Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-08 / 133. szám

A Lepke őrs Csillebércre készül Július közepén nyílik a ceglédiek balatoni sátortábora „.. .reggel van már, hat óra, víg úttörők indulnak a táborba...” — zengte a gyer­mekkórus lelkesen a minap, szép napsütéses júniusi reg­gelen. Igaz is: a tanév vége, a bizonyítványosztás ideje egyre jobban közeledik. És a napok múlásával növekszik az úttörők izgatott készülő­dése is a nyárra. Kiváltképp azok lelkesednek, akiket a táborok hamarosan megnyí­ló kapui várnak. Táborozásra készülődnek A ceglédi úttörők és kis­dobosok legtöbbje a balaton- szárszói úttörőtáborba ké­szülődik. Július 17-én indul az első, augusztus vége felé az utolsó csoport. Három vál­tásban 450 gyerek üdül így a szárszói sátortáborban. A fel­szereléseket a napokban in­dítja útnak a városi úttörő­elnökség. A tábor vezetőit, dolgozóit mind megválasztot­ták, s a napirendtervezetek is elkészültek. A tábor veze­tője Veréb Józsefné csapat- vezető lesz, a konyhai dolgo­zók pedig a Várkonyi István iskola napközis menzájának alkalmazottai. Természetesen megválasztották már a gazda­sági vezetőt, a vezetők helyet­teseit, a tábor orvosát és a rajvezetőket is. Kirándulások, sportverseny, vetélkedő A gyerekek hasznos időtöl­tésére szolgáló eszközöket, a sportpályák felszereléseit, a két pingpong-asztalt, rádiót, diavetítőt, magnót, televíziót és a társasjátékokat is hama­rosan elhelyezik a ceglédiek táborában. A nyaraló turnusok napi­rendjét úgy alakították, hogy egy kispajtás se legyen, aki unatkozna, vagy ne lenne kedve bekapcsolódni a moz­galmas, sátoros tábori élet­be. A fürdés, sport, úttörőélet, játékok mellett megismerked­nek a környékkel is a gyere­kek: kirándulnak Balaton- földvárra, Tihanyba, Bala- tonfüredre, Badacsonyba. Megrendezik a ki miben tu­dós és a hasznos kis kezek vetélkedőjét is. Kiváló úttörők Csillebércen A balatoni tábor természe­tesen nem az egyetlen, ahová készülődhetnek a gyerekek. Csillebércre, a kiváló úttörők táborába például három ceg­lédi gyerek indul: Csizmás Mária, Molnár Margit és Horváth Teréz — a Hámán Kató, a Körösi úti és a kecs- késcsárdai iskola növendé­kei. A vörös zászló hőseinek útján mozgalomban kitűnt- őrsök táborába készülődik a Várkonyi iskola Lepke őrse, — mind a tíz úttörőlány. Hat kisdobos őrsvezető a Tán­csics iskolából 10 napos kép­zésre utazik Balatonzamárdi- ba, s itt tanul majd 60 út­törő őrsvezető is. Az alsógödi, váci, szentendrei és gödöllői szaktáborokba 21 gyerek megy városunkból. Ifi-rajve- zetőképzésen a Királyréten és a nagykőrösi táborban húszán tanulnak és üdülnek az idén. (eszes) PEST MEGYEI hIbIAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD! JÁRÁS ÉS ceéi_áp VÁROS RÉSZERE XI. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1967. JÜNIUS 8., CSÜTÖRTÖK Folytatják a közművesítést Korszerűsítik a vízvezetékeket és a közvilágítást A társadalmi munka jó segítség Városunk fejlődése, szépí­tése, közművesítése a lakosság szívügye. A tavasszal megvá­lasztott tanácstagok és a füg­getlenített tanácsi vezetők egyaránt azon fáradoznak, hogyan lehetne — az adott le­hetőségek határain belül — minél gyorsabban, minél na­gyobb léptekkel „városiasíta- ni” Ceglédet. Egymást köve­tik a tárgyalások, megbeszé­lések, tervek készülnek, költ­ségvetéseket állítanak össze. Vízvezetékhálózatunk pél­dául régi, a csövek szűk ke- resztmetszetűek, a rozsda ki­kezdte őket. Ezeket évről évre cserélik városszerte. Utcáról utcára haladnak tovább. Eb­ben az évben például a Pesti út, Alszegi út, Kis­faludy utca, Árpád utca, Teleky utca, Marx Károly utca és Áchim utca szere­pel a felújítási listán. Az Alszegi út és Déli út vo­Ötödik emeleten ­Vasárnapi műszak az áruház építkezésén Aki figyelemmel kíséri a Törteli úton épülő új kórház építkezését, nap mint nap újabb felfedezést tehet a mun­ka haladásáról. A földműves- szövetkezeti áruház újjáépíté­sén már kevesebbet láthat az érdeklődő, ugyanis itt jelen­leg a belső munkálatok foly­nak. A két építkezés vállal­kozója a Bács megyei Építő­ipari Vállalat. Bognár József, a vállalat építési vezetője, így tájékoztatott a két építkezés jelenlegi szakaszáról. — A kórház építkezésében két hét lemaradásunk volt. Panelhiány okozta. Azonban a késésből már egy hetet behoz­tunk. Jelenleg az ötödik eme­letnél tartunk, s ha a Laka­tosipari Vállalat időben szál- lítjá a válaszfalakhoz szüksé­ges fém anyagokat, időben megkezdhetjük az alagsori vá­laszfalak felállítását, valamint az ablakok alatti részek ki­képzését is. Ezzel egyidőben történik a kórház szennyvízle­vezető csatornájának lefekte­tése ís. — A földművesszövetkezeti áruház építése előrehaladott stádiumban van. A födémbe­tonozási munkálatok határ­idejét június 30-a helyett már tizedikére befejezik a vasbe­tonszerelők. A határidő csök­kentést Bezzegh Ferenc szocialista brigádja vállalta, akik ennek érdekében fel­ajánlották a vasárnapi műsza­nalában 4 kilométernyi háló­zatbővítést terveznek. A harmadik ötéves tervben, 1970-ig, megépül a 20 millió forintos költséggel készülő új szennyvíztisztító telep. Fontos, hogy átfogó belvízrendezési terv készüljön a városról. En­nek megterveztetése szintén foglalkoztatja a tanácsot. Az utak és járdák még sok­felé elhanyagoltak. Ezek rend- behozásához sok-sok millió forintra lenne szükség. Az elmúlt években végzett útjavítások a városköz­pont közúti forgalmának tehermentesítését szolgál­ták. A 4-es főút és a 441-es főköz­lekedési útvonal átmenőfor­galmának elterelésére szol­gálnak. A járdák javítása minden évben szerepel a tervekben. Évente mintegy 15—20 ezer négyzetméter jár­da épül, és salakozással kö­rülbelül ugyanennyit készíte­nek elő a későbbi aszfaltozás­ra. A társadalmi munka, a lakosság összefogása je­lentősen csökkenti a jár­daépítés költségeit. kot is. Ezt követték o betono- É ként ^egy 600-800 zó szocialista brigád tágjai is. ’ ' — Az áruház szennyvízle­vezető csatornájának hálóza­tába a földszöv éttermet is bekötik. Ennek a munkának a határidejét a Víz és Csatorna­mű Vállalat augusztus 31-re tűzte ki. — Mikor adják át az áru­házát? — A szerződési határidő ez év december 31-e. Ha azonban a munka így halad, lehetsé­ges, hogy a karácsonyi vásárt már az új korszerű áruházban bonyolítjuk le. (cs—i) A jövőre induló gázprog­ram keretében 1972-ig 42 mil­lió forintos költséggel helye­zik el a gázvezetékeket. Az el­ső ütemben mintegy 5500— 6000 háztartás bekapcsolására nyílik lehetőség. Városunk vendége: Baranyi Ferenc költő Ma este fél 6 órai kezdettel ismét költő— irodalombarát ta­lálkozó lesz Cegléden, ezúttal a Kossuth Étterem pálmakert- jében. A találkozóra a Kár­páti Aurél Irodalombarátok Társasága és a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalat KPVDSZ bizottsága hívja az érdeklődő­ket. Az est vendége Baranyi Ferenc költő. „Biztosított" vakáció A tanévből alig egy-két nap van hátra. Rövidesen megkez­dődik a szünidő. A pedagógu­sok még ezekben a napokban is foglalkoznak a tanulók bal­esetbiztosításával. Az ötforintos diákbiztosítás a nyári, iskolán kívüli hóna­pokra is érvényes. A tanítás nélküli időszakban, amikor a rendszeres pedagógusi felügye­let is hiányzik, több veszély leselkedik a vakációzó diá­kokra. Ezért nem várják meg az őszt, az új tanév kezdetét a nevelők, hiszen a szülők és gyermekeik érdeke azt kíván­ja, hogy már most megkössék í. biztosítást. ezer forint értékű munkát vállalnak magukra a járda­építésbe önként bekapcsoló­dók. A közvilágítás jó ütemben fejlődik. A főbb útvonalakon fokozatosan kicserélik a lám­patesteket. A közelmúltban mintegy 350 korszerű ostor- nyeles és kandeláberes vilá­gítótestet helyeztek el. — A parkok gondozására nagy ösz- szeget fordítanak. Szakembe­rek tervezik meg a terek, zöld területek felújítási munkála­tait DÉLUTÁNI PIHENŐ Foto: Gábor V. Bizonyított a megfiatalított kosárlabdacsapat Monoron rendezték az ez évi körzeti serdülő kosárlabda­bajnokságot. A tornán a Nagykőtől VM, a Nagykőrösi Kinizsi, a Váci Gimnázium, a Monori Gimnázium és a Ceg­lédi Gimnázium csapata vett részt. A torna csak a megye serdülőkorú játékosainak adott játéklehetőséget. A vég­eredmény a ceglédi kosárlab­da kedvelőinek kellemes meg­lepetést okozott: a gimnázium együttese veretlenül végzett az első helyen, s ezzel bizto­sította helyét az ősszel rende­zendő kerületi bajnokság rész­vevői között. Ceglédi Gimnázium—Nagy- fcáta 43:20. A mérkőzésen rögtön a ceg­lédi csapat lépett fel táma­dóan, s biztosan győzték le el­lenfeleiket. Rövid pihenő után a vá­ciakkal kellett mérkőzniük. Ceglédi Gimnázium—Váci Gimnázium 46:11. Velkey András, a csapat vezetője félve tekintett a mér­kőzés elé, hiszen Cegléd és Vác között csak óriási kosár- csatában szokott eldőlni a győzelem sorsa. Félelme alap­talannak bizonyult. A frisseb­ben, lendületesebben játszó ceglédi csapat biztosan fektet­te kétvállra „ősi” ellenfelét. A következő találkozón Nagy­kőrös csapata egy játékosának súlyos sérülése miatt nem állt ki, így: Ceglédi Gimnázium—Nagy­kőrösi Kinizsi 2:0 (játék nél­kül). A csapatnak jót tett a kény­szerpihenő, hiszen így kicsit kipihenve állhatnak fel döntő mérkőzésükre. Ceglédi Gimnázium—Monori Gimnázium 34:22. A torna végeredménye: 1. Ceglédi Gimnázium, 2. Mo­nori Gimnázium, 3. Váci Gim­názium. A ceglédi együttesben a kö­vetkező játékosok kaptak he­lyet: Szabó, Horváth, Füle, Üdvardy, Nyúl, Túri, Szú- nyogh, Szűcs. A játékosok közül Szabó irányítókészsége, Horváth és üdvardy ponterőssége tűnt ki. Tehát a csapat „bizonyított”, de mi a véleménye a csapat teljesítményéről az edzőnek? — Csak a tisztes helytállás­ban reménykedtem. Nagyon örülök a győzelemnek! Ismét van kikre építeni a „nagy­csapatot”. GALAMBOK RÖPKÖDNEK a füstös, öreg lakatosműhely­ben. Reszelőhang, kalapácszö­rej s a forrasztó lángjának surrogása váltogatja egymást a huzatos, pókhálós helyiségben. Pintér Miklós bácsit, akit e városban ifjú és idős egyaránt ismer, itt találjuk a fél év­százados emlékeket idéző, ko- romszagú falaik között Per­metezőgépet javítgat. Egyik nap esik, a másik nap esővel ér fel az éjszakai harmat, a hőmérséklet állandóan haladja a tíz fokot, így hát itt a pára elleni védekezés fő időszaka. A nagyüzemi gazdaságok­ban, háztájiban, és az egyéni művelésű parcellákban is el­végezték már az első két lo­csolást. — Miklós bácsi, mióta fog­lalkozik mezőgazdasági gé­pek javításával? — Talán fél évszázada is van annak. E szavakra kicsit elgondol­kozik, s a régmúlt eseménye­ket próbálja visszaidézni. Va­lahogy így folytatja a meg­kezdett gondolatsort: — SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT még ismeretlen volt a perme­tezőgép. A peronoszpórát az 1880-as években hurcolták be hazánkba Franciaországból, ahová viszont Amerikából ke­rült át. Azóta rendszeresen jelentkező járványos fertőzést okoz, s csupán gondos perme­tezéssel lehet ellene védekez­ni. A rézgálicos oldatot előbb seprűvel csapkodták a szőlő leveleire és fürtjeire. A múlt század végén a nyugati orszá­Syphoniával és Rákóczival permeteztek Az egykori újítás ma muzeális érték gok leleményes szakemberei hosszas kísérletezések után jutottak el a különböző per­metezőgépek megszerkeszté­sének gondolatához. — Ennek során — mondom én — a legtehetségesebbnek a francia Vermorel, Benoit Vic­tor (1848—1927) szőlész bizo­nyult, akit úttörőként tartanak a mai napig is nyilván. Az általa szerkesztett permetező- gépek százezreit használják a világ számtalan országában, így Magyarországon is. — Az én ifjúságom éveiben, tanulókoromban kezdték tele­píteni a határ déli részén a sok-sok szőlőt. Lugosi Ferenc műhelyében is tanultam. — Ki volt Lugosi Ferenc? — GÉPÉSZ ÉS MÜLAKA- TOS volt, 1875-ben született Cegléden. Három évig járt Budapesten ipari technológiá­ra, itt nyert képesítést, majd hosszabb ideig Bécsben dolgo­zott, ahol ebben az időben a Taborstrasse 71. alatt a May- farth Ph. és társa féle gépgyár a legkülönbözőbb mezőgaz­dasági és szőlészeti gépeket gyártotta. Ez a cég 1901-ben már Cegléden is hirdette a „Syphonia” nevű, hordozható permetezőt. Tanuló koromban Lugosi Ferenc műhelyében én is javítottam ilyen gépeket. Lugosi ugyanis 1897-ben ön­állósította magát s műhelyt nyitott a Bocskai utcában. Háza és műhelye a mai napig is áll. A műhely ma raktár. Kis szünetet tart Pintér Miklós, rendezgeti emlékeit, majd így folytatja az elbeszé­lést: * — Lugosi Ferenc már 1897- ben egy saját tervezésű per­metezőgép gyártására kért és nyert szabadalmat. A lele­ményes iparos látta a szőlő­ket fenyegető nagy veszedel­met. A peronoszpóra pár év leforgása alatt a ceglédi ha­tár valamennyi szőlőterületét erősen megfertőzte. Az általa feltalált gépet „Rákóczi per­metező” néven hozta forga­lomba. — S milyen volt ez a gép? — NÉHÁNY DÁRAB MÉG a mai napig is használatban van. De itt van a ceglédi új­ság 1903. június 14-i szá­ma. Tessék benne elolvasni a gép leírását. „Ezen perme­tező könnyű járású, egyszeri töltéssel két-három út szőlőt be lehet vele szórni. Belseje teljesen üres, ennélfogva a költséges javítás ki van zár­va. Nem lehet megerőltetni. Gumi részek nincsennek ben­ne. Anyaga vörös réz, űrtar­talma 16 liter, porlasztása kitűnő. Külső oldalára sze­relt szélpumpa segítségével lehet működtetni. A szélka­zán szelepeit két golyó nyit­ja, illetve zárja. Kapható a feltalálónál — 28—32 koroná­ért.” — Ma már csak muzeális emlék e gép? — Hát igen. A Vermorel gép győzött annak ellenére, hogy ez a gép annál sokkal egyszerűbb, minél fogva könnyebb kezelésű. Lugosi üzeme a versenyben alulma­radt, de ennek ellenére is büszkeséggel említhetjük a nevét, mert ő a peronoszpóra elleni védekezés helyi úttörő­je. Bár már előbb Rónai Já­nos bádogos is hozott forga­lomba permetezőgépet, de ne­ki szabadalma nem volt, így sem az ő, som később jelent­kező Sőreg Pál működése nem volt úttörő jelentőségű. — Abban az időben még csak gáliccal permeteztek? — Igen. Több mint fél év­századon keresztül. A Zineb a Maneb, a Vitigran, a Cupra- vit, a Coprantol és sok pnás társuk csak most kezdenek divatba jönni. MiG E RÉGI DOLGOKAT megbeszélgettük, Miklós bá­csi befejezte a gép javítását. Sarokba állította a kész mun­kát, megtörölte izzadó homlo­kát. — Most már le is ülhetünk, mert munkát nem szívesen te­szek le a kezemből addig, amíg készen nincs. A füstszagú műhelyben nagy csönd támadt. De csak egy pillanatig. A rácsos ab­lakban egy galamb párját ha- vóan burukkolni kezdett. Szomorú István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom