Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

Percenként 300 tabletta Eredményesen szerepelt a Vasipari Ktsz gyártmánya PEST NEGYEI HÍl>LAP KÜLÖNKIADÁSA Eredményesen zárult az idei Budapesti Nemzetközi Vásár, sok volt az érdeklődő és nagy­számú üzletkötés jelzi a ma­gyar ipar gyártmányainak népszerűségét. A Ceglédi Vas­ipari Ktsz is részes volt az. üzletkötések eredményében. A már világhírűvé vált KKC—2 típusú tablettázógép kiállításá­val sok bel- és külföldi meg­rendelőt tett üzletfelévé. Tokaji János, a Vasipari Ktsz elnöke elégedett az ered­ménnyel, melyről a követke­ző tájékoztatást adta: — Az idén mintegy másfél milliós üzletkötéssel zártuk a vásárt. Ez annyit jelent, hogy még ebben az évben 16 tablet- tázógépet küldünk megrende­lőinknek. Tíz gépet szállítunk Jugoszláviának és az NDK­nak, a többit a belföldi szeszipari és gyógyszer- árú vállalatok üzletkötői meg­rendelésére — szintén még eb­ben az évben — gyártjuk le. Rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott más országokból is a gép iránt, többen műszaki leírást kértek tőlünk, melyből — úgy remélem — újabb üz­letkötés származik majd, hi­szen a tavalyi vásáron is mint­egy 30 gépet adtunk el külföldi országoknak. — Gyógyszertablettázáson kívül mire alkalmas még a gép? — Az iparban használt min­dennemű műanyag tablettázá- sára, ezenkívül cukorkák, sző- lőeukor tablettázására is. Óránkénti termelése IS ezer darab. (cs—i) XI. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 19G'.\ .sUNiUS 1., CbbTuRFUK A Tisza mentén is dolgoznak Kutakat fúr a vízgazdálkodás; társulat Jövőre csatorna készül a tsz-eknek Szorga'mas berceliek Járdaépítés-társadalmi munkában A ceglédberceli tanácsülése­ken visszatérő téma volt a la­kosság kérése: mielőbb ki kell kövezni az utcák járdáit. Ha esik az eső, nehéz a közleke­dés, nagy a sár. A kérés jogos volt, meghallgatták. S megin­dult a nagy munka. Az újon­nan megválasztott tanácstagok szívükön viselték megbízóik érdekeit. Kövesdi József kerülete is megkapta a szükséges beton­lapokat. A Rákóczi utcai lakók elhatározták, hogy társadalmi munkában végzik el a járda­építést. Így hamarabb elkészül, és sok pénzt is megtakarítanak a tanácsnak. Vasárnap reggel meglepő látvány fogadta a járókelőket. Több mint száz ember — fér­fiak, nők, gyerekek, öregek kezdtek a munkához. Darázs Ferenc kőműves is társadalmi munkában vállalta az irányí­tást. ö így mesél erről: — Reggel fél ötkor már itt voltam. Megijedtem, mert ek­kor még senkit sem láttam az utcán. Végigjártam a házakat, s néhány perc múlva már min­denki talpon volt. Lelkesen, jókedvűen dolgoztak. Erre a nagy munkakedvre, lendületre nem is számítottunk. Sütött a nap, verítékeztek a jó melegben, de pihenőt nem tartottak. Délre elkészült a járda. Nagyszerű teljesítmény volt ez. A munka értéke hat­ezer forint! Darázs Ferenc szakszerű irányítása, az utca­beliek lelkesedése hozta ezt a szép eredményt. Szép példa lehet más utcák számára is, hiszen hamarosan megkezdik az Árpád, a Dózsa György, a Vaspálya és a Hu­nyadi utcák kövezését is. Jó lenne, ha mindenütt kö­vetnék a Rákóczi utca lakói­nak dicséretes szorgalmát. S akkor jöhet a sár... (—yer) A Gerje-Perje Vízgazdálko­dási Társulat munkájának egy részét a talajmechanikai kuta­tások adják. Erről a munká­ról röviden így tájékoztatott bennünket Eszes István, mű­szaki vezető. — Talajmechanikai kutatá­sokat olyan helyen végzünk, ahol hidak felépítését terve­zik. Jelenleg a Tisza mentén dolgozik kutatócsoportunk, ahol egy új hidat építenek majd. — Milyen munkák folynak jelenleg járásunk területén? Nemrég fejeződött be az Alkotmány Termelőszö­vetkezet területén három új kút fúrása, ezek öntö­zésre szolgálnak. Űj permetlé öntöző kutat kap a csemői Szabad Föld Tsz is. A 70 méteres kút mind ivóvízellátásra, mind öntözés­RAJZOLOK A SZABADBAN Azt hiszem, kevés olyan em­ber akad, főleg az ifjabb kor­osztálybeliek közül, aki ne érezte volna, hogy a napok május végén, június elején hogy hosszabbodnak. Ezt a „növekedést” legjobban a diá­kok érzik, akik legszívesebben messziről integetnének az is­kola felé. Az utolsó — órarend szerinti — órák mutatója csi­galéptekkel halad. A szünidő csalogató terveit, a meleg nap­sugarat, a tankönyvet váltó mesekönyveket nem lehet sem vitamintablettával, sem a fi­zika- vagy a mértanórák iz­galmával egyensúlyozni. Talán ezért váltott ki osztat­lan örömet a Mészáros Lőrinc iskola VII. A osztályának paj­tásaiból Gergye tanár úr ötle­te: a rajzórájának a színhelyét „áthelyezte” a tanterem falai közül a város egyik kis teré­re. A sok utcasarok, a külön­féle házak, a terecske rajzolá- sa-festése izgalommal töltötte el a gyerekeket. A festék ke­verése nem volt gondoktól mentes, és igaz, hogy néme­lyik rajzon kicsit megváltozott a házak képe — de Gergye ta­nár irányító ötletei, jó tanácsai sokat segítettek a színek és a formák életrekeltésében. re alkalmas, átadására a kö­zeljövőben kerül sor. Innen a Csemői Állami Gazdaságba mennek brigádjaink, ahol szintén permetlékutat létesí­tenek. — A kutak fúrása mellett — folytatta Eszes István. — sok munkát adott a belvíz levezetése, illetve a bel­vízlevezető csatornák tisz­títása, karbantartása. Ezt a munkát négy brigád végzi. Az őszi belvíz járásunk­ban erősen igénybe vette a csatornákat, így „készenléti” állapotuk ellenőrzésére nagy gondot fordítottunk. — Elég belvízlevezető csa­torna van a járásban? — Jelenleg elegendőnek bi­zonyul, azonban ha az elmúlt évinél több csapadék lesz, akkor egy új csatorna építése enyhí­teni tu .aá a mezőgazda- sági termelés gondjait. — Szerepel-e a tervekben új csatorna létesítése? — Egyelőre, 1938-ban, a cjgládi Kossuth és a törteit Rákóczi termelőszövetkezet te­rületén fogunk majd hozzá új csatornák építéséhez — mon­dotta a műszaki vezető. (csat—) Vezetőség- es küldottválasztó közgyűlés Albertirsán Vezetőség- és küldöttválasz­tó taggyűlést tartott Albertir­sán a KIOSZ helyi csoportja. A taggyűlésen sokan jelentek meg a helyi iparosok közül, hogy hozzászólásaikkal, javas­lataikkal segítsék az újjáalaku­ló vezetőség munkáját, és fel­hívják figyelmüket a kisiparo­sok munkáinak legfontosabb, megoldást váró problémáira. A községben sajátságosán alakult a helyzet a helyi cso­port vezetésében. Eddig az „egykéz-rendszer” volt szokás­ban — a vezetők egyedül in­tézték a közösség dolgait, a tagság véleményének csekély figyelembevétele mellett. Az újjáválasztott vezetőség ígére­tet tett, hogy Albertirsán is figyelembe veszi ezután a tag­ság véleményeit, javaslatait, és mindent megtesz azért, hogy a vezetőség és a csoport tagjai között még jobb legyen a kap­csolat. Ezt az elhatározást se­gíti majd az is, hogy új szék­házukban gyakrabban rendez­nek összejövetelt, találkozókat, családias klubfoglalkozásokat. A közgyűlés megválasztotta a megyei küldöttértekezleteire javasolt küldöttét Andrási La­jos személyében. Hirósiig előtt a „tulaj“ és a bérlő A civakodók jellegzetes tí­pusa felett ítélkezett legutóbb a bíróság. Dr. Mazár Sándor és családja több mint tíz éve lakik Ceglédb er célén a Pesti út 159. számú házban. Még 1962-ben Birinszki Józsefné örökölte ezt a házat. Azóta a két család között dúl a hábo­rúság. Dr. Mazár Sándorné és Bi­rinszki József ügyében pol­gári és büntető per formájá­ban többször volt már tárgya­lás. Az eredmény: Birinszki Józsefet 300, 400 és 1500 fo­rint pénzbüntetésre ítélték. Ilyen előzmények után feb­ruár végén Birinszki József és dr. Mazár Sándorné között ismét összeszólalkozásra ke­rült sor, majd március 12-én újból fellángolt a harag. Ek­kor Birinszkiék nyitott ajtaján bementek Mazárék csirkéi. Amikor Birinszki kihajtotta őket, dr. Mazámé egy vödör szennyvizet zuttyantott a konyhába. Birinszki meglök­te dr. Mazámét úgy, hogy az nekiesett a falnak és a könyö­kéről lehorzsolódott a bőr. A bíróság megállapította, hogy mind dr. Mazár Sándor­né, mind Birinszki József bűn- cselekményt követett el, ezért mindkét vádlottat feltűnőén durva becsületsértés miatt ítélte el. Dr. Mazár Sándornét kéthónapi — három évi pró­baidőre felfüggesztett — sza­badságvesztést és 300 forint pénzbüntetést, Birinszki Jó­zsef pedig 30 napi szabadság- vesztést kapott — Az ítélet nem jogerős» Szemle a határban \ arpa, rozs — es a Határjárási kalauz történelem' i. A szántóvető emberek örö­me, ha tavasszal végigtekintve a zöldellő határon úgy látják, munkájuk nem volt hiábava­ló. A gazda szemével nézték végig a táblákat a ceglédi Pe­tőfi Tsz vezetői. Arra voltak kíváncsiak, hogyan váltak be terveik, elképzeléseik, mit vár­hatnak a tagság fáradozásá­ért cserében és melyik részen milyen munkák a legsürgő­sebbek most. A határjárás előtt a tsz-iro- da melletti műhelyeket mu­tatta meg az elnök, Csala Ist­ván. Elmondotta, hogy a vas­vázas tetőszerkezet alá saját erőből építették a szerelők, kovácsok műhelyét és az al­katrészraktárt. Közben csat­lakozott hozzánk a gépcsoport vezetője, aki arról beszélt, hogy nemsoká megoldódik az üzemanyagtárolás gondja. Ed­dig nem volt elegendő tartá­lyuk, most tízezer literes tan­kot szereztek be. Ezt mérő­órával látják el, így ellen­őrizhető a fogyasztás. A gé­pek adagolói hosszabb életűek lesznek, mert az ülepített gáz­olaj jobb minőségű. Kilenc óra tájon összegyűlt a szemlére in­duló csapat. A tsz vezetőin kí­vül meghívott vendégként részt vettek a tanács mezőgaz­dasági osztályának és a nö­vényvédelmi felügyelőségnek a képviselője is. Zetoron a bizottság Még az indulás előtt térké­pet terített elém Csala István. Piros, sárga, zöld színekkel je­lölték az egyes táblákat. Mind.- egyik terület külön számot ka­pott, feltüntették azt is, mit vetettek bele és hány holdas. Mire kijutottunk a földekre, dióhéjban megismerkedtem a Budai út környékének törté­netével. A gondos házigazda ugyanis Határjárási kalauzt állított össze. Ebben nemcsak a szántók és legelők művelé­si módja szerepel, hanem né­hány mondatban ott szerény­kedik a táj gazdag történelmi múltjának ismertetése. „A IV. őrházdűlőtől keletre terül a 0705/8. hrsz-u. XV-ös táblánk. Területe 18 kh. Je­lenleg búza vetés van benne. .4 Cegléd város monográfiája szerint mélyedéseibe jártak a múlt század első felében lo­vat fürdetni jobbágy nagyapá­ink. ... A tábla III. osztályú­nak van minősítve, nehéz munkálatú”. — Így hangzik egy-egy rész leírása, amelyben a gazdasági adatokon túl ben­ne van az itt élő ember táj- szeretete is. Mire a bizottság­gal felkapaszkodtam a Zetor- ra, ismertem szemlénk állo­másait Őszi árpa a bécsi háton Az Árpád-kori Bécs nevű falú helyén, ezen a jó minősé­gű földön 136 holdas őszi árpatábla nyújtózik egy tag­ban. öröm nézni, amint a szé­pen fejlődő kalászokat hin- táztatja a május végi szellő. A pótkocsin közben nem telik tétlen nézelődéssel az idő. A brigádvezetők felelnek a kérdésekre, amikor az ő te­rületükre kerül sor. Röpköd­nek a megjegyzések, néha vita pattom ki: hogyan is lett vol­na helyesebb? A tanácskozás „értekezlet” jellegű. Ott szo­rong az egyik pádon az irodis­ta kislány, akit a jegyzőkönyv vezetésével bíztak meg. Egy- egy megállónál tovább író­dik a krónika. (tamasi) (Folytatjuk.) Javítják az utakat Zökken a gépkocsi az ország­úton. A vezetője nagyot nyel. Már nem mond semmit — egyórás út alatt ez már ki tudja, hányadik huppanó volt. Űtbetegség, — a tél nyári örömei... A fagy nem kí­méli sem a zúzalékkal fedett, sem az aszfaltos utakat. A KPM közúti igazgatóisága ceglédi kirendeltségéhez tar­tozó területen ötven útőr és 13 segédmunkás foglalkozik többek közt a kátyúzással — a felfagyott utak javítgatásá­val és a portalanítással. A réseket zúzalékkal, hideg aszfalttal tömítik. Területükön mintegy 360 kilométernyi út* hálózatra kell ügyelniük. A legtöbb tennivaló az Albertir- sa—Nagykőrös közti és a tá- piószentmárton—ceglédi út­szakaszon akad. Felszerelték a teiszeoarátort A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet I. üzemegységében szerdán szerelték be a tejszeparátort a telep egyik új létesítményébe, a tejházba. Az épület még az év elején elkészült, és most a technológiai berendezések szerelését végzik, mellyel a tej hűtését, kezelését, fölözését és to­vábbi felhasználáshoz pedig az előkészítést végzik. A mintegy 870 ezer forintos, új létesítményt augusztus vé­gén adják át rendeltetésének. (Foto: Gábor) KÉZILABDA Váci Fonó—Ceglédi Építők 25:12 (11:7) Vác: 200 néző. Cegléd: Csendes — Höröm- pő, Jónás, Tukacs, Bálint, Sza­bó, Rossi. Csere: Tóth, Vass, Godó, Szalisznyó. Góllövők: Jónás 4, Bálint 4, Rossi 2, Szabó, Godó 1—1. Amilyen jól végződött ez a + MŰEMLÉKVÉ­DELMI VIZSGA­LAT tani! Tessék sóhaj­mérkőzés a váciaknak, leg­alább annyira rosszul kezdő­dött. Rögtön az Építők lépett fel támadóan, s előbb 2:0-ra majd 5:3-ra vezetett. 5:3-nál érthetetlen módon, mintha megelégelték volna az ered­ményt, hirtelen lefékeztek, s később már nem is tudtak visszalendülni a kezdeti játék­ritmusba. Az első félidő még azonos eredményt hozott, a második játékrészben aztán teljesen összeroppant a ceglédi gárda. Elgondolás nélkül, csapkodóan, s ami talán a legnagyobb baj, lélektelenül játszott az Építők. Kétségtelenül hiányzott az együttesből Monori, s Tukacs sincs még teljesen rendben, de ennek ellenére a vereség túl­zott. Még a tavaszi idénynek nincs vége. Idejében szólunk; ahogy szaporodnak a veresé­gek, úgy távolodik az NB I/B- be való feljutás reménye! Te­hát idő még van, javítani le­het, vasárnap a KISTEXT ellen már egy jól játszó Építőket akarunk látni. (gór)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom