolcvanezer magyar turista ismerkedik elsősorban a baráti országokkal, de eljutnak távolabbra is. Indiától— Kubáig, az'afrikai partoktól, s Isztambultól Leningrádig és Helsinkiig. Az IBUSZ az utószezonra, október elejétől decemberig is számos szép utat kínál. Már most nagy az érdeklődés az olcsó berlin—prágai és a drezda—prágai társasutak, valamint az utószezoni opatí- jai és lovrani üdülés iránt. Szervez társasutazást Párizsba, Londonba, Stockholmba, Svájcba, Olaszországba és Törökországba is. Az IBUSZ őszre tizennégy napos kubai körutazást szervez, ismét vis? 19 napra Indiába is magyar turistákat Tantárgy: sietés A MAGUK KÖZÖTTI, tréfás szóhasználattal beszélnek az új tanulnivalóról a Híradástechnikai Anyagok Gyára műszaki szakemberei. Azt mondják, hogy egyik legfőbb tanulnivalójuk az elmúlt hónapokban a sietés volt Sietni, a vevő elé, sietni, nehogy lemaradjanak az idővel való versenyfutásban. A gyár igazgatója egy beszélgetés alkalmával elmondotta, hogy korábban két- három esztendő kellett egy- egy új termék üzemszerű gyártásának megkezdéséhez. Ennyi időt vettek igénybe a tervezési, felszerszámozási, bemérési, kísérleti, jóváha- gyatási, prototípust készítő munkák, majd a nullszéria, s csak mindezek után a tömeggyártás. Nem vitás — mondotta az igazgató —, hogy ez az üzem — ami természetesen nemcsak a gyár, hanem az adott gazdasági lehetőségek, körülmények Hogy barátunk és ne ellenségünk legyen a gép Rendkívül örvendetes tényről számolt be a Szobi Járási Tanács mezőgazdasági osztályának a termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzetéről szóló jelentése. 1961 óta a járás tsz-eiben halálos, sőt végtagcsonkulással járó üzemi baleset sem volt. De nem fordult elő — és ez szintén nagy szó, mégpedig országos viszonylatban is — növényvédőszer okozta sem. Ezt a szép eredményt Res- tyánszki Bertalan, a mezőgazdasági osztály vezetője elsősorban annak tulajdonítja, hogy a tsz-ekben nagy gondot f--állanak a munkavédelmi szabályok betartására. Megtartják az előírt biztonsági szemléket gépállományuk felett, s az állattenyésztésben meg a növénytermesztésben is. Kioktatják a veszélyekről és azok elhárításáról a dolgozókat. Egyszóval a közegészségügyi felvilágosító munka kedvezően érvényesült a járás tsz-eiben. De... És ez a de már nem pusztán szobi járási jelenség, egyformán új forrása az üzemi baleseteknek megye- és országszerte a legtöbb tsz-ben: a karbantartóműhely és az egyéb gépekkel felszerelt melléküzemek berendezése. Az ember számára munkájában segítséget jelentő gép mindenütt rejt veszélyeket, gyak- j m a vele dolgozó fokozott figyelme ellenére is. Főleg munka közben, még a legnagyobb elővigyázatosság és a gondos karbantartás mellett is keletkezhetnek a géppel dolgozóki és a közelben levőket egyaránt veszélyeztető hibák. Űj gépeknél természetesen ritkábban fordul elő ilyesmi, annál inkább a hosz- szú időn át használt, esetleg felújított gépeknél. Es éppen ebből származhatnak balesetek a tsz-ekben. Köztudott, hogy különböző műhelyeinek gépeit nemcsak a gyenge, hanem az erős tsz-ek is olcsón igyekeznek beszerezni. Többnyire használt, nem ritkán elhasználódott, vagy éppen kiselejtezett, néha felújított gépi berendezéseket kapnak patronáló ipari üzemüktől rendkívül olcsó áron, sokszor ajándékba, vagy kölcsön, esetleg bérbe,- Meg kell értenünk azonban, hogy a tsz-ek számukra drága új gépek vásárlására csak kivételes esetekben gondolhatnak. Majd ha gazdaságilag még jobban megerősödnek, vagy esetleg a számukra szükséges gépi berendezések olcsóbbodnak... Addig azonban fennáll a fokozottabb, bár szerencsére eddig mégsem túl sokszor bekövetkezett baleseti veszély. Csökkenteni mindenesetre lehet a veszélyek lehetőségét. Példa rá a tsz-ek autogén- és ívhegesztő berendezéseivel kapcsolatos, Szobon és talán másutt is hozott intézkedés. Kevés az olyan tsz, amelynek műhelyében hiányozna hegesztőkészülék, de még kevesebb, ahol szakképzett ember kezeli. A hegesztő szakmunkás hiánya miatt pedig súlyos üzemi baleset következhet be. Ennek elhárítására a szobi járásban hegesztőtanfolyamot se-rveznek, amelyen minden tsz-ből 2—3 ember vesz részt és jut hozzá a munkájához elengedhetetlenül szükséges szakismerethez. Ilyen és hasonló intézkedésekkel nyilván elérhető, hogy a gép, a felújított, de az elavult is, az legyen, aminek lennie kell, segítő jóbarátja az embernek. Elsősorban kezelőjének. miatt is így volt —, az új gazdasági mechanizmus körülményei közepette nem tartható. E felismerés következménye volt az új tantárgy, a sietés, azaz — szak- kifejezéssel — a gyártásba vétel meggyorsítása. EZEK A GONDOK, ha kisebb vagy nagyobb mértékben is, de valamennyi gyár, vállalat irányítóit, műszakijait foglalkoztatják, hiszen döntő lesz az új mechanizmusban az ún. időtényező, tehát az, hogy a gyár új termékével mennyi idő alatt képes a piacra jutni. Gond ez azért is, mert több tekintetben a gyárak mások lassúságát is kénytelenek elviselni — a Váci Kötöttáru- gyár igazgatója például elmondotta, hogy a különböző jóváhagyatási eljárások legalább két hónapot hozzátol- danak egy-egy új gyártmányuk átfutási idejéhez —, idegeskedni kooperációs' partnereik miatt, s nem egy esetben megküzdeni az újra és újra felbukkanó kísértettel, a hiánycikkel. A sietség tehát önmagában, mint szándék, dicséretes dolog, ám igen keveset ér, ha nem segítik, támogatják maguk a gazdasági körülmények, vagy csak ha részben támogatják, s elvész a réven az, ami a vámon haszonként, időnyereségként jelentkezett. A gazdaságirányítás új rendszere alapvetően változtat a termelési feltételeken, de — s ezt nem lehet eléggé nyomatékosan hangsúlyozni — nem automatikusan jóra változtatja azt, ami ma rossz, sima futásává azt, ami napjainkban újra és újra elakad. A jó lehetőségekkel is lehet rosszul élni, s ezt akár jelmondatként, mindennapi figyelmeztetőként is kifüggeszthetnék gyáraink, vállalataink vezető beosztású dolgozóinak szobájában. Mert elsősorban, s döntő módon őket, az ő munkájukat érinti az, hogy „rákapcsol-e” gyáruk, vállalatuk, s nem véletlen, hanem pontosan ennek anyagi konzekvenciáit tükröző intézkedés, hogv az állam csak a dolgozók bérét garantálja rossz, ráfizetéses gazdálkodás esetén, a vezető beosztásúak, középirányítók fizetését nem! A MAR NYILVÁNOSSÁGRA került intézkedések, a Gazdasági Bizottság határozatai, a minisztériumok átszervezéséről, a trösztök, iparigazgatóságok megszüntetéséről szóló közlemények érthető elégedettséget keltettek az üzemekben, mert annak bizonyítékai voltak, hogy nemcsak — ahogy ezt mondani szokták — lenn, hanem odafenn Is mozognak ... Mégis, napjainkban is él jóadag nyugtalanság, élesebben fogalmazva, idegesség az üzemi irányító apparátusban, s ennek forrása elsősorban az, hogy saját erejükről, szervezőkészségükről nincsenek eléggé meggyőződve, ugyanakkor tudják, mert ezt első pillanattól kezdve leszögezték a mechanizmusreform alapelvei, hogy minden ostor rajtuk csattaij majd, felelősségük rendkívüli méretekben megnő. Nem árt újra és újra emlékezetünkbe idézni — mondja a Váci Kötöttárugyár üzem- gazdasági osztályának vezetője — a vízbe dobott kő keltette, gyűrűző hullámokat, mert a termelési feltételek egy-egy részlete is ilyen. Az elsietett változtatás szinte beláthatatlan következményekkel járhat, a késve megtett intézkedés pedig negyedét sem érheti, mint érte volna akkor, ha idejében kiadják. A sietés tantárgya tehát nem is olyan egyszerű elsajátítanivaló, mert pontosan kell tudni, miért és főként, hová sietnek? Vaktában elindulni csak a kedvét töltő turistának lehet, de nem egy emberek százait, ezreit foglalkoztató üzemnek, ahol komoly anyagi következményei vannak a megtett lépéseknek: ettől függ a haszon vagy a ráfizetés, a többletnyereség, vagy — a legsúlyosabb esetekben — az üzem felszámolása, szanálása. A KÖZELMÚLTBAN, tíz gépipari üzemben végrehajtott felmérés szerint az új termékek átfutási ideje az eltelt két évben három-négy hónappal csökkent, de még mindig jóval több a nemzetközi összehasonlító adatok átlagánál. Azért lényeges ez, mert világviszonylatban éppen a gépipar a leggyorsabban fejlődő iparágak egyike, s aki itt késik, az bizony hamar kiszorul a piacról. A sietés tantárgya, az időtényező fontosságának megértése, s mindezek gyakorlati érvényesítése nagyon- is szükséges és helyénvaló tehát iparunkban. Mert egy- egy üzem számára aligha lehet keservesebb felismerés, mint az, hogy mások már célba érkeztek, holott ők még elindulni sem indultak el. És a fölismerésnél az anyagi következmények még keservesebbek lesznek ...! Mészáros Ottó Ciprusi vendégek Nagykőrösön Hétfőn, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának négytagú küldöttsége látogatott el Nagykőrösre Chisztosz Petasz, a politikai bizottság tagjának vezetésével. Ciprusról ez az első pártdelegáció, amely hazánkba látogatott. Nagykőrös főterén a város és a konzervgyár vezetői élén, Takács Jenő, a Pest megyei Pártbizottság tagja, a városi pártbizottság titkára üdvözölte a megyei pártbizottság és a város nevében a vendégeket. A délelőtti program során meglátogatták a konzervgyárat, majd ebéd után a vendéglátókkal kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat. A konzervgyáriak búcsúzáskor konzerv-kollekcióból álló ajándékkosarat adtak át a vendégeknek, akik egy ciprusi zászlóval viszonozták a kedvességet. Ezután a Dózsa Termelőszövetkezetet keresték fel a ciprusi vendégek. Sárgul a paprika A tíztagú Oláh-brigád keze alatt gyorsan nőtt a paprika Szigetcsépen. Jól értik a nyitját, évek óta odahagyják Szolnok. megyei otthonukat, hogy késő őszig itt keressék meg vasjaskenyerüket. Az egyholdas paprikásban 200 fóliaágyba vetettek hegyes hatvani erős és cecei édes húsos paprikát. A gondozás, az öntözés és a nap megtette a magáét. Rendkívül dús termés ígérkezik. Egyelőre még darabra mérik. A múlt héten hatezret szállítottak el tőlük a gazdaság központjába, Soroksárra. Vasárnaponként pedig, amikor szünetel a munka, a telepet szépítik. Ennek a jövedelméből — úgy tervezik: — háromnapos közös kirándulást tesznek Csehszlovákiába, szörny szédlátogatásra. Újjáépül es bővül a szentendrei művésztelep A világszerte Ismert szentendrei művésztelep a Magyar Népköztársaság Képző- művészeti Alapjának kezdeményezésére, újjáépül. Az építkezés lebonyolítója a megyei Beruházási Iroda. A rekonstrukció két ütemben történik. Az első ütemben, a szentendrei Bükköspart1 és Kálvária közötti területen, korszerű, múiermes lakások készülnek, amelyekben ideiglenesen a régi múvésztelep lakói kapnak helyet. Ezek az új, műtermes lakások természetesen a régi telep — második ütemben készített —, újjáépülése után, végleges gazdára lelnek majd. Ezzel Szentendre „művész- város” hírneve feltétlen öregbedik. Sajnálatos azonban, hogy a kivitelező, a 25. sz. Állami Építőipari Vállalat máris halasztást jelentett be. Az első ütem építése csak 1968-ban kezdődhet meg. A város a járulékos beruházásokról már gondoskodott. Csupán az útproblémát kell még rendezni. De ezt hamarosan megoldják, mert a tervek már elkészültek. A régi telep — második ütem — járulékos beruházásaival nincs gond, mert ez a terület úttal, szennyvízvezetékkel, vízzel addigrt teljesen ellátott lesz. Csupán bekötésről kell majd gondoskodni. Az ehhez szükséges pénzt a tanács végrehajtó bizottsága, legutóbbi ülésén határozatikig biztosította. (wolff) HATÁRIDŐ ELŐTT átadták az új MÁV-kórházat Tegnap délután mutatták be a sajtó képviselőinek a MÁV új kórházát Szolnokon. Az új egészségügyi létesítményt két hónappal a határidő előtt készítették el az építők. Rendkívül nehéz körülmények között dolgoztak, a Megnyílt a dabasi bútorház Ünnepség a szövetkezeti napok alkalmából Nagyszabású ünnepséget tartottak a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából vasárnap Dabason a járás földmO- vesszövetkezetei. A kiállítással és vásárral összekapcsolt szövetkezeti napok nagygyűlésén részt vett Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Jámbor Miklós. a megyei pártbizottság titkára. dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese. Szikszói Sándor, a MÉSZÖV elnöke és több más megyei vezetőn kívül ott voltak a különböző társadalmi szervek járá sí és helyi képviselői. Szikszal Sándor megnyitója után Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese méltatta a nemzetközi szövetkezeti nap jelentőségét. Felszólalásában visszatekintést adott o magyar szövetkezeti mozgalom. s ezen belül a földművesszövetkezetek 20 esztendős fejlődéséről. A nagygyűlés után neves fővárosi színészek közreműködésével kultúrműsor következett, majd Molnár Károly megnyitotta a kereskedelmi kiállítást, s egyben itadta a dabasi emeletes új bútorházái. Több mint kétezer ember jött össze a találkozón, s még a tikkasztó hőség sem tudta megakadályozni a fokozódó érdeklődést. Délután műsoros divatbemutatót tartottak, ugyancsak fővárosi művészek közreműködésével, este pedig bál zárta a szövetkezeti napok nyitányát. A kiállítás és vásár július 9-ig tart nyitva, a rendezők minden egyes estére érdekes programot állítottak össze. Tegnap este slágerparádét tartottak, ma Vidám köszöntő címmel Gencsy Sári és Domahidi I.ászió lép fel, szombaton Mindenki kedvére címmel vidám zenés júliáhst tartanak. kórház ugyanis a volt Zagyva medrébe került. Ennek ellenére a legmodernebb elveknek megfelelően építették — mondotta Pretsch János főmérnök, a kórház tervezője. A fő épület nyolc- szintes, 300 ágyas. A legnagyobb kórtermekben négy ágyat helyeztek el, a többiben két ágyat. Külön ebédlő áll a járóbetegek rendelkezésére. A kórház tervezésénél tekintetbe vették a vasutas dolgozók szolgálattal kapcsolatos speciális egészségügyi igényeit is. Ennek megfelelően alakították ki az egyes osztályokat, s azok ágyszámait. Külön traumatológia, baleseti utókezelés, szemészeti és fülészeti osztályt hoztak létre. Az épületet gazdagon kiépített park fogja körül. Az új szolnoki MÁV-kórház gyógyászati felszerelésének az értéke 12 millió forint. A korszerű gyógyászati berendezéseken kívül gondoltak a betegek nagyobb kényelmére is. Azonkívül, hogy minden ágyban a rádiót fülhallgatón keresztül hallgathatják, televízió-készülékek is a rendelkezésükre állnak.
