Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-24 / 147. szám
961. JÜNIUS 24.. SZOMBAT Oroszlánok a porondon JELENTŐS IRODALOMTÖRTÉNETI FELFEDEZÉS NÉGY ISMERETLEN MABÁCH-LEVÉL Eddig S levelekre Ismeretlen Madách- bukkant egy ifjú ^tanárjelölt: Herényi Ferenc 24 ^ éves budapesti bölcsészhallga- J tó. Felfedezését így mondta el J az MTI tudósítójának: $ Maczon Frigy esne Balogh \Anna, aki Madách Imre sógorának a dédunokája, budapesti* {lakásában sok könyvet, iro-' {mányt, papírhalmazt őriz csa- > ládi hagyatékként. Lányától { hallottam ezt, akivel tavaly $ nyáron Csesztvén ismerked- ^ tem meg. Az egyik félreeső polcon, háborítatlan papírkötegek között találtam rá Madách Imre sajátkezűleg írt négy olyan levelére, amelyről mind a mai napig mit sem $ tudtak az irodalomtörténészek, a filológusok. $ Három levél teljes terjedelmű, $ egy pedig töredékes, hiányzik $ az első két oldala. Madách \ Károlynak, öccsének írta $ mindegyiket Madách Imre. ^ Időben a legkorábbit 1848. ja- $ nuár 6-án keltezte Csesztvéről Budára. A küloldali cím- ^ zés: „Madácz Károly úrnak, az ^ M. K. H. Tanács fogalmazójá- 8 nak. Várban. Fortuna tér” — Csütörtök este tartotta bemutatkozó előadását a fővárosban a világhírű cseh Humberto cirkusz. Magyarországi fellépésükre sikeres amerikai és japán turnéjuk után került sor. Jan Valasek idomított oroszlánjaival (MTI Foto — Tormád Andor felv.) *s/s/ssssssssssssss//sss/ssssssssssssssssss/s/ssssss/fssssssssssss///sss/ss/sssssssssssssss/ssssssssssssss/ssssssssv/ssssss/ssssssss^í leiébe. Széles sodrású stílusban a sorok írója fiúi módon 8 nak, Várban, Fortuna tér” í így továbbították a Magyar $ Királyi Helytartó Tanács épü.!Tömbökben az idei terv A fakanalak hazájában Ä látogatót szinte megtéveszti a bejáratot ölelő rózsákért, de a cégtábla árulkodik: Faipari Ktsz, Pomáz. Hosszú épületsor mellett hatalmas fatömbök sorakoznak. — Itt az udvaron az idei terv alapanyaga látható — mosolyog Liczkó Károly, műszaki vezető. — Mi lesz belőle? — Fő profilunk a fakanál. Hazai anyagból készítjük, négymillió forint értékűt exportra, és természetesen ezen kívül a magyar háziasszonyok részére is. Emellett — közismert — esernyőnyél és járóbot készítéssel is foglalkozunk. — Nagy tételek? — Megközelítőleg nyolcmilliós a kivitel, s hasonló a hazai igény is. — Akadály? , — Sajnos még mindig kevés a fizikai munkás. Igaz, tizenhat évvel ezelőtt 20-an kezdtünk dolgozni, ma hatszor ennyien vagyunk. Ami ma itt látható — épület, berendezés — javarészt társadalmi munka eredménye. — Ma is önellátók? — Éppen most akarjuk kitelepíteni a raktárhelyiséget, melyet mosdóvá alakítunk át, és egy új épületet húzunk fel az elkészült áru csomagolására, és tárolására. így legalább a szociális körülményeket is sikerül kielégíteni. — Munkakörülmények? — Alig múlt két hete annak, hogy a csiszolóüzemnek átadtuk az új porelszívó berendezést, azóta tiszta levegőjű, higiénikus környezetben munkálkodnak. Az erőfeszítések jutalma az idén kifizetett 23 napi osztalék. Hlaváts Gabriella Gazdaságkutató Intézet alakult A kormány határozata alapján július 1-én megalakul a Gazdaságkutató Intézet, amelynek feladata, hogy feltárja és előre jelezze a belső népgazdasági folyamatokat, a népgazdaságra ható különféle tényezőket, kidolgozza és fejlessze a gazdaságkutatás korszerű módszereit. Az intézet elsősorban a gazdaságpolitikai irányító szervek tevékenységét segíti, ezen kívül népgazdasági szinten az általános tájékozódáshoz is hozzájárul. A Gazdaságkutató Intézet gazdaságpolitikai és tudományos intézmény és a Központi Statisztikai Hivatal elnökének felügyelete alatt működik. közvetít valamilyen anyagi természetű dologban öccse és anyja között. A második levél — amely ugyancsak magánjellegű — eleje hiányzik, de a tartalmából úgy következtettem, hogy körülbelül az 1850-es évek elején íródhatott. Köztörténeti jelentősége van az időben hozzánk legközelebbi két levélnek, mindegyiken az 1861-es évszám szerepel. Ismeretes, hogy Madách Imre ekkor Nógrád megyei képviselő volt az országgyűlésben. A szabadságharc után 1861- ben hívták össze először az országgyűlést. Az április 29-én keletkezett postai küldeményben a többi között olvasható, hogy „ ... ismét elhalasztották megnyitását szerdáig, s akkor is a császár csak biztossal akarja megnyíttatni s elnapolni mindjárt két hétre. Néha azon ponton vagyunk, hogy mindent megadnak, de már amikor beszél Ferencz Józseffel... ismét nem akar semmiről hallani.” Azután a folytatás: „Kimondjuk, hogy még a 48-as minisztérium és a meg nem hitt részek nem lesznek köztünk, semmihez sem szóllunk, erre egyet értés van, csak arra van két párt, hogy ezt felírásban vagy határozatban mondjuk-e ki, az elsőt Deák, a másikat Teleki akarja, én a másodikkal tartok .. Nem kevésbé fontos, kortársi dokumentumerejű az 1861. május 8-ról szóló levél, amelyik a jellegzetes madáchi komponálás megjelenítő stílusában született és Teleki öngyilkosságáról ad hírt, imigyen: „Ép a múzeum kertében állunk, mikor híre jő, hogy Teleki Lászlót ma reggel szobájában a padlózaton háton feküdve, keresztül lőtt szívvel találták. Nagrád volt rajta és fél csizma, az ágya össze gyűrve, a pisztoly kezében. — Csakhamar meg érkezett Giczy, a gyűlést meg nyitá X a borzasztó esetet be jelenté. A tömve volt karzatok egy jaj kiáltásban törtek ki, több nő áléit. Deák indítványozd az ülések felfüggesztését hétfőig, mi el is fogadtatott. A városba nagy izgatottság van, a Józsefváros ' mind összecsoportosult ... Senki sem hallotta a lövést. Minden ember a németet gyanúsítja.. Elmondta még a negyedik évfolyamos egyetemista: megbizonyosodott, hogy valóban ismeretlenek voltak ezek a levelek, nem szerepelnek abban a legteljesebb gyűjteményben sem, amelyet Staud Géza állított össze Madách levelezéséről. Tudományos feldolgozás után — egyetemi tanárának, Wal- dapfel Józsefnek a biztatására — Kerényi Ferenc (valószínűleg még a nyáron) az „Irodalomtörténeti Közlemények” folyóiratában fogja publikálni felfedezését. Bizonyos — mondták a tudósok — hogy ezáltal újabb értékes tápot kap a Madách-kutatás, a költő kultusza. Academia Istropolitana Nova Harmadszor nyitja meg kapuit ma Esztergomban az Academia Istropolitana Nova, a Dunakanyar nyári művészeti egyeteme. Elsősorban zene- pedagógusokat látnak vendégül, mivel az idei kurzus előadásainak és foglalkozásainak központjában a magyar zenei nevelés áll. 17 országból 132 jelentkezőt és számos ösztöndíjast várnak. A legtöbben Lengyelországból érkeznek, de jönnek vendégek a tengerentúlról, többek között az Egyesült Államokból, Kanadából, Argentínából és Japánból is. Az előadásokat az idén négy nyelven — angolul, németül, lengyelül és franciául — tolmácsolják. Az egyetemet ma Szőnyl Erzsébet, Erkel-díjas zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető tanára, a Nemzetközi Zenei Nevelési Társaság igazgatósági tagja nyitja meg. A zenei köszöntőt az esztergomi Labor Műszeripari Művek gyermekkórusa adja, Bartók és Kodály dalaiból. Este Monteverdi—Kodály emlék- hangversenyt rendeznek. A gazdag programban több más koncert is szerepel, és várjátékok első eseményére is ez alatt az idő alatt kerül sor. A várhegyen bemutatják Balassi Bálint „Szép magyar komédia” című kétrészes pásztorjátékát. A vendégek megismerkednek Esztergom, Tata és a Dunakanyar természeti szépségeivel is, majd az utolsó két napot a j Balaton mellett töltik. Kelta szavak a magyar nyelvben f Kafferbivaly a Tangóról Holló a kertben, koponya a vitrinben — Verőce valóságos kincsesbánya — Látogatás eg/ gyűjtőnél Szenzációs bejelentést tettek nemrég a British Mú- seum kutatói: kelta szavakra bukkantak a kanadai indiánok nyelvében. A hír annál érdekesebb, mert mi itt, a Kárpátmedencében még ma is bőségesen használunk kelta eredetű kifejezéseket. Nem csoda, hiszen ezernyi nyelvészeti, néprajzi, embertani és régészeti bizonyíték van arra, hogy különböző kelta törzsek évszázadokon át éltek itt, és valószínűleg még a mi ereinkben is jutott valami az ő vérükből. Szepessy Géza múzeológus gyűjteménye bizonyítja, hogy sok helységnevünk és néhány, ma is élő magyar családnév vitathatatlanul kelta eredetű. Csak néhány példa: Buda a kelták nyelvén szállást jelent, Magos — ez a helynév sokfelé található meg nálunk, teljesen sík területen — keltául „telep”. Mo- nor — kelta kiejtés szerint menor — tanya, Pilis pedig a magyar várnak felel meg. A családnevek közül Bacsó — halász, Bara — kenyér, stb. De megtaláljuk a hangzásbeli azonosságot, vagy erős hasonlóságot azonos értelmű magyar és kelta szavak között a legkülönbözőbb fogalomkörökben. Például a hét napjai kelta nyelven így hangzanak: hetfi, getvu, szörszdéj, kveter- dag, pentdag, sum- badag és vasarus- dag. A föld kelta megfelelője feöld, a buzgó-é büzgó, a víg-é feg. Az edény kelta nyelven — kiejtés szerint írva — üde- nu, a boldog bud- dug, az egres eg- rös. Náluk lige- man a legény, a mén kelta jelentése hím, viszont az ugyancsak kelta ghent-ből az angoloknál a gentleman, nálunk azonban csupán a kend fejlődött ki... ■Aki hollót tart a kertjében, § nyilván érdekes ember lehet. ^ Amikor először észrevettem ^ Verőcén, az Árpád úton a ket- ^ recben károgó megtermett, ^ fekete madarat, eltökéltem, S hogy megismerkedem a gaz- S dájáyal. Bementem a rácsos $ kapun és a holló alatt, másik $ ketrecben fel-alá szaladgáló ^ rókát is találtam. Ugyan kié ^ lehet? ^ — A mienk — szólal meg a § kertbein eprészkedő csinos, ^ szőke fiatalasszony. — Az ^ uram nagyon szereti az álla- tokát. Különben is gyűjtő. S Persze, ki mit gyűjt, van, S aki állatokat. De két darab 5 talán mégsem gyűjtemény. ^ — Nem is az. A- gyűjtemé^ nye odabent van. § A szoba szép, fényezett bar- ^ na bálóval berendezve, az ^ egyik falhoz azonban vitrin ^ támaszkodik, annak polcáról ^ pedig emberi koponya vigyo- 8 rog. S — A török időkből való — S mondja Szűcs Ernő, a gyűjtő § és az üvegszekrényből for- ^ más, fényesre-simára csiszolt $ zöldes kődarabot emel ki. Ma- ^ gyarázva mutatja: — Obszi- ^ dián kőbalta a korai bronz- ^ korból, az éle még most is ^ akár a beretva. Húzza csak ^ végig rajta az ujját. ^ Megteszem. Bizony nagy tü- ^ relmű lehetett ókori dédünk, | aki ilyen élesre fente kővel a $ követ. ^ Bevésett vonalakkal díszí- 5 tett ezüstgyűrűt vesz elő. ^ — A Szentendrei-szigeten, a § kismaros—kisoroszi rév mel- ^ lett van egy halom, azt neve- ^ zik Pusztatemplomnak. Ala- csony vízálláskor az ármosta Japán távesküvő partfalból épületalapzat tűnik elő. Égési nyomoktól feketéllő téglák, nem egyen bélyegző tanúsítja, hogy valami római építményből bontották ki, mielőtt idekerült. A téglafal alatti földrétegben egymás hegyén-hátán csontvázak. Csatában elesett, vagy tömegszerencsétlenség áldozatainak maradványai, ki tudja. Ott leltem ezt a gyűrűt, itt az ujjperec is, ami hordozta századokkal ezelőtt, azon volt, amikor megleltem. Mutat megkövesült tengeri csigákat, kagylókat, legtöbbjét a zebegényi ásványbányában találta. A faion, a vitrin melletti sarokban két hosszú csövű ko- váspuska. Az egyik török fegyver a XVIII. század elejéről. Verőcén lakó mérnök hozta valaha Törökországból, a hagyatékából szerezte meg 400 forintért. A másik ugyanolyan régi, de csak öt forintba került az Ecseri úti zsibvásáron, pedig az agya fémmel kivert. A túlsó sarokban bőrtarisznya lóg, rajta kis kostök, függ, tűzszerszámtartó, az acél, kova, tapló még mindig benne, t — Az utolsó rádi kanászé volt, az unokájától kaptam. Kitárja az egyik szekrényt, abban aztán akad látnivaló. Pecsétnyomó, pitykegomb- gyűjtemény és régi pénzérmék, rómaiak, görögök is, meg hazaiak halmaza. — Csaknem teljes sorozat az összes magyar uralkodók idejéből. És papírpénzek, még szükségbankók is az első világháború utáni időkből. Meg néhány hamis papírpénz, az elkobzó okmányokkal együtt. Más régi okmányai is vannak. A legrégibb kelte: 1490., a budai káptalan által hitelesített szerződés kutyabőrre írva. Aztán egykor- való verőcei polgárok végakarata, testvérörökösök osztályos egyezsége, és néhány fakuló ajándékozó irat. — A verőcei padlások az emlékek kincsesbányái, mi minden található bennük! Csak az emberek nem törődnek ilyesmivel, nem hajlandók megbolygatni családi lomtárukat. A falu közepétől a római hídfő romjaiig bronzkori mező terül eL Amikor a vízvezetéket ásták, a munkásoktól sokmindent szereztem. A váci gimnázium építésénél szintén. Ott volt Mátyás király jóembere, Báthori püspök palotája. Valószínűleg a király mesterei építették. Arra vall ez az oszlopfő itt, pontosan olyan faragású, mint amilyenek a visegrádi ásatásoknál előkerültek. A szekrény alsó polcán van egy tucat mindenféle formájú öreg kard. A legvastagabb, bőrhüvely rejti pengéjét, kozák tiszti szálfegyver. Nemrég elhunyt egykori huszártiszttől, aki 14-ben Galíciában elfogott egy kozák tisztet és lefegyverezte, vásárolta Verőcén 40 forintért. Vadásztrófeák, egyik sem sajátja, mind kapta, csereberélte, vagy vette. A legimpozánsabb köztük egy vastag - szarvú kafferbivaly hatalmas koponyája. Szintén a pesti zsibvásáron, a Tangón jutott hozzá 20 forintért. Talán még ennél is látványosabb a gyer- mekderék-vastagságú mam- mut felsö-combcsont, amit a pincében tekinthetünk meg. A verőcei téglagyár mellett találta. Szerinte egész mam- mutcsontváz bújik meg ott a földben. Visszamegyünk a szobába, hogy kartotékját is megmutathassa. Legalább 200 karton. Ha bárhol hall valami régiséggyűjtőről, vagy régiségről, azt feljegyzi és sorban végiglátogatja a címeket. Cserél, vásárol, szaporítja a gyűjteményét. — Mióta gyűjt? — Éppen harminc éve. ötéves koromban kezdtem, akkor találtam ezt az obseidián baltát, azóta vagyok szerelmese a régészetnek. Persze csak úgy kedvtelésből, ha úgy tetszik, műkedvelő alapon, de nagy szenvedéllyel szedem össze az öreg holmikat. Tanult mesterségére nézve Szűcs Ernő géplakatos. Évek óta az általános lakatosok szakoktatója a váci ipari tanintézetben. De bújja a történelmi, meg a régészeti könyveket, alaposan ismeri ennek a tudós mesterségnek is sok csínját-bínját. t Kifelé menet falhoz támasztott dús faragástól ékes ajtót veszek észre. Tábláján imára kulcsolt kezű angyalok, glóri- ás szentek serege. Nagyon szép, régi faszobrászmunka. Semmi kétség, egykor templomi sekrestye ajtaja volt. — Itt vettem Verőcén 500 forintért. — Ugyan mit költ havonta a gyűjtésre? — kérdem, miközben cigarettára gyújtok. Mosolyogva, de nem minden él nélkül így felel: — Nem többet, mint más cigarettára. Ezeket a szavait meg én tehetem el a gyűjteményembe. Jó bemondásokon kívül abban úgysincsen egyéb. Szokoly Endre A Baranya megyei Bár községben működő baromfineme- sitő gazdaság két japán szakembert foglalkoztat. Az egyikük — a 26 éves Kató Shiro — magyar kislányt vett feleségül: Keller Erzsébetet, a gazdaság egyik dolgozóját. Most született meg első gyermekük. A másik japán szakember — a 30 éves Jaginuma Tosihiro — ugyancsak megunta az agglegény életet: távházasságot kötött Japánban élő menyasszonyával. így, mint mondotta, a fiatalasszonynak könnyebb és egyszerűbb lesz Magyarországra utaznia. Jaginuma Tosihiro felesége augusztusban érkezik Bárba. A gazdaság a két japán családnak szomszédos lakást biztosított.
