Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-18 / 167. szám
1967. JULIUS 18., KEDD rest Meers« 3 Büntetni, kommunista módra Telik a magtár Csőváron is gyors tempóban aratnak. A gabo- nabetakarítók közvetlenül a kombájn mellől szállítják az árpát Vácra, a Terményforgalmi Vállalat magtárába. A felvételen, a Virágzó Termelőszövetkezet munkásai eregetik szállítószalagra a zsákok tartalmát Újak építésével, a meglevők bővítésével Csökken a megyei szakrendelők zsúfoltsága Állandó és sok helyütt egyáltalán nem indokolatlan panasz: a megyei szakorvosi rendelőintézetek szűk helyiségei túlzsúfoltak, hosszú várakozás után kerülnek csak orvos elé a betegek. Remélhető-e javulás ezen a téren? — ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Békés Zoltán megyei főorvoshoz. — Feltétlenül. Mégpedig több helyen rövid időn belül. Szigetszentmiklóson négymilliós költséggel már építkeznek. Ez a réginél nagyobb, és a Ráckevén működő új négy alapszakmás rendelőintézet lényegében biztosítja a ráckevei járás zökkenőmentes szakorvosi ellátását. Erden még az idén befejeződik a szakrendelő bővítésének első része és folyamatosan további bővítéseket tervezünk. Szentendrén és Nagykátán az új rendelőintézet építése oldja meg még a jelenlegi ötéves terv időszakában a problémát. Vácott és Cegléden viszont az új kórházak megépítése után kerül sor a rendelők bővítésére. A mo- nori intézet bővítési tervei elkészültek, Gödöllőn azonban csupán a következő ötéves tervben épülő új rendelőintézet biztosíthat gyökeres javulást. — És addig? — Addig helyes lenne, ha aki csak teheti, a délutáni rendeléseket keresné feL Ugyanis mindenütt a délelőttiek a legzsúfoltabbak. — A fővároshoz közel eső községek nagy része budapesti szakrendelőkhöz tartozik. — Éppen a lakosság érdekében. Nem kell a betegnek nagy távolságra utaznia. — Igen. Csakhogy a jelentkezés napján nem kerül orvos elé. Másnapra, harmadnapra rendelik vissza. — Konkréten hol? — Ilyen panaszt a hely megjelölése nélkül csak általánosságban hallottunk. — Én még így sem. Ha mégis előfordul bárkivel ez az eset, kérem az illetőt, jelentse be a megyei tanács egészségügyi osztályán. Nyomban kivizsgáljuk bejelentését és gondoskodunk panasza okának megszüntetéséről. Sz. E. Szentendrei festők kiállításé a Salamon-toKHiyhn Visegrádion, a Salamon toronyban vasárnap nyitották meg a szentendrei festőművészek kiállítását. Az augusztus 20-tg nyitva tartó kiállításon 26 művész, köztük Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Pirk János, Szántó Piroska, Balogh László, Göllner Miklós, Kántor Andor, Kmetty János, llosvai Varga István, Ónodi Béla alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Magas a mérce: dolgozni, élni, kommunistához méltóan. Magas a mérce: úgy szólni, tenni, hogy ezernyi próbát is kiálljon az ember, hogy a társak, elvtársak, munkatársak, ismerősök ne találjanak megszólni valót, elítélendőt. Vannak, akik megbotlanak. Kemény az elvtársi szó, de maradandó tanulság számukra. És vannak, ha kevesen is, akik méltatlanná válnak a kommunista megtisztelő jelzőre. A párt kirekeszti őket soraiból. • Fegyelmi munka: büntetni, kommunista módra. Nincs kétféle igazság Hat helyett kilenctagú fegyelmi bizottságot választott a múlt év őszén a váci városi 1 pártértekezlet. Negyven alap- ' szervezet van a városban, működési területük az ipari üzemektől a közlekedésig, az élet minden részét átfogja. A fegyelmi bizottság kilenc tagja a napokban készített alapos munkatervet arra, hogyan osz- szák föl egymás között az alapszervezeteket, hogyan segítsék nevelő-, s fegyelmi munkájukat. Mert ez — mondják a bizottság tagjai — legalább olyan fontos, mint az, hogy az eléje kerülő ügyekben alaposan eljárjon a városi fegyelmi bizottság. Simák István elvtárssal, a fegyelmi bizottság elnökével, s Lovász Szabó László és Molnár Nándor elvtársakkal, a bizottság tagjaival beszélgetünk. — Munkánk neheze ott van — mondja Molnár elvtárs —, hegy meg kell értetnünk: nincs kétféle igazság. Nincs olyan, hogy „nekem szabad, másoknak nem”. A kommunistától többet s nem kevesebbet követel az élet, mint a pártonkí- vüliektől. A hallomásra világos igazság a gyakorlatban nem mindig ilyen! Évről évre kevesebb a kiszabott pártbüntetések száma. 1963-ban 23, 1964-ben 24, 1965- ben 12, 1966-ban 6 esetben hoztak határozatot pártbüntetés kiszabására az alapszervezetek, illetve a városi párt-végrehajtóbizottság. — Elégedettségre még sincs semmi okuknk — hangsúlyozza Simák elvtárs. — Igaz, örömmel jövünk Össze, amikor nincs megtárgyalandó fegyelmi ügy, s baráti eszmecserét, tapasztalataink kicserélését szolgálja csupán a megbeszélés. de ez nem feledteti a gondokat. Azt, hogy az alapszervezetek egy részében még nem eléggé alapos a fegyelmi munka, hogy néhány alapszervezetben hiányzik a nyílt és kelehet csak kivenni a szavaiból, mit is akar: köszönetét mondani. L. V. szabolcsi ember, évek óta egy itteni bolgárkertésznél dolgozik — mint mondja, olykor napi húsz órát: havonta kétezer forintot keres, és minden piaci napon külön ötvenet, ezenkívül teljes ellátást kap a „gazdától”. Hosszú ideje, hogy közösen lottózott egy munkatársával. Az elmúlt hetek egyikén négyes találatuk volt. Mikor ezt L. V. megtudta, és keresni kezdte barátját, kiderült, hogy az ismeretlen helyre távozott a szelvényekkel. Rohant a rendőrségre. Két nap alatt meglett az illető. — Hogyan? — kérdezem 8 járási rendőrparancsnokot. — Nem tűnhet el valaki a térképről — szerénykedik. — Mit csinál azzal a sok pénzzel? — kérdezi a kertészt. — Elrakom a többihez. Megjár az engem. — Kívánná, hogy megbüntessék a munkatársát? — Nem lenne énnekem abból hasznom. Végre elindulhatunk. Mint megtudom, elsősorban szórakozóhelyek ellenőrzése a feladat. A szórakozásnak is van rendje: s főként a szórakozók érdeke, hogy azt mindenki betartsa. Először a járás legnagyobb üzemi művelődési otthonába megyünk. Az irodahelyiségek előtt’ horrzú folyosón terített asztalsor: vagy ötven tagú társaság ünnepel egy társadalmi esküvőt. Az esküvői rokonság hat évtől hetvenig, és csehszlovákiai vendégektől Békés megyébe valókig terjed. A cigányzenekar eredeti „roma” dalokat játszik, egypáran táncolnak. Az arcokon a bölcs mértékkel fogyasztott jó borok derűben megtérülő visszfénye, és békesség dereng. A két örömapa viszi a főszerepet — a fiatalok szerető elnézéssel figyelik őket. All a bál A művelődési otthon nagytermében is áll a bál. Szakálla- pesti beat-zenekar játszik. Szimpatikus, j 60 öltözött fiatalok táncolnak: legtöbben a közeli gyár munkásai. Előttünk egy pár: a fejek, a vállak egymásnak döntve, a lány miniszoknya alól kilátszó hosszú, tömött lába kifejezően mesél a tánc nyelvén. Aztán, amikor a tánc után a lány megfordul — az arca már kevésbé beszédes. — Ilyenkor sajnálom azt a négy X-et — mereng el a járási rendőrparancsnok. Éjjel van. Megyünk az országúton, mi, meg az út széléről szemüket villogtató macskák —, s azt még a rendőrség sem tudja, hány macska van a járásban, de nagyon sok lehet —, meg a kocsi fénypászmájának bűvöletébe esett lepkék, meg az a lány, aki az éjszaka kellős közepén, egyik kezében két tömött szatyorral, a másikban egy nagy dunyhával, tiz kilométerre minden lakott helytől, békésen ballag előttünk. Fékezünk. — Hát maga kislány merre tart? — érdeklődik a járási rendőrparancsnok. — Költözködöm — feleli szerényen, s megmondja, hová igyekszik. — Személyazonossági van magánál? — Nincs. Az a Lacinál maradt, de ő letett a motorról és itthagyott — Na jöjjön, mi is éppen odamegyünk. A merev részeg A járási székhelyre érve megállunk egy vendéglő előtt. A hangulat tetőfokon —. de az emberek itt is kellő keretek között szórakoznak. Azért az éjszaka egyetlen merev részegét mégis megfogjuk: ott alszik a földön a kerthelyiség kapujában. — Ébresztő — világítanak rá a zseblámpák. Nehezen ébred, de ahogy feláll, máris lendül, hogy nekünk jöjjön. A járási rendőrparancsnok elegáns könnyedséggel hátraszorítja a csuklóját. — Bemenjek én is? — kérdezi a kislány a járási kapitányság előtt, miközben kikászálódik dunyhájával. — Hát tényleg azt gondolja, hogy mi vagyunk a MÁ- VAUT? — így a járási parancsnok. A bekísért férfiről kiderül, hogy nincs munkaviszonya —, az éjszakát mindenesetre a fogdában tölti. — Lehet, hogy ez neki is szerencse, mert legalább nem lopják el a pénzét — vélekedik az egyik rendőr. A kislány táskáját is megnézik. — „Az éjszaka vándorai.” Ez stílusos — emel ki egy könyvet a járási parancsnok a re- tikülbőL A lány különben még azt sem igen tudja, mi van a táskájában. Igazán gyanús. Később kiderül, hogy csak butuska: amikor kocsival elviszik új albérletének címére, ott igazolják a szállásadói. Közben orvost kell hívni. Az egyik vizsgálati fogoly —, tizenhét éves lány: ÜTK — rosszul lett. Kiültetik az udvarra, ráteszik a takaróját. Később orvosságot kap. — Kislányom, ha jól vagy már, akkor feküdj le aludni — mondja neki aztán a járási rendőrparancsnok. Elmegy: a pokrócot a sarkánál fogva közönyösen húzza maga után a porban. Elmegyünk még néhány szórakozóhelyre és állomásra, de semmi különössel nem találkozunk már. — Csendes éjszaka volt. — állapítja meg a községi rendőrőrs vezetője, amikor hajnalodik. Padányi Anna mény szó, az időben érkező figyelmeztetés. Hallgatni hiba — A városi pártszervezetek közül néhányban úgy gondolják — veszi át a szót Lovász Szabó elvtárs —, hogy a város fegyelmi bizottságára tartozik kizárólagosan a tagok fegyelmi ügye. Ez nem pusztán technikai kérdés, fontos szerepe van abban is, hogy nem szólnak az alapszervezetben akkor, amikor még egy-egy párttag magatartásában, munkájában csak kezdeti hibák jelentkeznek, s az ügy már akkor kerül hozzánk, ha nincs más megoldás, s büntetni kell. — Van olyan eset is, s ilyen volt például a Sütőipari Vállalat pártalapszervezeténél, amikor a kényelmesebb utat választják: ítélkezzen a fegyelmi bizottság. Holott az ügy — mondja Molnár elvtárs — az alapszervezet hatáskörébe tartozik. A fegyelmi bizottság sokoldalú segítséget kap munkájához a városi pártbizottságtól. Ugyanezt már nem mondhatják el a pártalapszervezetekre. Pedig csakis e kétoldalú, megértő elvtársi támogatás a biztosítéka annak, hogy a fegyelmi munka teljesítse alapvető célját, a nevelést. — A fegyelmi bizottság tagjainál most megvalósításra kerülő patrónusi rendszer minden bizonnyal előbbre visz ebben — mondja Simák elvtárs. — Az alapszervezetek tapasztalni fogják, hogy elsősorban nem a büntetés, hanem a megelőzésen, a gyors közbeavatkozáson van a hangsúly. — Azon — veszi át a szót Lo vász Szabó elvtárs —, hogy í?,e;„Yá]jon ^köztudottá egy-egy párttag sorozatos tévedése, s senki sem emel szót ellene, hanem már az első esetben kapja meg a kellő figyelmeztetést az alapszervezetben. Tisztuló légkor örvendetes tapasztalat, hogy fehér holló számba megy az intrika: a pártalapszervezetek, s általában a munkahelyek tisztuló légkörét, a nemtelen indulatok kiveszését jelzi ez. Nem ilyen pozitív a mérleg a gazdasági természetű visszaéléseket illetően: ilyenek miatt kell lefolytatni a pártfegyelmi eljárások zömét. Az egyik kereskedelmi vállalat belső ellenőrének visszaélései, a városi tanács volt előadójának súlyos vétkei, az államtól ingyen kapott lakással üzletelő ember mind-mind azt igazolták a fegyelmi bizottság tagjai előtt, hogy a pénzszerzés vágya igen mélyre tud juttatni korábban becsületes emberéltet — A szigorú büntetés — mondja Simák elvtárs — csak egyik oldala ezeknek az ügyeknek. A másik: a tanulságok megszívlelése azok számára, akik együtt dolgoztak az ilyenekkel, s mégsem tudták vagy akarták észrevenni, hogy nincs minden rendben. Ugyanez áll az italozó, családi életüket felrúgó párttagokra, illetve környezetükre is. Sajnos, ritkán érkezik időben a figyelmeztetés, pedig sok tehetséges, értékes ember sorsa vész a mélybe emiatt. A tisztuló légkörhöz hozzátartozik ez is. Nem lehet azzal megelégedni, hogy kiveszett az intrika, ha ugyanakkor még nincs talaja a nyílt szónak. A szakadék felé lépkedő embert mindenkinek figyelmeztetni kell. Még inkább így van, kell, hogy így legyen ez a kommunisták között! Az ajánlók felelőssége — Ide tartozik az is — mondja Molnár élvtárs —, hogy a tagjelöltség megszüntetésével még inkább megnőtt az ajánlók felelőssége. A nem eléggé alaposan átgondolt ajánlás, a felelősség hiánya olykor úgy érhető tetten, hogy a pártba fölvett rövidesen fegyelmi bizottság elé kerül A tagfelvételi munka jobbá tétele, további elmélyítése legalább olyan fontos tényező a nevelőmunkában, mint az, hogy aki vétett a kommunista erkölcs ellen, megkapja a kellő büntetést. — Hozzátenném ehhez még azt is — folytatja a gondolatok mondatokká formálását Simák elvtárs —, hogy a fegyelmi bizottság egyes esetekben meghökkentő hiányát tapasztalja az őszinteségnek. Akadt olyan ember, akit három ízben hallgattunk meg, s minden esetben másként beszelt ugyanarról... Az ilyen magatartás nemhogy mentené, még inkább súlyosbítja a? érintett helyzetét, mert azt bizonyítja, hogy képtelen szembenézni az igazsággal, csupán és mindenáron menteni akarja magát. — Ha nem is sűrűn, de olykor még találkozunk olyan ügyekkel, amelyek fölöslegesen terhelik munkánkat. Ösz- szeveszett a háztulajdonos és a lakó, mindketten párttagok. Erre — mondja Lovász Szabó elvtárs — „ügy” kerekedett belőle, papírok, s elküldték hozzánk. A fegyelmi munka komolyságát az alapszervezeteknek így is becsüLniök kellene. A fegyelmi eljárás számadás a párt előtt, s nem csip- csup perlekedések rendbetétele! Szilárd elvi alapokon A fegyelmi bizottság mérlegel, de nem méricskél: tevékenységét szilárd elvi alapok határozzák meg, a kommunista erkölcs sokrétű követelménye. Érzik munkájuk súlyát, s felelősségét: sokszor összeülnek beszélgetni, elvi kérdésekről vitázni, gondolataikat kicserélni, éppen azért, hogyha dönteni kell. biztos tudattal; nyugodt lelkiismerettel tehessék ezt. Munkájukat, annak alaposságát az is igazolja, hogy négy és fél esztendőt figyelembe véve, a fegyelmi bizottság javaslatát mindössze két ízben változtatta meg a ndrosi párt-végrehajtóbizottság, s csak három esetben került sor fellebbezésre. — Minden esetben abból indulunk ki, hogy szavak és tettek, elvek és gyakorlat nem lehetnek különbözőek. Érvényes az személy szerint magunkra éppúgy, mint az elénk kerülő fegyelmi ügyekre, s azok szereplőjére. A párt hitelét — mondja Simák elvtárs —, politikájának népszerűségét éppen az adja, hogy széles tömegek vethetik egybe a szavakat és tetteket, s állapíthatják meg azok azonosságát. Nem lehet ez másként az egyes kommunista esetében sem. Aki mellékutakra téved, kiskapukat keres, annak a párt előtt kell számot adnia, miért tett így. És ezt egy percre 6em szabad elfeledni. Kilenc kommunista: nem könnyű tisztséget ruházott rájuk a városi pártértekezlet. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy e nem könnyű tisztségnek becsülettel, kommunista módra megfeleljenek. Mészáros Ottó FELVÉTELRE KERESÜNK BUDAPESTI MUNKAHELYRE szerkezetlakatos, hegesztő, marós, esztergályos, mintakészírő szakmunkást, férfi segédmunkásokat, portásokat, valamint VIDÉKI MUNKÁRA lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. ORSZÁGOS BANYAGÉPGYÁRTö V. Bp. IV., Baross u. 91—95. § | Nyolc évtized után is szolgálatban | a jubiláló orvos $ Nyolcvanadik születés- 5 napját ünnepelte vasárnap ^ Ceglédbercel községi orvo- 5 sa. Ritka szép életpálya ál- i ^lomása volt ez a nap: aj 5 munkaérdemrendes, érdé- i ; mo orvosnak ugyanis ez az j ; első munkahelye. Több ] 5 mint fél évszázaddal ezelőtt j | itt szögezte kapujára a táb- > J lát: Dr. Reich Lajos med. < J univ. i $ Orvosi gyakorlatának 50.; $ évfordulóján, az aranydip- ; J loma átadásakor a gratu-> 1 lációkba egy kis szorongás j |is vegyült: „Már ötven éve? $ ; Jaj, csak nyugdíjba ne i ^menjen a doktor bácsi!" $ I Nem ment nyugdíjba. Ma| J is elindul, hóban, szélvihar-$ $ ban, ha beteghez hívják. J ! Télen gyalog, nyáron ke- 5 | rékpáron. ! Születésnapját szűk csa- $ ! ládi körben ünnepelte:? S gyermekei, unokái köszön- \ \ tötték az apát, a nagyapát. \ ; Az orvost? Az orvost —5 ; nem köszöntötte, csupán $ ^néhány jóbarát. A község-1 J beliek talán nem tudták, ^ ; hogy doktor bácsijuk a $ | nyolcadik X-hez érkezett.. $ i 5
