Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
MONOMIDTKE P.; E SrT^vW,E-G YJ 4. H-1 R LAP K fJ L O,-N Kv* A ,D Á;Sí^' . IX. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1967. JÚNIUS 4.. VASÁRNAP Üllőn a búza: Bezosztája I, Számvetés a határszemle után Az üllői Kossuth Tsz főkönyvelőnője néhány nappal ezelőtt végigjárta a határt, s amit látott, arról — a számok embere — számokban számol be. A közös gazdaság területe 4484 hold — sajnos 400 holdat nem tudnak művelni, mert elöntötte a víz. A kosteleptől kapott területen ültetett borsó nem. váltotta be a reményt, s ennek nem az az oka, hogy nem művelték,- nem gondozták, hanem az, hogy ezt a földet körülbelül tizenöt évig nem művelték, földjét csak a madarak trágyázták. A cukorrépa viszont nagyon szép. A termelőszövetkezet fennállása óta nem ígérkezett ilyen bőséges cukorrépatermés. A táblák tiszták, a kiegyelés után már meg is kapálták, s mivel néhány levélben levél- tetűt találtak, a napokban kezdték el a permetezését. Zöldséget 475 holdon termesztenek — ebből 45 hold uborka. A terület szép, tiszta — jó termést ígér. A paradicsom eddig minden évben jól fizetett, ebben az évben 200 hold van belőle. Száz holdon már virágzik is. A rozs szép, a búza megsínylette a talajvizet, meg a szinte mindennapos esőt. Tizenkét hold búzát és 52 hold rozsot ki kellett szántani, mert a víz szinte kimosta a gyenge növényt a földből. Ott, ahol nem volt víz, nagyon szép, erős az őszi árpa, de a vizes területekről 70 hold őszi árpát kellett kiszántani. Az alacsony termetű, erős, nagy terméshozamú szovjet búza, a Bezosztája I. megszokta már az üllői talajt, s a termelőszövetkezet szakemberei is megismerkedtek a szovjet gabonával, rájöttek, milyen talajelőkészítést kíván, mennyiPostás bácsi, nincs levelem? Jegyzetek a gyömröi postások munkájáról Ugyancsak a fejlődésről tanúskodik a rádió- és televízió-előfizetők száma is. 1958. december 31-én 1892. rádióelőfizető lakott a községben, 1966. végén pedig 2648 lakásban volt rádió. A televíziótulajdonosok száma még gyorsabban emelkedett. 1958. december 31-én mindössze 24 tv volt Gyomron, s ez év januárjában már 1260 lakásban volt televízió. (Az ossz lakások közel 50 százaléka.). A posta feladatai közé tartozik a különböző hírlapok árusítása is. Ha áttekintjük az elmúlt évek statisztikáját, arra kell következtetnünk, hogy a közel tízezres nagyközségben nem sok család lehet, ahol egyáltalán nem olvasnak valamilyen újságot. Sőt — mint az egyik iskolában végzett felmérés bizonyította — sok családnál két-három féle újságot is olvasnak. 1958-tól az utolsó nyolc év pontos, hivatalos kimutatása szerint csak a politikai napilapok havi középátlaga 25 122 példány volt. Ezenkívül 1966-ban csupán az Élet és Tudományból 476 példányt adtak el havonta. Az úttörő, színházi és egyéb lapok száma külön ezrekre ment. Természetes, hogy az újságkézbesítés megnehezítette a postások munkáját, késleltette a levelek kézbesítését is. Ezért született meg az a fontos kezdeményezés, hogy a hírlapok kézbesítése alól mentesítették a postásokat, és erre a munkára hat családos asszonyt alkalmaztak, akik napi négyórás munkával 800— 1000 forintot kereshetnek havonta. Így meggyorsult a levelek kézbesítése és az újságokra sem kell délig várni, most már a reggeli órákban házhoz viszik azokat. Amint gazdagodik, fejlődik a község, növekszik a lélek- szám, ezzel párhuzamosan nőnek a követelmények a posta dolgozóival szemben is. A hivatalban kultúrált körülmények közt dolgozhatnak, az épületben vízvezeték, s minden kézbesítőnek külön zárható munkaasztala van. a területen azonban, sajnos, még nem egyöntetűen megfelelő a terep: esős időben sok a sáros utca. Megköszönve a szíves tájékoztatást, erőt és jó egészséget kívánok a posta minden dolgozójának, s azt kérem: továbbra is sok kedves levéllel és küldeménnyel örvendeztessenek meg. S mielőbb egy „ötössel” is bekopogtathatnának. Palotai Sándor re kell trágyázni a földet, hogy a ’maximális termésátlaggal hálálja meg a gondozást. Az elmúlt évben 18 mázsás termésátlagot értek el. Csak Bezosztája I-et vetettek ebben az évben a tsz-ben. A sárgarépát elverte a homok, ki kellett szántani. Űjra elvetették, s öt hold kivételével már ki is kelt. Négy százö t ven ki len c holdon szeretnék elvetni a kukoricát, eddig 200 holdon kelt ki, a hátralévő 259 holdat a szó szoros értelmében szinte naponta lopják el a víztőL Ahogy lehúzódik a víz, azonnal hozzákezdenek a terület megműveléséhez. Ebben az évben az időjárás rossz volt az üllői Kossuthhoz. Talajvíz, eső, homok — csupa váratlan, kellemetlen meglepetés. Ennek ellenére —. s ez a főkönyvelőnő véleménye — gyors intézkedéssel elejét tudták venni a komoly kárnak, sőt alkalmazkodva az időjáráshoz, kihasználva az esőmentes napokat — igyekszenek pótolni a terméskiesést. (d) Járásunk vendégei: A galántai népművelők Vb-nlcsek Holnap vb-ülést tartanak Gyomron 15 órai kezdettel. Napirenden az állategészségügyi helyzet és az arátás- cséplési munkákra való felkészülés. >• Mendén 13 órakor ülése-*4 zik a vb, melynek napirendjén az állami gondozottak és veszélyeztetett kiskorúak helyzete és az Állami Biztosító munkájáról szóló jelentés szerepel. Monoron ugyancsak holnap 14 órakor a június 23-i tanácsülés anyagát tárgyalja meg a községi tanács végrehajtó bizottsága. Nemrég vendégségben voltak a járás népművelői Csehszlovákiában, a galántai járás művelődési házainak munkáját tanulmányozták. A távolabbi cél az volt, hogy együttműködést létesítsenek a két járás művHődési munkájában. A vendéglátók most vendégeink lettek. Ilyenkor önkéntelenül is jelentkezik az emberben a tapasztalatok összefoglalásának igénye. Ez annál is inkább indokolt, hiszen már leülepedett az első lelkesedés, már sikerült átgondolni a látottakat, és ennek alapján talán sikerül reáliá*képet is adni. A galántai járás alapvetően különbözik a mi viszonyainktól. Egyrészt csaknem háromszor akkora — bár lélekszámút tekintve nincs arányítható különbség, hiszen az 55 községben 130 ezer ember él. A mieinktől eltérően ipari jellegű terület, szlovákiai viszonylatban is számottevő iparteleppel rendelkezik. Ennek kapcsán itt nem bejárás és eljárás problémáiról beszélhetünk. Sokan dolgoznak lakóhelyüktől távol, de nem egy centrum felé irányul a bejárás, hanem megoszlik, sugarasan ágazik szét. A harmadik lényeges különbség a települések városiasabb jellege is, s ezzel párhuzamosan az építkezésekben megnyilvánuló nagyobb cél- tudatosság. Három kisváros van a járás területén. Mindháromban, de a falvakban is előre terveznek, az építkezés jövő igényeit is kielégítő szempontjai az irányadóak. Egy példát. A három városkában szállodák vannak, ötemeletesek, hatvan vendégszobával, étterem, kávéház és bár kapcsolódik a szövetkezeti kezelésben levő egységekhez. Megtelik-e mindennap, rentábilis-e? — vetődik fel azonnal a praktikus kérdés. Nem. Ma még nem. Bár nyáron*, ■ * PófcscMj " köáelségébői * adódóan, ,elég..magas a forgatóin. Gépkocsin 46 kilométer — nem távolság. Ezek azok az adatok, melyek ismerete nélkül nem beszélhetünk a területen belül folyó művelődési tevékenységről sem. Két évvel ezelőtt egy tájékoztató előadáson hallottam, hogy az életszínvonal a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban mintegy húsz százalékkal magasabb a miénknél. Az anyagi kultúra tekintetében el kell fogadni a megállapítást. Oktatási és népművelési intézményeik lényegesen korszerűbbek. Jóllehet a könyvtári ellátottság és könyvkultúra tekintetében elmaradnak a mi viszonyaink mögött. Művelődési otthonaikban figyelemre méltó a színpad- technika. Korszerű színpadjaikat kissé irigykedve néztük. Járásunkban az ottani kisközségek művelődési intézményeinek színpadaihoz hasonlót nem találunk. El kell mondani ugyanakkor azt is, hogy ezek az épületek jelentős községi áldozattal, hosszú ideig (hat, kilenc esztendeig) épülnek. A színpadtechnika fejlettségével párhuzamosan jelentkezik a viszonylag erős műkedvelő tevékenység. Huszonnégy amatőr színjátszó csoportot számlál a járás. Van olyan csoportjuk, mely a Csárdáskirálynőt 48 alkalommal mutatta be, 90 ezer korona bevétellel. A csoportok tevékenységét évente figyelemmel kísérik, ellenőrzik és nem összevont járási bemutatókon, de helyi bemutatók, egységes pontrendszer alapján minősítik is. Van más területen is műkedvelő tevékenység. Híres a Deáki-együttes, melynek a főpróbáját volt szerencsénk látni. A mintegy nyolcvantagú együttes ének-, zene- és tánckara színvonalas produkcióra képes, nagy összeforrottság, egészséges kollektív szellem jellemzi munkájukat. Fényképész és amatőr filmes szakköreik is híresek. Tizenhat rendszeresen működő fotószakkörük van. Befejezésül néhány gondolatot a járási művelődési ház tevékenységéről. Arról nem kívánok sokat beszélni, hogy anyagi ellátottságuk jobb, hogy mozgási lehetőségeik a saját gépkocsi, valamint taxi felhasználási lehetőség birtokában lényegesen kedvezőbbek. Bennem a művelődési „műhely" megfogalmazás alakult ki. Előadóik (hat előadó, területenként néhány segítő) eléggé intenzív tevékenységet folytatnak. Személyesen segítik, irányítják az öntevékeny csoportok próbáit, különösen indító és záróidőszakban. Ezenkívül továbbképzési feladatokat látnak el. Megfelelő a művelődési ház felszerelése is. Képes arra, hogy a helyi feladatok megoldásán kívül, melynek nagy részét a városi művelődési intézmény oldja meg, kölcsönző tevékenységet is folytasson. összegezve a látottakat elmondhatjuk, hogy a kapcsolatok felvétele, a tapasztalatok időnkénti kicserélése feltétlen hasznos. Ennek jegyében köszöntjük a galántai járás népművelőit, s mi is igyekszünk nekik ezekben a napokban bemutatni járásunk népművelési tevékenységét. Furuglyás Géza Tanácsülés lesz holnap kilenc órai kezdettel Csévharaszton. Megtárgyalják az iskolában folyó szemléltető oktatás helyzetét, a szertári állomány fejlesztését, a község áruellátását, az fmsz 1967. évi tevékenységét és az 1967. évi költségvetést. Ügyeletes orvos Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Pilisen dr. Czinder Bálint, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen dr. Túry István tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FILM MŰSOR MOZIK Ecser: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. Gomba: Apa (széles). Gyöm- rő: Sikátor. Első előadáson: Kard és kocka. Matiné: Kandúr és a sisak. H: A gyilkos halála. Maglód: Utazás a hitvesi ágy körül (széles). Matiné: Másfél millió. H: Bűnös víz. Munde: Büdösvíz. H: Utazás a hitvesi ágy körül (széles). Monor: Tízezer nap (széles). Matiné: eltévedt ágyú. H: Falstaff (széles). Nyáregyháza: A szárnyas Fifi. Péteri: Az állhatatos feleség. Első előadáson: Blood kapitány fia. Pilis: Nagy buli. H: Házasság olasz módra. Tápiósáp: Elmaradt vallomás. Tápiósüly: Büdösvíz. Úri: Pipák. Első előadáson: Kálóján cár. Üllő: Békében élni. Matiné: Vízkereszt, tí: Egy asszony járt itt (széles). Vasad: Az első esztendő. Vecsés: Jónapot, én vagyok (széles). Matiné: Másfél millió. H: Bűntény a leányiskolában. m.EÍuhuból jelcnike&etn** Monorffol 15 ezer kilométerre Március 30-i számunkban „Szerencsés utazást” címmel interjút közöltünk, mely járásunk mezőgazdasági osztályának kertészeti vezetőjével, Klein Istvánnal, készült. A fiatal szakember Kubába indult egyéves munkára, s annak idején megígérte, rendszeresen tudósítani fogja olvasóinkat kubai élményeiről. Azóta megérkezett az első „vaskos” postai küldemény, az első tudósítás-sorozat, melyből vasárnaponként megismerkedhetnek az olvasók a magyar szakemberek küldetésével, első élményeivel, a kubai emberek sok érdekes szokásával. /. Szakmai csoportokban Miért is jöttünk Kubába, s hogyan dolgozunk itt? A kubai ifjúsági szövetség és a Kubai Földreform Országos Intézet kérésére a magyar KISZ KB és FM között létrejött egy szerződés, melynek alapján száz fiatal magyar mezőgazdasági szakember egy évre Kubába indult. Az első csoport március 29-én, a második április 5-én hagyta el az ország határát, a Csehszlovákián keresztül Kuba felé vette útját. A delegáció legfontosabb feladata — végzettségének megfelelően — a legjobb tudása szerinti szakmai segítségadás. Terveink? Ki-ki a maga vonalán egy hónap távlatából másképp látja a feladatokat, a problémákat és az elképzeléseket, itt Kubában, mint otthon gondoltuk. Mint ismeretes, a csoportnak kertészek, állattenyésztők, állatorvosok és gépészek a tagjai. Hogy is alakultak a feladatok Havannában? Az állatorvosok közül többen a húsiparhoz kerültek. Az állattenyésztők feladata az állatállomány helyes takarmányozása, a takarmány- gazdálkodás —, valamint korszerűsíteni a nevelést, hizlalást és tenyésztési eljárásokat. A gépészek — nagyobb csoportokban, gépállomásokon, gépjavítóműhelyekben teszik meg javaslataikat n gépek helyes, gazdaságos kihasználására. Irányítják és megszervezik a javításokat, felújításokat. A kertészek — egy, kettő, esetleg hármas elosztásban dolgoznak, Irányítanak egy- egy gazdaságban, vagy gazdasági körzetben. Feladatuk: megkeresni a helyi adottságok figyelembevételével a lehető legjobb zöldségfélét, fajtát, agrotechnikát. Javaslatot tenni esetleg a sor- és tőtávolság, öntözési módszerek, növényvédelem helyes megválasztására. A kertészek egyik csoportja talajtanos lett, akik laboratóriumokban, gazdasági központokban dolgoznak és az országot járva talajmintát vesznek, s a készülő országos talajtérkép részletes munkájában segédkeznek. Miért éppen mi, magyarok, kellettünk ide, Kubába, közel 15 ezer kilométer távolságból? Mint ismeretes, Kuba több éve a függetlenségének kivívása óta gazdasági blokád alatt van. A kapitalista államok megtagadták mindennemű gazdasági segítséget, kereskedelmi kapcsolatot. Arra törekszenek, hogy a népélelmezési cikkeket minél olcsóbban, s ha lehet — helyben állítsák elő. A problémák ugyanis hirtelen jelentkeztek, s a most végzett, vagy éppen tanuló szakvezetők még gyakorlatlanok az üzemi termelésben. Nos, ezen a kubai kormány úgy próbált segíteni, hogy a szocialista országokból szakembereket kért. Jelenleg Kubában bolgár, cseh, magyar és szovjet mezőgazdasági szakemberek dolgoznak. Klein István Következik: Huszonnégy óra felhők felett... — Kérem a szereplőket, foglalják el a helyüket. (Zsoldos Sándor karikatúrája) Cseresznyefán Vajon kit nem kísért meg a csábítás ördöge, amikor véletlenül egy dústermésű cseresznyefa alá réved? Tegyük csak a kezünket a sziliünkre: ugye, ugye? Különösen akkor, ha az ember csak húsz éves, és még mindig ott parázslik benne tűnő kamaszkorának fel- fellobbanó gátlástalansága. Hát ez történt velem is. Először csak sóvárogva bámultam fel a fára, aztán később — onnan lefelé. Közben a terepet is figyeltem: vajon, mikor bukkan fel a kert „angyala", hogy egy jókora husánggal kiűzzön ebből a „gyümölcs- paradicsomból’’. Már javában eszegettem, amikor valóban megjelent valaki. — Hu-hu! Ki vagyok én? — Biztosan maga is cseresznyetolvaj — szóltam le félvállról, mikor megpillantottam a lombok közt matató mókás öreget. Egy ideig cinkos mosollyal bámult rám, aztán ismét felkiáltott. — ... S ha nem? ... Különben hogy érzed ott fenn maga'Ü fiú? — Remekül — nevettem — és maga? — Én is, de tudod — nyögdécselt az öreg — én már régi róka ’ vagyok a szakmában, nem tudok úgy fára mászni, mint te. Itt lenn nincs semmi. Ha megtenné)) nekem egy szívességet és tele szednéd nekem ezt a kosarat . . — Hát legyen — egyeztem bele kényszeredetten. De nem voltam valami túlzottan lelkes. Miért nem megy inkább az ilyen vén ember lottót árulni?! — dohogtam magamban. — Mit képzel, hogy egy egész kosárral?! — De azért betyárbecsületből teleszedtem neki, hadd lássa, kivel van dolga! Mikor végre le- kecmeregtem a fáról, az öreg elégedetten veregette meg a váltamat: — Jól van, fiú, rendes munkát végeztél. Egészen el voltam már keseredve, hogy napszámosokat kell fogadnom. Rengeteg pénzbe kerül az... — Miért? Ki maga tulajdonképpen? Az öreg szemében huncut mosoly bujkált. — Nem akarlak megijeszteni, de én vagyok a telek gazdája... (—ky)
