Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-10 / 135. szám

1967. JTÜNIUS 1x7., SZOMBAT Közgazdász vándorgyűlés A hatodik magyar közgaz­dász vándorgyűlést június 27—29 között rendezik meg Debrecenben. A háromnapos tanácskozás központi témája: A vállalati döntés a gazdasági isztönaök új rendszerében. w — az Állatkerthen A betérő látogató ha fél­évenként, vagy évenként egy­szer eljut a nagy „rezervá­tumba”, csodálkozva látja, mi­lyen sok az új látnivaló. Töb­bek között ezekről akarja tá­jékoztatni az igazgatóság az érdeklődőket a június 13-tól 15-ig rendezendő állatkerti napokon. Láthatjuk majd a kö­zelebbről, vagy éppen a vi­lág túlsó feléről érkezett új szerzeményeket, hallhatunk tudományos előadásokat a legújabb kutatási eredmények­ről s megrendezik az általá­nos iskolások biológiai vetél­kedőjét Az állatkerti napok első eseménye: az egykori Sziklakert-vendéglő helyén megnyílt a sok nyüzsgő, ap- róbb-nagyobb jószágot mutató rovarház. be­A Pécsi Dohánygyár a Pé­csi Egyetem fennállásának, és a magyar felsőfokú oktatás megkezdésének 600. évfordu­lója alkalmából jubileumi cigarettát hoz forgalomba. A Fecskéhez hasonló cigarettá­ból — ára előreláthatólag 4,40 forint lesz, — a harmadik ■negyedév végén 20 millió kerül a trafikokba. ff Lehet új formákat találni“ Budapesti beszélgetés Psbb Nemdávut Moszkvából érkezett, Rómá­ba utazik tovább, közben egy hetet megpihent Budapesten Pablo Neruda, a világhírű chilei költő. — Különböző nyelveken megjelenő köteteim ügyében és egyéb nemzetközi kötele­zettségeim miatt sokat kel! utaznom — mondja szállodai szobájában, ahol az újságíró­kat fogadja —, pedig igazán csak odahaza szeretek lenni, Chilében. Itt Budapesten azt élvezem a legjobban, amikor nincs kötött programom, kü­lönösebb cél nélkül kószálok az utcákon, figyelem az embe­reket, az épületeket, a zajló, mindennapi életet. Mindent megfigyel, s vala­hol, egyenesben vagy áttétele­sen, minden élménye, gondo­lata, érzelme helyt kap lírá­jában. Még — az étkezés is. A közeljövőben jelenik meg ugyanis több nyelven, a bu­dapesti Corvina Idegennyelvű Kiadónál, a magyar konyhá­ról szóló kis remeke. — Ezt barátommal és köl­tőtársammal Asturias-szal együtt Írtam. A magyar kony­ha, szerintünk, a magyar élet és a magyar kultúra szerves része. Mi a konyhán keresztül szeretnénk sok távoli olvasót beléptetni 'Magyarország elő- és fogadószobáiba, kedvet csi­nálni nekik ehhez a számunk­ra olyan kedves szocialista országhoz. A kötet első műszaki pél­dányai már elkészültek. Ne­ruda nagyon elégedett a ki­adással, s általában könyvei magyarországi megjelenései­vel, büszkén mondja, hogy a legutóbb magyarul megjelent kötetéből még antikváriumban sem tudott felhajtani egyetlen példányt. Megtömködi kialudt pipáját, meggyújtja újra, s folytatja: — A művész, a költő első kötelessége szerintem: a kí­sérletezés. Csak ez eredmé­nyezheti a művészetek fejlő­dését. Senki sem elégedhet meg a hagyományos formák­kal. Az a költő, aki hajdan az első szonettet írta, nyilván nem gondolta, hogy ez egykor börtöne lesz, vagy lehet a köl­tészetnek. Nem kell azzá len­nie, mindig lehet új formákat találni, csak a művészet dog­matikusai képzelik, hogy a forrnák nem változhatnak — mondja szenvedélyesen. Madarak művészete — ez a címe legújabb kötetének, fe­leli érdeklődésünkre. Valósá­gos és képzeletbeli madarak­ról szól. Az első 15 példány bibliofil kiadásban jelent meg, gyönyörű kiállításban, drágán. A legelső példányt, amelyben az illusztrációk ere­detije is szerepelt, árverésen adták el, 3000 dollárért. Mo­dern könyvek tekintetében ez rekordár. S mivel a perma­nens inflációban élő latin- amerikai államokban egyre többe kerül a könyvek előál­lítása is, az árverési összeg a költségek részleges fedezését szolgálta. A latin-amerikai országok­ban sok az izmos, fiatal tehet­ség. Neruda leli:esül ten beszél arról, hogy különösen a re­gényírás terén vannak most világirodalmi rangú új latin- amerikai írók, Mexikóban, Peruban és Argentínában. Régi, kedves barátként ér­kezett Pablo Neruda — im­már sokadszor — Magyaror­szágra. Azzal a jóleső érzés­sel búcsúzunk tőle, hogy ha­zánk egyik legjobb szellemi nagykövetét, egyik legrango­sabb propagandistáját is tisz­telhetjük benne. Olyan em­bert, akinek művészetére és szavára nemcsak Latin-Ame- rikálxin, de világszerte odafi­gyelnek az emberek. Barabás Tamás Füredi színházi napok Új hajlékban a veresesryházi könyvtár Balatonfüredcn csütörtök este megkezdődtek a színházi napok. Az ünnepi megnyitón — amelyen Darvas József Kossuith-díjas író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mondott beszédet — megem­lékeztek a Balatonfüreden 1831-ben megnyitott első du­nántúli kőszínházról, amely­nek emlékére minden balato­ni idény elején megrendezik a füredi színházi napokat. A hajdani kőszínház emlék­művének szomszédságában a SZOT szanatórium dísztermé­ben csütörtök este a gazdag program első előadásaként a Katona József Színház társu­lata mutatta be H. Barta La­jos: „Kiáltás” című színművét. A június 8-tól 25-ig tartó füredi színházi napok alkal­mával kilenc fővárosi és vi­déki színház tart előadást. Pénteken a veszprémi Petőfi Színház Schwajda Györgynek, a Művelődésügyi Minisztérium és az írószövetség drámapá- lyázatán díjat nyert „Bohóc” című művét mutatta be. Nagy érdeklődéssel várja a közön­ség Németh László: Szörnye­teg” című művének bemutató­ját is, amelyre a füredi szín­házi napok utolsó estjén ke­rül sor a Nemzeti Színház előadásában. A füredi színházi napokkal együtt megkezdődött a balato­ni nyári színházi évad is. Az üdülővidék nagyobb idegen- forgalmi központjaiban több budapesti és vidéki színház, továbbá az Egyetemi Színpad és a Déryné Színház társulata összesen 45 előadást tart a nyári szezonban. Régi vágyuk teljesült a veresegyházi könyvbarátoknak: új helyiséget kapott a falu könyvtára. Eddig a négy és fél ezer kötetes gyűjtemény az egyik iskola folyosóján hú­zódott meg „albérletben”. Május 1-én adták át a falu több millió forintos beruházásból épített, korszerű, emeletes művelődési házát, ebben kapott helyet a könyvtár is. A szabadpolcos olvasóteremnek jelenleg csaknem 400 állan­dó látogatója van már, és sok alkalmi olvasó Is felkeresi a könyvtárat. Mint a felvételen Is látható, a könnyen hozzáférhető polcok között a fiatalok is jól érzik magu- -x kát. Uj úton - széles pályán Hadművelet Gödöllőnél Dunakeszin: augusztustól rendes forgalom Évek alatt nem láttunk annyi útépítést, mint most, az utóbbi hónapokban. Amerre autóút vezet, mindenfelé találkozunk útépítő-javító gépekkel, em­berekkel. Közérdekű a kérdés, amelyet Hermányi Miklósnak, a budapesti Közúti Igazgató­KONYVESP0LC GARASIN RUDOLF: Vörös sapkás lovasok A magyar olvasóközönség körében is egyre népszerűbbé válik a memoár irodalom. Ezt az igényt jól elégíti ki töb­bek között Garasin Rudolf „Vörös sapkás lovasok” című kötete. Egyszerű eszközökkel, a szemtanú eleven emléke­zésével hozza közel hozzánk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom magyar hőseit. Garasin is, mint sok más társa 1915-oen, mint a nagy- kanizsai 20. honvéd gyalog­ezred katonája indul a front­ra. Rövidesen fogságba esik, majd bekapcsolódik a hadi­foglyok forradalmi mozgal­mába. 1917 novemberében már a Vörös Gárda egyik ma­gyar osztagának parancsno­ka. Az olvasó előtt kibontakoz­nak a polgárháború éveinek nehéz harcai. Garasin meg­mutatja, hogy az imperialista háborútól megcsömörlöít ma­gyar hadifoglyok hogyan vál­nak a forradalom ügyének lel­kes katonáivá. A Kijev körüli harcokban születik meg a híres önálló Internacionalis­ta Lovasezred, melynek több­ségét a volt hadifogoly ma­gyar huszárok adják. Bátor vállalkozások, hosszú portyáit, a páncélvonatokkal való har­colt az emlékiratot a kaland­regénynél is izgalmasabbá te­szik. Pedig itt nem az író fan­táziája, hanem maga az élet, a forradalom alkotta hősök és hőstettek tárulnak az ol­vasó elé. A polgárháború nehéz nap­jaiban váltak igaz forradal­márrá az egykori imperialista háború hadifoglyai. Méltán írja Garasin: ... A harcok so­rán internacionalistáink ön­tudata is sokat fejlődött. Ben­nünket is magával ragadott az orosz emberek forradalmi elszántsága és magabiztossá­ga; erőt, önbizalmat öntött belénk. Mi valamennyien ön­kéntesek voltunk, külön még csoportosan kértük az illetékeseket, engedélyezzék, hogy fegyverrel harcolhas­sunk a forradalomért. Orosz elvtársaink testvéreikké fo­gadtak bennünket, s mi ezt tetteinkkel igyekeztünk kiér­demelni. És valójában 1917. és 1922. közötti időszakban százezernyi magyar interna­cionalista bátran küzdött orosz földön a szebb jövőért, a szocializmusért. Garasin a történész hite­lességével a szépirodalom eszközeit jól felhasználva ad tanulságos, de egyben izgal­mas, szórakoztató könyvet az olvasó kezébe. A szerzőnek hiánytalanul sikerült visszaad ni azoknak az éveknek a romantikáját, s az ott harcolók áldozatválla­lását ma Eem lehet lelkesedés nélkül olvasni. A könyv alap­ján szemünk elé tűnik, hogy miként váltak egyszerű ma­gyar munkások és parasztok a harc tüzében század, ezred, sőt hadseregparancsnokokká. Garasin Rudolf, a volt in­ternacionalista harcos em­lékiratainak közreadásával —, mely a Kossuth Kiadó gondo­zásában jelent meg—, méltó emléket állít a magyar inter­nacionalistáknak és tanulsá­gos könyvet ad az olvasó — elsősorban az ifjúság — ke­zébe. Gyár a boltban ÜZLET CSAK NŐKNEK Budapest belvárosában, a Petőfi Sándor utca 18 szám alatt csak nőket érdeklő üzle­tet nyitottak. Lányoknak, asz- szonyoknak való gyapjú és selyem méterárut mutat be, ad el a Szivárvány Áruház üzlete. A bolt érdekessége, hogy azt a Finomposztó Válla­lat látja el termékekkel. A tegnapi megnyitón érdeklőd­tünk azután, hogy a Lenfonó és Szövőipari Vállalat nem kap-e áruinak üzletet Buda­pesten? Ezt a választ kap­tuk: — Mi már jelentkeztünk. A Belvárosban és a Szent István körúton bocsátanánk rendel­kezésre egy-egy részlegünket. Nem rajtunk múlik, hogy lesz-e valami az idén ebből a tervből. Mi szívesen vennénk és az új mechanizmusban a Lenfonónak sem lenne rossz árubemutató fórum, propa­ganda és eladó hely... A Szivárvány Áruház csak Budapesten nyit boltokat. A peremkerületekben működőír azonban közvetlenül érintik a főváros környékén, Pest me­gyében lakókat is. Új üzlet nyílik szeptemberben Rákos­keresztúron, míg a Bosnyák téren műszaki áruházat avat­nak. Sashalmon, Lőrincen, Er­zsébeten, Rákospalotán, vala­mint Nagytétényben igyekez­nek meglehetősen nagy áruvá­lasztékkal fogadni az érkező vásárlókat. t. ság főmérnökének teszünk fel: hol tartanak? — Legfontosabb a 3-as, az­az a gödöllői útvonal moderni­zálása. Bár Budapest és a me­gyehatár között csak jövőre készül el teljes hosszában és szélességében, több szakasz átadása már így is jelentősen javítja a közlekedést. — Néhány részlet? — Aszód és a megyehatár között decemberre kellene út­burkolattal ellátni és 7 mé­terre kiszélesíteni a két ol­dalt optikai vezetősávos vo­nalat. Örömmel újságolhatom, hogy valószínűleg szeptember végére, október eleiére elké­szülünk. A gödöllői átkelési szakasz modernizálásához jú­lius elején kezdünk hozzá. — Lesz elég ember? — Egy zászlóaljnyi katona­ság siet a segítségünkre. Ezt a fajta építési hadműveletet a balatoni műút készítésében részt vett alakulatok hajítják végre... — Dunakeszi? — A Vác felé vezető műút Budapest és Dunakeszi között augusztus végén teljes széles­ségben az utazók rendelkezé­sére áll. A 12 milliós értékű munkát december közepe he­lyett már ekkorra befejezhet­jük. S hadd tegyem ide a ceg­lédi útvonalról szóló híradást: a 31-es kilométerkőtől Albert- irsáig még az idén befejezzük a pálya korszerűsítését. T. Gy. Keserű István * r„fSSSSMSSSSS.VSSSfSSf/SfSSSSSfmMSSSSSSSSSfSS/S>-SrSfMSSSSSS//S/SfS//J/S//JSSSSSSSS/SSS/SSS//SSSSSfSSSS///SSrSSSSSrS/SSfS/SSt/ Konsztantyin Szimonov: MINDEN NAP HOSSZÚ Üdülő fi vízparton Szimonov, a kitűnő szovjet író a Nagy Honvédő Háború négy esztendejét haditudósító­ként küzdötte végig. Kezdet­ben az Ukrajnába betörő fa­siszta hordák ellen vívott he­ves harcok szemtanúja volt, majd szinte valamennyi arc­vonalat megjárta. Részt vett a Sztálingrádért folyó küzde­lemben — ott születtek emlé­kezetes regényei is — végül a győzelmes szovjet hadsereggel vonult be Berlinbe. A haditu­dósító legérdekesebb, legfon­tosabb élményeit az újságjá­nak adja át — mégis, termé­szetes, hogy noteszéből sok, ugyancsak megörökítésre méltó feljegyzés nem kerül a lap hasábjaira. Az újságíró ebbe bele is törődne — de az író tiltakozik. Naplót vezet te­hát, s ebbe — napi munkája és az ezernyi veszély mellett — gondosan feljegyzi a meg­örökíteni érdemes élménye­ket. Ilyen sajátos műfajú az író­haditudósító naplója, amelyet Szimonov több mint két évti­zeddel a háború után bocsátott a közönség elé. Nem meglepő, hogy ez a rövid lélegzetű mű frisseségével, elevenségével ma is rendkívüli hatást kelt az olvasóban. Szinte tapintható közelségbe hozza a már törté­nelemmé merevedett tegnapot, maivá, élővé varázsolja a múltat és mindenképpen je­lentős élményt nyújt. Szimonov a háború poklá­ban az embert kutatja. A hő­siesség mögött mindig az em­ber indító okait, jellemének, egyéniségének alkotó elemeit keresi akár tábornokról, akár egyszerű közkatonáról van szó. Az értékes, élvezetes olvas­mányt és emlékezetes élményt nyújtó — Kondor Lajos il­lusztrációival díszített — kö­tetet a Zrínyi Katonai Kiadó jelentette meg az ünnepi könyvhétre. H, G. tes, hosszú épületet élénk, modern színekkel, kitárt ajtókkal fogadta az érkezőket. Azokat, akik saját társadalmi munkájukkal járultak hozzá, hogy itt ma ünnepelhessünk, de azokat is, akik nem soJcat tettek a sikerért, akiket már csak a kész épület győzött meg arról, hogy van lelkesedés, van ügyszeretet, s okos irányítás, szervezés mellett, lám, megfogha- tóáJc az eredmények is. 4 klottnadrágos ember ünneplőben foga- A dott. Rossz interjúalany. Harapófogóval kell kihúzni belőle minden szót. Végül mégis megtudjuk tőle, hogy amint az már lenni szo­kott, ők is elcsúsztak a tervvel... Majdnem egy esztendőt. De ennek a váratlan vendég, a tavalyi árvíz, volt az oka. — Mindegy, de elkészültünk! Jövő héten már kint lesznek az első beutaltak. a ztán végigvisz a hulladéktéglából, fa- A. anyagból készült vadonatújnak ható szobákon. Az első kettő egymásba nyíló. Azért csinálták így, ha apró gyerekkel jön ki a dolgozó, hát ezeket kapja. Körnskörül virá­gok. Homokozó a gyerekeknek. Hátul zuha­nyozó. Már úgy építették, hogy 800 mm-ig ne érje a szobákat a víz. Bár most folyik a part feltöltése, s így az előtér, a virágosakért is megszabadul az árvízveszélytől. — Gratulálunk Wittner elvtárs. Még csak annyit, mennyiben van ez önöknek? — 17 ezer társadalmi munlMórátyin és kábé 48 ezer forintban. — Es mennyit ér? — Egymilliót! De nem eladó! András Ida í tavaly ilyenkor kezdődött... a Romai­! ifi parton állt egy Mária Valéria-telepre ! emlékeztető ütött-lcopott kabinsor. Egyik ! szombaton, munkaidő után műszakiak, köny- j velők, számlázok, asztalosok, kőművesek je- \ leniek meg, s egy-kettőre megtisztították a \ terepet a szomorú látványtól. A következő ! szombatra már kint volt néhány halom bon- l tási anyag, malterkeverő, s Ugyanők, ismét ne- ! kivetkőzlek, s elkezdődött az alapozás. \ — Mi történik itt? — kérdeztük az egyik 5 „szakitól”, akiről kiderült, hogy az első kerü- 5 leti házkezelöség osztályvezetője. £ — Tessék attól a klottnadrágostól megkér­i dezni! — s szemével az árok jelé int. 5 — Semmi különös! — kezdte a választ a \ megismételt kérdésre a klottalsós, aki ,.civil- $ ben.” nem más, mint az I. kér. Házkezelési ^ Igazgatóság szb-titkára, Wittner István. — J Bérbe vettük a III. kerületiektől ezt a telket, \ és most építünk rá egy „mini”-üdülőt. Ötször § kétágyas szoba a dolgozóinknak. Házi be- | utalórendszerrel. Napi öt forintért üdülhetnek $ majd itt családtagjaikkal együtt a házfel- J ügyelők, műszakiak és az adminisztratív dol- ^ gőzök. ^ irffy esztendő telt el azóta. Meghívót ho- ^ Í-J zott a posta. „Szeretettel várjuk önt ró- $ mai-parti üdülőnk ünnepélyes megnyitására.” $ Szívderítő látvány fogadott. A magasföldszin-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom