Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-25 / 173. szám

Mizser Pál kiállítása VÁCI UAPL iiii^ ■ —«n ^\mm ,m ,i i** — iiii^—i» ■■■ i. * i-iii^b i—i 4L PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1967. JÜLIUS 25., KEDD Augusztusban j Rádi úti gyárlátogatás: zárva a könyvtár A művész és az Agresszió A FIATAL váci képzőmű­vész tavalyi nagysikerű szent­endrei kiállításáról írt beszá­molónkat így végeztük: „Sze­retnénk, ha Mizser Pál talál­kozása városunk közönségé­vel minél előbb létrejöhetne.’’ Hála a járási kultúrház és a városi vezetőség példamutató kezdeményezésének: a műve­lődési ház állandó kiállítási teremmé váló klubhelyiségé­ben most Mizser a Szentemé rén már bemutatott képei mellé újabb vásznait és táb­láit is kiakaszthatta. A szem­lélő tehát sokkal szélesebb skálán vizsgálhatja Mizser művészetét. Azaz: talán mégsem olyan széles ez a skála ... Temati­káját tekintve nem látszik túl gazdagnak a bemutatott anyag. Sárga, narancs, zöld csendéletek — zöld, szürke és piros portrék, néhány linó­metszet, .melynek témája, a Szentendrén megismert és itt is kiállított Agresszió 1966. c. képével összehang- zóan, az embertelenség elleni harc: e témák kavarognak a falakon, s csak a DCM szokat­lan látószögből festett képe utal a tájra, melyből a művész képei kinőttek. S HOGY MÉGIS gazdag tárlatról adhatunk számot, azt elsősorban a fiatal festő színkezelésének köszönhet­jük. Megragadó a Vörös dra­péria beszédes pirosa, a Tüs­kehúzó nyugodt zöldje, a Csa­lád sokárnyalatú szürkéi mel­lett szívesen alkalmazott el­lentétként, a sárgák, naran­csok, fehérek harsogása. Minket a színek harca ta­lán jobban elvezetett a mű­vész mondanivalójának meg­értéséhez, mint a néhol mo­dorosnak ható formai kifeje­zés szemlélete. Tagadhatatlan ugyan, hogy tábláinak Picas- so-hatása éppen úgy, mint metszeteinek Bosch-utánérzé- se azt bizonyítja: Mizser a múlt és jelen legjobbjaitól tanult; — de koloritjában (ha fel is fedezhető Barcsay szín­kezelésének nyoma) már az eredetire törő, sokat akaró és sokat ígérő művész ecsetke­zelését csodálhattuk. S mi eb­ben látjuk Mizser Pál tehet­ségének igazi kibontakozását. Végh Ferenc Lapunk útján értesítik a Lőwy Sándor utcai járási­városi könyvtár olvasóit, hogy augusztusban — leltá­rozás és állományrendezés miatt — a könyvtári szolgál­tatások szünetelnek. Az utolsó kölcsönzési nap jú­lius 29-e lesz. Aki igény­li, annak több kötetet kiad­nak a nyári zárvatartásra va­ló tekintettel. Az augusztusi lejáratoknál késedelmi díjat nem számítanak fel. A szünet után első kölcsönzési nap: szeptember 1., péntek. Mozgósítás az új gazdasági mechanizmusra „Az új gazdasági mecha­nizmus lendületet fog ad­ni a gazdasági növekedés­nek, s alkalmas arra, hogy hosszú ideig hasznosan szolgálja a szocialista épí­tés előrehaladását.” (Bognár József, a Kul­turális Kapcsolatok In­tézetének elnöke.) Ismét ellátogattunk a Gyap­júmosó- és Szövőgyár váci gyáregységéhez, ahol Mar­Razzia a Bagolyvárban Mi lesz a Petőfi utcai romház sorsa? NAPIRENDEN: Boka, Nemecsek és Geréb utódai M olnár Ferencnek nem len­ne könnyű dolga, ha ma is élne és meg akarná írni az 1967-ben Vácott élő Pál utcai fiúk történetét. Nem mintha a mai gyerekekből hiányozna a romantika — inkább játszóte­rek és grundok híján van tör­ténelmi városunk. Egy mostanában készült je­lentésben Petrovits László, a tanács mérnöke felsorolja: egy évtized alatt hogyan szorultak ki a labdázó, a játszó gyere­kek a Rákóczi térről, az Ápri­lis 4 térről, a MÁV sportpá­lyáról, a Szilassi utcai telek­ről, a Kossuth térről és az Almáskertből. Emeletes házak, tűzoltólaktanya, szövőgyári raktár, szépen gondozott park került e területekre. Á gépko­csiforgalom rohamos növeke­dése miatt fa kisebb mellék­utcák is komoly veszélyt je­lentenek az ott labdázó, ját­szó gyermekekre. a felnőttek átérzik az ifjú zjI nemzedék gondját. Ezt bizonyítja, hogy egy komoly, hivatalos szerv — a városi ta­nács végrehajtó bizottsága — foglalkozott a játszóterek és grundok problémájával. Meg­nyugtatjuk Boka, Nemecsek és Geréb mai utódait: találtak megoldást. A Rádi úti nagyré­ten, a DCM-lakótelepén, a Görög utcában, a Czifra- kertben, a Vöröskereszt-soron és még -másutt alakítanak ki játszóteret. Az új és átépített városrészekben is több helyre kikerül majd a tábla: LABDA- JÁTSZÓTÉR, GYERMEKEK RÉSZÉRE. Egyben arról is ha­tározott a vb, hogy mielőbb kialakítsák a deákvári KRESZ-játszóteret. <b) EGY HÓNAPPAL ezelőtt beszámoltunk árról, hogy mi­lyen tűrhetetlen állapotok ta­lálhatók a Petőfi utca 24. szá­mú romos épületben. Közöl­tük a környékbeli lakosok pa­naszát, s javasoltuk a ház le­bontását, az ott meghúzódók megrendszabályozását. Az eltelt időben két intéz­kedés történt az alsóvárosi rémtanya ügyében. Pénteken Együd István és Szigeti György önkéntes rendőr — az őrs segítségével — rajtaütött a romlakás jogtalan bitorlóin. A razziában segített Belvári Sándor rendőr főtörzsőrmester is. TÍZ OKA TITÁN jóval, zseb­lámpával felszerelkezve rajta­ütöttek az ott tartózkodókon. A bennlevók az erélyes fel­szólításra sem nyitottak ajtót, így erőszakkal kellett behatol­ni a belső helyiségbe. Három megszeppent fiatalembert ta­láltak a helyszínen, akiket előállítottak a rendőrségre. Kettő közülük igazolta váci bejelentett lakását, de mind­kettő ellen lopás bűntette vé­gett eljárás van folyamatban. Költözködés Dunakeszire A Dunamenti Építő Ktsz, valamint a felsőgödi és a du­nakeszi Vegyes Ktsz 1964-ben egyesült és Dunamenti Építő Ktsz néven Felsőgödön kezd­te meg a munkát. Pár hónappal ezelőtt az egyesített ktsz vezetősége megtárgyalta a további fejlő­dés útját. Ügy határozott, hogy a szövetkezet központját Dunakeszire helyezi át. Ter­vüket a felsőbb szervek is tá­mogatták és egymillió fo­Ismét kaphaBá! * ___ ■■ O LCSO TŰZIFA! Fűrészelési hulladék a Börzsönyi Állami Erdőgazdaság, Vác, Vörösházi fatelepén. Egy köteg keményfa fűrészelési hulladék 120 cm hosszú, 25 cm átmérőjű. Súlya cca 35 kg. MEGTEKINTHETŐ ÉS BEFIZETHETŐ az Erdőgazdaság Vörösházi fatelepén minden héten hétfőtől péntekig de. 8 és 12 óra között. Egy köteg ára: 14,— Ft 10 köteg vásárlása esetén kívánságra DÍJTALANUL HÁZHOZ SZÁLLÍTJUK! rint hosszú lejáratú kölcsönt biztosítottak erre a célra. A pártalapszervezet veze­tősége és a KISZ-vezetőség is megvitatta az építkezéssel, át­költözéssel járó feladatokat. Tinka György párttitkár volt egyik kezdeményezője annak, hogy társadalmi munkát szer­vezzenek. A ktsz vezetősége és tagsága lelkesen csatlako­zott e kezdeményezéshez. Már az első munkanapon hu­szonhármán vettek részt az alapozásban. Év végére tervezik a teljes átköltözést. A Felsőgödről Du­nakeszire való áttelepülés azt is jelenti, hogy a jelenlegi 120-as létszámot 300-ra emel­hetik 1968-ban. Ez döntő .érv azok számára, akik még nin­csenek meggyőződve a válto­zás helyességéről. Pedig ez a megoldás nemcsak szükséges, de gazdaságos is. Solymosi László Értesítjük vásárlóinkat hogy a VÁC-DERECSKE dűlőben levő KAVICSBÁNYÁBÓL A KAVICSÉRTÉKESITÉST 1967. augusztus l-től BESZÜNTETJÜK WC ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET, VÁC A razzia során több Petőfi utcai és Kép utcai lakos fel­ismerte őket. Elmondták, hogy többször ijesztgették a környékbelieket, örültek, hogy nem marad el a számonkérés velük szemben; ez talán ha­tással lesz mindazokra, akik éjszakánként a Bagolyvárnak csúfolt romos, kétes épületből indultak sötét útjaikra. A MÁSIK ESEMÉNY: a vá­rosi tanács építési és közleke­dési osztálya is felfigyelt „Bontsák le a Bagolyvárat!” című cikkünkre. Megállapítot­ták, hogy az épület Hajdú Mária tulajdona, aki jelenleg a Burgundia utca 9. szám alatti szociális otthon lakója. Már régebben kötelezték a tulajdonost, hogy a romos épületet és az utcára dűlő kerítést bontsa le, mert mind a kettő életveszélyes. Miután Hajdú Mária a bontási hatá­rozatnak határidőre nem tett eleget, a megyei tanács hozzá­járulását kérték ahhoz, hogy a munka elvégzését a kény- szertatarozási keret terhére engedélyezzék. Természetesen a felmerült költséget a telek­re táblázzák telekkönyvileg. A MEGYEI ENGEDÉLY beérkezése után a bontási munkát azonnal megkezdik. (- a -) csók János párttitkárral ar­ról beszélgettünk, hogy az üzem pártszervezete mit tett eddig az új gazdasági me­chanizmus előkészítése ér­dekében, és milyen feladato­kat kíván a továbbiakban végrehajtani. Marcsók elv­társ érdeklődésünkre a kö­vetkezőket mondotta: — Az 1968. jaríuár 1-én bevezetendő új gazdasági irá­nyítási rendszert pártunk IX. kongresszusa jóváhagyta. Ennek alapelvei szerint kí­vánjuk gyáregységünknél is megszervezni a pártszervezet munkáját. — A Központi Bizottság határozatának megjelenése után a városi pártbizottság sza­badegyetemi előadássoro­zat keretében készitette fel a vezető kádereket az új gazdasági mechanizmus legfőbb kérdéseinek megis­merésére. — Gyáregységünk részéről a pártvezetőség tagjain kí­vül 9-en vettek részt. Ez az előadássorozat nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy a me­chanizmus szükségességével és ezzel kapcsolatos további feladatokról tájékoztatást ad­jon üzemünk vezetőinek. A gazdasági feladatok növeke­désével a pártszervezet feladata is lényegesen megnő és ezért még fokozottabb mértékben keli kidom- brodnia a párt vezető szerepének. — Ennek érdekében mit tett üzemük pártszervezete? — Pártvezetőségi ülésen, majd taggyűlésen foglalkoz­tunk, illetve foglalkozunk az új feladatokra való mozgó­sítással, hogy az üzem ösz- szes dolgozója megértse a párthatározat fontosságát és szükségességét és egy ember­ként álljon annak végre­hajtása mellé. — Fő feladatként kezeljük továbbra is a tervek tel­jesítését, mind termelési, mind ön-, költségi vonatkozásban. To­vábbá a minőség javítását és az anyagtakarékosság kér­déseit. E feladatok eredmé­nyes végrehajtása érdekében a pártszervezet mellett mű­ködő ipari agitációs csoport feladattervébe építettük be a szükséges intézkedéseket. — A párt ellenőrző szere­pét fokozottabban kívánják kiterjeszteni? — Igen. És a meggyőző munkát oly irányban szeret-, nénk fokozni, hogy a választékok bővülése érdekében még a többlet- munkát is vállalnunk kell, annak érdekében, hogy vál-. lalatunk a gyártmányok szá-. mát és választékát a keres-, kedelsm, illetve a vásárlq közönség számára biztosítani tudjuk. Ehhez gyáregység günk úgy tud hozzájárulni, hogy a szükséges kis tételű mintafonal gyártását rövid idő alatt készíti el — fejez-, te be tájékoztatását Marcsók János párttitkár. Halácsi Dezső Dicséretet kapott a rádió nagy nyilvánossága előtt a Váci Szik vízgyár és- Szeszfőzde. Azért érde­melték ki az Esti Króniká­ban elhangzott lelkes sza­vakat, mert a legnagyobb kánikula idején zökkenés­mentesen gondoskodnak a Dunakanyar szikvízzel és üdítőitallal történő ellátá­sáról. Hallottunk egy új­donságot is: a közeljövőben elkezdik a narancsszörp gyártását. Valódi déligyü­mölcsből! A Kossuth Tsz hozta az első gabonát Mozgalmas élet a Vörösházban Ezekben a hetekben órányi megállás sincsen, a Lenin úti, Vörösház néven ismeretes, két és fél évszázados, műemlék jel­legű épület előtt. A halk szavú, udvarias Cse- reklye Jánosról, senki sem gondolná, hogy két járást (a vácit és a szobit), és városun­kat ő látja el nullás és kenyér­liszttel. A július—augusztusi hónapokban ugyanis ő vásárol­ja fel az Észak Pest megyében termelt kenyérgabonát. — Kétszeresen melegem van ilyenkor — törli meg izzadt homlokát — Egyrészt a nyári kánikulától, másrészt a gon­doktól. Most vagyunk a mun­ka dandárjában. Az előkészü­leteket : raktártakarítást, fer­tőtlenítést, a gépek üzembiztos állapotba való hozását már jú­nius végére befejeztük. — Ki hozta az első gabonát? — A váci Kossuth Tsz őszi árpája június 30-án megérke­zett magtárunkba. Az első ke­nyérgabonát, mintegy öt va­gonnal az alsógödi Egyesült Dunamenti Tsz szállította. Ezt már az új technológiai eljárás­sal vettük át' — Miből áll ez az újítás? — Régen a tsz az elcsépelt, kitisztított gabonát nehéz fizi­kai munkát, zsákolást igénylő módon juttatta el hozzánk. Most zsákolás, tisztítás nélkül, ömlesztett állapotban kerül a magtárainkba. Előny ez a ter­melőszövetkezeteknek, mert ezáltal jelentős férfimunkaerő szabadul fel és csökken a szál­lítási költség is. — Mennyi gabonát várnak? — A szükséglethez képest kicsi a raktárunk befogadóké­pessége. A Vörösházban 200 vagonnal tudunk tárolni, eh­hez jön a malomban tárolható 300 vagon gabona. Szilasi utcai malmunk kapacitása napi hét vagon, viszont ez sem elég a két járás százszázalékos ellátá­sára. — A jövő? — A vasúton túl épülő ke­nyérgyár mellé tervezik Vác új malmát. Ennek ezer vagon lesz a tárolási lehetősége és huszonöt vagon a napi kapa­citása. Bízunk abban, hogy fel­építésére sor kerül már a kö­vetkező ötéves terv idejen. Ljváry Miklós Űjabb szállítmány érkezett (Gyimesi felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom