Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

Túljutottak a kezdeti nehézségeken BESZÉLGETÉS A PARANCSNOKI IRODÁBAN XI. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1967. JULIUS ló., CSl XoRíOK Augusztusban j Egy panasz nyomában Nem történt törvénysértés * a tormási kisajátításával Többen kétkedve fogadták a KISZ-tábor új, helyi parancs­nokságát. „Gyakorlat teszi a mestert” — hangoztatták az óvatosabbak — és a három nyáron összeszokott, nagy ru­tinnal rendelkező vezetőgárdát nagyon sajnálták. „XJj seprű jobban seper" — mondja a közmondás, de ha nem is jobban, legalább any- nyira, mint elődje. Miért ne lehetne helyi pedagógusokra bízni a körösi tábor "vezetését? Így könnyebben lehet megol­dani a problémákat, év közben is gyorsabban intéződnének a dolgok — alakult ki a véle­mény és, mint utólag kiderült, helyesen. Az új parancsnokság leküz­dötte a kezdeti nehézségeket, most már zökkenőmentesen mennek a dolgok. Ágoston Dezsőné, a tábor parancsnoka egyébként is ta­nárnő, a Kossuth Lajos általá­nos iskolában tanít. Itt is kel­lő szigorral ügyel a tábor rendjére, irányítja a tábori életet. — Előttünk itt vezetőképző­tábor működött, ezért csak az utolsó pillanatban tudtuk el­foglalni a helyünket. Ez is ne­hézséget okozott az elején — mondja. A kultúrmunkát és a szerve­zést Prikkel Gabriella parancs­nok-helyettes intézi, a Petőfi iskola matematika-szakos ta­nárnője. önként vállalta ezt a feladatot. Szeret a gyerekekkel foglal­kozni, köztük forgodólni. Ezek már nagylányok, szinte elve­gyül köztük a fiatal tanárnő. — Fiatal kora ellenére van tekintélye — mondják a töb­biek. Eredményesen dolgozik, erre bizonyság, hogy a lányok nem unatkoznak. A szellemi totó, a zenés-táncos szombat este, a filmvetítés — mind őket szó­rakoztatja. Kánikulai hőség, majd szél, meg eső. Közben aratnak. Ho­gyan viselte el a gabona ezt a hirtelen, szeszélyes időjá­rás-változást? Erről érdek­lődtünk termelőszövetkezete­inkben a nagy eső után, hét­főn. Petőfi Bárány Lajos megbízott el­nök: A gabonának az eső nem ártott. Egy csomó feladat elvégzését viszont megnehe­zítette a csapadékos időjárás. Megáztak a keresztek. Nem tett bennük kárt a víz, de figyelmeztetett, hogy jobban össze kell rakni a gabonát. Miért? Mert egy esetleges újabb eső elindítja a csírá­zást. A tábor pénztárosa, gazda­sági vezetője Súlyok Zoltán, szintén pedagógus, tizenkét éve tanít. — A gazdasági munka meg­szervezése, irányítása, ellenőr­zése — így fogalmazza meg tömören feladatát. Első nap az ágynemű kiadá- I sától kezdve a naponkénti ; ebédrendelésig, a sport- és j stúdiófelszerelés kezeléséig, a I kapcsolat fenntartása a gazda- | Sággal mind az ő feladata. Talán ő a legnépszerűbb a j táborban —, hiszen táskájából kerül ki a többletmunkáért já­ró pénz, amely nagyon kedves a lányoknak. Egyedül az orvosnő dr. Bá- thy Rózsa nem helybeli, de ő is közelről •—, Ceglédről jött a táborba. A parancsnokság és az álla- j mi gazdaság között jó a vi- ] szony. Igyekeznek egymást ] mindenben segíteni. A gazda­ság edényeket vásárolt, kézi­labdakaput csináltak, tartórá­csot készítettek a bőröndök alá — s ezt a lányok lekiis- meretes, jó munkával próbál­ják meghálálni. (szentpéteri) Még van néhány hely Lehet jelentkezni Augusztus 9-én külön autó­busz indul Nagykőrösről a cseh—lengyel Tátrába. Hat nap alatt megnézik Kassát, Eperjest, Lőcsét, Za- kopánét, Krakkót, Beszterce­bányát. Az utazás részvételi díja költőpénzzel együtt 1781 fo­rint. Jelentkezni a művelődési ház irodájában lehet 600 fo­rint előleggel. előtt tizenöt százalékos volt a gabonánk nedves­ségtartalma, most tizen­kilenc százalékos. Tehát várni kell a szállítás­sal, hogy szikkadjon. — Egy napot jelentett ez az eső. Egy nap késést. Szabadság — Az elnök és a főagronó- mus a földeken van. Arany — Az elnök és a főagronó- mus a földeken van. Rákóczi — Ha az üzemgazdász visz- szajön, majd felhívja önt. Hunyadi — Huszár Kálmán elnök NYÁRI SZI VET A KÖNYVTÁRBAN Mint minden évben, az idén is egyhónapos nyári szünetet tart a városi könyvtár. Az ol­vasók július végéig cserélhe­tik a korábban kivitt könyve­ket. Átadás július 14-én Július 14-én lesz a kon­zervgyár területén épülő élel­miszer-áruház műszaki átadá- sa-átvétele. A gyári építőrész­leg jó munkát végzett: másfél hónappal határidő előtt fejez­te be a munkát. Most már az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalaton a sor, . hogy minél hamarabb beren- j dezze és megnyissa az üzletet I a konzervgyári és ládagyári j dolgozók, valamint a környék lakói számára és az eddiginél sokkal jobb ellátást biztosít­son. MOZIMŰSOR Fantomas visszatér. Színes, szélesvásznú, francia—olasz bűnügyi filmvígjáték. Korha­tár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Holnaptól kezdve. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. értekezleten van, a főállat­tenyésztő valahol kint a terü­leten. Ha bejön, felhívja önt? Nem sikerült beszélnem a többi termelőszövetkezet szak­embereivel. Kint voltak a földeken. Nem kevesebbről, a jövő évi kenyérről van szó. Amikor e sorok formát öl­tenek, már süt a nap és köny- nyű szél mozgatja a fákat. Száradhat a nedves gabona, hogy ismét szállítani lehes­sen! Szikkad a föld is, és megint elbírja a nehéz testű kombájnokat. Most kegyes a természet. Máskor viharos. Mint minden nyáron. Július van. Aratnak. Mindnyájunk kenyerét. (b. h.) Ismerik a „hólabda játék”- ot? Valaki ír egy levelet s azt elküldi egyik ismerősének az­zal, hogy készítsen másolato­kat róla és azokat küldje to­vább saját ismerőseinek. A végén a levélből valóságos le­véltenger lesz. Egy ilyen sa­játos „hólabda”-eredményt láttam a minap a városi ta­nács mezőgazdasági osztályán, dr. Hanny Vilmos jogügyi elő­adónál. Az első levél elindítója Pető Andrásné, Örkényi út 52/a. szám alatti lakos volt, aki a Földművelésügyi Minisztéri­umba küldött panaszában azt sérelmezte, hogy a Dózsa Ter­melőszövetkezetbe bevitt sző­lőterületéért, amelyet azóta a városi tanács kisajátított és ki­parcelláztatott, nem kapott kártérítést. Ezt ő és több társa sérelmes­nek és törvényellenesnek ta­lálta. Ebben az ügyben kerestük fel dr. Hanny Vilmos jogtaná­csost, és megkértük, ismertes­se a városi tanács álláspontját, valamint azokat a rendelkezé­seket, amelyek alapján a ki­sajátítást végrehajtották. A panaszosoknak a tormási szőlőskertekben volt földterü­letük, amelyekkel az átszerve­zés idején beléptek a Dózsa Termelőszövetkezetbe pártoló­tagnak. Ilyen módon a rendeletek értelmében háztáji föld járt nekik. Pető Andrásné például a szö­vetkezetbe bevitt szőlőjének megfelelő részét kapta meg háztájinak, a többit pedig előbb részes művelésben, ké­sőbb bérben kezelte. Amikor a tormási szőlőskertek'et bel­területté nyilvánították, sor került hetvennégy hold kisa­játítására és felparcellázására. A parcellákat a város az OTP- nek adta át eladásra. Pető Andrásné háztáji területe is beleesett. Kártalanítást nem kapott érte. — Ezerkilencszázhatvanegy március tizedikén elkészült a város tizenötéves városfejlesz­tési terve — mondta Hanny dr. 1962. január 12-én végle­ges formájában jogerőre emelkedett. — Ezzel párhuzamosan bel­területté nyilvánították a tor­mási szőlőskerteket is. Ugyan­akkor rendelték el azt is, hogy a Dózsa Termelőszövetkezet hetvennégy holdat és ezerkét- százhatvannégy négyszögölet kitevő területét vonják ki a mezőgazdasági művelés alól a termelőszövetkezet használa­tában levő állami tartalék te­rületek terhére, és azt írják át az államra. — Így is történt. A városi tanács az élelmezésügyi és a földművelésügyi miniszter elő­zetes engedélyének birtokában hozzájárult a területek kivo­násához a mezőgazdasági mű­velés alól. — Ezek után indult meg a tormási családiház-építési ak­ció. A panaszosok már akkor sérelmezték, hogy a volt tulaj­donosokkal a városi tanács nem folytatott le kisajátítási eljárást. — Lényegbe vágó kérdés, hogy kit kell a kisajátítás szenvedő alanyának tekinteni, a volt tulajdonost, aki földjé­vel belépett a szövetkezetbe, vagy a szövetkezetét? — A kérdés megítélésében a Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalására támasz­kodtunk. amely szerint a kártalanítás a termelőszövetkezetet — mint a föld tulajdonosát — illeti, a tag továbbra is csak a föld­járadékra támaszthat igényt. 1 kiló borsó — Minden magyar állampol­gárnak — csecsemőtől ag­gastyánig — egy kiló borsó- konzerv jutna abból, amit a konzervgyár ebben az esz­tendőben előállított. Közel ezer vagon borsókonzerv ké­szült, tízmillió kiló. Ez az 1950-es évek elején' az egész Országban gyártott borsó­konzerv mennyiségének tíz­szerese. A gyár egész évi terve hatszázhatvan vagon volt. Rendkívül kedvező idő­járás segített a termelőszö­vetkezeteknek és állami gaz­— Ez az elvi állásfoglalás nem ellentétes az 1965. évi 15. törvény 18. paragrafusával, amely kimondja, hogy a ház­táji föld kisajátítása esetén a kártalanítás a tagot illeti, ha az eljárás során a földhaszná­lati jogot is megvonják a tag­tól, és így kárt szenved. — Pillanatnyilag kettős mű­velés alatt áll a kérdéses te­rület. Mert már építkeznek ugyan, de néhány telek tulaj­donosa még műveli a földet. A termelőszövetkezetet is kö­telezték, hogy művelje a terü­leteket végleges felhasználá­sukig. A kertek széttagoltak, kö­zös művelésbe nem fogha­tók össze, a termelőszö­vetkezet ezért háztáji te­rületekként hasznosítja azokat. — Annak, aki a parcellázás miatt elvesztette a tormás- beli háztáji földjét, a termelő- szövetkezet köteles másutt háztáji földet juttatni! — fe­jezte be a panasszal kapcsola­tos tájékoztatóját dr. Hanny Vilmos. Pető Andrásné és társai ese­tében tehát nem történt tör­vénysértés. Háztáji problémá­jukkal forduljanak a termelő- szövetkezet választott szervei­hez. személyenként daságoknak és így olyan mennyiségű készáru készült, amire a legderűlátóbb el­képzelések szerint sem le­hetett számítani. A gyártó kapacitást a hosszú és egyen­letes szezon alatt jól ki tudta használni a gyár. Egyébként ezzel a teljesít­ménnyel a konzervgyárak között a nagykőrösi az első, és a második gyár utána mintegy háromszáz vagon­nal kisebb mennyiséggel kö­vetkezik. CSAK RÖVIDEN Strand — beat-zene A TERMÉSZET SZESZÉLYE Nem okozott kórt az eső EGY NAP KIESÉS — NEDVESSÉGTARTALOM 19 SZÁZALÉK (b. h.) — A másik nehézséget a felázott föld okozta. Az elmúlt napok nagy szárazsága utón most a lezúdult eső megpuhí­totta a földet, a területünkön néhány helyen olyannyira, hogy nem tudott rámenni a kombájn. Állt a munka. Ma reggel tíz órakor rámentek. Nem tudom, hogy sikerült-e? Várni kell, még szikkad a föld. — Harmadszor. Megázott a kombájnszérű. A nagy me­leg elfeledteti az ajánlatos óva­tosságot. Bizony előfordul, hogy a kombájnszérűre be- szállítottt tisztítatlan, vagy ott kitisztított gabonát nem ta­karják le. Ezt forgatni kell, hogy kiszáradjon. Summáz­va. Az eső kárt nem okozott, de megnehezítette a munkán­kat. Dózsa Petőfi Sándor elnök: Rövi­den. Ez az eső nekünk egynapos kiesést jelentett. Nem tudunk a gépekkel rá­menni a földre. Csak most lehet délután folytatni az aratást. A gabonatáblák az esőtől nem dűltek meg. Megnőtt a gabona nedvességtartalma. Tizenhat százalékkal ve­szik át a gabonát. Az eső ’ 1 ELKÉSZÜL -E? A konzervgyár területén gondozott park fái között, a pálmákkal, délszaki növények­kel teli üvegház szomszédsá­gában állandóan tele van a kis strand. A gyárban dolgo­zó tanulók munka előtt, vagy utána, boldogan veszik igény­be a pótstrandolási lehetősé­get. ★ A nyári csúcsidőszakban sem szünetel a konzervgyárban a KISZ-élet. A jól felszerelt klubhelyiségben több ezer kö­tetes könyvtár áll az érdeklő­dők rendelkezésére, valamint társasjátékok. Itt próbál rend­szeresen a gyári beat-zenekar, amely a klubrendezvényeken és a városi ifjúsági találkozó­kon, valamint az állami gaz­daság ifjúsági munkatáborá­ban rendszeresen fellép. A HOLD , A konzervgyár szakemberei ^izgatottan várják, hogy a pa- ^radiesrnnszezon indulásáig, húszadikára várható, Namely elkészülnek-e az építők az új j paradicsomüzemmel. Egyelő re kívül is, belül is még java ban folyik benne a munka. Az állványok az utolsó simí-^ ásókat végző munkásokat $ /árják. Bent r gépeket szere-^ lik. Foto: Gábor £ Derűs, nyári es­te. A lassan sűrű­södő sötétségben összefolynak a be­tűsorok a nyitott könyv lapján. Az alkonyati csend szelíden elsimo­gatja még a gon­dolatokat is. Sem­mi sem mozdul percekig, de aztán két apró legény­ke cipője alatt koppan halkan a járda. Parányi úszónadrágban közelednek a szomszédba, haza­felé, fölhevülten a nagy játéktól. A kisebbik, aranyszőke, kerek képű fiúcska, hir­telen megáll a ke­rítés előtt, és fél­rehajtott fejjel kandikál a szür­külő égre. ame­lyen halványan most rajzolódik ki a telihold tá­nyérja. Pici ujjú­val feléje bök és szájacskájával még nehézkesen formálgatja a sza­vakat, amint kér­di: — Mi az ott? A nagyobbik, eleven tekintetű, barna hajú gye­rek, az égre néz, majd nagyosan bölcsködve adja meg a választ: — Az, Gabi­kám? Az a hold. A kicsit kielé­gíti a felvilágosí­tás. Már formázza, mintázza az új szót: — Hold... Hold... Balanyi Szilveszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom