Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-10 / 135. szám

EGY HÉT MÚLVA­99 Feleség*, férj nélkül (t A monon községi művelő­dési otthonban június 17-én este fél nyolc órai kezdettel bemutatják Nádasi József „Feleség férj nélkül c. bohó­zatát. A neves fővárosi sze­replők között a „mamát" La- domerszky Margit érdemes művész, a Nemzeti Színház tagja alakítja. Jegyek elővételben kapha­tók a művelődési otthon iro­dájában délután. 7—9 óra között. MOHOM PEST MEGY EI HÍRLAP lÖNKIAPASA IX. ÉVFOLYAM, 134. SZÄM 1967. JÜNIUS 10., SZOMBAT MA DÉLUTÁN: Ve esés ll.-Köfynyai Textil Vecsésen ma 17 órai kezdet­tel kerül sor a Vecsés II—Kő­bányai Textil tartalékcsapa­tának bajnoki mérkőzésére. Kézilabda A Komárom Kapu győztese; lílló Az ÁIST és az úttörőszö­vetség járási elnöksége meg­hívásos rendszerű kézilabda villámtomát rendezett fiú­csapatok részére szerdán. A kiírás szerint a járási bajnok­ság 1—3 helyezettje és egy meghívott csapat vett részt a küzdelmekben. Minden év­ben az úttörő járási bajnok­csapat otthonában bonyolít­ják le a küzdelmeket, ezért ke­rült sor ez évben Üllőn a kupa döntőire. Eredmények: Monor Ady— Ecser 4:3, Üllő—Pilis 2. sz. is­kola 3:2, Pilis—Ecser 4:3, Ül­lő—Monor 6:3, Pilis—Monor 9:3, Üllő—Ecser 8:4. 1. Üllő 3 3 2. Pilis 2. sz. 3 2 3. Monor Ady 3 1 4. Ecser 3 — — 17: 9 6 1 14: 9 4 2 10:17 2 3 10:16 0 —sk—’ Népi ellenőrök a monori vasútállomáson Javaslat a felüljáró megépítésére — Álljanak meg a távolsági személyvonatok — Nyilvános telefonállomást kérünk A monori járási népi ellen­őrző bizottság a közelmúltban vizsgálatot tartott a monori vasútállomáson. Ellenőrizte, hogy a vasúti személyszállí­tás mennyiben elégíti ki a korszerű, kulturált és baleset- mentes utazás követelmé­nyeit; a vasútállomás váróhe­lyiségei és az egyéb helyiségek állapota, berendezése, tiszta­sága, világítása, külső formá­ja stb. megfelel-e az előírt­nak. A népi ellenőrző bizott­ság a monori állomáson vég­zett vizsgálatával párhuzamo­san, behatóan tanulmányozta az állomáshoz csatlakozó MÁVAUT járatok személy- szállításának biztosítását, a kulturált, utazás feltételeit. Megállapította, hogy a monori Vasútállomásról naponta 5319 dolgozó uta­zik munkahelyére heti-, illetve havijeggyel, va­lamint 700 vasutas, postás és egyéb szabadjeggyel rendelke­ző utas. Monorra érkezik 700 dolgozó, illetve diák. Az állo­más reggel négy-hat óra kö­zött bonyolítja le a legna­gyobb forgalmat. A Ceglédről érkező személyvonatok zsú­foltak, különösen azok, ame­lyek Lörincig nem állnak meg. Sokan ezért Monoron átszáll­nak az induló helyi vonatok­ra. Ennek következtében ezek a vonatok Üllőre és Vecsésre már túlzsúfoltan érkeznek. Hasonló a helyzet a Nyugati pályaudvarról 14.29, 14.36, 17.31 órakor induló személyvonatok­nál. Ezeken a vonatokon még Monoron is csak nagyritkán lehet helyet kapni. Ezért a népi ellenőrző bizottság indokoltnak látja egyes tá­volsági személyvonatok — például az 1716-os és 1713-as — Monoron törté­nő megállítását, valamint a Ceglédig közleke­dő vasúti szerelvények ten­gelyszámának ■ növelését. Ez feltétlen elősegíti az utasfor­galom jobb és kulturált lebo­nyolítását. Monorról Budapestre az es­ti órákban 20 óra 25 perckor indul az utolsó menetrendsze­rű személyvonat. Ceglédről Monorra 23 óra 44 perckor ér­kezik. A népi ellenőrző bizott­ság szükségesnek véli a 2731/b személyvonat menetrendjének Nyugati pályaudvarig történő meghosszabbítását. A monori vasútállomás vá­rótermei tiszták: el van külö­nítve a dohányzó, s a nem dohányzó váróterem. Az utas­tájékoztatás nincs megfelelően biztosítva: hiányzik a forgalmi iro­dából a községgel összekö­tő telefon, valamint a pe­ronról egy nyilvános táv­beszélő állomás. Talajjavítással - a jobb terméseredményekért MEZÖGAZDASÄGI ter­melésünk sikerének egyik alapvetően fontos feltétele az ország vízviszonyainak, tala­jainak, a növénytermesztés kö­vetelményei szerint való ok­szerű szabályozása és rende­zése. A mezőgazdasági gya­korlatban köztudott, hogy a ta­lajok rossz állapotban vannak, s csak kevés olyan gazdaság van, melynél az összes befo­lyásolható tényezők megfelel­nek. Tehát- fontos népgazda­sági érdek, hogy a javítási munkálatokkal komolyabban foglalkozzunk. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Alibi a vizen. Gomba: A párizsi Notre Dame (széles). Gyömrő. Vörös tinta. Maglód: A nagy buli (széles). Mende: A gyil­kos halála (széles). Monor: A pártfogolt (széles). Nyáregyháza: A domb. Péteri: Nem szoktam ha­zudni. Pilis: Elmaradt vallomás. Táp i ósáp: A cár és a tábornok. Tápiósüly: Pipák. Úri: Boldog ha­lál angyala. Üllő: Csak neked (széles). Vasad: A párizsi Notre Dame. Vecsés: Drága John (s*é- les). Legfőbb gyakorlati cél a vízgazdálkodási és vízszolgál­tató képesség megjavítása, va­lamint a tápanyag utánképző képesség biztosítása és fokozá­sa. E célokat a különböző tu­lajdonságú és adottságú tala­jokon sokszor nagyon külön­böző módszerek alkalmazásá­val érhetjük el. Rendszerint csak akkor beszélünk talajja­vításról, ha egyszerű agrotech­nikai termékenység fokozó el­járásokkal nem, vagy csak az igen hosszú idő alatt megja­vítható talajhibákat, kémiai vagy fizikai beavatkozásokkal küszöböljük ki és így a talaj összetételében gyökeres és ál­landó jellegű kémiai és fizikai változást idézünk elő. A TERMÉSEREDMÉNYEK növelése érdekében a talajok kémiai, biológiai, fizikai tu­lajdonságait kell célszerűen megváltoztatni, ami a szikes és savanyú talajok mészálla- potának rendezésével, a ho­mok talajok javítása pedig a szerves anyag cs vízgazdál­Monoron játsszák A pártfogolt című, magyarul beszélő jugoszláv filmet, melynek egyik kockáját mutatja be ké­pünk. kodás helyes felhasználásával érhető el. Mind a homok, mind a kö­tött barna erdőtalaj esetében a termőréteg vízgazdálkodásá­nak a megjavítása az első fel­adat. A laza homokon a talaj­ba juttatott szerves anyagú lápföldek, vagy istállótrágyá­nak jó hatása van, s a humi- fukálódás névén javul a ter­mőréteg víztartó képessége is. A kötött erdőtalajokon viszont a szerves anyag lazító hatása érvényesül, ami a mélyen meg­munkált felsőréteg vízbefoga­dó képességét növeli. AZ ORSZÁG TALAJAINAK felmérése alapján megállapí­tást nyert, hogy 52 százalékban javításra szorulnak. 1947-től 1963-ig kereken egymillió hold lett megjavítva. A megjavított területek hatékonysága tíz- tizenkét év. A talajjavításra befektetett töke savdnyú ta­lajoknál két-három év, szike­seknél három-négy év múlva térül meg. Több év átlagában a főbb növényeknél a javított terüle­teken jelentkezik a termés nö­vekedése, ami nyilván a talaj- javítás eredményességét iga­zolja. Az egyes növényfélesé­geknél a talajjavítás hatására a várható terméstöbbletek a következőképpen alakulnak: Javított területen őszi bú­za 2,5—4, kukorica 5,5—6, ta­vaszi árpa 2—2,5, zab 3—4, cukorrépa 40—70, takarmány- répa 20—60, lucerna széna 10—13 mázsa holdanként. MINT MINDEN ÉVBEN, így 1967-ben is kormányunk a 3004/9. 1966. VIII. 3. sz. korrn. hat. értelmében a ter­melés és árufejlesztés érdeké­ben továbbra is jelentős mér­tékű talajjavítási és talajvé­delmi támogatást nyújt a ter­melőszövetkezeteknek. A kor­mányhatározat a korábbi ked­vezmények nagy részét válto­zatlanul, kisebb részét bizo­nyos módosításokkal írja elő. Dr. Meggyesy Konrád szaktanácsadó Az állomás vágányhálózata szűk, ezért előfordul olyan idő­szak, amikor balesetveszélyes a fel- és leszállás, valamint a várakozás. A helyi szerelvények tisztí­tása — takarítószemélyzet hiá­nyában — nem megfelelő, s a személykocsik mosdói folyé­kony szappannal nincsenek el­látva. A monori vasútállomáshoz rendkívül sok autóbuszjárat csatlakozik. Sürgetően szükséges fedett várakozóhelyiséget létesí­teni, mivel kétezer dolgozó van na­ponta kitéve az időjárás vi­szontagságainak. Az autóbu­szok túlzsúfoltak! A Vasadról és Nyáregyházáról érkező autóbuszok a fény és félso­rompó előtt gyakran hosszabb időt késlekednek, így több esetben a dolgozók lekéstek a vonatot! A Budapestre bejáró dolgo­zók szívesen étkeznének az ál­lomás előtti büfében, de kevés az asztal! Nem utolsósorban vizsgál­ták a népi ellenőrök a nagy­forgalmú Ady Endre út vas­úti átjáróját — a balesetmen­tes közlekedés biztosítása érde­kében. Megállapították, hogy a felüljáró létesítése fel­tétlenül és mielőbb szük­séges. Naponta több ezer ember bosszankodik és várakozik a lezárt sorompó előtt. S a bal­eseti veszély sem csekély! A járási népi ellenőrök vizs­gálatának megállapításaira felhívjuk az illetékesek figyel­mét. Tudjuk, nem lehet min­dent egyszerre megoldani. Éj- hangzott azonban olyan észre­vétel is, aminek megoldását záros határidőn belül meg le­het és meg is kell oldani. Ezt kívánja mintegy hétezer dol­gozó érdeke! Hörömpő Jenő Szabad a hely a parkosításra A ktsz új raktárteiepe Az elmúlt hetekben elszállították a monori Petőfi utcai gyógyszertár körüli — parkosításra váró — térségből az Építőipari Ktsz téglarakományát. Mióta a gyógyszertár épít­kezése befejeződött, különösen bántotta a járókelők szemét ez az alkalmi tárolás. De végleges helyet kapott egyéb szerte­hányódó és ritkábban használt felvonulási kellék és építő­anyag is a Móricz Zsigmond út és Ady Endre utca sarkán levő 400 négyszögöles telken, melyet a szakszervezet bocsátott a ktsz rendelkezésére. Az ott csúfoskodó gödör helyén 30 va­gon salakkal és hulladékkal feltöltve, bekerített raktártelep létesült. Az új raktártelep — a betongyűrűn keresztül nézve. Foto: —ffy Békés egymás melleti élés helyett — hasznos együttműködés Kultúrközpont + a kuitúrház MI A SZEREPE, a feladata a községi művelődési háznak? Filmvetítésre mennek oda az emberek, vagy mert ott, a bü­fében lehet sört kapni, meg kártyázni is lehet? A községi művelődési otthonok feladata j ennél sokrétűbb — a község, a falu kultúrközpont ja kell hogy legyen, kínáljon vonzó programot a fiataloknak, s gondoskodjék az idősebb kor­osztály szórakoztatásáról. A művelődési otthon, a községi könyvtár, a mozi, mint csepp- ben a tenger — a töredékében is teljes egyetemes kultúrát kínálja. Hogy a könyvek, a filmek, előadássorozatok közvetítette általános és szakmai ismeret eljusson a „címzetthez”, a köz­ség lakosságához, ehhez az kell, hogy támogassák, segít­sék a kulturális intézmények munkáját az iskolák, a KISZ- szervezet. A községek és a helyi KISZ- szervezetek kapcsolata kifo­gástalannak egyelőre nem ne­vezhető. Békés egymás mel­lett élés jellege van, mind­egyik végzi a maga munkáját, persze lényegesen kevesebb eredménnyel, mintha együtt dolgoznának. AZ IFJÚSÁGI KLUBOK nyújtotta kötetlen szórakozási Rózsakért - Üllőn Járásunkban mindjobban terjed a „virágos községért”- mozgalom. Üllőn a Marx té­ren, a gyalogjárda mellett szebbnél szebb árvácskák dísz­lenek a zöld fűmezőben. Sok helyen orgonasövény és pázsit szegélyezi az úttestet. S ahol még nem kerültek ki virágok a járda szélére, ott a ház előtti kiskertekben pompáz­nak. A forgalmas betonút mentén, a Vörös Hadsereg út 47. számit házban, 30 méter szélességben terül el egy való­ságos kis rózsákért. A kertet az utca felől drótkerítés öve­zi, dísze a község központjá­nak, színpompás virágai és il­lata mindenkit megállít, mi­kor közelébe ér. Megnéztük a kertet belülről is. Az utakat bordó és rózsa­szín futórózsák szegélyezik. Az iskola udvara felől 8—10 méteres magas csikszár (poli- gonum), mint egy hatalmas élő zöld függöny borítja az oldalt, közben olajfa és vörös- levelű díszszilvafa zárja a két szárnyat. A kert másik olda­lain sárga futórózsát, futó kékakácot és dementis lila futót láthatunk. Maga a hát­tér is gyönyörű. A bejáratnál a figyelmet mindjárt megra­gadja a ritka és a szemnek idegen „tűzliliom”, melynek piros színe van. Négyszáz ró­zsatő virágzik ebbfen a kert­ben. A legszebbek közül emlí­tésre méltók: a Glória di Ro­ma” erős hosszú száron telt világospiros, „Ballet” ragyo­gó rózsaszínű, „Else Poulsen” leanderszerű nagy virágai hús­rózsaszínű, „Michéle Meilland” krém, hófehér, rózsaszínű illa­tos és az a többi sok-sok szép rózsa mind gyönyörködteti a szemet. A rózsákon kívül virá­gokat és egyéb növényeket is találunk itt: hortenziát, dupla jázmint, az apró sárga virágú Jellov Pinocchiót, nemes or­gonát, mahóniát, fagyait, rep- kényt, nyuszifület stb., s a tel­jesség kedvéért délszaki növé­nyekből is egy-egy példányt. Ezt a szép kertet Bohus Fe- rencné Pillér Mária létesítette. — Tizenöt évvel ezelőtt te­lepítettem a rózsakertet. A tö­veket a békásmegyeri fővárosi kertészetből és a budatétényi rózsakutató intézettől szerez­tem meg. A kertészkedést ma­gam végzem. A férjem csak a permetezésnél segít. A perme­tezést a legjobban bevált „Fosfotion” szerrel végezzük. Nagyon szeretem a virágokat, a sok közül a kedvencem az Else Poulsen és a Michéle Meilland. A kertünk előtt több kül- és belföldi gépkocsi meg­áll, s gyönyörködnek benne — mondta a rózsák tulajdonosa. A jó példa ragadós. Üllőn sok kertben telepítettek rózsá­kat és reméljük, hogy a virá­gos kertekből jut majd min­den gyalogjárda szegélyére is élő virág, s akkor Üllő sem marad le a többi község mö­gött a „virágos” mozgalom­ban. (em) lehetőségen túl, látogatottak a kötöttebb programú foglalko­zások, az ismeretterjesztő elő­adások, ankétok, vetélkedők stb. Jó a gyömrői, a pilisi, mo­nori, vecsési ifjúsági klub. Bíztatóan alakul a klubélet Mendén, Tápiósülyben. A fiatalok szívesen látogat­ják a művelődési otthonok „ötórai teáit”. Itt nemcsak a kulturált viselkedés, de a kul­turált megjelenés is fontos. Tánc közben a kulturált tár­sasélet etikáját is megtanul­ják a fiatalok. A SZÍNJÁTSZÓ, a báb, né­pi tánc, kézimunka, bélyeg- gyűjtő csoportok tagjai nagy­részt gyerekek. Nőtt a zenét tanuló gyerekek száma is — a járás művelődési otthonaiban 250 gyerek ismerkedik a zené­vel, az üllői zenei általános iskolában 249, Monoron száz gyerek tanul zenét. Ebben a népművelési évben több érdekes sorozatot indí­tottak: a négy előadásból álló hangversenysorozatot Gyom­ron, Monoron, Pilisen és a mo­nori gimnáziumban mutatták be. Sajnos, Monoron az általá­nos iskolások részére indított sorozatot le kellett állítani, s a Vecsés, Üllő községekben tervezett hangversenysorozat is csak ábránd maradt, mert az ötlet érdektelenséggel talál­kozott. „KÖSZÖNTELEK FORRA­DALOM” címmel a Tanács- köztársaság évfordulójának megünneplésére színvonalas ünnepi műsort állítottak össze. Mendén, Pilisen, Tápiósüly­ben, Üllőn, Vecsésen sikerrel mutattak be fővárosi művé­szek — Gyömrőn az utolsó na­pon le kellett mondani, mert nem volt közönség. Vitaindító előadás után a községi tanácsok, a KJSZ-szer- vezetek vezetői beszéltek. A kérdéssel a végrehajtó bizott­ság későbbi időpontban külön foglalkozik. (d) • • Ügyeletes orvos Gyömrőn dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron dr. Balogh József, Pilisen dr. Páz­mány Elemér, Üllőn dr. Csík Pál, Vecsésen dr. Fodor Etelka tart ügyeletet vasár­nap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Vörös Hadsereg úti, Vecsésén a János utcai. Ezúton mondunk köszönetét a testvéreknek, rokonoknak, isme­rősöknek. munkatársaknak, ked­ves szomszédoknak, akik felesé­gem és édesanyánk temetésén resztvettek és velünk együtt éreztek. Bekker Sándor és gyá­szoló családja. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetet­len férjem és édesapánk teme­tésén jelenlétükkel fájdalmun­kat enyhítették, özv. Juhász Já- nosné és fial József, Ferenc, Béla, László, valamint menyei és unokái.

Next

/
Oldalképek
Tartalom