Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-14 / 164. szám
BEKEEST Műanyag a kefegyárban Monor egyik legtöbb munkáskezet foglalkoztató üzeme a kefegyár, és a hozzá tartozó logarléc részleg. Készítményeivel nemcsak a hazai szükséglet nagy részét látja el, hanem komoly tételekben szállít külföldre is. A műanyag itt is egyre több természetes anyagot szorít ki. A fogyasztók kedvelik, mivel tartós és higiénikus. Emlékezzünk címmel békeestet rendez az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz július 23-án Monoron — a művelődési otthonban, fővárosi művészek közreműködésével. Meg mindig: Népszerű lemezek Monoron Az „Isten véled édes Piroskám”, a „Pókháló” meg a „Minden ember boldog akar lenni” című táncdalok lemezei még mindig a legkeresettebbek Monoron. A könyvesbolt sűrű utánren- delésekkel igyekszik kielégíteni a jelentkező igényeket — ahol különben szombatonként délelőtt, 8—12 óra között, az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz részjegye után járó 3,50 forintos kamattérítés is felvehető. — Jövőre már tíz keltetőgép dolgozik majd a gombai Űj Élet Termelőszövetkezet keltetőállomásán. Egy kelte- tési ciklus alatt 100 ezer darab naposcsibe kelhet ki. Kőműves, ács, vasbeton- szerelő, rakodó és építőipari segédmunkásokat azonnalra alkalmaz: XIII. kér. Lakáskarbantartó KTSZ Budapest XIII., Hegedűs Gy. u. 9. Kőműves és építőipari férfi segédmunkások részére munkásszállást biztosítunk. Bokros Lajoshoz kerülnek a lakkozott kefenyelek, melyeken kézifúróval dolgozik. Ezekből készülnek az exportkefék A termelés négy-ötszörösére emelhető az NDK-bóI vásárolt automata gépen, melynek kezelője Csúzi Imréné <—My) Patkós Józsefné házi tervezésű automata gépen gyártja a kefenyeleket A partviskötést félautomata gépen Füri Károlyné végzi Névváltozás az fmsz-nél A Tápiósüly és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a legutóbbi összevont igazgatósági és felügyelő bizottsági ülésen megváltoztatta nevét. A szövetkezet új neve: Tápiósüly és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. IX. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM IHOi. Kimaradt Szerdai számunkban a „Tisza Kupa birkózóverseny Szolnokon” című cikkünkből kimaradt egy sor. A helyes szöveg tehát ez: Az ifjúsági korcsoportban mind Dóczy Karcsi, mind Győri Laci második helyen végzett. A serdülőknél pedig Dávid János, a harmadik helyezett lett. Napirenden: a monorí panaszok Meghívottak: a kiskereskedelmi vállalatok A Monori Községi Pártbizottság és a községi tanács végre- egy fajtából több minőségűt is hajtó bizottságának legutóbbi megbeszélésén Monor kereske- be kell mutatni. delmi ellátásáról tanácskoznak. * A kiskereskedelmi vállalatok az elmúlt évben 144 millió 775 ezer 200 forint forgalmat bonyolítottak le, 1967-re pedig 152 millió 410 ezer forintot irányoztak elő. Az elmúlt évben 67 üzletük volt, ebben az évben a boltok számát 72-re szeretnék növelni. A községben tevékenykedő kiskereskedelmi vállalatok múlt évben 910 ezer 400 forintot fordítottak a kereskedelmi hálózat fejlesztésére, ebben az évben hárommillió 442 ezer forintot irányoztak elő erre a célra. VONAT ELE VETETTE MAGÁT Július 12-én este hat és hét óra között a Pilis felé haladó vonat elé vetette magát Pokomyi Ferenc 40 éves monori lakos. A szerencsétlen ember azonnal szörnyethalt. Az ügyet a rendőrség és a MÁV közösen vizsgálja. Po- kornyi Ferenc öngyilkosságának oka egyelőre ismeretlen. A Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalatot az elmúlt évben akkor emlegették a vásárlók, ha este mentek kenyérért, és a boltban megtudták, hogy már elfogyott. Az is előfordult, hogy reggel kinyitott a bolt, de a kenyér még nem érkezett meg. A húsellátás javult, a tej-, tejtermékfogyasztás nőtt. Amikor a disznótorok szezonja volt, eltűnt a fűszer- paprika. Később megjelent, de a bosszúság megmaradt. Nőtt a kávéfogyasztás, s ezzel együtt javult a kávé minősége is. Kétszázhuszonegyezer forint értékben tatarozták, modernizálták a boltokat, ebben az évben a múlt évit jóval meghaladó összeget, 320 ezer forintot szánnak az üzletek csinosítására. Uj bolt épült Monori- crdőn. Anyagi lehetőségeikhez képest igyekszenek javítgatni a régi boltokat. A ceglédi vállalat új üzletpartnereket akar bekapcsolni, hogy az igényeknek megfelelő meny- nyiségű baromfival, hússal láthassa el boltjait. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat egyetlen, korszerűnek nevezhető boltja a monori cipőbolt, bár a raktár itt is kicsi. A maradékbolt még elfogadhatónak sérti nevezhető, a ruházati bolt képtelen kielégíteni az igényeket, az üzlet annyira kicsi, hogy még arra sincs mód, hogy az árukészletet reprezentáló darabokat elhelyezzék a polcokon és a kirakatban. A vevő tanácstalan, amikor belép a boltba. A kereskedelem minimális követelménye, hogy a vásárló lássa, miilyen árucikkeket vehet az üzletben sót A vállalatnak módjában lenne az elavult üzletet rendbehozni, sőt ha a bolt melletti raktárt átalakítanák, ebben nyithatnának egy ruházati boltot. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése sokat javít a jelenlegi áldatlan helyzeten, hiszen ekkor a kiskereskedelmi vállalatok közvetlen kapcsolatban lesznek a termelőüzemekkel, nagyobb gondot fordíthatnak a piackutatásra. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a múlt évben 28 milliós forgamat bonyolított le. Ebben az évben 29 milliós forgalomra számítanak. A vállalat boltjai — kivéve a konyhafelszerelési és az illatszerboltot — raktározási problémákkal küszködnek. Az áruellátás megfelelő, bár a „hagyományos” hiánycikkek Monoron sem kaphatók. Hiába kerestek vízvezetékcsövet, idomvasat, dróthuzalt, fürdőkádat, férfi és női kerékpárt, darálót, az eladók sajnálkozva közölték, hogy sajnos a kért árucikk nem kapható. Jövő évben a kiskereskedelmi vállalat már közvetlenül a termelőüzemektől szerezheti be áruit, így az ellátás lényegesen javul majd, s kevesebb árucikk kerül a hiánycikkek listájára. De addig a raktárakat is bővíteni kell. (d) KÁVAI NYÁR Pétisótól szürke már az alacsonyra vágott tarló Káva határában, mert a gyökérmaradványok csak kedvező feltételek biztosítása mellett válnak a termőtalaj hasznos táplálóanyagává, persze csak abban az esetben, ha a nitrogén műtrágya szórását az eke, a tárcsák követi, mielőtt még a tűző nap a talaj nedvességét lelszívná, elpárologtatná. A behemót SZK 3-as fez árpával birkózik a napsütötte domboldalon, még egy forduló, aztán a 275 holdas búzatábla következik. Mert a kávai Haladás Tsz-ben az árpa aratása is befejeződött. Az elvetett, s learatott 120 holdon a tervezett 12 mázsás átlaggal szemben az eredmény 17 mázsa. A 25 holdas Gyepföldön például az, átlagtermés 18,68, a 11 holdas Csücsöktáblán pedig 20,54 mázsa. No, persze ezeken a táblákon az elővetemény trágyázott kapás volt... Búg már a benzinparipa, nyögdécselve kapaszkodik a domboldalon, az útszéli bokrokon túl ring a szőkére érett Bezosztája. Morzsolja, dörzsöli a tsz főmezőgazdásza a toklászát vesztett kalászt, s a kérges tenyérben maradnak a kövér, aranyszínű szemek. Aztán nem kis büszkeséggel mondja: — A tervezett tizenkettő helyett meglesz a 15 mázsás átlag. A mi meggyőződésünk is ez, különösen akkor, amikor a derékig érő, araszos kalászt cipelő Fertődit is látjuk. Szalma is lesz bőven, pufogva ölelik, húzzák az MTZ-k, s amott, a tábla szélén takaros kazlakká formálódnak a petrencék. Harminc kiló szemet kap érte holdanként a szorgalmas brigád. Halad is szaporán a munka. Nincs most rest ember Káván! De sietni is kell, mert kőhají- tásnyira már a műtrágyaszóró porzik, s utána az eke jár... — Másodvetésként aztán a földbe kerül még 33 holdon a borsóval vegyített kukorica is. Bőséges, fehérjékben gazdag tömegtakarmányt ad majd, s amellett nagy előnye, hogy nem rontja a talaj szerkezetét, nitrogénben pedig gazdagabbá válik — mondja a főmezőgazdász. Jól tudják ezt Káván. Azt akarják, hogy a Haladást nemsokára a járás legjobb termelőszövetkezetei között emlegessék. Kiss Sándor MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: A tökéletes bűntény. Monor: Férjhezmenni tilos. Ve- c$és: Falstaff (széles). ERIK A DINNYE Sárgul, érik már a Zen- tai fajta dinnye a monori Kossuth Tsz dinnyetábláin. A budapesti piacokon a tsz 15 forintos kilónkénti árban értékesíti a korán érő gyümölcsöt. Mától Vecsésen játsszák a Falstaff című filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk „Elkényeztetettek” — Vecsésen (I.) Mi vagyunk az „elkényeztetettek”. A sorok jó ismerősként hangzanak. Napjában hányszor elhangzik különböző hangsúllyal. Valóban elkényeztetett nemzedék-e a mai húszévesek. Vajon minden olyan simán, zavar nélkül megy életükben, ahogy azt a felnőttek vélik? Tényleg képtelenek értelmes célokat kitűzni életükben? Ezernyi a kérdés, és ezernyi a válasz is. Bizalom nélkül nem megy — Most valami érdekeset vársz tőlem? Nem akarok „érdekes” lenni. Amit elmondok, az csak annak a számára izgalmas, aki éli — hasonló körülmények között. Az egyetem — mondjuk meg őszintén — az ember legszebb éveit adja. Fiatalon, gondok nélkül, kevés pénzzel és sok szerelemmel itt készül az ember a nagy ÉLET meghódítására. Elég költői voltam? Aztán kikerülsz ... és nem tudod, mi történt veled. Nem ezt vártad. Ezemégyszáz forinttal kezdtem. Jó állásom volt — a többiek ennél kevesebbet kaptak — tulajdonképpen nem panaszkodhatok — a társaimhoz képest. De az egykori osztálytársaim — lakatosok, esztergályosok — kétezer forintot keresnek. És nem is a legmenőbb szakmákat mondtam. Én tizenhét évet tanultam, ők az ipari iskolával együtt is csak 11-et. Hol van benne a fizetésben az álmatlan éjszakák sora, az, hogy sokszor szinte idegrohamot kaptam a betűk látásától. Szóval ez már életszag... Az édesanyám azt mondja, nősüljek meg. Jó vicc. Hová? A mi lakásunk még hármunknak is kicsi... és mindenki szereti a saját életét élni. Azt mondják, kevés a gyerek. Persze, hogy kevés. A ma emberei félnek a gürcöléstől — mindenki többet, jobbat szeretne adni a gyerekének. Sok lakás kellene ... rengeteg lakás fiataloknak ... itt van, éljétek az életeteket. Legalább ti ne tudjátok, mi a társbérlet! Egykor nagy tervekről álmodtam, amiket én fogok megvalósítani — de egyelőre semmi. Technikusi munkaköröm van — nem panaszkodom — örülök, hogy van. Szóval nincsenek nagy tervek. Kis semmi munkák vannak, néha megpróbálok kitömi — ilyenkor rámszabadulnak a „típusfejűek”. Így nevezem azokat a gyárban, akik mindent elkövetnek azért, hogy mi ki ne „túrhassuk” őket a helyükből. Mert mi mindent ingyen kaptunk — mondják — nekünk nincs is érdemünk, mi csak hálával tartozhatunk. Rendben van, hálás vagyok, hogy tanulhattam, de nekem kellett megszenvednem a diplomáért. Nekem kellett ezernyi dologról lemondanom. A múltkorjá- ban nem bírtam tovább — dührohamot kaptam. Erre azt mondták, ezt azért csináltam, mert divatoskodni akarok, így láttam az angol filmekben. Mondom, néha török és zúzok — vagy felerősítem a magnót és őrjöngök a beat- lesekkel. Tudod, miért szeretik őket? Mert kiüvöltik a te fájdalmad is — nem kell neked üvöltened. Egyszer szeretném azt hallani, hogy szükség van rám. Érted? Szükség! Hogy odaadjanak egy nagy munkát, ahol bizonyíthatok: ezt tanultam! ezt tudom! Az kellene, hogy megbecsüljék a 17 évvel megszerzett diplomát, és ami ennél is fontosabb: a mögötte álló embert. Mert bizalom nélkül, hidd el: nem megy. Teljesen egyenesbe jönni a világgal és magammal — ez a célom. Hogy ez nem sikerül teljesen? Istenem ... Ez az élet, kis betűkkel, de a gyerekemnek majd én is naggyal fogom megtanítani. Szalontai Attila i
