Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

Aratás előtt Az aratási felkészülésről és a tűzrendészet! óvintézkedé­sekről Molnár Barnabás üzem­gazdász tudott volna tájékoz­tatót adni a Szabadság Ter­melőszövetkezetben, de ő is, mint a többi vezető, a terüle­ten tartózkodott. A feketei üzemegységet ajánlották, hogy ott keressem őket. A borsóföl­deken meg is találtam Molnár Barnabást. — A szövetkezet elkészítet­te az aratási tervet. Ezerhét- száz hold gabonát kell learat­nunk. Ebből ezernyolcvan holdat kombájnnal szeretnénk learatni, kétszáz holdat rend- revágó géppel, a többit kézzel vágatjuk le. Erre a munkára négy kombájn, egy rendrevá- gó gép és a szükséges munka­erő biztosítva van. — A behordást, szalmalehú­zást, kazalozást, szemtisztítást egy komplett brigád végzi. A szalmalehúzáshoz szükséges mechanikai berendezések is rendelkezésre állnak. A kézzel aratott gabonák csépléséhez két cséplőgépünk van. — Az aratás és cséplés el­végzéséhez — fut az időjárás bele nem szól — mintegy hu­szonhat-huszonnyolc napra van szükségünk. — A fekvő gabonákat kézi erővel aratjuk le. De ha az idő még lefektet gabonát, ki­tolódik az aratási munka. — A tűzvédelmi szemlét a múlt héten megtartottuk. Vannak dolgok, amiket még pótolni kell. Például szikra- csapó, vödör és 10—12 kétszáz literes hordó kell még. Ezek beszerzéséről gondoskodtunk. —I XI. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1937. JUNIUS 23., PÉNTEK Csatorna épül a határban Megbénult a forgalom Lakstoárigád küzdelme A konzervgyár IV. üzemé­ben 11 tagú lakatosbrigád nevezett be a szocialista bri­gád cím elnyeréséért indított versenybe, vezetője Kurgyis János. az Örkényi út külső részein A Kőrös-ér Vízgazdálkodási Társulat a Ládagyártói az Ör­kényi úton, majd a bánomi is­kola mellett, a Száraz dűlőn és a nagy erdőn keresztül egész Lajosmizse határáig csatornát épít. A csatornában onnan visszafelé folyik a víz, és a Hunyadi Termelőszövetkezet tájékán torkollik a Kőrös-ér­be. Egy árokásó gép készíti a 4 —5 méter széles csatorna­medret és a kimarkolt földet a dülőutakra emeli. Ezt két, másik gépnek kellene el­egyengetnie, ami azonban nem történt meg. Emiatt már négy kilométer hosszan szin­te megbénult a tanyavilág közlekedése. A gyalogosok még csak át­vergődnek valahogy a pa­takmeder vizén és a föld­hányásokon, de a szeke­rek sokszor 4—5 kilo­méteres kerülővel közelít­hetik csak meg a céljukat. — Az Ágoston tanyán levő pe rmetlétorn y úrikhoz például — mondja Tóth Imre, a Dózsa Tsz üzemegységvezetője — a permetezőgép a körülbelül másfél kilométernyire fekvő Petrezselyem szőlőből, a föld­torlaszok miatt, csak ötkilo­méteres kitérővel juthat el, megkerülve Pálfáját. Gyors megoldást jelentene, ha a Víz­gazdálkodási Társulat minden fontosabb útkereszteződésnél ideiglenes hidat állítana föl. A Vízgazdálkodási Társu­latnál Majoros Antal műszaki vezető ezeket mondta: — A panaszo>kkal egyetérte­nek. Azt is tudom, hogy a külterületen megbénult a for­galom, de a csatomaásás előtt az Örkényi úton helyenként 70 —80 centiméteres víz áilt, sőt néhol most is ilyen magas a víz. Miatta sem lehetett jár­művekkel közlekedni. ÜTTÖRÓVEZETŐKKEL Az igazsághoz az is hoz­zátartozik, hogy a gyalo­gosok a környező búza­táblákban tapostak ma­guknak utat és most is ott járnak. Az útkereszteződéseknél min­denütt hagytunk „dugókat”, hogy némiképp könnyítsük a közlekedést. A földet azért nem tudtuk elegyengetni, mert rosszak a gépeink. A hi­dakat nagy átmérőjű beton­gyűrűkkel fogjuk megoldani. A megülepedett részeken ha­marosan elegyengetjük az utakat. A betongyűrűket ma­gunk csináljuk és ahogy meg­száradtak, azonnal a helyszín­re visszük. — A legforgalmasabb átjá­rót a bánomi iskolánál soron kívül szerettük volna elkészí­teni. A Dózsa Termelőszövet­kezet vezetői megigérték, hogy az oda szükséges négy beton­csövet kiszállítják. Állták is Sporlóvoda Most először — Milyen nagy az öröm a csa­ládban, amikor a kis lurkó­nak először sikerül a buk­fenc. Nő a gyerek, sűrűsöd­nek az apró sikerek, növek­szik az önbizalma, ha segítik. Segítség nélkül az apró ku­darcok is a sikertelenség ér­zését keltik a gyerekben, gát­lásokat ébresztenek benne, té­tovává teszik és önállótlanná. Melyik szülő akarja, hogy gyerekéből élete végéig helyét kereső és sohasem találó fel­nőtt legyen. Egy olyan kezdeményezés­ről szeretnék beszámolni, amelynek célja, hogy elhárít­sa ezt a veszedelmet szavukat csak az a baj, hogy a lerakodásnál kettő eltörött. Ott most emiatt késik a híd el­készítése. — Másfél millió forint költséggel épül ez a csa­torna, amely mintegy öt­venhat négyzetkilométer területről vezeti majd le a vizet. Persze, a baj nem jár egye­dül. A nagy esőzések döntöt­ték az Árboz dűlő nagy részét, több ház is összedűlt. Vala­mennyi munkatársunkat oda kellett irányítani — azt hi­szem ez érthető. Most is ott dolgoznak embereink és ez az oka annak hogy késik az Ör­kényi úti munka. Reméljük, rövidesen végzünk Árbozon és folytatjuk a munkát, de addig — egy kis türelmet és megér­tést kérünk az ott lakóktól — fejezte be nyilatkozatát Majo­ros Antal. (—fehér—) de ne utoljára Az elmúlt vasárnap torna­bemutatót tartottak a Sport­otthonban. A bemutató érde­kessége volt, hogy azon a sportiskola óvodásai is részt vettek. Sportóvoda. Szokatlan szó. Nálunk nem sokat hallot­tunk eddig róla. Medve László, Medve Lászlóné és dr. Ábrahám Tiborné testne­velő tanárok ötletéből szüle­tett meg a gondolat, az ő mun­kájukkal kezdődött el az óvo­dás és kisiskolás korú gyere­kek rendszeres játékos test­nevelése, tornáztatása. A cél elsősorban nem az, hogy sportolókat neveljenek, hanem az, hogy a rendszeres mozgás egészséges, jó felépí­tésű, edzett gyerekeket adjon az iskolákba. Természetesen, ha feltűnik egy tehetség, an­nak fejlődését is segítsék. Népes az Absolon Sarolta tábor Az Absolon Sarolta KISZ- táborra inkább illenék a nya­raló elnevezés. Szép ez a két épületből álló, minden kénye­lemmel, szociális és kulturális berendezéssel ellátott tábor. Kedden hangos volt a kör­nyék. Száznegyven Pest me­gyei lány és fiú lakik itt egy hétig. Utánuk egy másik, száz­negyven tagú csoport érkezik egy hétre. Most Vác, Gödöllő, Dabas, Nagykáta és Szentend­re fiataljai a vendégek. Uttörővezetőket képeznek itt. Mellette társadalmi munkát is végeznek a gazdaságban, de jut idő szórakozásra, tanu­lásra, tábortűzre is. — Csak ne volna olyan rö­MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A halál esőben jön. Cseh­szlovák bűnügyi film. Korha­tár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Tíz deka hal­hatatlanság. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. Hálás szívvel mondok köszö­netét kedves osztályfőnököm­nek és diáktársaimnak, akik felejthetetlen édesanyám sírjá­ra koszorút helyeztek. Szűcs Katalin. vid ez a hét — sóhajtott fel az egyik fiú. Ezek után a fiatalok után július első napjaiban megér­kezik az első kétszáz leány, akik kéthetes nyaralás után másik kétszáz leánynak adják át helyüket, hogy soha el nem múló szép élményekkel térje­nek vissza az ország különbö­ző részeibe. (f) A múlt év őszén heteken át lopások tartották izgalombam az Arany János Fiúkollégium lakóit. Minden kollégistának külön szekrénye van kulccsal. Az iskolába siető diák a nagy sietségben olykor nem zárja el a dolgait, különösen ha az óramutató vészesen közeledik a nyolcas felé. Megesik ez a kollégiumban is. Máskor is nyitva felejtették már az ajtajukat, mégsem tűnt el semmi. Szeptemberben volt az első eset, hogy valaki nem találta a pénzét. Először Szabó István nyitott szekré­nyéből tűnt el 170 forint, majd ugyancsak tőle 200, aztán 70. Október 22-én Kovács István hagyta szekrényében a kul­Nálunk a sportok eleje — balgaság lenne erről nem tudo- domást venni — a labdarúgás. Ez tény, ha nem is a legegész­ségesebb viszonyokról beszél. A vasárnapi tornabemutató éledező, egészséges mozgást jelzett. Öröm ez a tornát ked­velők számára, és öröm az is, hogy a nézők között sok új arc tűnt fel, nemcsak a szülő­ké, hanem fiataloké is. Elő­ször, de remélhetőleg nem utoljára. csőt. Délután valamit ki akart venni belőle, de ajtaját zárva találta, és kulcsát sem lelte sehol. Feltörte a szekrényt. Kabátja zsebébe szokta irat­tartóját tenni, abban tartotta pénzét is. Eltűnt mind az 560 forintja. Még három diáktól loptak el kisebb — egy kollé­gistának sokat jelentő — ösz- szeget a következő napokban. Ekkor lépett közbe a rendőr­ség. Egy száz forintost vegy­szerrel vontak be, és megkér­ték az egyik diákot, hogy te­gye szekrényébe. Délutánra a mellézárt szekrényből eltűnt a pénz. Később az egyik húsboltban találták meg. Berec Józsefné, a kollégium hivatalsegédje Lebukott a kollégium szarkája Hasznosam nem lease hasiontium A Pártájából ifjúsági park A XX. századi ember zak­latott tempójú élete megkö­veteli a nyugalmat. Csak a kettő szintézise adhat erőt a munkához, ez biztosít ener­giát a feladatok rendes el­végzésére. Mindenütt a vi- ; lágon a szabadba költözést j szorgalmazzák orvosok és I pszichológusok a zajárta- • lom, meg a feszített munká­ból eredő neurasténia ki­küszöbölésére. A mi városunk élete nem annyira zsúfolt és fárasztó, mint egy nagyvárosé, de i zajból és nyüzsgésből itt is i kijut az embernek. Nem véletlen, hogy már a századforduló tájékán divat­tá lett, később sporttá az erdei élet Ligeteket ter­veztek, fásítottak, ahol ko­rábban csupasz volt a föld. A városi ember azonban még máig sem fedezte fel a gyó­gyító természetet. Itt. van például a Cifrá­kért, majdnem kihasználat­lanul, és itt — kicsit távo­labb és csendesebb helyen — a Pálfája, az arénával. Va­laha parkerdőnek nevezték, tervezett csalitjai, útjai vol­tak, arénájában táncmulat­ságokat tartottak. Nem a régi értelmű társasági élet fel­támasztását kívánjuk, de mi­ért ne lehetne létrehozni ott mozgalmas ifjúsági életet? Az idén természetesen már nem megy, de jövőre! Ebben a városban négyezer diák tanul. Kevés város büszkél­kedhet ilyen lehetőséggel, mint mi a Pálfájával. Lé­tesítsünk itt ifjúsági par­kot, szórakozóhelyet, zene­karral és büfével. Mi aka­dálya? Most például még az is, hogy majdnem gazdátlan az erdő. A svájci ház pedig elhanyagolt. Csak az idő dolgozik rajta, és mert ala­posan munkálkodik, hát félő, hogy majd meg is eszi — ha nem óvjuk meg. Valaha a városhoz tarto­zott, azután az Állami Erdő- gazdaság vette át. Hogy most kié, azt nem lehet tudni. Pe­dig jó lenne vigyázni erre a nagy értékre, és hasznosí­tani sem lenne haszontalan... (b. h.) Különvonat Porecsbe Mindig szezon Lehel hűtőszekrény kölcsönözhető _ Nálunk mindig szezon teszem az ajánlatot. Nálunk v an — kezdte tájékoztatását lehet varrógépet kölcsönvenni, Bátort János, a kölcsönző bolt könnyen szállítható és olcsó Az IBUSZ kecskeméti ki- rendeltsége szeptember 17-éi» különvonatot indít a jugoszláv tengerpartra. A részvevők Po- recsben üdülnek, majd autó­buszon Rovnijba és Púiéba rándulnak ki. A Kecskemétről induló, hat­napos vonatát részvételi dí­ja körülbelül 1950 forint és háromszáztizenkét forintért kilencvenhat dinárt kapnak a vezetője. — Ez persze szeren­cse is, mert ha a kint levő negyven gyermekkocsit most visszahoznák, nagy bajban lennék, nem tudnám hová ten­ni, olyan szűk ez a bolthelyi­ség. — Irógépkölcsőnzcs van? — Sajnos, ezzel nem szol gálhatok, pedig eddig is na­gyon nagy volt a kereslet. — Sokan keresik fel az üzletet? — Most szolgáltam ki ép­pen a harmincezredik „vevőt”. — Újdonság? — Hat hűtőgépünk van, mind a hatot már kivitték. Használati díja havonként 90 forint, ha az illető, aki hasz­nálja, közben megkívánná venni a gépet, teljes árban ad­juk, természetesen a kölcsön­zési díj levonásával. — Más? — Én is olvastam a vecsési ktsz felhívását, és rögtön meg­a használati díja is. Gondo­lom, élnek is vele az asszo­nyok. (—t—) részvevők. Jelentkezni lehet legkésőbb július 15-ig, a művelődési házban Patay Károlynál. ''fSS’SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ'SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSJ'SSSSSSj'SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJit vett rajta húst. A vegyszer nyomait is megtalálták az asz- szony pénztárcáján és szemét­lapátján. Tagadott, de a bizo­nyítékok ellene szóltak. Be­rec Józsefné a gimnázium fiú- kollégiumának volt hivatalse­gédje, emellett a takarításnál is segédkezett. Egy korábbi peres ügyéből kifolyólag anya­gi nehézségekkel küzdött. Ek­kor döntött úgy, hogy a fiúk nyitva hagyott szekrényéből szerzi meg a pótlást. A városi bíróság súlyosbító körülménynek vette, hogy bi­zalmi helyzetével visszaélve kispénzű diákokat károsított meg. A bíróság héthónapi sza­badságvesztésre és 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Bünteté­sét szigorított börtönben kell letöltenie. Az ítélet nem jogerős. KÖTÖZÉS Az állami gazdaságban ilyenkor diákok veszik birtokuk­ba a szőlőt, a gyümölcsöst. Most éppen szőlőt kötöznek, fürgén dolgoznak, de nem hiányzik a jókedv sem munká­juk mellett Papp foto *

Next

/
Oldalképek
Tartalom