Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

2 1967. JÜNIUS 24.. SZOMBAT p Koszigin-Johnson találkozó Fock Jenő felszólalása az ENSZ-ben Glassboróban (Folytatás az 1. oldalról) meg a találkozó színhelyére. A gépkocsiból kilépett szovjet miniszterelnököt Johnson el­nök kézfogással köszöntötte. Majd Koszigin és Gromiko üdvözölték az amerikai állam­férfiakat, néhány másodperces beszélgetés után, amely főként a fotóriporterek kérésére tör­tént a ház előtt, a két vezető bement az épületbe. A tanács­kozáson a közvetlen kíséret tagjain kívül csak két tolmács vesz részt, egyet a szovjet, egyet pedig az amerikai kül­döttség biztosított. Johnson amerikai elnök és Koszigin szovjet kormányfő személyes megbeszélésének el­ső szakasza 90 percig tartott A tárgyaló felek munkaebé­den vettek részt. Az ebédet az amerikai elnök adta, szovjet vendége tiszteletére. A dísz­ebéden felszolgált ételeket és a terítéshez felhasznált étkész­letet a Fehér Házból szállí­tották a helyszínre. Az asztal­nál 12 személyre terítettek. Johnson és Koszigin pén­teken délután közel két órán át tárgyalt. A két politikus tanácskozásán végig csak a tolmácsok voltak jelen. A szovjet, illetve az amerikai kíséret tagjai a szomszédos te­remben folytattak eszmecse­rét. Amerikai hivatalos körök­ből származó értesülés szerint Johnson és Koszigin megbe­szélésének napirendjén négy lényeges probléma szerepelt: a Közel-Kelet, Vietnam, az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozása és a rakétaelhárító rendszerek kiépítésének korlátozása. Sem szovjet, sem amerikai részről nem hangzott el nyi­Pénteken Vatikán városban közzétették VI. Pál pápa „A papok nőtlensége" című encik- likáját, amelyben a katolikus egyház feje újból megerősíti azt a másfél évezredes egyhá­zi előírást, amely megtiltja a katolikus papoknak a házas­ságkötést. A dokumentumban Az algíri rádió csütörtök este árulásnak minősítette Szaud-Arábiának azt a dön­tését, hogy az ARAMCO ame­rikai olajtársaságnak újból megengedi a kőolaj-kiterme- dést Ezzel Szaud-Arábia — latkozat azzal kapcsolatban, hogy mi volt a tárgyalások el­ső szakaszának témája. Az új­ságírók mindössze arról érte­sülhettek, hogy Koszigin szov­jet miniszterelnök megérkez­tekor tréfásan gratulált John- | sonnak abból az alkalomból, i hogy az amerikai elnök két nappal ezelőtt nagyapa lett. A csaknem kétórás négy- szemközti, illetve a tolmá­csokkal együtt nyolcszemközti beszélgetés utáni ebéden, a A saigoni amerikai főha­diszállás pénteki sajtóköz­leménye szerint amerikai harci repülőgépek csütörtö­kön tovább folytatták a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság területén fekvő vas­útvonalak bombázását. Ha­noitól 50 kilométernyire északkeletre két szerelvényt támadtak meg. A másik fő célpont a Hanoitól 70 kilomé­ternyire délnyugatra fekvő Nam Dinh-i erőmű volt. Az amerikai gépek összesen 125 Adenből érkező jelentések szerint a brit gyarmati ható­ságok egyelőre nem kísérlik meg visszafoglalni a sűrűn la­kott arab negyedet, a „krá­tert”, amely szerda óta a a pápa visszautasítja azt az érvelést, amely szerint eljött az ideje a papi nőtlenségre vonatkozó tilalom visszavoná­sának, mert a házasságkötés engedélyezése nagyobb kedvet ébresztene a fiatalokban a pa­pi pálya iránt sével foglalkozó háromnapos értekezlete. Az értekezlet 200 millió dol­lár értékű hitelsegélyt szava­zott meg az indonéziai fizeté­si mérleg idei deficitjének fe­dezésére. tárgyalásokba bevonták a mi­nisztereket és a szakértőket is. A csúcstalálkozóról mintegy ezer riporter kívánta tudósí­tani a világsajtót, a rádiót és a tv-állomásokat. A legna­gyobb nehézséget a hírközlés okozta: egyrészt a tárgyalás ideje alatt a sajtó nem jutott érdemleges információhoz, másrészt az információk to­vábbítása sem volt könnyű a telefonvonalak számának hiá­nya miatt. bevetésben vettek részt Észak-Vietnam fölött. A közlemény szerint a csü­törtöki nap folyamán 20 frontszakaszon volt kisebb- nagyobb összecsapás a parti­zánerők és az amerikai, il­letve dél-vietnami kormány- csapatok között. Közölték, hogy Da Hangtól délnyugat­ra befejeződött az „Arizona" fedőnevű, 9 napos „tisztogató hadművelet", amelyben több zászlóalj amerikai tengerész- gyalogos vett részt. nemzeti felszabadító erők ke­zén van. Katonai szakértők szerint a brit csapatok olyan nagy­mérvű ellenállásba ütközné­nek, hogy csak tüzérségi fe­dezet alatt, jelentős erők be­vetésével kísérelhetnék meg a behatolást az arab negyed­be, ami elkerülhetetlenül nagy. vérontással és súlyos veszteségekkel járna mind­két oldalon. Az arab negyedet, amely egy kialudt vulkán kráteré­ben fekszik, brit csapatok veszik körül, ellenőrzésük alatt tartva a kráterpeiem uralkodó magaslatait. Rendkívüli ülést tűrt Berlinben a DÍVSZ végrehajtó bizottsága A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség budapesti iro­dája június 25-re és 26-ra Berlinbe összehívta a DÍVSZ végrehajtó bizottságának rendkívüli ülését, amelynek napirendjén a közel-keleti helyzet szerepel. CSAK RÖVIDEN... BURGIBA tunéziai elnök leváltotta a biztonsági szolgá­lat vezetőjét és elrendelte a belügyminisztérium átszerve­zését * KONGÓBAN széles körű összeesküvést lepleztek le, amely az ország gazdasági éle­tének szabotálására irányult. ★ A „BÉKE ÉS SZOCIALIZ­MUS” szerkesztőségének prá­gai nemzetközi ideológiai ér­tekezletén Vladimir Koucky, a CSKP KB titkára kijelen­tette: — Meg kell kezdeni a kommunista pártok világta­lálkozójának előkészítését. x • ATHÉNBEN Papadopulosz államminiszter és Patakosz belügyminiszter újságírók és fotóriporterek előtt bizonyí­tották, hogy közöttük teljes harmónia uralkodik. * DAMASZKUSZBAN letar­tóztatták Hátúm őrnagyot és Dzsumát, Aleppo volt rend­őrfőnökét, akik az izraeli ag­resszió idején illegálisan tér­tek vissza Szíriába. Vízierőmű a Kárpátokban Szatyor az alsóházban ALGÍR ÁRULÁS lió köbméter vizet tárol majd az Uz és mellékfolyói, vala­mint az esőzések során a he­gyekből alázúduló vízből. Úgy tervezik, hogy a mes­terséges tó biztosítani fogja a Tatros-völgyi városok és az épülő borzestii hőerőmű víz- szükségletét. árak és a bérek befagyasz­tásának esztendejében" min­den áru drágább lett, min­den emelkedett, s csak egyet­len emelkedés nem haragítot­ta meg az embereket: az, hogy a miniszoknya divat meg­emelte a szoknyák szegélyét — mondotta a honatya. hangsúlyozta a rádió — lehe­tővé teszi, hogy a kőolaj el­jusson több országba, így Dél-Vietnamba is, s megerősö­dik az amerikai katonai po­tenciál a világ e térségében. VATIKAN]/ÁROS VI. Pál pápa a papi nőtlenségről HÁGA HITELSEGÉLY INDONÉZIÁNAK Hágában véget ért az Auszt­rália, Belgium, Franciaország, az NSZK, Olaszország, Japán, Hollandia, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok képvi­selőinek Indonézia megsegíté­Poiana Uzului-nél, a Keleti Kárpátok szivében megkezd­ték Románia egyik legnagyobb vízierőművének építését. A tervek szerint mintegy 86 méter magas és 600 méter hosszú völgyzárógátat építe­nek, s az így keletkező mes­terséges tó több, mint 100 mil­Kenneth Lewis angol ellen­zéki képviselő teli szatyor­ral jelent meg az alsóház ár- és jövedelempolitikai bizott­ságának ülésén. A szatyor­ban felesége teljes heti bevá­sárlása volt, s a képviselő a konkrét árucikkeket sorra vé­ve bizonyította be, hogy „az Vietnami jelentés ADEN A „kráter" v az araboké (Folytatás az 1. oldalról) désére tett kezdeményezései visszhangra találtak a konti­nens nyugati részét élő népek körében is. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Anglia a NATO-ban és azon kívül ki­fejezett hivatalos politikája ennek az agresszív katonai szervezetnek az erősítése. Mindkét hatalom támogatja az NSZK egyre nyíltabban fa- sizálódó militarista köreinek revansvágyó terjeszkedési tö­rekvéseit, atomfegyver-igé­nyét. Izrael tehát agresszióját olyan nemzetközi háttérben követte el, amelynek égjük jellemző vonása a főbb szö­vetségeseinek a nemzetközi helyzet javulását gátló, sőt romlását elősegítő tevékenysé­ge. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az Egyesült Államok po­litikája általában és különö­sen a Vietnam elleni háború­ja által létrehozott légkör je­lentős befolyást gyalcorolt Iz­rael elhatározásaira, felelőtlen és bűnös lépéseire. A gyarmatosító hatalmak szerepe A gyarmatosító hatalmak közel-keleti politikai céljai je­lentették az izraeli agresszió második fontos — ez esetben közvetlen — okát. Nem kívá­nok a valamennyiünk által is­mert, közelmúlt események részleteibe belebocsátkozni. Nem lehet azonban nem ész­revenni azt a közvetlen kap­csolatot, amely az olajhatal­mak közel-keleti érdekei és Izraelnek szomszédai ellen folytatott politikája között fennáll. Ismeretes, hogy Szí­riában a kormány más arab országok támogatásával az el­múlt év vége óta kemény harcot folytatott az olajmono­póliumokkal a szír nép nem­zeti érdekei védelmében. Tör­vényszerű logikával neheze­dett ennek folytán Izrael nyo­mása elsősorban Szíriára ez év eleje óta. Erre a kihívó, nyíltan táma­dással fenyegető magatartásra reagáltak az arab államok az­zal, hogy még szorosabbra vonták szövetségüket Szíriá­val. Izrael fenyegetéseit min­den fázisban támogatták szö­vetségesed, elsősorban az Egyesült Államok. A gazdasá­gi és politikai nyomás az arab államok ellen, a 6. flotta tün­tető felvonulása a Földközi­tenger közel-keleti térségében és az EAK elleni erőfitogta­tással való fenyegetés nyílt bíztatás volt Izrael számára, hogy a végső előkészületeket megtegye a fegyveres táma­dásra. A feszültség tetőfokán, má­jus 31-én, az EAK az állandó fenyegetés ellenére még egy kísérletet tett a békés megol­dásra. A Biztonsági Tanács­ban benyújtott határozatter­vezetben javasolta, hogy újít­sák fel két héten belül az egyiptomi—izraeli vegyes fegyverszüneti bizottság tevé­kenységét. A válasz az ameri­kai flottabeavatkozással való fenyegetéstől bátorított szélső­séges erők felülkerekedése volt Izraelben, majd a június 5-i agresszió. Izrael a haladás ellen Az izraeli támadás harma­dik összetevője magának Izra­el állam kormánj'ainak sok évre visszanyúló politikájában gyökerezik. A közgyűlés harmadik ülés­szakán, 1949. május 11-én vet­te fel Izraelt az ENSZ tag­jai sorába. A yilág haladó közvéleménye már akkor fi- gyelmeztette az új állam ve­zetőit arra a veszélyre, amely a nemzetközi reak%ós erők részéről fenyegeti őket: ar­ra, hogy a gyarmati sorból felszabadult és felszabaduló arab államok ellen az im­perializmus és kolonializ- mus erőinek képviselőivé vál­hatnak a térségben. Izrael kormányainak az elmúlt 19 év folyamán követett politi­kája — sajnos — azt mutatja, hogy nem elkerülni igyekez­tek ezt a veszélyt, hanem tu­datosan szerepet vállaltak a haladás erői elleni harcban. Izrael szomszédai ellen so­rozatosan elkövetett agresz- szió, expanziós törekvései — amelyek számos elítélő biz­tonsági tanácsi határozat meghozatalát is szükségessé tették — megmérgezték a Közel-Kelet légkörét. Vajon milyen névvel illessük azt a politikát, amelyet Izrael a régi arab menekültekkel és a most megszállt arab te­rületek lakosságával szemben folytat? Az az Izrael, ame­Elnök úr! A közgyűlés mostani sür­gős és rendkívüli ülésszaka az agresszió elkövetése után és következtében ült ösz- sze. Olyan helyzetben, ami­kor Izrael ki szeretné hasz­nálni támadása előnyeit, amikor a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya elő­írásaival homlokegyenest szembehelyezkedve, megszáll­va tartja más államok terü­leteit. Ebben a helyzetben kell helyesen megfogalmaznunk, hogy mi értendő valóban békés megoldáson. Izrael és az Egyesült Álla­mok képviselője is egyfolytá­ban békéről, harmóniáról, együttműködésről beszélnek. Az amerikai határozati javas­latnak még a címe is tartós és szilárd béke megteremtésé­nek nevét viseli. A valóság azonban mást mutat. Vajon azzal jelent-e meg Izrael képviselője itt előttünk, Az Egj’esült Államok, mint már annyiszor, ismét kettős arculattal jelent meg előttünk. Egyrészt, eddigi politikájának megfelelően a valóságban tá­mogatja Izrael jogtalan törek­véseit, másrészt viszont úgy tesz, mintha az eddig történ­tekért semmi felelősség nem terhelné. Mintha tehát joga lenne valamiféle pártatlan, semleges bíró szerepében fel­lépni. Bár az Egyesült Államok­nak ez a magatartása már ön­magában is az agresszió támo­gatását jelenti, a mostani köz­gyűlés köretében tovább is megy ennél. Határozati javas­latában egyrészt feltételekhez köti az izraeli csapatok vissza­vonását a megszállt területről, holott az általános rendezésnek nem következménye, hanem feltétele a támadás előtti álla­potok helyreállítása. Más­részt azzal a ténnyel, hogy egyetlen szóval sem ítéli el határozati javaslatában az ag­ressziót, elmossa a tényleges felelős kérdését, sőt közvet­ve biztatást is ad számára, hogy büntetlenül élvezze tá­madása gyümölcseit. Nyilvánvaló, hogy ez a ja­vaslat nem a megoldáshoz ve­Mit tehet ez a közgyűlés a közel-keleti térségben a békés viszonyok megteremtése érde­kében? Először is az ENSZ alapokmánya értelmében el kell Ítélni a tárríhdó háborút, megállapítva Izrael felelőssé­gét. Követelnünk kell a ren­dezés feltételeként, hogy ha­ladéktalanul, feltétel nélkül és teljesen ürítse ki az általa megszállt területeket. Mind­nyájan, akik végigéltük a II. világháború előzményeit és magát a háborút, pontosan tudjuk, hova vezet az enged­mények politikája. Izraelnek is emlékeznie kell, milyenek az agresszív politika végső kö- vetkezménj’ei. Ezek a meggondolások ve­zetnek bennünket, amikor kijelentem, hogy a Magyar (Folytatás az 1. oldalról) tetett gondot fordítanak az elkövetkezendő években is a Dunakanyar kereske­delmi és vendéglátóipart hálózatának fejlesztésére, s ugyanígy a más kiemelt kör­zetekre is. A vitában többen felszólal­tak, majd Szikszai Sándor, a 11ESZÖV elnöke foglalta ösz- sze a tanácskozás tapasztala­tait. Ezt követően a választ­mány elfogadta a kereskede­lmei a fasizmus menekültjei számára hoztak létre. Nagyon fonto$, I~rael számára első­sorban fontos, hogy világosan, tisztán lássa: az arab orszá­gok elleni sorozatos és ször­nyű bűncselekményei táp­lálják azt a véleményt, hogy Izrael nem szuverén or­szág, hanem a gyarmatosító hatalmak kiszolgálója. hogy legújabb támadásának következményeit segítsen fel­számolni? Izrael képviselője beszédé­ben és válaszában szólt ugyan tárgyalásokról, de azzal a fel­tétellel, hogy az általa meg­szállva tartott területeket elő­zőleg nem üríti ki. Az agresszorok kalandorpo­litikájának jellemző vonása, hogy jogtalanul elfoglalt terü­leteket szeretnének a tárgya­lásokon alku tárgyaként fel­használni. Hallottunk olyan felelőtlen nyilatkozatokat, hogy Izrael számára teljesen elfogadhatatlan a június 5-e előtti, tehát a területrabló vállalkozás előtti helyzethez való visszatérés. Hallottunk fenyegetéseket Izrael állam képviselőjének önmagát is­métlő felszólalásaiban „újabb robbanásról”, ha a közgyűlés a status quo visszaállítása mel­lett foglalna állást. Mi egyéb ez, mint újabb bűnös kaland­dal való fenyegetés? zet, ellenkezik az ENSZ alap­okmánya szellemével. Izrael továbbra is agresszív politikát folytat Elnök úr! Le kell vonnunk azt a ta­nulságot, hogy a békés meg­oldást tehát alapvetően Izra­el magatartása akadályozza. Akadályozza két vonatkozás­ban: Izrael megnyilatkozásaiból, cselekedeteiből egyaránt vilá­gosan kiderült, hogy agresszív politikai céljait nem adta fel. Nemcsak, hogy nem adta fel az általa elfoglalt területeket^ de azok egy részére az agresz- szor jogán igényt is formál. Izrael mindaddig nem tehet rendezésre javaslatot, amíg csapatait az általa megszállt területekről vissza nem von­ja. Tárgyalásról csak ezután lehet szó. Megszállás, terror alatt tárgyalni, ellenkeznék magával a tárgyalásnak a gon­dolatával. Az egész világ ér­deke a békés megoldás. Az egész világ érdeke az olyan békés rendezés, amely hosz- szú időre megoldja a konflik­tust Izrael állam és arab szom­szédai között. Népköztársaság kormánya tá­mogatja a Szovjetunió határo­zati javaslatát. A határozat el­fogadása és végrehajtása fel­tétele mind a perspektivikus rendezésnek, mind pedig an­nak, hogy a Közel-Kelet ne váljék egy szélesedő konflik­tus magjává. Kormányom nevében azt ja­vaslom a közgyűlésen jelenle­vő delegációknak, mindazok­nak, akik a vitás kérdések békés rendezésére töreked­nek, hogy támogassák a Szovjetunió kormánya által benyújtott határozati javas­latot és annak alapján te­gyünk közös erőfeszítéseket a béke megteremtéséért Közel- Kelet sokat szenvedett népei számára. lemfejlesztés irányelveiről szó­ló jelentést, és utasította a MESZÖV-igazgatóságot, hogy hajtsa végre a kidolgozott programot. Végül megválasz­tották a MÉSZÖV választmá- nj’a mellett működő különbö­ző szakbizottságokat. Megala­kult a kereskedelmi, vendég­látó és szolgáltatási, a termel­tetési és felvásárlási, a taka­rékszövetkezeti és a méhész szakbizottság. —sp— Az Egyesült Államok kettős arca A szovjet javaslat a békét szolgálja Korszerűsítik a bolthálózatot Újból fenyegetnek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom