Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

MONOMIDTKE P.; E SrT^vW,E-G YJ 4. H-1 R LAP K fJ L O,-N Kv* A ,D Á;Sí^' . IX. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1967. JÚNIUS 4.. VASÁRNAP Üllőn a búza: Bezosztája I, Számvetés a határszemle után Az üllői Kossuth Tsz fő­könyvelőnője néhány nappal ezelőtt végigjárta a határt, s amit látott, arról — a számok embere — számokban számol be. A közös gazdaság területe 4484 hold — sajnos 400 holdat nem tudnak művelni, mert el­öntötte a víz. A kosteleptől kapott területen ültetett borsó nem. váltotta be a reményt, s ennek nem az az oka, hogy nem művelték,- nem gondoz­ták, hanem az, hogy ezt a föl­det körülbelül tizenöt évig nem művelték, földjét csak a madarak trágyázták. A cukor­répa viszont nagyon szép. A termelőszövetkezet fennállása óta nem ígérke­zett ilyen bőséges cukor­répatermés. A táblák tiszták, a kiegyelés után már meg is kapálták, s mivel néhány levélben levél- tetűt találtak, a napokban kezdték el a permetezését. Zöldséget 475 holdon ter­mesztenek — ebből 45 hold uborka. A terület szép, tiszta — jó termést ígér. A paradi­csom eddig minden évben jól fizetett, ebben az évben 200 hold van belőle. Száz hol­don már virágzik is. A rozs szép, a búza meg­sínylette a talajvizet, meg a szinte mindennapos esőt. Tizenkét hold búzát és 52 hold rozsot ki kellett szántani, mert a víz szinte kimosta a gyenge növényt a földből. Ott, ahol nem volt víz, nagyon szép, erős az őszi árpa, de a vi­zes területekről 70 hold őszi árpát kellett kiszántani. Az alacsony termetű, erős, nagy terméshozamú szovjet búza, a Bezosztája I. megszok­ta már az üllői talajt, s a ter­melőszövetkezet szakemberei is megismerkedtek a szovjet gabonával, rájöttek, milyen ta­lajelőkészítést kíván, mennyi­Postás bácsi, nincs levelem? Jegyzetek a gyömröi postások munkájáról Ugyancsak a fejlődésről ta­núskodik a rádió- és televí­zió-előfizetők száma is. 1958. december 31-én 1892. rádióelő­fizető lakott a községben, 1966. végén pedig 2648 lakásban volt rádió. A televíziótulajdonosok száma még gyorsabban emel­kedett. 1958. december 31-én mindössze 24 tv volt Gyomron, s ez év januárjában már 1260 lakásban volt televízió. (Az ossz lakások közel 50 százalé­ka.). A posta feladatai közé tar­tozik a különböző hírlapok árusítása is. Ha áttekintjük az elmúlt évek statisztikáját, ar­ra kell következtetnünk, hogy a közel tízezres nagyközség­ben nem sok család lehet, ahol egyáltalán nem olvasnak va­lamilyen újságot. Sőt — mint az egyik iskolában végzett felmérés bizonyította — sok családnál két-három féle új­ságot is olvasnak. 1958-tól az utolsó nyolc év pontos, hiva­talos kimutatása szerint csak a politikai napilapok havi kö­zépátlaga 25 122 példány volt. Ezenkívül 1966-ban csupán az Élet és Tudományból 476 pél­dányt adtak el havonta. Az úttörő, színházi és egyéb la­pok száma külön ezrekre ment. Természetes, hogy az újság­kézbesítés megnehezítette a postások munkáját, késlel­tette a levelek kézbesítését is. Ezért született meg az a fon­tos kezdeményezés, hogy a hírlapok kézbesítése alól men­tesítették a postásokat, és er­re a munkára hat családos asszonyt alkalmaztak, akik napi négyórás munkával 800— 1000 forintot kereshetnek ha­vonta. Így meggyorsult a le­velek kézbesítése és az újsá­gokra sem kell délig várni, most már a reggeli órákban házhoz viszik azokat. Amint gazdagodik, fejlődik a község, növekszik a lélek- szám, ezzel párhuzamosan nőnek a követelmények a posta dolgozóival szemben is. A hivatalban kultúrált kö­rülmények közt dolgozhatnak, az épületben vízvezeték, s minden kézbesítőnek külön zárható munkaasztala van. a területen azonban, sajnos, még nem egyöntetűen megfe­lelő a terep: esős időben sok a sáros utca. Megköszönve a szíves tájé­koztatást, erőt és jó egészséget kívánok a posta minden dol­gozójának, s azt kérem: to­vábbra is sok kedves levéllel és küldeménnyel örvendeztes­senek meg. S mielőbb egy „ötössel” is bekopogtathatná­nak. Palotai Sándor re kell trágyázni a földet, hogy a ’maximális termésát­laggal hálálja meg a gondo­zást. Az elmúlt évben 18 má­zsás termésátlagot értek el. Csak Bezosztája I-et vetettek ebben az évben a tsz-ben. A sárgarépát elverte a ho­mok, ki kellett szántani. Űjra elvetették, s öt hold kivételé­vel már ki is kelt. Négy százö t ven ki len c holdon szeretnék elvetni a kukoricát, eddig 200 holdon kelt ki, a hátralévő 259 holdat a szó szoros értelmében szinte naponta lopják el a víztőL Ahogy lehúzódik a víz, azon­nal hozzákezdenek a terület megműveléséhez. Ebben az évben az időjárás rossz volt az üllői Kossuthhoz. Talajvíz, eső, homok — csupa váratlan, kellemetlen megle­petés. Ennek ellenére —. s ez a főkönyvelőnő véleménye — gyors intézkedéssel elejét tudták venni a komoly kár­nak, sőt alkalmazkodva az időjáráshoz, kihasználva az esőmentes napokat — igyek­szenek pótolni a terméskiesést. (d) Járásunk vendégei: A galántai népművelők Vb-nlcsek Holnap vb-ülést tartanak Gyomron 15 órai kezdettel. Napirenden az állategészség­ügyi helyzet és az arátás- cséplési munkákra való fel­készülés. >• Mendén 13 órakor ülése-*4 zik a vb, melynek napirend­jén az állami gondozottak és veszélyeztetett kiskorúak hely­zete és az Állami Biztosító munkájáról szóló jelentés sze­repel. Monoron ugyancsak holnap 14 órakor a június 23-i ta­nácsülés anyagát tárgyalja meg a községi tanács vég­rehajtó bizottsága. Nemrég vendégségben vol­tak a járás népművelői Cseh­szlovákiában, a galántai járás művelődési házainak munká­ját tanulmányozták. A távo­labbi cél az volt, hogy együtt­működést létesítsenek a két járás művHődési munkájá­ban. A vendéglátók most ven­dégeink lettek. Ilyenkor önkéntelenül is je­lentkezik az emberben a ta­pasztalatok összefoglalásá­nak igénye. Ez annál is in­kább indokolt, hiszen már le­ülepedett az első lelkesedés, már sikerült átgondolni a lá­tottakat, és ennek alapján ta­lán sikerül reáliá*képet is ad­ni. A galántai járás alapvetően különbözik a mi viszonyainktól. Egyrészt csak­nem háromszor akkora — bár lélekszámút tekintve nincs arányítható különbség, hiszen az 55 községben 130 ezer em­ber él. A mieinktől eltérően ipari jellegű terület, szlová­kiai viszonylatban is számot­tevő iparteleppel rendelkezik. Ennek kapcsán itt nem bejá­rás és eljárás problémáiról beszélhetünk. Sokan dolgoz­nak lakóhelyüktől távol, de nem egy centrum felé irányul a bejárás, hanem megoszlik, sugarasan ágazik szét. A harmadik lényeges kü­lönbség a települések városia­sabb jellege is, s ezzel párhu­zamosan az építkezésekben megnyilvánuló nagyobb cél- tudatosság. Három kisváros van a járás területén. Mind­háromban, de a falvakban is előre terveznek, az építkezés jövő igényeit is kielégítő szempontjai az irányadóak. Egy példát. A három város­kában szállodák vannak, öt­emeletesek, hatvan vendég­szobával, étterem, kávéház és bár kapcsolódik a szövetke­zeti kezelésben levő egységek­hez. Megtelik-e mindennap, rentábilis-e? — vetődik fel azonnal a praktikus kérdés. Nem. Ma még nem. Bár nyá­ron*, ■ * PófcscMj " köáelségébői * adódóan, ,elég..magas a forga­tóin. Gépkocsin 46 kilométer — nem távolság. Ezek azok az adatok, me­lyek ismerete nélkül nem be­szélhetünk a területen belül folyó művelődési tevékeny­ségről sem. Két évvel ezelőtt egy tájé­koztató előadáson hallottam, hogy az életszínvonal a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságban mintegy húsz száza­lékkal magasabb a miénknél. Az anyagi kultúra tekinteté­ben el kell fogadni a megálla­pítást. Oktatási és népműve­lési intézményeik lényegesen korszerűbbek. Jóllehet a könyvtári ellátottság és könyvkultúra tekintetében el­maradnak a mi viszonyaink mögött. Művelődési otthonaikban figyelemre méltó a színpad- technika. Korszerű színpad­jaikat kissé irigykedve néz­tük. Járásunkban az ottani kisközségek művelődési in­tézményeinek színpadaihoz hasonlót nem találunk. El kell mondani ugyanakkor azt is, hogy ezek az épületek jelen­tős községi áldozattal, hosszú ideig (hat, kilenc esztendeig) épülnek. A színpadtechnika fejlett­ségével párhuzamosan jelent­kezik a viszonylag erős mű­kedvelő tevékenység. Hu­szonnégy amatőr színjátszó csoportot számlál a járás. Van olyan csoportjuk, mely a Csár­dáskirálynőt 48 alkalommal mutatta be, 90 ezer korona be­vétellel. A csoportok tevé­kenységét évente figyelem­mel kísérik, ellenőrzik és nem összevont járási bemu­tatókon, de helyi bemutatók, egységes pontrendszer alap­ján minősítik is. Van más területen is mű­kedvelő tevékenység. Híres a Deáki-együttes, melynek a fő­próbáját volt szerencsénk lát­ni. A mintegy nyolcvantagú együttes ének-, zene- és tánc­kara színvonalas produkcióra képes, nagy összeforrottság, egészséges kollektív szellem jellemzi munkájukat. Fényképész és amatőr filmes szakköreik is híresek. Tizen­hat rendszeresen működő fotószakkörük van. Befejezésül néhány gondo­latot a járási művelődési ház tevékenységéről. Arról nem kívánok sokat beszélni, hogy anyagi ellátottságuk jobb, hogy mozgási lehetőségeik a saját gépkocsi, valamint taxi felhasználási lehetőség birto­kában lényegesen kedvezőb­bek. Bennem a művelődési „műhely" megfogalmazás alakult ki. Előadóik (hat előadó, terüle­tenként néhány segítő) eléggé intenzív tevékenységet foly­tatnak. Személyesen segítik, irányítják az öntevékeny cso­portok próbáit, különösen in­dító és záróidőszakban. Ezen­kívül továbbképzési feladato­kat látnak el. Megfelelő a mű­velődési ház felszerelése is. Képes arra, hogy a helyi fel­adatok megoldásán kívül, melynek nagy részét a városi művelődési intézmény oldja meg, kölcsönző tevékenységet is folytasson. összegezve a látottakat el­mondhatjuk, hogy a kapcsola­tok felvétele, a tapasztalatok időnkénti kicserélése feltétlen hasznos. Ennek jegyében kö­szöntjük a galántai járás nép­művelőit, s mi is igyekszünk nekik ezekben a napokban be­mutatni járásunk népműve­lési tevékenységét. Furuglyás Géza Tanácsülés lesz holnap kilenc órai kez­dettel Csévharaszton. Megtár­gyalják az iskolában fo­lyó szemléltető oktatás hely­zetét, a szertári állomány fejlesztését, a község áruel­látását, az fmsz 1967. évi te­vékenységét és az 1967. évi költségvetést. Ügyeletes orvos Gyomron dr. Halmai Gé­za, Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Pilisen dr. Czinder Bálint, Üllőn dr. Leyrer Ló­ránt, Vecsésen dr. Túry Ist­ván tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FILM MŰSOR MOZIK Ecser: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. Gomba: Apa (széles). Gyöm- rő: Sikátor. Első előadáson: Kard és kocka. Matiné: Kandúr és a si­sak. H: A gyilkos halála. Maglód: Utazás a hitvesi ágy körül (szé­les). Matiné: Másfél millió. H: Bű­nös víz. Munde: Büdösvíz. H: Uta­zás a hitvesi ágy körül (széles). Monor: Tízezer nap (széles). Ma­tiné: eltévedt ágyú. H: Falstaff (széles). Nyáregyháza: A szárnyas Fifi. Péteri: Az állhatatos feleség. Első előadáson: Blood kapitány fia. Pilis: Nagy buli. H: Házasság olasz módra. Tápiósáp: Elmaradt vallomás. Tápiósüly: Büdösvíz. Úri: Pipák. Első előadáson: Káló­ján cár. Üllő: Békében élni. Ma­tiné: Vízkereszt, tí: Egy asszony járt itt (széles). Vasad: Az első esztendő. Vecsés: Jónapot, én va­gyok (széles). Matiné: Másfél mil­lió. H: Bűntény a leányiskolában. m.EÍuhuból jelcnike&etn** Monorffol 15 ezer kilométerre Március 30-i számunkban „Szerencsés utazást” címmel interjút közöltünk, mely járásunk mezőgazdasági osztályának kertészeti vezetőjével, Klein Istvánnal, készült. A fiatal szak­ember Kubába indult egyéves munkára, s annak idején meg­ígérte, rendszeresen tudósítani fogja olvasóinkat kubai élmé­nyeiről. Azóta megérkezett az első „vaskos” postai külde­mény, az első tudósítás-sorozat, melyből vasárnaponként megismerkedhetnek az olvasók a magyar szakemberek külde­tésével, első élményeivel, a kubai emberek sok érdekes szo­kásával. /. Szakmai csoportokban Miért is jöttünk Kubába, s hogyan dolgozunk itt? A kubai ifjúsági szövetség és a Kubai Földreform Orszá­gos Intézet kérésére a ma­gyar KISZ KB és FM között létrejött egy szerződés, mely­nek alapján száz fiatal ma­gyar mezőgazdasági szakem­ber egy évre Kubába indult. Az első csoport március 29-én, a második április 5-én hagyta el az ország határát, a Cseh­szlovákián keresztül Kuba felé vette útját. A delegáció leg­fontosabb feladata — végzett­ségének megfelelően — a legjobb tudása szerinti szak­mai segítségadás. Terveink? Ki-ki a maga vo­nalán egy hónap távlatából másképp látja a feladatokat, a problémákat és az elképzelé­seket, itt Kubában, mint ott­hon gondoltuk. Mint ismere­tes, a csoportnak kertészek, állattenyésztők, állatorvosok és gépészek a tagjai. Hogy is alakultak a felada­tok Havannában? Az állatorvosok közül töb­ben a húsiparhoz kerültek. Az állattenyésztők feladata az állatállomány helyes ta­karmányozása, a takarmány- gazdálkodás —, valamint korszerűsíteni a nevelést, hiz­lalást és tenyésztési eljáráso­kat. A gépészek — nagyobb cso­portokban, gépállomásokon, gépjavítóműhelyekben te­szik meg javaslataikat n gé­pek helyes, gazdaságos ki­használására. Irányítják és megszervezik a javításokat, felújításokat. A kertészek — egy, kettő, esetleg hármas elosztásban dolgoznak, Irányítanak egy- egy gazdaságban, vagy gaz­dasági körzetben. Feladatuk: megkeresni a helyi adottsá­gok figyelembevételével a le­hető legjobb zöldségfélét, faj­tát, agrotechnikát. Javaslatot tenni esetleg a sor- és tőtávol­ság, öntözési módszerek, nö­vényvédelem helyes megvá­lasztására. A kertészek egyik csoportja talajtanos lett, akik laborató­riumokban, gazdasági köz­pontokban dolgoznak és az or­szágot járva talajmintát vesz­nek, s a készülő országos ta­lajtérkép részletes munkájá­ban segédkeznek. Miért éppen mi, magyarok, kellettünk ide, Kubába, közel 15 ezer kilométer távolságból? Mint ismeretes, Kuba több éve a függetlenségének kivívása óta gazdasági blokád alatt van. A kapitalista államok megtagadták mindennemű gazdasági segítséget, kereske­delmi kapcsolatot. Arra tö­rekszenek, hogy a népélelme­zési cikkeket minél olcsóbban, s ha lehet — helyben állítsák elő. A problémák ugyanis hirtelen jelentkeztek, s a most végzett, vagy éppen ta­nuló szakvezetők még gyakor­latlanok az üzemi termelésben. Nos, ezen a kubai kormány úgy próbált segíteni, hogy a szocialista országokból szak­embereket kért. Jelenleg Ku­bában bolgár, cseh, magyar és szovjet mezőgazdasági szak­emberek dolgoznak. Klein István Következik: Huszonnégy óra felhők felett... — Kérem a szereplőket, foglalják el a helyüket. (Zsoldos Sándor karikatúrája) Cseresznyefán Vajon kit nem kísért meg a csá­bítás ördöge, ami­kor véletlenül egy dústermésű cse­resznyefa alá ré­ved? Tegyük csak a kezünket a szi­liünkre: ugye, ugye? Különösen akkor, ha az em­ber csak húsz éves, és még min­dig ott parázslik benne tűnő ka­maszkorának fel- fellobbanó gátlás­talansága. Hát ez történt velem is. Először csak sóvárogva bámultam fel a fára, aztán később — onnan lefelé. Közben a terepet is figyeltem: va­jon, mikor buk­kan fel a kert „angyala", hogy egy jókora hu­sánggal kiűzzön ebből a „gyümölcs- paradicsomból’’. Már javában esze­gettem, amikor valóban megjelent valaki. — Hu-hu! Ki vagyok én? — Biztosan ma­ga is cseresznye­tolvaj — szóltam le félvállról, mi­kor megpillantot­tam a lombok közt matató mókás öre­get. Egy ideig cin­kos mosollyal bá­mult rám, aztán ismét felkiáltott. — ... S ha nem? ... Külön­ben hogy érzed ott fenn maga'Ü fiú? — Remekül — nevettem — és maga? — Én is, de tu­dod — nyögdécselt az öreg — én már régi róka ’ vagyok a szakmában, nem tudok úgy fára mászni, mint te. Itt lenn nincs semmi. Ha meg­tenné)) nekem egy szívességet és tele szednéd nekem ezt a kosarat . . — Hát legyen — egyeztem bele kényszeredetten. De nem voltam valami túlzottan lelkes. Miért nem megy inkább az ilyen vén ember lottót árulni?! — dohogtam magam­ban. — Mit kép­zel, hogy egy egész kosárral?! — De azért betyárbecsü­letből teleszedtem neki, hadd lássa, kivel van dolga! Mikor végre le- kecmeregtem a fá­ról, az öreg elége­detten veregette meg a váltamat: — Jól van, fiú, rendes munkát vé­geztél. Egészen el voltam már kese­redve, hogy nap­számosokat kell fogadnom. Renge­teg pénzbe kerül az... — Miért? Ki maga tulajdon­képpen? Az öreg szemé­ben huncut mo­soly bujkált. — Nem akarlak megijeszteni, de én vagyok a telek gazdája... (—ky)

Next

/
Oldalképek
Tartalom